Technikai daytrade kereskedés folyamata és kockázata példákkal szemléltetve

Cikkünkben a magyar tőzsdei kereskedésre jellemző ún. technikai, tőkeáttétes daytrade kereskedéssel kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át. Többek között megbeszéljük, mit jelent a technikai daytrade, tőkeáttétes daytrade, illetve milyen szerepe van a befektetési hitelnek ebben a konstrukcióban. A fentiek mellett a technikai daytrade kockázatait is megbeszéljük egy példán keresztül.

Mit jelent a technikai daytrade?

A technikai daytrade a magyar tőzsdei kereskedés sajátossága, magyar brókercégeknél találkozhatunk ezzel a megnevezéssel. Jómagam 2002-ben az Equitas brókercégnél (ma már KBC Equitas néven ismerhetjük) találkoztam először a technikai daytrade (TDT) kifejezéssel, de a kifejezést más brókercégek is átvették, így a technikai daytrade, vagy tőkeáttétes daytrade név alatt ismerhetjük ezeket a szolgáltatásokat. A szolgáltatás lényege, hogy a kereskedő tőkeáttétet vehet igénybe a napon belüli pozíciók nyitására.

Hogyan működik a technikai daytrade kereskedés?

A kereskedő gyakorlatilag hitelt kap a brókercégtől, melynek a fedezete a számlán levő pénzösszeg, vagy értékpapírok. Általában 5-szörös tőkeáttétel érhető el ezen a módon, azaz ha a számlánkon 1 millió forintunk van, akkor a napon belüli ügyeletekre 5 millió forintot használhatunk fel. A jó hír az, hogy ha értékpapírokat tartunk a számlán (például államkötvényeket), akkor is igénybe vehető egy meghatározott mértékű tőkeáttétel úgy, hogy az értékpapírok nyújtják a fedezetet. Itt már nem biztos, hogy 5-szörös tőkeáttétet kapunk a brókercégtől. A technikai daytrade korláta és egyben a kockázata is a kényszerzárás, azaz ha a kereskedő nem zárja  a pozícióját, akkor a brókercég a szabad szakaszi kereskedés befejezése előtti percekben zárja a pozíciót.

További fontos tudnivaló a technikai daytrade kereskedéssel kapcsolatban, hogy nem minden egyedi részvény vásárlására használható fel. Jellemzően a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legforgalmasabb, legnagyobb részvényeinek vételére, eladására használható, illetve akár külföldi részvények is elérhetők így, ha a brókercégünk biztosít hozzáférést külföldi tőzsdékhez.  A Budapesti Értéktőzsdén a short-pozíciók nyitásával kapcsolatos korlátokat már megbeszéltük (Shortolási lehetőségek a magyar tőzsdén), ott ejtettünk szót arról, hogy a short-pozíció a technikai daytrade kereskedés keretei között valósítható meg.

Egész mást tapasztalhatunk például az amerikai tőzsdéken, ahol short-pozíciót napon túlra is felvehetünk egy margin számlán, ha a pozíció méretének a 150 százalékával rendelkezünk. Tehát külföldi tőzsdéken (főleg amerikairól beszélek) nem fogunk találkozni technikai daytrade megoldásokkal, nem tesznek különbséget a napon túli és napon belüli kötések között (kivéve a pattern daytrader szabály). A külföldi margin számláról itt beszéltünk: Számlatípusok az amerikai tőzsdén: cash és reg T margin számlák

Technikai daytrade kereskedés a gyakorlatban

A technikai daytrade kereskedés során a pozíció nyitás nem tér el a hagyományos kereskedéstől, mindössze egy  jelölőnégyzettel jeleznünk kell a szándékot, hogy technikai daytrade (TDT) ügyletet kívánunk nyitni (lásd alábbi kép). Ezt követően a számlánkon rendelkezésre álló összeg többszörösével (ha csak pénzegyenlegünk van, akkor 5-szörösével) nyithatunk pozíciót. Ahogy az alábbi példában látható akár TBSZ számlán is igénybe vehető a technikai daytrade.

Az alábbi előadáson a shortolási lehetőségek áttekintése során érintjük a technikai daytrade kereskedés jellemzőit.

Technikai daytrade ügylet példa, kockázatok

Az alábbiakban bemutatok egy példát a technikai daytrade ügyletre, amely alapján a kockázatok is felmérhetővé válnak. Példánkban 1 millió forinttal rendelkezünk a számlánkon. Ekkor technikai daytrade kereskedés során maximum 5 millió forint értékben vásárolhatunk, vagy shortolhatunk részvényeket. Ha az OTP részvények árfolyama 10.000 Ft, akkor az 1 millió forintunkon összesen 100 db részvényt vásárolhatunk. Ekkor ha az OTP részvények árfolyama 10.100 Ft-ra emelkedik, a kereskedőnek részvényenként 100 Ft, azaz 10.000 Ft nyeresége keletkezik.

Ugyanakkor ha a fenti szituációban élünk a technikai daytrade lehetőségével, akkor maximum 5 millió forintért, 500 db OTP részvényt tudunk vásárolni. Ekkor 1 millió forint a saját tőkénk, a maradék 4 millió forintot kapjuk kölcsön a brókercégtől. Ebben a helyzetben ha 10.000 Ft-ról 10.100 Ft-ra emelkedik a részvény árfolyama, akkor az 500 db részvény miatt a nyereségünk az ügyleten 50.000 Ft lesz, így a számlánk egyenlege a pozíció zárást követően 1.050.000 Ft-ra változik, ha eltekintünk a brókercég vételi, eladási jutalékától..

Látható tehát, hogy a technikai daytrade nem más mint, napon belüli részvény vásárlásra, vagy short-pozíció nyitására kölcsönkapott pénz. A fenti példából már sejthető a tőkeáttétes daytrade kereskedés kockázata is, azaz ha rossz irányba mozdul el az árfolyam, akkor a veszteség is felnagyítódik. Például a 10.000 Ft-os árfolyam esetén 100 pontos esés, 9900 Ft-on zárjuk az OTP ügyletet, akkor az 500 db részvényen 50.000 Ft veszteségünk keletkezett, így a számlánk 950.000 Ft-ra csökken. A tőkeáttétel tehát fokozott kockázatot jelent, a nem megfelelően felkészült kereskedő így sokkal hamarabb veszíti el a tőkéjét, mint tőkeáttét nélkül. További kockázatot hordoz magában a nap végi kényszerzárás.