Mennyi pénzzel éri meg elkezdeni a tőzsdét? Tőzsde kevés pénzzel

Cikkünkben azt beszéljük meg, hogy mi számít kevés pénznek, kis tőkének a tőzsdei kereskedésben. Megnézzük, milyen problémák merülhetnek fel, ha kis számlával szeretnénk kereskedni, hogyan határozható meg a megfelelő pozícióméret, milyen szerepe van a stop megbízásnak és a tranzakciós költségeknek, illetve azzal is foglalkozunk, hogy milyen szempontok alapján érdemes brókercéget választani.

Az elmúlt években sokat változott a helyzet. Ma már számos szolgáltatónál elérhetők tört részvények, jelentősen csökkentek a kereskedési jutalékok, és egy kisebb számla sem feltétlenül jelenti azt, hogy csak alacsony árfolyamú részvények közül választhatunk. Ettől azonban a kis számlával történő aktív kereskedés alapvető problémája nem szűnt meg: a kockázatkezelési szabályokat ugyanúgy be kell tartani.

Fontos továbbá különbséget tenni befektetés és aktív kereskedés között. Kis összeggel hosszú távú befektetést elkezdeni ma lényegesen egyszerűbb lehet, mint kis számlával aktív kereskedési stratégiát végrehajtani. A cikk elsősorban ez utóbbival foglalkozik.

Kevés pénzzel a tőzsdén?

Gyakran hallani tőzsdei oktatásokon, hogy a demó kereskedés után célszerű minél előbb elkezdeni az éles számlás kereskedést, lehetőleg kis tőkével. Ennek van racionális alapja: az éles kereskedés során megjelenik a tényleges veszteség lehetősége, és ezzel együtt azok a pszichológiai hatások is, amelyek demó számlán nem vagy csak korlátozottan jelentkeznek.

Ugyanakkor az éles számla megnyitását nem célszerű siettetni. A cél nem az, hogy minél gyorsabban valódi pénzzel kereskedjünk, hanem az, hogy előtte megfelelően ismerjük a kereskedési felületet, a megbízástípusokat, a kockázatkezelést és azt a konkrét stratégiát, amelyet végre szeretnénk hajtani. A tanulási folyamatot érdemes több szakaszra bontani:

1. A kereskedési felület és a megbízástípusok megismerése.
2. Különböző piacok és módszerek kipróbálása.
3. Konkrét stratégiák tesztelése.
4. Egy meghatározott stratégia szabályainak rögzítése.
5. A stratégia demó vagy szimulált környezetben történő következetes végrehajtása.
6. Kis összegű éles kereskedés, változatlan kockázatkezelési szabályok mellett.

A demó kereskedésről részletesebben itt írtunk: Meddig és hogyan demózzunk?

Befektetés vagy aktív kereskedés? Nem ugyanaz a kérdés

Amikor valaki azt kérdezi, hogy „mennyi pénzzel érdemes elkezdeni a tőzsdézést?”, először azt kell tisztázni, hogy hosszú távú befektetésről vagy aktív kereskedésről beszélünk.

Hosszú távú befektetésnél akár viszonylag kis összeggel is el lehet kezdeni a befektetést. Egy ETF vagy tört részvény segítségével nem feltétlenül szükséges több ezer dolláros számla ahhoz, hogy valaki részvénypiaci kitettséget szerezzen.

Aktív kereskedésnél azonban más a helyzet. Itt a számla méretének összhangban kell lennie a kereskedési stratégia által megkövetelt pozíciómérettel, a stop távolságával, az egy ügyletre vállalt kockázattal és a tranzakciós költségekkel.

Ezért nincs olyan univerzális összeg, amelyről kijelenthető, hogy mindenki számára elegendő a tőzsdei kereskedés elkezdéséhez.

A "tőzsdézés kicsiben" legfontosabb problémája: a kockázatkezelés

Ha kis számlával szeretnénk aktívan kereskedni, akkor az első kérdés nem az, hogy milyen részvényt vásároljunk, hanem az, hogy mekkora veszteséget engedhetünk meg magunknak egyetlen ügyleten. A gyakorlatban sok kereskedő a számla meghatározott százalékában rögzíti az egy ügyletre jutó maximális veszteséget. Ha például 1000 dolláros számlával rendelkezünk és ügyletenként a tőke 1%-át kockáztatjuk, akkor egyetlen ügylet maximális tervezett vesztesége 10 dollár.

A pozícióméret azonban nem önkényesen választandó meg. A stop helyét elsősorban a kereskedési stratégia határozza meg, és csak ezután számolható ki, hogy mekkora pozíció fér bele az előre meghatározott kockázati keretbe.

Hogyan számoljuk ki a megfelelő pozícióméretet?

A legegyszerűbb megközelítés:

Pozícióméret = vállalható veszteség / egy részvényre jutó kockázat

Tegyük fel például, hogy:

• kereskedési tőkénk: 10 000 dollár,
• egy ügyletre vállalt maximális kockázat: 0,5%,
• ez dollárban: 50 dollár,
• belépési ár: 100 dollár,
• stop: 95 dollár.

Egy részvényen tehát 5 dollár a tervezett kockázat. Az 50 dolláros maximális veszteség mellett:

50 / 5 = 10 részvény

vásárolható.

A sorrend tehát nem az, hogy megveszünk például 50 részvényt, majd megpróbáljuk úgy elhelyezni a stopot, hogy a veszteség elfogadható legyen. Először meghatározzuk a stratégia alapján indokolt stopot, majd ebből számoljuk ki a megfelelő pozícióméretet.

Miért problémás ez kis számlánál?

Tegyük fel, hogy egy részvényt 300 dolláros árfolyamon szeretnénk megvásárolni, és a kereskedési stratégiánk szerint 280 dollár alatt érvénytelenné válik a vételi elképzelésünk.

Egy teljes részvény esetén 20 dolláros kockázatot vállalunk:

300 - 280 = 20 dollár.

Ha mindössze 1000 dolláros számlánk van, és az egy ügyletre jutó kockázatot 1%-ban, azaz 10 dollárban maximáltuk, akkor egy teljes részvény megvásárlása már önmagában túllépi a kockázati keretünket.

Ez a kis számla egyik klasszikus problémája, azaz a stratégia által előírt pozícióméret kisebb lehet, mint a kereskedhető legkisebb pozíció.

Tört részvények: sokat változott a helyzet

A fenti problémát napjainkban részben enyhítheti a tört részvények, azaz fractional shares használata (részletek itt). Egyes szolgáltatóknál nem szükséges egy teljes részvényt megvásárolni, például 0,5 vagy akár ennél kisebb részvény is vásárolható. Ez főleg kis számlánál fontos változás, mert így egy magas nominális árfolyamú részvény sem feltétlenül elérhetetlen. Brókercégválasztás során tehát érdemes ellenőrizni többek között:

• mely részvényekre vagy ETF-ekre érhető el a tört részvényes kereskedés,
• mekkora a minimális ügyletérték,
• milyen megbízástípusokat lehet tört részvényre használni,
• hogyan kezelik az osztalékot,
• átruházható-e másik szolgáltatóhoz a tört részvény,
• mekkora spread és egyéb tranzakciós költség jelentkezik.

A tört részvény tehát jelentősen csökkentheti a kis számlával kapcsolatos pozícióméretezési problémát, de nem szünteti meg a kockázatkezelés szükségességét.

Nem érdemes a stopot a számlamérethez igazítani

Kis számlánál gyakori hiba, hogy a kereskedő a megfelelőnél közelebb húzza a stopot pusztán azért, hogy a tervezett pozíció beleférjen a kockázati keretbe.

Ez azonban megváltoztathatja a stratégia tulajdonságait. Ha például egy kereskedési rendszer tesztelése során 5%-os átlagos stop távolságot használtunk, majd éles kereskedésben a számla mérete miatt 1%-os stopot alkalmazunk, akkor valójában már nem ugyanazt a stratégiát kereskedjük.

Helyesebb megoldás lehet a pozícióméret csökkentése. Ha ez sem lehetséges, akkor elképzelhető, hogy az adott stratégia egyszerűen nem alkalmas az adott számlaméretre.

A rövidebb időtáv sem automatikus megoldás

Első látásra logikusnak tűnhet, hogy kisebb számla esetén rövidebb időtávra váltunk, hiszen egy 5 vagy 15 perces grafikonon általában kisebb abszolút stop távolságokkal találkozunk, mint napos vagy hetes időtávon. Ezzel azonban fontos problémák jelenhetnek meg. Rövidebb időtávon jellemzően:

• nagyobb szerepet kap a piaci zaj,
• több ügyletet kötünk,
• a tranzakciós költségek nagyobb jelentőségűvé válhatnak,
• a spread és a végrehajtási ár eltérése jobban befolyásolhatja az eredményt,
• nagyobb figyelmet igényel a kereskedés.

Ezért nem célszerű csak azért rövidebb időtávra váltani, mert a számla mérete nem teszi lehetővé az eredeti stratégia megfelelő pozícióméretezését. Ezzel ugyanis magát a kereskedési stratégiát változtatjuk meg.

A minimum díjak helyett a teljes kereskedési költséget nézzük

Korábban a kis számlával kereskedők egyik legnagyobb problémája a magas minimum jutalék volt. A részvénykereskedés költségstruktúrája azonban jelentősen megváltozott, és számos szolgáltató kínál alacsony vagy bizonyos piacokon akár explicit jutalék nélküli kereskedést (lásd itt). A „jutalékmentes” kereskedés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügyletnek nincs költsége. Kis számlánál ezért célszerű a teljes kereskedési költséget vizsgálni, amelynek része lehet:

• vételi és eladási jutalék,
• minimum jutalék,
• bid-ask spread,
• devizaváltási költség,
• tőzsdei vagy szabályozói díjak,
• finanszírozási vagy overnight díj,
• CFD esetén swap vagy egyéb finanszírozási költség,
• piaci adat előfizetési díja,
• egyes esetekben inaktivitási vagy egyéb számladíj.

A költségeket mindig a pozíció méretéhez viszonyítva érdemes értékelni.

Ha például egy teljes vétel-eladás összes költsége 4 dollár, akkor ez egy 10 000 dolláros ügyletnél mindössze 0,04%, egy 100 dolláros ügyletnél viszont már 4%.

Ugyanaz a díj tehát nagy számlán szinte jelentéktelen lehet, míg kis pozíció esetén alapvetően meghatározhatja a stratégia eredményességét.

A kereskedési költség a stratégia várható előnyét csökkenti

A költségeket nem önmagukban kell vizsgálni, hanem a kereskedési stratégia várható előnyéhez viszonyítva. Ha egy stratégia hosszú távon ügyletenként átlagosan 0,3%-os előnyt képes elérni, miközben egy teljes nyitás-zárás költsége 0,2%, akkor a költségek a várható előny jelentős részét felemésztik. Ez főleg rövid távú és nagy forgalmú stratégiák esetén fontos.

Cash account és margin account közötti különbség

Az amerikai részvénypiac kapcsán gyakran találkozhatunk minimális számlaméretekre vonatkozó állításokkal. Ezeknél azonban fontos megkülönböztetni a cash account és a margin account fogalmát (bővebben itt).

Cash account esetén alapvetően a számlán rendelkezésre álló saját pénzből vásárolunk. Margin account esetén a brókercég által biztosított hitel, illetve tőkeáttétel is használható. Az Egyesült Államokban a FINRA szabályai alapján a margin használatához minimumkövetelmények kapcsolódnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy általánosan meghatározott összeg alatt egyáltalán nem lehet amerikai részvényt vásárolni. A konkrét szabályok, a szolgáltató saját követelményei, valamint az intraday kereskedésre vonatkozó előírások idővel változhatnak, ezért ezeket mindig a számlanyitáskor érvényes feltételek alapján kell ellenőrizni.

Daytrading kis számlával

A daytrading egyik látszólagos előnye kis számlánál, hogy a rövidebb időtáv miatt kisebb stop távolságok is alkalmazhatók. Ebből azonban nem következik, hogy a daytrading könnyebb vagy kevésbé kockázatos. Éppen ellenkezőleg: a nagyobb kereskedési gyakoriság miatt a végrehajtás minősége, a spread, a jutalék és az esetleges slippage sokkal nagyobb jelentőséget kaphat.

Emellett a rövid távú ármozgásokban nagyobb lehet a zaj szerepe, így a kereskedési stratégia statisztikai előnyének kimutatása és fenntartása is nehezebb lehet. Ezért kis számla esetén sem célszerű automatikusan day tradingre váltani.

A CFD megoldás lehet kis számlára?

A CFD-k egyik tulajdonsága, hogy viszonylag kis tőkével is lehetővé tehetnek nagyobb piaci kitettséget, és egyes szolgáltatóknál a minimális pozícióméret is kisebb lehet, mint a mögöttes részvénypiacon (bővebben a termékről itt). Ebből azonban nem következik, hogy a CFD automatikusan megfelelő megoldás kis számlával rendelkező kezdő kereskedők számára. A CFD származtatott és jellemzően tőkeáttételes termék. Nem magát a mögöttes részvényt vásároljuk meg, hanem a szolgáltatóval szemben létrejövő szerződésen keresztül vállalunk kitettséget az árfolyam változására.

Figyelembe kell venni többek között:

• a tőkeáttétel kockázatát,
• a spreadet,
• a finanszírozási költséget,
• az overnight díjakat,
• a szolgáltató feltételeit,
• a minimális pozícióméretet,
• az alkalmazandó befektetővédelmi és szabályozási előírásokat.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) a lakossági CFD-kre több befektetővédelmi intézkedést alkalmaz, többek között tőkeáttételi korlátokat, margin close-out szabályt, negatív egyenleg elleni védelmet és kötelező kockázati figyelmeztetést. A CFD tehát speciális esetben megoldhatja a pozícióméret technikai problémáját, de ezért cserébe más típusú kockázatokat és költségeket vállalunk.

Tört részvény, ETF, CFD vagy forex?

Kis tőke esetén többféle lehetőség áll rendelkezésre, de ezek eltérő célokra alkalmasak.

• Tört részvény: akkor lehet praktikus, ha konkrét részvénybe szeretnénk befektetni vagy kereskedni, de egy teljes részvény túl nagy pozíciót jelentene.
• ETF: kis összegű hosszú távú befektetésnél különösen hasznos lehet, mert egyetlen termékkel széles diverzifikáció érhető el.
• CFD: rugalmas pozícióméretezést és tőkeáttételt kínálhat, de származtatott termék, ezért különösen fontos a kockázatok és finanszírozási költségek ismerete.
• Forex: a pozícióméret sok szolgáltatónál finoman szabályozható, de itt is megjelenik a tőkeáttétel és az abból fakadó kockázat.

Nem létezik tehát olyan terméktípus, amely pusztán azért lenne jobb, mert kevés pénzzel rendelkezünk.

Mennyi pénzzel érdemes elkezdeni a tőzsdei kereskedést?

Erre nincs minden kereskedőre érvényes összeg. A szükséges számlaméretet érdemes inkább a stratégiából visszaszámolni. Ehhez legalább az alábbiakat kell ismernünk:

• mekkora százalékot kockáztatunk egy ügyletben,
• mekkora a stratégia tipikus stop távolsága,
• mekkora a legkisebb kereskedhető pozíció,
• elérhető-e tört részvény,
• mekkorák a teljes tranzakciós költségek,
• egyszerre hány pozíciót szeretnénk tartani,
• használunk-e tőkeáttételt.

Vegyünk egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy egy stratégia tipikusan 5%-os stopot használ, és egy ügyletben a teljes tőke 1%-át szeretnénk kockáztatni. Ekkor a pozíció értéke megközelítőleg:

1% / 5% = a számla 20%-a.

Egy 5000 dolláros számlán ez körülbelül 1000 dolláros pozíciót jelent. Ha egyszerre öt hasonló pozíciót tartunk, a számla nagyságrendje már összhangban lehet a stratégia pozícióméretezési igényével. Más stratégiánál azonban teljesen más eredményt kaphatunk.

Mit jelent a számlaméret a gyakorlatban?

Nagyon leegyszerűsítve az alábbi példák mutatják meg, hogyan változik az egy ügyletre vállalható kockázat 1%-os szabály mellett:

Számlaméret	1% kockázat	5 dolláros részvényenkénti kockázat mellett
500 USD	5 USD	1 részvény
2 000 USD	20 USD	4 részvény
5 000 USD	50 USD	10 részvény
10 000 USD	100 USD	20 részvény

A példából látható, hogy a nagyobb számla nem azért előnyös, mert nagyobb kockázatot kell vállalnunk, hanem éppen azért, mert nagyobb szabadságot kapunk a megfelelő pozícióméret kialakításához.

Mi történik vesztes széria esetén?

A kis számlával kereskedők gyakori kísértése, hogy az alacsony várható nominális nyereség miatt növelik az ügyletenként vállalt kockázatot. Például úgy gondolkodhatunk, hogy ha 1%-os kockázattal túl lassan növekszik a számla, akkor 3%, 5% vagy akár 10% kockázattal sokkal gyorsabban lehetne pénzt keresni. A probléma az, hogy a veszteségek is ugyanilyen gyorsan nőnek. Tíz egymást követő vesztes ügylet után, minden alkalommal az aktuális egyenleg meghatározott százalékát kockáztatva, megközelítőleg a következő visszaesést kapjuk:

Ügyletenkénti kockázat	10 vesztes ügylet utáni visszaesés
0,5%	kb. -4,9%
1%	kb. -9,6%
2%	kb. -18,3%
3%	kb. -26,3%
5%	kb. -40,1%

Ez jól mutatja, hogy a kockázat emelése nem egyszerűen a várható nyereséget növeli, hanem drasztikusan megnöveli a komoly drawdown és végső soron a számla elvesztésének kockázatát is.

A drawdown után egyre nagyobb hozam kell a helyreállításhoz

A veszteség és a helyreállításhoz szükséges nyereség nem szimmetrikus.

Elszenvedett veszteség	A visszatéréshez szükséges nyereség
-10%	+11,1%
-20%	+25%
-30%	+42,9%
-40%	+66,7%
-50%	+100%

Egy 50%-os veszteség után tehát már 100%-os nyereségre van szükség ahhoz, hogy ismét elérjük a kiinduló tőkét. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a kereskedésben elsődleges cél nem a maximális hozam elérése, hanem a túlzott tőkeveszteség elkerülése.

Meddig emelhető a kockázat?

Visszatérő gondolat, hogy egy tapasztaltabb kereskedő nagyobb kockázatot vállalhat, hiszen már ismeri a stratégiáját és annak várható eredményeit. Önmagában a tapasztalat azonban nem változtatja meg a vesztes szériák matematikáját. Még egy pozitív várható értékű stratégia esetén is előfordulhat több egymást követő vesztes ügylet. A kockázati szint növelése ezért nemcsak pszichológiai kérdés. Figyelembe kell venni:

• a stratégia találati arányát,
• a nyereség/veszteség arányt,
• a korábbi maximális drawdownt,
• a vesztes szériák hosszát,
• a becslési bizonytalanságot,
• és azt is, hogy a jövőbeli eredmények eltérhetnek a múltban megfigyeltektől.

A témáról részletesebben: Meddig emelhető a kockázat?

Hogyan válasszunk brókercéget kis számlához?

Kis számla esetén különösen fontos a szolgáltató költségeinek és kereskedési feltételeinek összehasonlítása.

Érdemes ellenőrizni:

• a minimális számlanyitási összeget,
• a minimális pozícióméretet,
• elérhető-e tört részvényes kereskedés,
• a vételi és eladási jutalékot,
• van-e minimum jutalék,
• a devizaváltási költséget,
• a spreadet,
• az overnight és finanszírozási díjakat,
• a használható megbízástípusokat,
• a piacok és termékek választékát,
• a szolgáltató szabályozását és befektetővédelmi hátterét.

Nem feltétlenül az a legolcsóbb szolgáltató, amelyik „0 dolláros jutalékot” hirdet. A teljes költségstruktúrát kell összehasonlítani.

Mennyi pénzzel érdemes elkezdeni a devizapiaci kereskedést?

A devizapiacon a pozícióméret jellemzően rugalmasabban alakítható, mint a hagyományos részvénykereskedésben. Egyes szolgáltatóknál mikro- vagy ennél kisebb pozíciók is nyithatók. Ez technikailag lehetővé teszi, hogy kis számlán is pontosabban igazítsuk a pozícióméretet a stop távolságához és a vállalt kockázathoz.Ugyanakkor itt fontos különbséget tenni a kis minimális pozícióméret és a biztonságosan használható kis számlaméret között.

Attól, hogy egy brókercég technikailag lehetővé teszi néhány száz dolláros számlával a kereskedést, még nem következik, hogy ilyen tőkével megfelelően diverzifikált, hosszú távon is fenntartható kereskedési rendszer működtethető. A tőkeáttétel pedig nem oldja meg a kis számla problémáját: csak nagyobb piaci kitettséget tesz lehetővé ugyanakkora saját tőke mellett, ami a veszteségeket is felerősítheti.

Mekkora számlát igényel a stratégiánk?

Ahelyett tehát, hogy egyetlen összeget próbálnánk meghatározni arra, hogy „mennyi pénz kell a tőzsdézéshez”, célszerű fordítva gondolkodni. Először határozzuk meg:

1. milyen piacon szeretnénk kereskedni,
2. milyen időtávon,
3. milyen stratégiával,
4. mekkora a stratégia tipikus stop távolsága,
5. mekkora kockázatot vállalunk ügyletenként,
6. hány egyidejű pozíciót szeretnénk tartani,
7. mekkora a minimális pozícióméret és a kereskedés teljes költsége.

Ezekből már megbecsülhető az a minimális számlaméret, amely mellett a stratégia kockázatkezelési szabályai torzítás nélkül végrehajthatók. Ez sokkal hasznosabb megközelítés, mint azt mondani, hogy például 500, 2000 vagy 10 000 dollár minden kereskedő számára megfelelő kezdőtőke.

Összegzés

Kis összeggel ma könnyebb belépni a részvénypiacra, mint korábban. A tört részvények, az alacsonyabb jutalékok és az online brókercégek fejlődése számos korábbi technikai akadályt csökkentett. Ez azonban elsősorban a piacra történő belépést tette egyszerűbbé. A sikeres aktív kereskedés alapvető matematikája nem változott. Kis számla esetén továbbra is problémát jelenthet:

• a megfelelő pozícióméret kialakítása,
• a stop távolsága,
• a tranzakciós költségek aránya,
• az elégtelen diverzifikáció,
• és az a kísértés, hogy a kis nominális nyereség miatt túl nagy kockázatot vállaljunk.

A megfelelő kérdés tehát az, hogy:

„Mekkora tőkére van szükség ahhoz, hogy az általam választott stratégiát megfelelő pozícióméretezéssel, elfogadható költségek mellett és a kockázatkezelési szabályok megsértése nélkül végre tudjam hajtani?”

Ha erre a kérdésre választ tudunk adni, akkor már azt is sokkal pontosabban meg tudjuk határozni, hogy számunkra mi számít kevés pénznek a tőzsdén.

A másik gyakori kérdés, hogy mennyit lehet keresni a kereskedéssel. Erről részletesebben itt írtunk: Mennyit lehet keresni forex és tőzsdei kereskedéssel?

Hogyan nem veszítesz a tőzsdei és forex kereskedésben?

Az alábbi előadásban a forex és tőzsdei kereskedés alapjaival foglalkozunk. Az 50 perces előadásban többek között a következő témákat beszéljük meg:

• Miért buknak el a kereskedők a tőzsdén és a devizapiacon?
• Mit kell meghatározni a kereskedés megkezdése előtt?
• Hogyan ismerjük meg a piacot?
• Mi a demó számla jelentősége?
• Milyen kockázatkezelési szabályokat érdemes betartani?
• A tőke mekkora részét kockáztassuk egy ügyletben?
• Hogyan induljunk el a számlanyitástól az első ügyletig?
• Melyek a tőzsdei és devizapiaci kereskedés gyakori buktatói?