Mennyi pénz kell az anyagi függetlenséghez? Kalkulátor..

Kategória: 

Zsolttól érkezett a kérdés, hogy mennyi pénz kell az anyagi függetlenséghez. Az alábbiakban körbejárjuk ezt a témát. Megbeszéljük, hogy létezik erre a kérdésre kutatásokkal alátámasztott válasz, illetve beszélünk arról, hogy mit jelent az anyagi függetlenség, hogyan lehet elérni, és egy kalkulátort is bemutatok, mely segíthet a tervezésben.

Mit jelent az anyagi függetlenség?

Az anyagi függetlenségnek alapvetőn két típusa létezik. Az egyik a részleges, illetve a másik a teljes anyagi függetlenség. A részleges anyagi függetlenség azt jelenti, hogy rendelkezünk egy meghatározott értékű vagyonnal, és ennek a vagyonnak a hozamával kiegészítjük a keresetünket. A részleges anyagi függetlenség tehát azt eredményezi, hogy nem kényszerülünk a napi 8-10 órás munkára, megtehetjük azt, hogy csak részmunkaidőben dolgozunk, de jelentheti azt is, hogy jobban megválogathatjuk a munkánkat, esetleg olyan munkát végezhetünk, amelynél elsősorban nem a fizetés dominál, hanem az az elv, hogy azt csináljuk, amit szeretnénk csinálni. A részleges anyagi függetlenség tehát egy munkával járó kiegyensúlyozott életet jelent.

A teljes anyagi függetlenség esetében olyan mértékű vagyonnal rendelkezünk, hogy annak hozamából meg tudunk élni, és várhatóan a vagyon nem fogy el az életünk során, azaz nem lesz szükségünk arra, hogy munkával keressük a pénzünket. Mindkét esetnek gyakorlatilag ugyanaz a feltétele, azaz rendelkeznünk kell valamekkora vagyonnal. A kérdés csak az, hogy milyen mértékű vagyonra van szükségünk.

Mennyi pénz kell az anyagi függetlenséghez?

Fontos látni, hogy az anyagi függetlenség mindenkinek mást jelent, hiszen a megélhetés költségeiben jelentős eltérés van annak függvényében, hogy milyen életkorunk van, családosak, egyedülállók vagyunk, mennyire élünk magas életszínvonalon stb.. Így első lépésként azt kell meghatározni, hogy átlagosan havonta mekkora összegből tudunk megélni. Ha ez a szám megvan, akkor kiszámolhatjuk, hogy egy év alatt mekkora összeget költünk el, így már hozzávetőlegesen tudni fogjuk, hogy mekkora hozamot kell elérnünk a vagyonunkkal.

Léteznek múltbeli vizsgálatok, melyek 1926-tól kezdődően vizsgálták meg a napjainkig az amerikai részvény és kötvénypiacot, és ezekben a vizsgálatokban a 3-4%-os kifizetési ráta gyakorlatilag minden körülmény között biztosította azt, hogy 20-30 éves időtávon nem fogy el a vagyonunk. Ezt tehát azt jelenti, hogy a legrosszabb esetben a felhalmozott vagyon 3-4%-át tudjuk kivenni úgy, hogy a vagyon nem fogy el 20-30 éves időtávon. Ha tehát 100 millió forintos vagyonunk van, akkor ez 3-4 millió forintot jelent.

Ide kattintva letöltheted az alábbi képen látható anyagi függetlenség kalkulátort. Ebben a kalkulátorban csak a havi megélhetés költségét kell beállítanod és a program kiszámolja, hogy 1-5%-os kifizetési ráta esetén mekkora vagyonra van szükség. Értelemszerűen minél nagyobb a kifizetési ráta, annál kisebb vagyonra van szükség, de úgy növekszik a valószínűsége annak, hogy az időszak végére elfogy a pénzed.

Anyagi függetlenséggel kapcsolatos vizsgálatok

Philip L. Cooley, Carl M. Hubbard és Daniel T. Walz 1926-1995 közötti időszakon 3-12% közötti kifizetési rátákkal teszteltek vissza különböző portfóliókat 15, 20, 25, 30 éves időtávon. A kutatás különlegességét az adja, hogy 1926-1995 között az összes lehetséges esetet végig nézték, azaz 3-12% közötti kifizetési rátákkal 15, 20, 25, 30 éves időszakon különböző megosztású kötvény-részvény portfóliókkal szimulálva:

  • 100% Stock: kizárólag amerikai részvényeket tartunk a portfólióban.
  • 75% Stock 25% bonds: a portfólió 75%-a amerikai részvényeket, 25%-a amerikai kötvényeket tartalmaz.
  • 50% Stock 50% bonds: a portfólió 50%-a amerikai részvényeket, 50%-a amerikai kötvényeket tartalmaz.
  • 25% Stock 75% bonds: a portfólió 25%-a amerikai részvényeket, 75%-a amerikai kötvényeket tartalmaz.
  • 100% bonds: kizárólag amerikai kötvényeket tartunk a portfólióban.

A táblázat egyes mezőiben a sikerességi rátát látjuk, azaz a múltbeli esetek mekkora részében tartott ki az időszak végéig a megtakarításunk. A 100% azt jelenti, hogy a múltban minden esetben kitartott a rendelkezésünkre álló összeg. Nézzük meg a 3% oszlopban szereplő mezőket. Gyakorlatilag bármelyik portfóliót vizsgálva, bármely időtávon igaz volt a múltban, hogy az időszak végére nem fogytunk ki a tőkéből. Ugyanakkor magasabb kifizetési ráták esetén ez nem igaz. Például 12%-os kifizetési rátával a múltban egyetlen esetben sem (nulla értékek) lett volna elég a tőkénk 25-30 éves időtávon 50%-50%, 25%-75% és 100% kötvény portfóliók esetén. A kutatásról bővebben is beszámoltunk itt: Mi az a 4%-os nyugdíjszabály? Miért vezethet félre?

forrás: Philip L. Cooley, Carl M. Hubbard, Daniel T. Walz

A fenti szimulációkban nem vettük figyelembe az inflációt. Gondoljunk arra az esetre, hogy a forint vásárlóértéke az elmúlt 20 évben kb. a felére csökkent, azaz a 2000-es évek elején 1 millió forinton kétszer annyi fogyasztási javakat tudtunk venni, mint 20 évvel később. Így például előfordulhat az az eset, hogy a nyugdíjas éveink első felében könnyedén megélünk 300 ezer forintból, de az időszak végére a 300 ezer forint vásárlóértéke lényegesen lecsökken, és fele annyi árut tudunk venni belőle, mint az időszak elején.

A fentiek miatt az amerikai piacon egyedül a 3 százalékos kifizetési ráta bizonyult megfelelőnek, ahogy ez az alábbi, inflációval korrigált adatokból kiderül. Ugyanakkor 30 éves időszakon, tisztán kötvényalapú portfólió esetén az esetek 80 százalékában működött a módszer, azaz 5 esetből 1 esetben kifogytunk a pénzből.

forrás: Philip L. Cooley, Carl M. Hubbard, Daniel T. Walz

Philip L. Cooley, Carl M. Hubbard és Daniel T. Walz végül azzal a konklúzióval zárták kutatásukat, hogy a részvénytúlsúlyos portfóliókban a 3-4%-os kifizetési ráta tűnik jó választásnak. Rövidebb időszakon (15 év vagy rövidebb) pedig a 8-9%-os kifizetési ráta is működőképes volt a részvénytúlsúlyos portfóliók esetében. A fenti vizsgálatot elvégezték 1995-öt követően is. Ekkor már 1926-2014 közötti időszakot tekintették át, de az újabb adatok figyelembe vétele sem változtatott a korábbi eredményeken. Bővebben a témáról:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link