Nem a háborúk miatt növekszik a jegybankok aranytartaléka?

Cikkünkben 2020-2025 közötti időszakon vizsgáljuk meg, hogyan alakult a jegybankok aranytartalék, továbbá megnézzük, hogy a geopolitikai események, a tőkepiaci bizonytalanság, a befektetői hangult és a gazdasági bizonytalanság fokozódása miként hatott a közponit bankok aranytartalékára. Témáink:

• A világ aranytartalékai dollárban rekordmagasra emelkedtek
• Szankcionált országok: csak Oroszország tudta növelni aranytartalékát
• Mitől növekszik vagy csökken a jegybankok aranytartaléka?

A világ aranytartalékai dollárban rekordmagasra emelkedtek

Az elmúlt évtizedben látványosan megugrott a világ hivatalos aranytartalékainak értéke, ami első ránézésre masszív jegybanki aranyvásárlási hullámot sejtet. Az alábbi grafikon bal tengelyén látható arány azt mutatja, hogy az arany részaránya a globális devizatartalékokon belül 2015 után meredeken emelkedett, 2025-re pedig újra elérte a 20 százalékot. Ez a növekedés azonban nagyrészt az arany értéknövekedésből származik, nem pedig jelentős új fizikai aranyvásárlásokból. A jobb tengelyen látható a tonnában mért aranytartalék változás, mely árnyalja a fenti képet, és azt láthatjuk, hogy a jegybankok által birtokolt arany mennyisége 2008 óta csak mérsékelten bővült, nagyjából 30.000 tonnáról 36.000 tonnára (kb. 20% növekedés). Ez azt jelenti, hogy miközben a jegybankok valóban növelték aranytartalékaikat – különösen a fejlődő gazdaságok, például Oroszország –, az arány növekedésének döntő része az aranyár emelkedéséből fakad.

Forrás: saját szerkesztés, World Gold Council

Szankcionált országok: csak Oroszország tudta növelni aranytartalékát

Az alábbi ábra a második világháború óta bevezetett gazdasági szankciókat mutatja be. A szürke oszlopok az adott évben bevezetett új szankciók számát jelzik (bal tengely), míg a piros görbe az érvényben lévő szankciók számát ábrázolja (jobb tengely). Összesen 1547 szankcióesetet azonosítottunk, ebből 387 indult 2000 után. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a gazdasági szankciók alkalmazása soha nem volt ilyen elterjedt, és az érvényben lévő szankciók száma történelmi csúcsra emelkedett.

forrás: saját szerkesztés

Ha megvizsgáljuk a leginkább szankcionált országokat (2000 utáni időszak 387 szankciója alapján, lásd itt  ), akkor azt láthatjuk, hogy a szankciók által leginkább sújtott országok közül csak Oroszország volt képes érdemben növelni aranytartalékát az elmúlt két évtizedben, és az is többnyire még a 2020 előtti időszakban történt. A grafikon jól mutatja, hogy míg az orosz jegybank 2007 és 2019 között több mint négyszeresére emelte aranykészletét (500 tonnáról 2 000 tonna fölé), addig a többi szankcionált ország – Belarusz és Venezuela – nem tudott hasonló növekedést felmutatni. Bár a leginkább szankcionált országok között Irán és Észak Korea is szerepel, az aranytartalékaikról nincs nyilvános információ.

Belarusz esetében az arany arányosan egyre fontosabb lett a tartalékokon belül, de ez nem a tonnamennyiség bővülésének, hanem a devizatartalékok zsugorodásának eredménye. Az ország pénzügyi mozgástere korlátozott, így az arany súlya főként azért nőtt, mert kevesebb devizatartalék áll rendelkezésre. Venezuela grafikonja még beszédesebb, hiszen a dollárban mért arány jelentősen nőtt miközben a mennyiség csökkent, aminek az az oka, hogy a kormány a gazdasági válság éveiben részben eladta vagy zálogba adta a tartalékai egy részét, miközben a devizatartalékok összeomlottak.

forrás: saját szerkesztés

Mitől növekszik vagy csökken a jegybankok aranytartaléka?

A globális jegybanki aranytartalék változásait impulzusválasz-elemzéssel vizsgáltuk meg azért, hogy kimutassuk, miként reagál az aranykészletek alakulása a gazdasági és pénzügyi bizonytalanságra. A modell négy kulcsfontosságú indikátort tartalmazott: a GEPU (globális gazdaságpolitikai bizonytalanság), a GPR (geopolitikai kockázati index), a VIX (piaci volatilitás) és a BWSENT (befektetői hangulat).

Ahogy az alábbi grafikonon is látható, a befektetői hangulat romlása és a globális aranytartalékok között negatív a kapcsolat, azaz negatív befektetői hangulat időszakát követően növekszik, pozitív befektetői hangulatot követően csökken a globális aranytartalék. 

A globális gazdaságpolitikai bizonytalanság növekedése (GEPU-index emelkedése) pozitív hatással van az aranytartalékokra. Ilyenkor a jegybankok az aranyat politikai kockázattól független tartalékeszközként kezelik, amely nem függ más országok monetáris politikájától vagy devizájától. A hatás a második–negyedik negyedévben a legerősebb, ami arra utal, hogy az alkalmazkodás nem azonnali, hanem fokozatos aranyvásárlások formájában történik. A pozitív kapcsolat tehát az arany biztonsági menedék funkcióját erősíti, azaz növekszik a kereslet az arany iránt, amikor a globális gazdaságpolitika kiszámíthatatlanabbá válik.

Meglepő módon a geopolitikai feszültségek erősödése (háborús fenyegetések, szankciók, konfliktusok) rövid távon negatívan hatnak az aranytartalékokra. Erre az lehet a magyarázat, hogy a jegybankok a krízis kezdetén gyakran likviditást építenek dollárban, euróban, ami átmenetileg aranyeladáshoz vezethet. Ezt az eredményt egyébként más tanulmányok is megerősítik, azaz nem sikerült kimutatni pozitív kapcsolatot a háborúk, konfliktusok és az aranytartalék változása között.

A piaci volatilitás hirtelen növekedése (például tőzsdei esések) pozitív impulzust vált ki az aranytartalékokban. A VIX-index sokkja után 1-3 negyedéves késéssel látható a legerősebb aranyfelhalmozás, ami azt jelzi, hogy a jegybankok a rendszerszintű pénzügyi kockázatok növekedésére aranyvásárlással reagálnak.

forrás: saját szerkesztés

Összegezve a fentieket. Azt láthatjuk, hogy a négy indikátor együtt kettős mintázatot rajzol ki. Egyrészt a gazdasági bizonytalanság és piaci volatilitás (GEPU, VIX) növelik, pozitívan hatnak a globális jegybanki aranytartalékokra. Másrészt a geopolitikai válságok és befektetői pesszimizmus (GPR, BWSENT) rövid távon negatívan hat a tartalékokra, vélhetően a likviditási szempontok miatt.