Spread fogalma, hogyan mérd a spreadet, brókerek spread trükkjei

Mi az a spread, hogyan keletkezik, és mekkora költséget jelent a kereskedés során? A következőkben a vételi és eladási ár közötti különbséget, a forex- és CFD-brókerek, valamint a tőzsdei brókercégek díjait, a fix és változó spreadet, továbbá a spread mérésének gyakorlati módszereit vesszük sorra. A MetaTrader és az Excel segítségével azt is bemutatjuk, hogyan lehet ellenőrizni a brókercégek által hirdetett spreadadatokat.

Mi az a spread? A spread fogalma

A spread tágabb értelemben különbséget jelent, így kifejezheti két befektetési termék valamely paramétere közötti eltérést is. Például ha a német és a magyar államkötvények hozama között 200 bázispont a különbség, akkor 2 százalékpontnyi hozamfelárról beszélünk. A spread más mutatóknál is értelmezhető. A value és a növekedési részvények P/E mutatójának eltérését például value-spreadnek nevezzük. A kereskedők körében azonban a spread leggyakrabban egy termék, például részvény vagy deviza, egyidejű vételi és eladási árjegyzése közötti különbséget jelenti. Ennek a részvénykereskedésben is van jelentősége, a forex- és CFD-brókerek ajánlatainál pedig gyakran a kereskedési költségek egyik fő összetevője.

A tőkepiacon egy adott termékhez ugyanabban a pillanatban két árjegyzés tartozhat. A vételi ár (bid) az az ár, amelyen a befektető eladhatja a terméket, az eladási ár (ask vagy offer) pedig az, amelyen megvásárolhatja. A két ár különbsége a bid-ask spread. Alakulásában szerepet játszik a piaci likviditás, a volatilitás, az árjegyzők kockázata és a verseny. A forex- és CFD-brókerek egy része a piaci spreadre felárat is alkalmaz, más számlatípusoknál külön jutalékot számítanak fel. A teljes kereskedési költség megítéléséhez ezért nem elég önmagában a spreadet vizsgálni.

Például ha az EUR/USD devizapár vételi ára 1,1000, az eladási ára pedig 1,1002, akkor a spread 0,0002, vagyis 2 pip. Egy 10 000 eurós pozíciónál ez 2 dolláros különbséget jelent az azonnali vétel és eladás között, változatlan árjegyzések mellett. A példa nem számol jutalékkal, félreteljesüléssel és egyéb költségekkel.

Miért fontos a spread a kereskedés során?

A fenti definícióból kiderül, hogy a spread a kereskedési költségek egyik része. A forexbrókerek között vannak market maker konstrukcióban működő szolgáltatók is, amelyek közvetlenül árat jegyeznek az ügyfeleknek. A bróker által kínált spread függhet a piaci árjegyzésektől, a számlatípustól és a bróker díjazási rendszerétől.

A tőzsdei kereskedésben ugyancsak különbség van a vételi és eladási oldal között. Külföldi részvénypiacokon az egyes kereskedési helyszíneken eltérő árjegyzések is kialakulhatnak, így a spread és a végrehajtás költsége helyszínenként változhat. Jártam már úgy a kereskedés során, hogy kisebb összegű pozíciónál is 10-20 dolláros volt a spread miatti különbség. Ez önmagában nem tűnik soknak, de rendszeres kereskedésnél éves szinten jelentős összeget tehet ki. A témáról részletesebben a Order routingról szóló bejegyzésben írtam.

A következőkben elsősorban a forex- és CFD-brókerek spreadjét vizsgáljuk, de a leírt költségszempontok a tőzsdei kereskedésben is fontosak.

Mit érdemes megtudnod a spreadről?

A brókercégek ajánlataiban gyakran egy kedvező spreadértéket látsz. Előfordul, hogy ez a minimumspread, máskor egy meghatározott időszakra számított átlag. Az igazán fontos kérdés az, hogy a saját kereskedési időszakodban mekkora lesz a tényleges spread. A hirdetett minimumértéknél ez magasabb is lehet, míg a közölt átlagtól mindkét irányban eltérhet. Az eltérések ingyenes programokkal is mérhetők, ezekről lejjebb részletesen szó lesz.

Ha hírek, makroadatok közzététele vagy fontos bejelentések alatt és után szeretnél kereskedni, akkor érdemes külön megvizsgálni a spreadet. Ilyenkor a likviditás visszaesése és a gyors árfolyammozgás miatt jelentősen kitágulhat a vételi és eladási ár közötti különbség. Ennek mértéke brókercégenként és számlatípusonként is eltérhet, ami a stratégia eredményét alapvetően befolyásolhatja. A spread és a hírek kapcsolatáról itt olvashatsz részletesebben.

Spread és jutalék forex és CFD brókercégek esetén

Foglalkozzunk először a forex- és CFD-brókerekkel, amelyeknél jellemzően tőzsdén kívüli termékekkel kereskedhetünk. Ne tévesszen meg senkit, hogy egy ilyen brókernél IBM- vagy Apple-részvényhez kapcsolódó terméket is talál. Ha a kereskedés CFD formájában történik, akkor a befektető általában a brókerrel köt árfolyam-különbözetre szóló szerződést, és közvetlen részvénytulajdont nem szerez.

Ezeknél a brókercégeknél előfordulnak olyan számlatípusok, ahol a fő tranzakciós költség a spread, más konstrukcióknál pedig a szűkebb spread mellé külön jutalék társul. Napon túli pozícióknál swap vagy más finanszírozási költség is felmerülhet. A hirdetett spreadadatokat ezért a teljes díjszabással együtt kell értelmezni. A fix spreades ajánlatoknak is lehetnek kivételei, például nagy volatilitású időszakokban. A demószámlák árjegyzése és végrehajtási környezete szintén eltérhet az éles számláétól. A market maker konstrukcióknál a bróker az ügyfél ügyletének ellenoldalán állhat, ami érdekkonfliktust vethet fel. Ennek tényleges jelentősége attól is függ, hogyan fedezi a bróker a kockázatát, és milyen végrehajtási feltételeket biztosít.

Több lehetőségünk van arra, hogy kövessük a spreadet. Egyes brókercégek honlapján a korábbi spreadadatok is elérhetők, ahogy az alábbi, korábban rögzített grafikonon látható. A közölt értékeket mindig az adott számlatípushoz és időszakhoz kell kötni.

A fenti ábra egy brókercégnél az EUR/HUF spreadjének korábbi alakulását mutatja. Éles számlával rendelkező felhasználóktól vagy spreadfigyelő szolgáltatásokból is szerezhetünk adatokat, de a saját számlán végzett rendszeres mérés adja a legközvetlenebb képet. Érdemes időnként újra megvizsgálni a kereskedés során tapasztalt spreadet, hogy lássuk, változtak-e a kondíciók a számlanyitás óta. Erre használhatók a lentebb bemutatott spread recorder programok is.

Spread és a jutalék hagyományos brókercégek esetén

Hagyományos brókercégek alatt itt azokat a szolgáltatókat értjük, amelyeken keresztül valós tőzsdei termékekkel, például részvényekkel vagy határidős kontraktusokkal kereskedünk. A tőzsdei ajánlati könyvben a vételi és eladási árak jellemzően a piaci szereplők ajánlataiból alakulnak ki. Az ezekből adódó spread rendszerint nem közvetlenül a bróker jutaléka, de a befektető számára ugyanúgy kereskedési költség. A bróker emellett fix vagy forgalomarányos jutalékot, illetve egyéb díjakat is felszámíthat. Éppen ezért a spread figyelése a tőzsdei kereskedésben is fontos, főleg gyakori ügyleteknél és alacsony likviditású részvények esetén. A BÉT-en ma Prémium és Standard részvénykategória működik, az alacsony forgalmú papírok bid-ask spreadje pedig időnként jelentős lehet. A végrehajtás teljes költségét a spread, a jutalék és a nagyobb megbízások piaci hatása együtt alakítja. A különféle jutalékstruktúrákról itt írtunk részletesen.

Spread az OTC és forex brókerek esetében

Az OTC brókerek jellemzően kétféle spread megoldást használnak. Ezek az alábbiak:

• Fix spread
• Változó spread

Fix spread

Fix spread esetén a bróker meghatározott feltételek mellett állandó különbséget kínál a vételi és eladási ár között. Ha például az EUR/USD páron 2 pip a rögzített spread, akkor normál piaci körülmények között erre az értékre számíthatunk. Fontos azonban elolvasni a számlafeltételeket, mert a bróker egyes napszakokra vagy rendkívüli piaci helyzetekre eltérő spreadet írhat elő. Előfordulhat például, hogy a nappali kereskedésben 2 pip, éjszaka viszont 4 pip az alkalmazott különbség. A nagyobb eltérés mögött alacsonyabb likviditás és a bróker árjegyzési szabályai is állhatnak. Hírek, rendkívüli események idején további kivételek léphetnek életbe, ezért a fix spread nem feltétlenül jelent minden pillanatban változatlan költséget.

Változó spread

A változó spread a piaci feltételekkel együtt módosul. Például egy 1,3-1,7 pip közötti érték a legtöbb kereskedési helyzetben közel állhat egy 1,5 pipes fix spreadhez. Ha viszont a különbség rendszeresen 1,3 és 6 pip között ingadozik, már érdemes megvizsgálni, mikor és miért tágul ki ennyire. A nagyobb spread önmagában még nem bizonyítja, hogy a bróker indokolatlanul avatkozik be az árjegyzésbe, mert a likviditás és a volatilitás is változik. A kereskedő szempontjából az a lényeg, hogy a spread a saját kereskedési időszakában mennyi költséget okoz. Ezért érdemes a tényleges adatokat követni, elemezni, és a brókereket azonos feltételek mellett összehasonlítani.

Spread és a mozgási potenciál

A spread mértéke fontos szempont annak eldöntésében, hogy egy termék alkalmas-e rövid távú daytrade vagy skalp kereskedésre. A magas spread gyorsan felemésztheti a kis célárú ügyletek várható eredményét. A spread mellett azonban a jutalék, a félreteljesülés, a likviditás és az adott stratégia várható ármozgása is számít.

Mennyi számít alacsony spreadnek? Ezt érdemes a termék átlagos ármozgásához viszonyítani. A napi átlagos mozgás és a spread összevetése egyszerű tájékoztató mutatót adhat. Ehhez használhatjuk például a napi grafikonon számított 100 periódusos ATR-t, amelyet elosztunk az ugyanolyan árfolyamegységben kifejezett spreaddel. Az így kapott arány megmutatja, hányszorosa az átlagos napi mozgástartomány a spreadnek, de nem helyettesíti egy stratégia teljes költségvizsgálatát.

• Arány = ATR(100) / spread

A kapott értéket a kereskedési időtávhoz és a stratégiához érdemes viszonyítani. Az alábbi határok a saját, tájékoztató jellegű szabályaim, általános érvényességüket külön vizsgálattal lehetne alátámasztani.

A saját kereskedési szűrőmben a következő sávokat használom:

• Ha az arány 5 alatti, a spread a napi mozgáshoz képest magas. Ilyen termékekkel rövid távon csak alapos költségvizsgálat után kereskednék. A swapot és az egyéb tartási költségeket is figyelembe kell venni.
• Ha az arány 5 és 30 közötti, az eszköz bizonyos stratégiákhoz már megfelelő lehet. Napon túli kereskedésnél a swap könnyen elviheti a több nap alatt felhalmozódó nyereség egy részét.
• Ha az arány meghaladja a 30-at, az átlagos napi mozgás sokszorosa a spreadnek. Ez kedvezőbb lehet a rövid távú kereskedéshez, de önmagában még nem bizonyítja, hogy az eszköz alkalmas a skalpolásra.

Átfedések és kivételek mindig lehetnek, ezért ezeket a határokat nem szabad merev szabályként kezelni. A lényeg az, hogy a várható ármozgást mindig vessük össze a teljes kereskedési költséggel. A témáról részletesebben ebben a cikkben írtunk.

Mennyi a spreadköltség valójában?

Mennyi valójában a spread? A brókercégek reklámjaiban gyakran olyan megfogalmazásokkal találkozunk, amelyekből nehéz előre megítélni a kereskedési költséget. Például ilyenek:

"0-tól induló spreadok"

A nulla spreadet kínáló ajánlat értelmezésekor két dologra érdemes figyelni:

• Egyes jutalékos számlákon a spread időnként nulla lehet, miközben a bróker külön tranzakciós díjat számít fel. A jutalék és a spread önálló költségtétel, amelyeket össze kell adni.
• A ténylegesen nulla bid-ask spread csak meghatározott pillanatokban is előfordulhat. Nem mindegy, milyen gyakran és mennyi ideig érhető el, főleg a saját kereskedési időszakunkban.

"A jellemző spread 0,7pip"

A „jellemző” kifejezést önmagában nehéz értelmezni. Érdemes megnézni, pontosan milyen időszakból, milyen számlatípusra és milyen számítási módszerrel adták meg az értéket. Egy 0,7 pipes közölt adat mellett a saját ügyleteink akár jóval magasabb spread mellett is teljesülhetnek.

"Az induló spread 0,7pip"

Az „induló” spread rendszerint a kínált tartomány alsó értékére utal. Ettől még nem derül ki, hogy milyen gyakran érhető el, és mekkora lesz a tényleges átlagos költség. Ezért érdemes mindig a részletes kondíciókat és a saját kereskedési időszakban mért adatokat vizsgálni.

Hogyan kaphatunk pontosabb spreadadatokat?

Az interneten több olyan szolgáltatás érhető el, ahol a kereskedő élő spreadadatokat követhet. A felhasználás előtt viszont ellenőrizni kell, milyen számlatípushoz tartoznak az értékek. Egy korábbi bróker-összehasonlításban például a legkedvezőbb spread csak magasabb számlaegyenleg mellett volt elérhető. Az alábbi, korábbi képernyőképen egy ilyen eltérést mutatunk be. Az akkori számlafeltételeket a mai ajánlatokra nem lehet automatikusan alkalmazni.

A képen látható 50 ezer dolláros számlafeltétel sok befektető számára nem volt reális. A legalacsonyabb spreadet kínáló számlatípus így gyakran nem az, amelyet ténylegesen választani tudunk. A számlanyitási feltételeket és a kapcsolódó díjakat minden esetben külön ellenőrizni kell.

Hogyan mérheted a spreadet?

A spread mérésének egyik hagyományos megoldását mutatom be MetaTrader 4 alatt. A korábban használt SpreadoMeter indikátor itt tölthető le, a telepítésről pedig ebben az útmutatóban olvashatsz. Mivel régebbi MT4-indikátorról van szó, használat előtt ellenőrizni kell, hogy a jelenlegi platformverzióval és a bróker adott termékével megfelelően működik-e. Két beállítási lehetősége van. Az egyik a színezést módosítja, ennek most nincs nagy jelentősége. A piros oszlop teteje az adott időszak minimális spreadjét, a kék terület a spread mozgását mutatja. A sárga jelölés a gyertyán belüli aktuális, majd a végleges értéket szemlélteti.

A másik beállítás már fontosabb. Egy szintet lehet megadni. Ezt érdemes arra a szintre tenni, ahol az ígért spread szint van. Én a vizsgált cég által mondott 1,8-as szintre tettem a példában.

Az indikátor az adott idősík spread adatait jelzi ki. Én percesen nézem meg, így jól lehet látni, amire kíváncsiak vagyunk, lásd alábbi képen.

Az ábrán három jellegzetes időszak látható. A normál kereskedési órákban a spread közel maradt a hirdetett szinthez, este és hajnalban nagyobbra nyílt, éjfél körül pedig még szélesebbé vált. Ez egy konkrét, korábban mért brókeradat, ezért más szolgáltatókra vagy a mai körülményekre önmagában nem általánosítható. Annak viszont, aki éjszaka kereskedik, jól mutatja, miért fontos a spread időbeli változását is elemezni.

Az éjszakai időszakban az ábra viszonylag stabil, de a nappalinál nagyobb spreadet mutat. A napi likviditási ciklusok miatt a spread tágulása gyakori jelenség, a tényleges mértékét azonban brókerenként és időszakonként is meg kell vizsgálni.

Mikor fordulhatnak elő jelentős spreadváltozások?

Csak néhány példát említek a saját kereskedési gyakorlatomból, mikor fordulhatnak elő jelentős spread változások:

• Egzotikus devizapároknál és illikvid termékeknél nem árt az óvatosság. Egy korábbi ügyletnél figyelmetlenség miatt 5 forintos spread mellett nyitottam USD/HUF pozíciót. Az ilyen múltbeli példák jól mutatják a lehetséges kockázatot, de az akkori átlagos spreadeket nem szabad mai piaci adatként kezelni.
• Illikvid időszakokban például éjszaka, vagy nagyobb volatilitás esetén például nagy piacok nyitásakor is változhat a spread.
• Hírek alatt is megváltozhat a spread. Ezzel legtöbben tisztában vannak, de előfordulhat, hogy a híreket követő nagyobb mozgások után is magasabb spread marad a kereskedési rendszerben akár órákig.
• Technikai hibák miatt is megnövekedhet a spread. Ismert, nagy brókercégnél is tapasztalhattunk hónapokon keresztül olyan hibát, hogy a grafikonon megjelenített spread és a kereskedés, a megszületett kötés spreadje eltért egymástól. Szerencsére a kötés spreadje volt alacsonyabb. Ugyanakkor indikátorok, expertek működését ez is megzavarhatja.

A fentiek miatt célszerű kialakítani azt a jó szokást, hogy a kötés előtti pillanatban ellenőrizzük a spread nagyságát. Bejegyzésünknek elsődleges célja az volt, hogy a metatrader platform alatt mutasson lehetőséget a spread egyszerű megjelenítésére. Hozzáteszem, a legtöbb kereskedési platformon valamilyen formában ki lehet jelezni a spreadet.

Miért nem elég az átlagos spread?

A spread pillanatról pillanatra változhat, ezért a brókercégek által közölt átlag önmagában nem írja le teljesen a kereskedés költségeit. Gondoljunk két adatsorra. Az egyikben 100 alkalommal 1 pip és 100 alkalommal 5 pip a spread, a másikban 100-szor 2,9 pip és 100-szor 3,1 pip. Mindkettő átlaga 3 pip, de a kereskedési helyzetek nagyon különböznek. Érdemes ezért megnézni, milyen gyakran fordulnak elő a magasabb értékek, és a saját kereskedési időszakunkban hogyan alakul a spread. Az alábbi példában egy korábban rögzített devizapiaci adatsort dolgozunk fel.

A leírtak alapján tetszőleges devizapáron elvégezhető az elemzés, ha rendelkezésre állnak az árjegyzési adatok. Első lépésként mentsük ki ezeket a kereskedési platformból. A korábban használt Spread Recorder indikátor innen tölthető le. Ez egy régebbi MT4-eszköz, ezért a kompatibilitását és az adatok pontosságát használat előtt ellenőrizni kell. Az indikátort a grafikonhoz csatolva a háttérben naplózza az adatokat, és jellemzően az MT4 adatmappájában, az MQL4/Files/Spread_Recording könyvtárban hoz létre fájlokat. A pontos hely a program beállításaitól függhet. A fájlok elnevezése a következő képen látható.

Ezek egyszerű szöveges naplófájlok, amelyeket egy alapvető szövegszerkesztővel is meg lehet nyitni. Nagyobb állományokhoz például a Notepad++ használható.

23:54:27 - Ask: 1825.25 | Bid: 1824.50 | Spread: 75.00 pips

Mivel az egyes bejegyzéseket nincs sok értelme kézzel nézegetni, inkább elemezzük az adatsort. Az alábbi példában Excelben mutatom be a lépéseket, de más táblázatkezelő, például LibreOffice Calc is megfelelő. A különböző programok menüpontjai eltérhetnek. Az adatok feldolgozásakor azt is ellenőrizni kell, hogy a bróker és az indikátor pontosan milyen egységben közli a spreadet. Figyeljünk arra is, hogy az árjegyzési adatok mentése folyamatos legyen. Ha közben az MT4 nem fut, a hiányzó megfigyelések torzíthatják a következtetéseinket.

Azt a devizapárt és időszakot vizsgáljuk, amelyben ténylegesen kereskedni szeretnénk. Ha általános képre vagyunk kíváncsiak, hosszabb időn keresztül gyűjtsünk adatot. Ha a hírek körüli spreadtágulás érdekel, akkor a bejelentés előtti és utáni időszakot is rögzítsük. A megfelelő mintavételhez az egymással összehasonlított brókereknél azonos időablakot és számlatípust kell használni.

Ha túl vagyunk a megfelelő adatmennyiség mentésén, akkor már jöhet annak az elemzése. Az első lépés, hogy az adatsort az Excelbe beimportáljuk. A Fájl/megnyitás menüpont használatával keressük meg az adott log fájlt. Alapbeállításnál nem fog látszani, így a megjelenítendő fájlok típusát állítsuk át Minden fájl-ra.

Keressük meg az adott fájlt. Simán rákattintva meg is próbálja nyitni. Rögvest érzékeli, hogy a valamilyen ismeretlen adatsorral van dolga, így nekünk kell megmondani, hogy mi ez. Azaz milyen az adatstruktúra. Első lépés, hogy a fix szélesről a tagoltra tegyük.

Majd a tagolását adjuk meg a fájnak. Ez pedig a szóköz. Ahogy az alábbi képen is látni, ki is jelöli az oszlopokat az Excel. Ettől el is lehet térni, de én jobbnak tartom, ha az összes jelzés külön oszlopba kerül. Nincs jelentősége a legtöbbnek, így törölni is fogjuk őket.

A tovább gomb lenyomásával megkapjuk azt a panelt, ahol az oszlopok típusát adjuk meg, itt csak egyet kell megadni nálunk, hogy a számoknál mi a tizedes jel. Ha alapból nem pontot használ az Excel, ami a magyarnál valószínűleg így van, akkor jelöljük ki a számokat tartalmazó oszlopokat ,és adjuk meg, az „irányított…” gomb lenyomása után, hogy itt a tizedes vessző az a tizedes pont. Ez fontos lépés, mert ennek hiányában egyes számértékeket esetleg átkonvertál dátum vagy valami egyéb formába, és azt visszaállítani számmá gyakorlatilag lehetetlenség.

Ezután már meg is nyitja a táblázatot. Még egy feladat van ezzel az adatsorral, hogy teljesen korrekt legyen. Az első oszlopot át kell állítani, hogy a formátuma „idő” legyen. Általában nem okoz ez gondot, ha nem így van beállítva, de jobb a korrekt megoldás.

A következő lépést ki is lehet hagyni. Én nem szeretem, ha egy adatsorban olyan adatok is vannak, amikre nincs szükségünk, így a nem szükséges oszlopokat ki szoktam törölni, így a képletek szerkesztése egyszerűbb. A mostani számolásokhoz csak az idő és a pip érték a szükséges. A többit töröljük ki.

Így egy elég jól átlátható adatsort kapunk, egy idő és az aktuális spread lesz a táblában.

Ha idáig eljutottunk, akkor már lehet elemezni az adatsort.

Spreadvizsgálatok Excelben

Érdekes adat lehet, hogy egy adott időszakban hány tick, vagyis árjegyzési frissítés érkezett a kereskedési platformra. Fontos különbség, hogy a forexpiaci tick általában nem egy végrehajtott kötést jelent. Én az árfrissítések számát percenként is vizsgálom. A példában a 13:02 és 17:49 közötti 287 perc alatt 16 910 ticket rögzítettünk, ami átlagosan közel 59 árfrissítés percenként. Ez a jegyzések gyakoriságáról ad információt, de nem jelenti azt, hogy egy megbízásunk másodpercenként teljesült volna. A tényleges végrehajtási sebességet és a félreteljesülést külön kell mérni.

Az árfrissítések gyakoriságát érdemes óránként is megvizsgálni, mert az európai, az amerikai és az éjszakai időszakok között jelentős különbségek lehetnek. Két bróker összehasonlításakor azonban önmagában a magasabb tickszám alapján nem lehet kijelenteni, hogy az egyik jobb. A végrehajtás minőségét a spread, a teljesülési ár, a késedelem és az esetleges visszautasítások is befolyásolják. Az összehasonlításhoz olyan időszakokat válasszunk, amikor valóban kereskedni szoktunk.

A tickszám után nézzük meg azt is, mekkora spreadeket kaptunk. A legegyszerűbb kiindulópont az átlag, de ebből önmagában még nem látjuk a szélsőséges értékeket és azok előfordulását. A pontosabb képhez az eloszlást és lehetőség szerint a mediánt, valamint a 90. és 95. percentilist is vizsgáljuk. A tickenkénti egyszerű átlag ráadásul nagyobb súlyt ad azoknak az időszakoknak, amikor sűrűbben frissül az árjegyzés. Az idővel súlyozott átlag ezért eltérhet tőle.

Az átlagot Excelben az ÁTLAG függvénnyel tudjuk kiszámítani. Jelöljük ki a vizsgált spreadadatokat tartalmazó cellatartományt, majd az utolsó adat alatti cellában adjuk meg a képletet. A következő képen ezt a műveletet mutatom be.

A kívánt tartomány kijelölése után megkapjuk az átlagot, amely a régi példában 2,4 pip volt. Önmagában ebből még nem dönthető el, hogy kedvező-e a bróker ajánlata. Ugyanazon devizapárra, számlatípusra és időszakra vonatkozó adatokkal kell összehasonlítani.

Az átlagot a szélsőséges értékek jelentősen befolyásolhatják, ezért érdemes a spread eloszlását is megvizsgálni. A táblázatkezelőben erre a DARABTELI függvény alkalmas, amely megmutatja, egy adott érték hányszor szerepel az adatsorban. A lehetséges spreadértékeket először külön oszlopban adjuk meg. Ha mediánt vagy percentiliseket is szeretnénk, azokat a megfelelő statisztikai függvényekkel számolhatjuk ki.

Először adjuk meg a vizsgálni kívánt spreadértékeket egy külön oszlopban. A főbb devizapároknál például 0 és 5 pip között, tizedpipes lépésekkel is felépíthetjük az eloszlást. Ha szélsőséges hírek idején ennél nagyobb spreadek is előfordulnak, a vizsgált tartományt bővíteni kell. Ezután következik a megfelelő DARABTELI képlet megadása.

A függvény első argumentumában a spreadadatokat tartalmazó tartományt adjuk meg, a másodikban pedig a vizsgálni kívánt értéket vagy feltételt. Ha a képletet lefelé másoljuk, a tartományhivatkozást érdemes dollárjelekkel rögzíteni, hogy a hivatkozott cellák ne változzanak. A képletek szerkesztését ez jelentősen megkönnyíti.

Ha kitöltöttük a kívánt sorokat, akkor már nincs sok dolgunk, csak vizsgálni az adatokat. Ezt megtehetjük a számokkal is, amit kaptunk, de én jobban szeretem a grafikus, és vizuális dolgokat.

A táblázatban a legtöbb megfigyelés 2,1 és 2,8 pip közé esik. Ha a hirdetett spread ebben a tartományban van, érdemes tovább vizsgálni, mennyire felelnek meg egymásnak a reklámban szereplő és a tényleges adatok. A DARABTELI függvény feltételeket is kezel. Ha például az 5 pipnél magasabb értékek darabszáma érdekel, ezt a képletet használhatjuk. =DARABTELI($B$1:$B$16910;">5") A megfigyelések számából ezután részarány is számítható.

A fenti grafikonon látható, hogy a spreadértékek viszonylag szűk tartományban koncentrálódnak. A következő lépés a bróker tájékoztatójának ellenőrzése. Ha például a közölt érték egy meghatározott időszakra számított átlag, akkor ugyanarra az időszakra kell kiszámolnunk a saját átlagunkat is. Ha viszont minimumspreadként hirdették, akkor abból nem lehet következtetni arra, milyen gyakran fordul elő a kedvező érték. A grafikon segít felismerni ezeket a különbségeket.

Az olyan ajánlatok, mint a „spreadek nullától” vagy az „induló spread 1,0 pip”, önmagukban kevés információt adnak a tényleges költségről. A példánkban az átlag 2,4 pip volt, és a megfigyelések többsége ettől nem esett messze. Érdemes a hirdetett értéket bejelölni a grafikonon, és megvizsgálni, milyen gyakran kapunk annál alacsonyabb vagy magasabb spreadet. Ha több brókert szeretnénk összehasonlítani, azonos devizapáron, azonos időben és lehetőleg azonos kondíciójú számlatípuson gyűjtsünk adatot. Az összehasonlításra Excelben is van lehetőség, ahogy az alábbi ábra mutatja.

Az adatoszlopokat egymás mellé másolva egyetlen diagramon is megjeleníthetjük az eloszlásokat. A példában a piros sorozat az alacsonyabb spreadértékek körül koncentrálódik, ami kedvezőbbnek tűnik. Ebből azonban még nem dönthető el, melyik bróker olcsóbb összességében. A jutalékot és a végrehajtás egyéb költségeit is hozzá kell adni.

Összegezve tehát a spread vizsgálatánál ezt érdemes figyelni:

• Átlag és medián, lehetőség szerint idővel súlyozott átlag
• Árjegyzési frissítések száma azonos időszakban, a végrehajtási minőségtől elkülönítve
• A spread eloszlása, például 90. és 95. percentilis
• A teljes tranzakciós költség, beleértve a spreadet, jutalékot és félreteljesülést

Ne csak az EUR/USD spreadjét vizsgáljuk, hanem minden olyan devizapárét, amellyel kereskedni szeretnénk. A spread mellett a nyitó és záró megbízások félreteljesülésére, a jutalékra és napon túli kereskedés esetén a swapra is figyeljünk. Például 0,1 lot EUR/USD pozíciónál egy 1,5 pipes, jutalékmentes spread körülbelül 1,50 dollár költséget jelent változatlan árfolyam mellett. Ha egy másik számlán a spread 0,4 pip, de a teljes nyitási és zárási jutalék 0,70 dollár ugyanekkora pozícióra, akkor a két tétel együtt körülbelül 1,10 dollár. Ez még nem tartalmazza az esetleges félreteljesülést és tartási költséget. A brókerek valódi összehasonlításához ezeket a tételeket együtt kell mérni.

A spread követése kereskedés közben

A spread utólagos elemzése mellett az aktuális érték folyamatos figyelése is hasznos. A MetaTrader 4-ben egyszerű megoldás az Ask-vonal megjelenítése, amelyet a platform gyakran piros vízszintes vonallal jelöl, míg a Bid-vonal más színnel jelenik meg. A vételi ügylet az aktuális Ask, az eladási ügylet a Bid árjegyzéshez kapcsolódik. A tényleges végrehajtási ár ettől a félreteljesülés miatt eltérhet. A két vonal távolsága a grafikonon jól szemlélteti a spreadet.

Ezzel a módszerrel nem feltétlenül tudjuk könnyen leolvasni a spread pontos értékét, viszont látjuk az árfolyam-mozgáshoz képest a spread nagyságát, mértékében bekövetkező hirtelen változást. Egy pillantással megállapítható, ha a spread jelentősen kitágul. Például előfordult a kereskedési gyakorlatomban olyan eset, hogy a piros vonalat nem találtam az M1-M5 grafikonokon a jelentős spread tágulás miatt. Az eladási szint bekapcsolásához tegyük a következőket. Nyomjuk meg az F8 billentyűt, vagy a jobb egér gombbal meghívható menüből válasszuk a tulajdonságok opciót. A megjelenő ablakban az általános fül alatt az "Eladási szint megjelenítése" sorhoz tegyünk egy pipát.

Ettől kezdve a grafikonon megjelenik az Ask-vonal. Magasabb idősíkokon, például napos vagy heti grafikonon a két vonal távolsága gyakran kevésbé látható, ezért rövidebb idősíkon könnyebb megfigyelni a változást. A beállítás csak az aktuális grafikonon érvényes. Ha minden új grafikonon szeretnénk használni, mentsük el az alapértelmezett sablonba. Jobb egérgombbal nyissuk meg a sablon menüt, majd válasszuk a sablon mentése lehetőséget.

A megjelenő mentés másként ablakban (lásd lent) mentsük el a sablont default néven a templates könyvtárba. Ezt követően az összes újonnan megnyitott grafikon tartalmazni fogja ezt a beállítást.  A sablon mentése előtt célszerű megnézni, hogy milyen objektumok, indikátorok, expertek vannak a grafikonon, mert ezek is mentésre kerülnek a sablonba, és a jövőben új grafikonnál automatikusan betöltésre kerülnek.

Mire figyelj brókerválasztás, brókercég számlanyitás során?

A brókerválasztás és a számlanyitás témáját több korábbi bejegyzésben érintettük. Bemutattunk fontos számlanyitási szempontokat, írtunk a swap és spread költségeiről, valamint a félreteljesülés problémájáról. Az alábbi videóban gyakorlati tapasztalatok alapján foglaljuk össze, milyen szempontokat érdemes megvizsgálni brókerválasztáskor.

• Mire figyelj, hogyan csökkentsd a kockázatot
• Hogyan találd meg a technikádhoz illeszkedő legjobb céget
• Milyen ajánlatoknak ne dőlj be
• Hogyan vedd észre a rejtett költségeket stb..