Mi az a közkézhányad (float)? Mit jelent a tőzsdén a közkézhányad?

A közkézhányad, angolul float, egy vállalat teljes részvény-darabszámának azon része, mely olyan befektetők kezében van, akiknek a részesedése nem éri el az 5%-ot. Azaz ők a kisbefektetők, hiszen 5%-nál kisebb a tulajdonrészük. Témáink:

• Mire jó a közkézhányad figyelése, vizsgálata?
• Mit mérünk a közkézhányad mutatóval?
• Hol lehet a a közkézhányadnak utánanézni?
• Közkézhányad adatok értelmezése
• Low float részvények problémái

Mire jó a közkézhányad figyelése, vizsgálata?

A közkézhányad arányát a teljes részvény darabszámhoz képest, azért célszerű figyelni, mert így megtudhatjuk, hogy vannak-e nagybefektetők a vállalat tulajdonosai között. Ha a teljes részvénycsomagban nagy a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezők aránya, akkor az számos problémát okozhat a kisbefektető számára. A nagybefektetőket, részvényekkel rendelkező vállalati vezetőket bennfentes kereskedőknek is nevezzük, azonban a bennfentes kereskedésnek létezik legális és illegális formája. A bennfentes kereskedés részleteit az alábbi cikkben tárgyaljuk.

Például ha technikai jelek szerint kereskedünk, akkor olyan papírok, termékek, piacok esetében tudjuk használni a jelzéseket, ahol a tömeg irányítja a papír árfolyamát, azaz magas a közkézhányad. (A technikai elemzés célja a tömeg hangulatának, pszichológiájának követése.) Ha viszont van egy vállalatnak például kettő nagy tulajdonosa, akik birtokolják a 70%-os tulajdonrészt. A maradék 30%-on pedig 1000 db kisbefektető osztozik. Vajon a két nagy tulajdonos a 70%-os tulajdonrészével nagyobb hatást tud kifejteni a részvény árfolyamára, mint az 1000 db kisbefektetőből akár 10 vagy 500, vagy éppen az összes 1000 befektető? Valószínűleg igen, hiszen a teljes részvényhányad 70%-a a kezükben van.

Ennek a két befektetőnek a döntései modellezhetők lesznek technikai elemzéssel? Valószínűleg nem, hiszen egyedi döntéseket fognak hozni, és tudjuk a technikai elemzésről, hogy a tömeg döntéseinek a modellezésére szolgál. Mi a helyzet akkor, ha van egy vállalatunk, ahol 5%-nál senkinek nincs nagyobb tulajdonrésze, és 100.000 különböző egyedi tulajdonos van? Nos, ebben a helyzetben már sokkal nagyobb az esély arra, hogy ne az egyedi befektetők, befektetői csoportok irányítsák a papír árfolyamát, hanem a tömeg. A fentiekkel azonban ellent mondanak a legújabb kutatások, melyek szerint a technikai elemzés azoknak a részvényeknek a piacán működik, ahol alacsony a forgalom, alacsony a piaci kapitalizáció és a részvény piaca illikvid.

Mit mérünk a közkézhányad mutatóval?

A közkézhányad mutatószámmal tehát azt vizsgáljuk, hogy lehetőleg olyan papírt válasszunk, amelyikben főleg a kisbefektetők dominálnak, azaz a nagybefektetőknek, bennfenteseknek kicsi a befolyásuk az árfolyamra.

A közkézhányad a teljes részvénydarabszám azon része, mely olyan befektetők kezében van, akiknek a teljes részesedése nem éri el az 5%-ot. Azaz ők a kisbefektetők, hiszen 5 százléknál kisebb a tulajdonrészük. A technikai jeleken alapuló kereskedési technikák szempontjából az a jó, ha minél több arányaiban a kisbefektetők száma a teljes részvényesi körben, azaz a közkézhányad magas legyen.

Akkor alkalmas egy papír swingtrade vagy daytrade kereskedésre, ha legalább 60%-os közkézhányaddal rendelkezik, és megfelel a piaci kapitalizáció és forgalom kritériumoknak is. Ettől természetesen el lehet térni. A lényeg, ha minimum ezeket a tényezőket vizsgáljuk, nagyrészt ki fogjuk tudni szűrni azokat a papírokat, melyeknél a technikai jelek nem működnek jól.

Hol lehet a a közkézhányadnak utánanézni?

A közkézhányad információ kigyűjtésének több módja van. Egyrészt célszerű megkeresnünk annak a tőzsdének a honlapját, ahol kereskedni lehet a papírral. Ott biztosan meg fogjuk találni a közkézhányad adatokat a vállalatról. Ha pedig nem a tőzsde honlapján szeretnénk hozzáférni a közkézhányad adatokhoz, akkor léteznek ingyenesen hozzáférhető adatbázisok, melyek a fontosabb fundamentális, pénzügyi mutatóit tartalmazzák egy adott vállalatnak, így például kiszámolás helyett a piaci kapitalizáció vagy a közkézhányad egyszerűen lekérdezhető. Ilyen oldal például a nagyobb tőzsdékre információt nyújtó finance.yahoo.com. A finance.yahoo.com.-nak létezik a világ más tőzsdéire is elérhető aloldala. Hasonlóan jól használható információs oldal a finance.google.com, illetve a finviz.com, ahonnan a közkézhányadot le tudjuk kérdezni.

Közkézhányad adatok értelmezése

Az alábbi képen a finance.yahoo.com használata tekinthető meg. A weboldal felső részében található keresőmezőbe beírtuk az adott vállalat nevét (esetünkben Microsoft Corporation), bal egérgombbal kiválasztottuk, majd a részvény árfolyam fölötti menüben a „Summary” menüpontra kattintva megkapjuk a kért adatokat.

A közkézhányaddal kapcsolatos adatokat a "Summary" menüponttól jobbra a "Holders" hivatkozásra kattintva érhetjük el.  A következő adatokat kapjuk „% of Shares Held by All Insider and 5% Owners: 3,78%”. Ez azt jelenti, hogy a teljes részvénydarabszám 3,78%-át birtokolják az 5-%nál nagyobb tulajdonosok vagy bennfentesek, azaz a közkézhányad 100%–3,78%, tehát 96%.

Low float részvények problémái

A low float kifejezés az alacsony közkézhányadú (float közkézhányadot jelent) részvényeket jelöli, azaz ezeknek a részvényeknek a piacán a bennfentesek nagyobb arányban vannak jelen. Tekintettel arra, hogy az alacsony közkézhányad egyúttal illikvid piacot, kevés piaci szereplőt, kevés ajánlatot jelent az ajánlati könyvben, így egy esemény (szinttörés vagy hír) nagyobb volatilitást idézhet elő, még akkor is ha kevés piaci szereplő vesz részt a folyamatban. A nagy volatilitás pedig jó lehetőséget termet a daytrade, skalp kereskedők számára, akik jellemzően technikai jelek alapján kereskednek. Az alábbi képen a finviz.com részvényszűrője látható. Itt nyíllal jelöltem egy példát, ahol az összes kibocsátott részvényszám 28 millió részvény (outstanding oszlop) és a közkézhányad mindössze 0,34 millió darab részvény (float).

Könnyen belátható a fentiekből, hogy a low float részvények egyben centes részvények is az esetek többségében. Ezzel pedig együtt jár az is, hogy a kockázatuk is nagyobb. A közkézhányad a három fontos részvénypiaci mutató egyike, a többi tényezőt az alábbi cikkben tárgyaljuk: 4 dolog, amit vizsgálj meg részvény vásárlás előtt