Mit jelent EHM, azaz Egységesített Értékpapír Hozam Mutató? Fogalma, haszánlata, számítása

Az EHM, azaz egységesített értékpapírhozam-mutató az EBKM-hez hasonlóan egységesíti a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, például kötvényekkel és diszkont kincstárjegyekkel elérhető hozam számítását. Az egységesített hozamnak köszönhetően a befektetési szolgáltatók ajánlatai könnyebben összehasonlíthatóvá válnak. Ahogy az EBKM a betéti kamatot fizető termékek esetén ad összehasonlítási alapot, úgy az EHM a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében lehet a segítségünkre. A mutató évesített, százalékos formában fejezi ki a hozamot, figyelembe véve az értékpapír árát, a kamatfizetéseket, a tőketörlesztést és a pénzáramlások időzítését. Témák:

• EHM, Egységesített Értékpapír Hozam Mutató magyarázata
• Mi a különbség az EHM és a kötvény kamata között?
• Az EHM számítása
• EHM számítása példával
• Hol találkozhatunk az EHM értékével?
• Mire nem alkalmas az EHM?

EHM, Egységesített Értékpapír Hozam Mutató magyarázata

Ahogy az EBKM esetén, az EHM számításával, közzétételével kapcsolatos jogszabályi előírásokat is a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek értelmében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, ha az értékpapír kamata vagy hozama a kibocsátó által a még hátralévő teljes futamidőre megállapításra került, akkor a befektetési vállalkozás, a hitelintézet és a jogszabályban meghatározott további forgalmazók kötelesek kiszámítani és közzétenni az EHM értékét. A szabályozás meghatározott feltételek mellett a hozamgaranciával vagy hozamvédelemmel ellátott, nyilvánosan forgalomba hozott befektetési alapokra is kiterjed.

Fontos szabály, hogy az EHM számításánál a hozamba csak a ténylegesen kifizetésre vagy jóváírásra kerülő összegek vehetők figyelembe. Ha például bármely jutalék, díj vagy egyéb levonás (kivéve az adófizetési kötelezettséget) terheli a kifizetendő hozamot, akkor az EHM számításában ezt is figyelembe kell venni. Az EHM egyik előnye tehát, hogy a hozamot csökkentő, jogszabályban meghatározott levonásokat is figyelembe veszi, így pontosabb összehasonlítást tesz lehetővé a különböző értékpapírok között. Fontos azonban, hogy az EHM nem feltétlenül tartalmazza a befektető valamennyi költségét, például az értékpapírszámla vezetésének díját, és az értékpapírok eltérő kockázatait sem fejezi ki.

A rendelet azt is előírja, hogy az EHM értékét százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal kell közzétenni. Ha egy értékpapírra vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban a kamat, a konkrét hozam vagy valamely költség megjelenik, akkor az EHM-et is megfelelő hangsúllyal kell feltüntetni.

Az előadáson tárgyalt kalkulátor innen tölthető le!

Mi a különbség az EHM és a kötvény kamata között?

A kötvény kamata és az EHM értéke eltérhet egymástól. A kötvény névleges kamata jellemzően a névérték alapján meghatározott kamatfizetést mutatja, az EHM viszont a befektetés vásárlási árát, a jövőbeni kamatfizetéseket és a tőketörlesztést is figyelembe veszi. Emiatt egy adott kötvény EHM értéke magasabb és alacsonyabb is lehet a névleges kamatánál.

Tegyük fel, hogy egy 10 000 forint névértékű, évente 5%-os kamatot fizető kötvényt 9500 forintért vásárolunk meg, és a kötvény pontosan egy év múlva jár le. A lejáratkor 10 000 forint tőketörlesztést és 500 forint kamatot kapunk. A befektetésünk így összesen 1000 forint nyereséget eredményez, ami a 9500 forintos vételárhoz viszonyítva 10,53%-os hozamot jelent. Ebben az egyszerűsített példában a kötvény EHM értéke is 10,53%, a felmerülő költségektől és az adózástól eltekintve.

Ha ugyanezt a kötvényt névérték felett, például 10 200 forintért vásárolnánk meg, akkor a lejáratkor kapott 10 500 forint már csak 300 forint nyereséget eredményezne. A hozam ebben az esetben 2,94% lenne. Látható tehát, hogy ugyanannak az 5%-os kamatozású kötvénynek a lejáratig elérhető hozama jelentősen eltérhet a vásárlási ár függvényében.

Ez az egyik oka annak, hogy kötvények összehasonlításakor a névleges kamat mellett a lejáratig számított hozamot is érdemes megvizsgálni.

Az EHM számítása

Az EHM számításának alapja az értékpapír vásárlási ára és a jövőbeni kifizetések jelenértéke közötti kapcsolat. A képletekben szereplő eladási ár a forgalmazó eladási árát jelenti, amely a befektető szempontjából a vásárlási ár. A számítás során azt a hozamot keressük, amely mellett a jövőbeni kamatfizetések és tőketörlesztések jelenértéke megegyezik ezzel az árral.

Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:

n: a kamatfizetések száma,

r: az EHM értéke,

ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,

(k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege.

Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap:

ahol:

n: a kamatfizetések száma,

r: az EHM értéke,

ti: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,

(k+tt)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege.

A két képlet közötti különbség az évesítés módjából adódik. A 365 napnál rövidebb hátralévő futamidő esetén egyszerű kamatozással, legalább 365 napos futamidő esetén kamatos kamatozással történik a számítás. Mindkét esetben évesített hozammutatót kapunk, ami megkönnyíti az eltérő futamidejű értékpapírok összehasonlítását.

EHM számítása példával

Nézzünk egy egyszerű példát az EHM számítására. Tegyük fel, hogy egy 10 000 forint névértékű, 180 nap múlva lejáró diszkont kincstárjegyet 9700 forintért vásárolunk meg. A diszkont kincstárjegy nem fizet külön kamatot, a befektető nyeresége a vásárlási ár és a lejáratkor kifizetett névérték különbségéből származik.

A példában a befektetésünk 9700 forint, a lejáratkor pedig 10 000 forintot kapunk vissza. A 180 nap alatt elért nyereségünk így 300 forint, ami a befektetett összegre vetítve 3,09%-os hozamot jelent. Az EHM azonban évesített hozamot mutat, ezért a 180 napos hozamot 365 napos időalapra kell átszámítani.

A számítás a következőképpen alakul:

EHM = ((10 000 / 9700) - 1) × (365 / 180) × 100 = 6,27%

A 6,27%-os EHM tehát azt mutatja meg, hogy a 180 napos befektetés hozama egyszerű évesítéssel mekkora éves hozamnak felel meg. Ez nem jelenti azt, hogy 180 nap alatt 6,27%-os nyereséget érünk el. A tényleges 180 napos hozamunk 3,09%, az évesített EHM pedig 6,27%. A példa nem számol külön díjakkal és adózással.

Az évesítés miatt a különböző futamidejű értékpapírok hozamai közös alapra kerülnek. Ugyanakkor a rövidebb futamidejű befektetés lejárata után nem biztos, hogy az eredetivel megegyező hozam mellett tudjuk újra befektetni a pénzünket.

Hol találkozhatunk az EHM értékével?

Az EHM értékével például az állampapírok hivatalos árfolyamjegyzéseiben és a befektetési szolgáltatók tájékoztatóiban találkozhatunk. Az állampapírok kincstári árfolyamjegyzésében a vételi és az eladási árfolyam mellett a hozzájuk tartozó hozamok is megjelenhetnek. Ha állampapírt szeretnénk vásárolni, a forgalmazó eladási oldalán szereplő árfolyam és hozam lesz számunkra fontos. Ha viszont a már meglévő állampapírunkat szeretnénk eladni, akkor a forgalmazó vételi árfolyamát kell figyelnünk.

Az állampapírok esetében az EHM mellett az ISMA-hozammal is találkozhatunk. Az ISMA-hozam a Nemzetközi Értékpapírpiaci Szövetség számítási módszertanához kapcsolódik, és a hozamszámítás során eltérő időszámítási szabályokat alkalmazhat. Emiatt ugyanannak az állampapírnak az EHM és az ISMA szerint számított hozama eltérhet egymástól. Ha több értékpapír hozamát szeretnénk összehasonlítani, fontos, hogy azonos számítási módszerrel meghatározott mutatókat vizsgáljunk.

Mire nem alkalmas az EHM?

Bár az EHM megkönnyíti a különböző értékpapírok hozamának összehasonlítását, önmagában nem elegendő a befektetési döntéshez. A mutató nem fejezi ki a kibocsátó nemteljesítési kockázatát, az infláció hatását vagy a befektetőt terhelő adófizetési kötelezettségeket. Két azonos EHM értékű kötvény kockázata között jelentős különbség lehet, például akkor, ha az egyik értékpapírt egy stabil pénzügyi helyzetű állam, a másikat pedig egy jelentős eladósodottsággal működő vállalat bocsátotta ki.

Az EHM értelmezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a számítás a meghatározott jövőbeni pénzáramlásokra és a lejáratig történő megtartásra épül. Ha a befektető a lejárat előtt értékesíti az értékpapírt, a ténylegesen elért hozam eltérhet az eredetileg feltüntetett EHM értékétől. Az időközben bekövetkező piaci hozamváltozások ugyanis a kötvény árfolyamát is befolyásolják. Ha a piaci hozamok emelkednek, a korábban kibocsátott, fix kamatozású kötvények árfolyama jellemzően csökken, így a lejárat előtti eladás akár veszteséget is eredményezhet.

Több kamatfizetéssel rendelkező kötvény esetében a kamatok újrabefektetése is fontos szempont. A kamatként kapott összegeket ugyanis nem feltétlenül tudjuk a kötvény eredeti EHM értékének megfelelő hozammal újra befektetni, ami a befektetés lejáratkori összesített vagyonértékét is befolyásolhatja.

Az EHM tehát hasznos mutató a kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamának összehasonlítására, de a befektetési döntés előtt a kibocsátó kockázatát, a lejáratot, a likviditást, az adózást és a további költségeket is érdemes megvizsgálni.

Kapcsolódó téma: EBKM, azaz Egységesített Betéti Kamatláb Mutató.