Mi lesz a brexit után a UK brókercégeknél, pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákkal?

A brexit alaposan felforgathatja a tőzsdei kereskedők életét, különösen akkor, ha külföldi brókercégnél, forex brókercégnél kereskedünk. Azzal ugyanis, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót megváltozhat a brókercégek helyzete. Ez pedig a kereskedőre nézve azt jelenti, hogy akár a befektetővédelmi mechanizmus, a különböző befektetővédelmi szabályok, de akár az adózási szabályok is megváltozhatnak. Mivel az elmúlt hónapokban egyre több kérdést kapok a „mi lesz a brókercégemmel” a brexit után témában, így összeszedjük, mit tudunk eddig, mi várható, és a fejlemények tükrében folyamatosan frissíteni fogjuk a cikket.

Kinek, milyen brókercég esetén kell odafigyelni a brexitre?

Tekintettel arra, hogy hamarosan az Egyesült Királyság nem lesz része az Európai Uniónak, így minden befektetőt, akinek a pénzügyi szolgáltatója az Egyesült Királyságban van bejegyezve, érintheti a probléma. Mivel London eddig a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja volt, így az EU-n kívül brókercégek, befektetési szolgáltatók előszeretettel használták azt a modellt, hogy az Egyesült Királyságban hoznak létre leányvállalatot, és ezzel elérhették az európai piacot, így tett számos nagy amerikai brókercég, nemzetközi brókercégek, pénzügyi szolgáltatók, és nagyon sok forex brókercég is. Emiatt a brexit nagyon sok befektetőt érint, kezdve az Interactive Brokers ügyfeleit, az Oanda, FXCM, de a magyar irodával rendelkező forex brókerek (például Admiral Markets) ügyfeleit is érintheti a brexit, mivel ezek a cégek is határon átnyúló szolgáltatásként érik el a magyar ügyfeleket. A brókercégek mellett pedig a manapság divatos fintech cégeket is érintheti a probléma, például az itthon is népszerű Curve, Revolut, Transferwise is UK bejegyzésű cégek.

Milyen problémák merülhetnek fel a Brexit miatt?

Ahogy a bevezetőben már utaltam rá, nagyon egyszerű helyzetben voltak a pénzügyi szolgáltatók és brókercégek, ugyanis elegendő volt a múltban egy EU-n belüli leányvállalatot alapítani, és így az egész Európai Uniót elérhették a befektetési, pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégek, brókercégek. Mivel az Egyesült Királyság, és London már korábban is pénzügyi központnak számított, és az angol nyelv, angol jogrend vélhetően ezt a lehetőséget erősítette, így az EU-n kívüli brókercégek az Egyesült Királyságban hoztak létre leányvállalatokat.

Aki tehát ezeknél a brókercégeknél nyitottak számlát, azok az alábbi területeken eltérést tapasztalhattak egy magyar szolgáltatóhoz képest:

• A számlák nem a magyar befektetővédelmi rendszer alá tartoznak
• ESMA rendelkezések az irányadók
• Esetleges adózási vonzata is lehet a külföldi számlanyitásnak

Vegyük sorba most a fenti tényezőket. Nézzük meg, mit tapasztalunk a jelenlegi helyzetben, mi változhat a brexit után.

1. A számlák nem a BEVA hatálya alá tartoznak. Mi változik a brexit után?

Az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező brókercégek nem BEVA tagok, azaz a magyar befektetővédelmi kártalanítás nem vonatkozik a számlákra. Ez azonban nem feltétlenül jelentett eddig problémát, mivel az Egyesült Királyságban a Financial Services Compensation Scheme (FSCS) név alatt érhető el a számlák biztosítása. A kártalanítás általános feltétele, hogy a befektetési szolgáltató az FCA felügyelete alatt álljon (ez az angol pénzügyi felügyelet), illetve a befektetési szolgáltató csődbe kerüljön. Befektetések esetén a kártalanítási összeghatár 50.000 angol font. Az összeg 100%-a kifizetésre kerülhet kártalanítás címén, tehát nincs önrész, ahogy például a Beva esetében láthattuk. Bankbetét, számlapénz esetében 85.000 angol font az összeghatár. Pontos és aktuális kártalanítási összeghatár itt érhető el: https://www.fscs.org.uk/what-we-cover/compensation-limits/

A közelmúltban egyébként megtapasztalhattuk, hogyan működik az FSCS mechanizmusa az Alpari brókercég csődje kapcsán, melyről itt beszéltünk. A brexit után várhatóan a fentiekben sem lesz változás, azaz továbbra is vonatkozni fog a kártalanítás a UK brókercégnél vezetett számlákra, és nem különböztetnek meg ügyfeleket, ahogy eddig sem tették.

2. Mi lesz az ESMA rendelkezésekkel a Brexit után?

Mivel az Egyesült Királyság tagja az EU-nak, így az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság irányelveit a UK székhellyel rendelkező brókercégeknek is be kell tartani. Ez pedig azért fontos, mert 2018. augusztusában léptek életbe az ESMA azon rendelkezései, melyek a kisbefektetőket védik, többek között, korlátozták a tőkeáttét mértékét. A tőkeáttételt korlátozás:

• 30:1 a jelentős devizapárokra;
• 20:1 a nem jelentős devizapárokra, aranyra és jelentősebb indexekre;
• 10:1 árutermékekre az aranyon kívül és a nem jelentős részvényindexekre;
• 5:1 az egyedi részvényekre és más referencia-értékeszközökre;
• 2:1 a kriptodevizákra;

Illetve:

• Automatikus biztosíték zárás (margin call) számlánkénti alapon.
• A negatív egyenleg elleni védelem számlánkénti alapon
• Ösztönzők alkalmazásának megakadályozása CFD-kereskedés során (bónuszok, reklámok stb.)

Bár valószínűleg a haladó kereskedők hátrányként élik meg a tőkeáttét korlátozást (nagyobb tőkét kell a brókercégnél tartani), de a kötelező negatív egyenleg védelem mindenképpen egy fontos lépés volt, melyet az EU-n belül működő brókercégeknek kötelező biztosítani. Ugyanakkor, ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, akkor már az ESMA rendelkezései sem biztos, hogy érvényben maradnak az Egyesült Királyságban. Ezt tehát még nem tudjuk, és valószínűleg sokan örülnének a magasabb tőkeáttétnek, így számukra akár még előnyös is lehet a brexit.

3.  Hogyan adózunk a Brexit után?

A fenti tényezők közül azt gondolom az adózás területe, amelyik a leginkább érintheti a tőzsdei kereskedőket, befektetőket. Könnyen belátható, hogy a UK felügyelet (FCA) és a kártalanítási rendszer (FSCS) valószínűleg ugyanolyan hatékony marad és az FCA ugyanolyan megbízható felügyelet lesz a brexit után is, így a befektetők számára előnyt jelenthet továbbra is  UK felügyelet egyes, más, EU-s országok felügyeletéhez képest. Elég, ha csak a ciprusi felügyelet, és a ciprusi brókercégek megtépázott hírnevére gondolunk (igaz nem alaptalanul).

Az ESMA szabályozás sem biztos, hogy nyom nélkül eltűnik, de itt a negatív egyenleg védelem, a margin call szabályozás, és a pénzügyi ombudsmanhoz fordulás lehetősége mindenképpen nagy előny, nyilván a tőkeáttét korlátozás egy haladó kereskedőnek inkább növeli a kockázatait (egész egyszerűen azért, mert több pénzt kell a brókernél tartani).

Az adózási ügyek azonban bizonytalanná tehetik egy EU-n kívüli brókercégnél történő kereskedést. Ugyanis hiába kereskedünk egy angol, vagy amerikai brókercégnél, mint magyar állampolgár a magyar SZJA szabályai szerint fizetjük az adót, és a népszerű tévhittel ellentétben nem akkor, amikor hazautaljuk a pénzt, hanem abban az adóévben, amikor a nyereség keletkezik (ügylet zárása).

Nem mindegy ugyanis az, hogy az árfolyamnyereséget az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai szerint számoljuk el (SZJA törvény 67/A paragrafusa) vagy egyéb jövedelemként. Ugyanis az ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében az árfolyam-nyereség kiszámítása során a nyereség, veszteség összevonható. Azaz ha például a forex kereskedésből nyereségünk származott, de ebben az évben tőzsdei, vagy forex ügyleteink veszteségesek voltak, akkor a tőzsdei ügyletekkel csökken az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmünk

Adókiegyenlítés lehetőségével  is lehet élni, ha az adóévet megelőző két évben veszteségünk volt bármely ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, és ezt előzőleg be is vallottuk az adóbevallás során. Ebben az esetben a veszteség elszámolható a tárgyévi nyereséggel szemben. Ha pedig nem sorolható az ügylet az ellenőrzött tőkepiaci ügylet alá, akkor az összes nyereséges ügylet után (nem lehet a veszteséget elszámolni) adót kell fizetni és az SZJA mellett EHO fizetési kötelezettség is felmerülhet.

De nem csak az árfolyamnyereség esetében merülnek fel problémák, hanem az osztalékadó és az ehhez kapcsolód EHO fizetési kötelezettségre is hatással van, hogy mely ország tőzsdéjén vásárolunk részvényeket, ETF alapokat. A népszerű ETF alapok egyes típusai (osztalékot kifizető ETF alapok) ugyanis osztalék formájában fizetik ki a mögöttes termékek után járó kamatot, osztalékot, így akár ez is lehet az alapja az EHO fizetési kötelezettségnek. Szerencsére azonban az EGT-államban működő, tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerinti osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamát nem terheli egészségügyi hozzájárulás, EHO fizetési kötelezettség.  Bővebben: Osztalék adózása: Hogyan adózunk a részvények osztaléka után?

Azt gondolom azonban, hogy nagyobb problémákkal csak egy hard brexit esetén néznénk szembe, de mivel 2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, így vélhetően a tárgyalások során rendezik a pénzügyi szolgáltatók, brókercégek helyzetét is. A 2020-as évben tehát biztosan nem lesznek adózási és egyéb változások, tekintettel arra, hogy 2020. december 31-ig az Egyesült Királyságban is az uniós jogot kell alkalmazni. A fentiekhez az is hozzátartozik, hogy az elmúlt években folyamatosan ott lebegett a céget felett a hard brexit esete, így már több EU-n kívüli brókercég is létrehozott az EU-n belül más székhellyel leányvállalatot magának. Ha tehát a brókercégük székhelyet vált, akkor tartsuk szem előtt, hogy a felügyelet, a kártalanítási mechanizmus megváltozhat.