Leminősítések/felminősítések: Hogyan kereskedhetők a tőzsdén?

Itt a gyorsjelentési szezon, a vállalatok most teszik közzé negyedéves eredményeiket, és a brókercégek sorra frissítik céláraikat, valamint új befektetési ajánlásokat fogalmaznak meg. A piac figyelmét ilyenkor a leminősítések és felminősítések kötik le, hiszen ezek sokszor hirtelen árfolyammozgásokat váltanak ki. Kevesen tudják azonban, hogy rövid távon a minősítések bejelentését követően nem mindig az történik, amit a befektetők logikusan várnának, azaz a leminősítések nem feltétlenül árfolyamesést, a felminősítések pedig nem minden esetben emelkedést hoznak. Cikkünkben közel 1400 ilyen eseményt vizsgálunk meg, hogy feltárjuk, milyen tipikus rövid távú piaci reakciók követik a brókercégek le- és felminősítéseit, és milyen kereskedési mintázatok rajzolódnak ki a statisztikák alapján. Témáink:

• Brókercégek leminősítései és felminősítések
• Mi történik a részvény piacán leminősítés után?
• Mi történik a részvény piacán felminősítés után?

Brókercégek leminősítései és felminősítések

Brókercégek időről időre célárakat, és vételi, eladási ajánlásokat határoznak meg egyes társaságokra vonatkozóan. Ezeknek az elemzéseknek a részét képezik a leminősítések (angolul downgrade), és a felminősítések (upgrade) közzététele is. Értelemszerűen erre az eseményre a befektetők széles köre felfigyel, és a részvény piacán gyakran érezhető lesz a hatása. Ahogy már a bevezetőben is utaltam rá, a helyzet korántsem annyira egyszerű, hogy egy felminősítés esetén emelkedik a részvény árfolyama, egy leminősítés esetén pedig esik, így érdemes lehet megvizsgálni több száz esetet, és megnézni, milyen átlagos, jellemző mozgásokat figyelhetünk meg. Erről lesz szó az alábbiakban, de előtte még arra kitérnék, hogy a leminősítésekről, felminősítésekről jellemzően gazdasági portálokon szerezhetünk tudomást, a híreket figyelve. Illetve különböző részvényszűrő alkalmazások is segíthetnek abban, hogy megtaláljuk az épp leminősítés, felminősítés alatt álló társaságokat. Külön kiemelném a finviz.com oldalt, ahol a főoldalon az aktuális, fontos jelzésekről kapunk információt, és ezek közé tartozik a leminősítések, felminősítések közzététele is. A mai napon például az AYI felminősítésre került egy brókercég által, az ATI részvényeket pedig leminősítették.

Az adatokról bővebb részleteket kapunk, ha bármely társaságot előkeressük a finviz keresőjében, és a grafikon, illetve a fundamentális adatok alatti területen a brókercégek véleményei is áttekinthetők. Esetünkben most az ATI (Allegheny Technologies Incorporated) részvények adatait kérdeztem le, és a Bank of America leminősítését láthatjuk.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy kisebb kapitalizációval rendelkező, centes és small cap részvények piacán a leminősítések/felminősítések hatásai sokkal kiszámíthatatlanabbak. Ennek oka az alacsony kereskedési forgalom, likviditás, és az a tény, hogy a kisebb cégek minősítései kevésbé kerülnek be a médiában, és így a befektetők széles körét nem érik el. Az alábbi adatok népszerű, ismert, nagyobb piaci kapitalizációval rendelkező társaságok részvénypiacainak vizsgálatán alapulnak.

Mi történik a részvény piacán leminősítés után?

Mi történik akkor, ha leminősíti egy brókercég a társaságot, melybe befektettük a pénzünket? Általában ennek nem örülünk, pedig az alábbiakban megvizsgált 691 leminősítés során az esetek 39 százalékában felfelé indult el az árfolyam. Sokáig persze nem tarthat az örömünk, ugyanis jellemzően nem tud tartósan emelkedik a részvény árfolyama, hanem az emelkedést követően egy átlagosan 30%-os visszaesésre kerül sor. Mindenesetre ez a rövid ideig tartó emelkedés arra jó, hogy megtévessze a kereskedőt, így például a short pozícióból kirázódhatunk mielőtt még az árfolyamesés megkezdődik.

A részvények piacán a piaci reakciókat úgy vizsgáljuk, hogy megvárjuk, és megfigyeltük mi történik a leminősítés napján. Ekkor kialakul egy napi minimum és maximum érték, majd pedig azt vizsgáljuk, hogy ebből a sávból felfelé, vagy lefelé lép ki az árfolyam. Kitörések esetén megfigyelhető, hogy átlagosan 6 napot a fenti sávban tartózkodik a részvény árfolyama, letörések esetén ez átlagosan 5 napot tesz ki. Az esetek felében (49%) az is megfigyelhető, hogy a kitörés/letörés visszatesztelésre kerül. Az alábbi képen egy példát láthatsz. Itt november 13-án került leminősítésre a társaság (1-es pont), majd kialakul a napi maximum, minimum, és a második napon a szint fölé zár a piac (2-es pont), azaz kitörésre került sor. Ez a kitörés két napig tart, és átlagosan 3%-os árfolyam-emelkedésre kerül sor, majd folytatódik a csökkenő trend. Az esetek többségében nem kitörésre kerül sor, hanem átlagosan 5 nap után a minimum érték alá zár a piac, és egy letörést követhetünk.

Itt egy másik példát láthatsz. A leminősítés utáni napon már új mélyponton zár a piac, letörésre került sor.

Az alábbi táblázatban tovább szűkítettük a részvények körét, ugyanis csak azokat az eseteket vizsgáljuk, melyek bikapiacon, általános emelkedő trendben kerültek visszatesztelésre. A medvepiaci esetek statisztikái kismértékben eltérnek, de tekintettel arra, hogy a medvepiacok ritkán, rövid ideig alakulnak ki (utóbbi 30 évben kb. 5  alkalommal), így ezzel most nem foglalkozunk.

	Kitörés	Letörés
Esetszám	164	218
Fordulat	76%	18%
Trenderősítő	24%	82%
Átlagos elmozdulás	27%	-14%
Következő trend	-30%	50%

Beszéljük meg a fenti adatokat. Az összes 691 leminősítésből bikapiacon 382 esetet figyeltünk meg. Ebből a 382 esetből 164 esetben (42%) a leminősítést követően árfolyam-emelkedésre került sor. A felfelé kitörés eseteiben az átlagos árfolyam elmozdulás 27% volt. Ezzel szemben, ha a leminősítés után árfolyam-csökkenésre kerül sor (218 esetben, 58%), akkor átlagosan 14%-os visszaesést figyelhetünk meg. Fontos arra is odafigyelni, hogy ha a felfelé kitörésben kialakul a lokális csúcs, akkor ezt követően átlagosan 30%-os visszaesés következik, míg a lefelé történő mozgás esetében a lokális mélypont után átlagosan 50%-os emelkedésre kerül sor. Fontos arra is odafigyelni, hogy a visszatesztelt adatokon a lokális mélypontot sokkal gyorsabban (átlagosan 26 nap alatt) érte el a piac, mint az emelkedésben a lokális csúcsot (átlagosan 79 nap alatt).

A hibaráták vizsgálatából kiderül, hogy miért nehéz ezekben a helyzetekben kereskedni, ugyanis nagyon sok az olyan eset, amikor érdemi elmozdulásra nem kerül sor. Ha azokat az eseteket vizsgáljuk, amikor a leminősítés után emelkedik a piac, akkor az összes eset 25%-a nem haladta meg az 5%-os árfolyam-emelkedést, márpedig az ennél kisebb elmozdulásokkal valószínűleg veszíteni fog a kereskedő, hiszen a kereskedésnek költségei vannak, a stop távolságot sem lehet csökkenteni érdemben. Sőt, kisebb kapitalizációjú részvények piacán akár még egy 10%-os elmozdulást el nem érő mozgás esetén sem tudjuk biztonságosan nullába húzni a stopot. Az alábbi adatokból az is kiderül, hogy a kitöréssel járó esetek 41 százalékában (közel felében) 10%-os árfolyam-emelkedésre sem kerül sor, tehát valahol 0-10% közötti emelkedésnél kimerül a mozgás.

Maximum elmozdulás	kitörés esetén	letörés esetén
5%	25%	26%
10%	41%	49%
20%	54%	70%
30%	63%	83%

Letörés esetén sem jó a helyzet, tekintettel arra, hogy itt az 5%-os visszaesést az esetek 26 százalékában nem érte el a részvény árfolyama, 10%-os visszaesésre pedig az esetek felében (49%) nem került sor. Látható tehát a fentiekből, hogy annak ellenére, hogy egyes esetekben árfolyam-emelkedést tapasztaltunk, nem érdemes vételben gondolkodni a kitörésben, főleg a rossz hibaráta miatt, és amiatt, hogy nagy valószínűséggel az árfolyam esni fog. A short pozíció nyitása sem tartozik a legmegbízhatóbb jelek közé. Gyakori, hogy az áresés csak 1-2 hétig tart, majd ezt követően árfolyam-emelkedésre kerül sor. Ráadásul általános bikapiaci hangulat mellett a short pozíciók találati arányai is rosszabbak. Ha mindenképpen shortolni szeretnénk, akkor keressünk csökkenő trendben mozgó részvényeket, és feltétlenül használjuk stop megbízást. Alternatív lehetőség lehet a short pozíció nyitására a leminősítést követő kitörések. Ebben az esetben célszerű megvárni, amíg tetőzik a piac, csúcsot alakít ki, majd a rövid távú emelkedő trend megtörik. Ez adhat jelzést a short pozíció nyitására.

Mi történik a részvény piacán felminősítés után?

A felminősítések általában jó hírnek tekinthetők, azonban a teljes képhez itt is hozzátartozik, hogy az estek (698 eset alapján) 34 százalékában esik a részvény ára a bejelentést követően. A felminősítéseket az előző bekezdésben tárgyaltakhoz hasonlóan beszéljük meg, azaz a felminősítést követő kerekedési napon kialakul egy napi mélypont és napi csúcs, majd pedig azt vizsgáljuk, hogy ebből a sávból felfelé, vagy lefelé tör ki az árfolyam. A Tesla grafikonján mutatok egy példát, március 3-án a JMP Securities felminősíti a társaságot, majd az egy napig tartó emelkedésben kijelöljük a csúcsot és mélypontot. Ahogy a képen látható a harmadik napon letörésre került sor, a kitörés helyett.

A táblázatban a bikapiaci esetekre szűkítettük a vizsgálatot. Itt is jól látható, hogy az esetek kétharmadában (325 eset) kitörésre került sor a felminősítést követően. A felminősítést követően kialakuló csúcsot átlagosan négy nap múlva töri át az árfolyam. A kitörések során átlagosan 24%-os árfolyam-emelkedést tapasztaltunk, és átlagosan 61 nap alatt érjük el a lokális csúcsot. Ezt követően korrekcióra kerül sor, melyben az átlagos visszaesés 30% volt.

	Kitörés	Letörés
Esetszám	325	174
Fordulat	13%	74%
Trenderősítő	87%	26%
Átlagos elmozdulás	24%	-12%
Következő trend	-30%	44%

A letörésekre átlagosan 3 napot kell várni, azaz ezt követően zár a mélypont, sáv alá az árfolyam. Ekkor átlagosan 12%-os visszaesést tapasztaltunk (átlagosan 25 nap alatt érjük el a lokális mélypontot), amit jelentős (44%) árfolyam-emelkedés követ. Sajnos a hibaráták itt sem túl jók (legalábbis más tőzsdealakzatokhoz viszonyítva). A táblázatból kiderül, hogy a kitöréses esetek 18 százalékában nem kerül sor 5%-ot meghaladó árfolyam-emelkedésre, és a kitörések 37 százalékában a 10%-ot nem lépi túl a piac, így ezeket az ügyleteket nyugodtan tekinthetjük úgy, hogy stop kiütéssel végződtek, bár ez azon is múlik, hogyan kezeljük a stop megbízást.

Maximum elmozdulás	Kitörés	Letörés
5%	18%	38%
10%	37%	60%
20%	56%	80%
30%	66%	89%

A letöréses esetekben még rosszabb a helyzet, hiszen az esetek harmadában (38%) 5%-ot meghaladó árfolyam elmozdulásra sem kerül sor. A fentiek tekintetében tehát egy felminősítés során, ha letörésre kerül sor, akkor jobban járunk, ha várunk, és a lokális csúcsot, illetve a fordulatot próbáljuk kereskedni, azaz vételi irányban gondolkodunk. Lokális csúcs, illetve a fordulat megkereshető alacsonyabb időtávon, és az ismert fordulós árfolyam-alakzatok figyelésével is. Ha pedig a kitöréseket szeretnénk kerekedni, akkor vegyük figyelembe a hibarátát, és mindig használjunk stop megbízást, követő stoppal együtt. A kitörések megbízhatósága fokozható, ha megvárjuk a visszatesztelést, melyre a vizsgált esetek 63 százalékában sor került.

Összegezve a fentieket. A vizsgált esetek azt mutatják, hogy a leminősítések és felminősítések után a piac sokszor épp az ellenkező irányba mozdul, mint amit várnánk. Érdemes tehát megvárni a visszatesztelést, a kialakuló új trendet mielőtt döntést hozunk, illetve ha kifejezetten ebben az időszakban szeretnék kereskedni, akkor vegyük figyelembe a fenti adatokat és kockázatkezeléssel igazodjunk az eseményekhez.