Járványok: Mi történt a múltban a tőzsdéken?

2023. January 13. 16:10 Szerző: Nagy Attila Zoltán | Hírlevél | YouTube | Facebook

Kategória

A hírek alapján úgy tűnik, hogy a tőzsdék negatívan reagáltak a koronavírus járvány súlyosbodására, és mivel a járványoknak gazdasági hatásai is vannak, így teljesen logikus, hogy a részvénypiac reagál ezekre az eseményekre. Bár a jövőt nem tudjuk megjósolni, így azt sem, hogy a koronavírus járványra hogyan reagálnak a továbbiakban a részvénypiacok, azonban a múltbeli járványok és a tőzsdék kapcsolatát megvizsgálhatjuk. A cikkünkben 13 múltbeli járvány kitörését, és a járványt követő tőzsdei hozamokat vizsgáljuk meg. Illetve szó lesz arról is, hogy a járványok milyen módon hatnak a gazdaságra, és miért eshetnek a tőzsdék az események hatására.

Hogyan reagáltak a tőzsdék a koronavírushoz hasonló járványokra?

Az elmúlt évtizedekben összesen 13 nagyobb járványhelyzettel nézett szembe a világ, és ezen járványok tőzsdékre gyakorolt hatásáról a Charles Schwab brókercég készített egy illusztrációt, lásd alábbi képen.

A fenti képen szereplő táblázatot külön ki is emelem, hogy az adatokat pontosabban követni tudjuk. A táblázatból kiderül, hogy a különböző múltbeli járványok kitörését követően milyen tőzsdei hozamokat lehetett elérni 1 hónapos (1 month), 3 hónapos (3 month) és 6 hónapos (6 month) időtávokon. A táblázat adatai, és a fenti grafik az MSCI World Index árfolyam mozgását dolgozza fel, azaz 23 fejlett ország tőzsdéiről van szó, mely egyébként szoros korrelációt mutat az amerikai tőzsdékkel. Látható az átlaghozamokból (average sor a táblázatban), hogy a rövidtávú, 1 hónapos átlaghozam alacsony, és több negatív hónapot is láthatunk a járványok kitörését követően. Az átlaghozamok azonban 3 és 6 hónapos időtávon már nem tekinthetők alacsonynak, ahogy egyébként a negatív hozamok száma is csökken.

Az alábbi táblázatban már a fenti 13 esetben vizsgáljuk az árfolyam-emelkedés valószínűségét.

	emelkedés valószínűsége	S&P500 index véletlen
1 hónapos távon	31%	61%
3 hónapos távon	69%	66%
6 hónapos távon	69%	70%

A fenti táblázatból is látható, hogy 1 hónapos időtávon negatív reakciókat figyelhettünk meg. A vizsgált esetből mindössze csak 4 esetben (31%) következett be árfolyam-emelkedés. Ez jelentősen elmarad a véletlen ügyletkötés esetén tapasztalt 61%-os találati aránytól, azaz valóban kimutathatók a negatív reakciók rövidtávon. Ahogy azonban látható a hosszabb időtávú adatokon (3-6 hónap), a valószínűségek a véletlent közelítik, azaz a járványok kirobbanásával kapcsolatos negatív hírek hatásai a múltban csak rövid távon voltak érezhetők.

Miben más a múltbeli helyzet a koronavírus járványhoz képest?

A fenti, múltbeli adatokból könnyen levonhatunk téves következtetéseket, ha nem vesszük figyelembe, hogy a múltbeli járványok súlyossága, gazdaságra gyakorolt hatásai is eltérnek. Utólag már tudjuk, hogy a fenti 13 múltbeli járvány nem okozott jelentős globális gazdasági visszaesést, és a koronavírus járványról ezt még nem tudhatjuk, hiszen egy új járványról van szó, így nem állnak rendelkezésre pontos adatok, hogy felmérjük a gazdasági hatásokat.

A jelenlegi helyzet azonban számos eltérést mutat a korábbi járványokhoz képest. Nem volt példa a múltban arra, hogy közel 60 millió ember kerül teljes, vagy részleges karanténba. Ráadásul az érintett terület (Wuhan) a kínai GDP kézzelfogható részét (4%-át) állítja elő, és a város lezárása miatt valószínűsíthető az ipari termelés jelentős visszaesése. Logikusan belátható, hogy egy elhúzódó válság már hatást gyakorolhat a világgazdaságra, az érintett országok gazdasági növekedésére. Például már most is olvashatunk híreket arról, hogy egyes alapanyagokból, készletekből hiány van, de a szolgáltatások területén is visszaeséseket tapasztalhatunk. Ilyen gazdasági terület a turizmus, a vendéglátóipar, hiszen könnyen belátható, hogy a járványtól való félelemben az emberek lemondják az koronavírus fertőzéssel érintett országokba tervezett nyaralást. A járvánnyal érintett területeken kevesebben mennek el szórakozni, étterembe, plázákba, ez pedig a fogyasztás visszaesését idézheti elő.

Egy elhúzódó járványnak tehát a gazdasági hatásai is jelentősek lehetnek. Ráadásul mára már a fejlett országok is rengeteg szálon kapcsolódnak Kínához a globalizáció hatása miatt, így ha a járvány csak Kínára koncentrálódik, akkor is lehetnek világgazdasági hatásai. Látni kell azonba azt is, hogy a gazdasági hatások gyakorlatilag megjósolhatatlanok a jelenlegi helyzetben. Egyrészt nem tudjuk, hogy a koronavírus milyen mértékben fog elterjedni a világon, milyen súlyos lesz (a munkaképes lakosság mennyire betegszik meg), milyen intézkedéseket (karantén miatt nem dolgoznak az emberek) vezetnek be az egyes országok, és mennyi ideig tart.

A fenti tényezőket jelenleg tehát nem lehet látni előre, így a gazdasági hatások helyett érdemes lehet a piaci szereplők hangulatát vizsgálni, hiszen önmagában nem is szükséges a járvány elterjedése. Elég, ha félnek az emberek, félnek a befektetők. A félelem ugyanúgy negatívan hathat a gazdaságra, és értelemszerűen a tőzsdékre is. Piaci hangulatot mérő indikátorok:

Arra is láthattunk példát egyes múltbeli események során (például néhány éve az észak-koreai rakétakísérletek alatt), hogy az események kezdeti időszakában a piac, a tőzsdék reagáltak a híreke, majd később egy „non-event” lett az esemény a tőzsdéken, azaz már nem foglalkoztak az újabb hírekkel a befektetők. Könnyen lehet, hogy a koronavírus terjedése során is hasonló folyamatokat követhetünk, azaz az első hírekre megijednek a befektetők, majd a sokadik negatív hírrel már nem foglalkoznak, így majd csak a folyamat esetleges eszkalálódása indít be újabb reakciókat.

Van-e hasonlóság a koronavírus és a spanyolnátha között?

Ahogy már az előző bekezdésben utaltam rá, a fenti 13 múltbeli eset nem alkalmas arra, hogy megvizsgáljuk, milyen gazdasági, részvénypiaci hatása lesz egy súlyos járványnak. Ebből adódhat az a gondolat, hogy nézzük meg, mi történt 1918-1919 között a spanyolnátha terjedése idején, mivel ez a járvány 50 millió ember haláláért felelős, gyakorlatilag az akkori populáció 2,5%-a halt bele a járványba. Az Egyesült Államokban 675 ezren veszítették életüket. A mai világban egy 2,5%-os halálozás 193 millió ember halálát jelentené, melyből 2,3 millió az Egyesült Államokban él. A spanyolnátha két hulláma, látható az alábbi képen.

kép forrása: wikipedia.com

2007-ben a Fed a honlapján közzétett egy kutatást, amely az 1918-as spanyolnátha gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálta. A tanulmánynak része, hogy a korabeli újságokat is tanulmányozták a kutatók, és beszámoltak arról, hogy:

Egyes helyeken a kereskedők 40%-os forgalomcsökkenésről számoltak be, de más helyeken 70%-os visszaesést vártak a járvány miatt
A kiskereskedelmi üzletek forgalma is csökkent a harmadával.
Egyedül a patikák és az ágyakat, ágybetéteket forgalmazó cégek forgalma növekedett az időszak alatt.

Ezen felül a fenti tanulmányban számos olyan esetet írnak le, melyben gyárakban, egyéb ipari létesítményekben az ipari termelés visszaesése következett be a kieső munkaerő miatt. A Fed azonban azzal zárja a tanulmányát, hogy az összegyűjtött bizonyítékok alapján úgy tűnik, a spanyolnátha negatív gazdasági hatásai csak rövid távon érintették az Egyesült Államokat. Általánosságban megfigyelhető volt, hogy nagyon sok iparágban, különösen a szolgáltatások, szórakoztatóipar területén kétszámjegyű visszaesés volt az árbevételben, de az egészségügyi iparágon belül árbevétel növekedést figyelhettünk meg. Az alábbi képen az amerikai részvényindexet látjuk a spanyolnátha járvány időszakában. A járvány kezdetét (1918 január) és végét (2020 december) jelzik a nyilak. A Dow Jones indexen hasonló mozgást láthattunk.

Az alábbi képen pedig a GDP alakulása követhető nyomon az Egyesült Államokban.

Ezek a gazdasági hatások tehát egy olyan járvány esetére vonatkoztak, amikor az Egyesült Államok lakosságának 0,7%-a, azaz 675 ezer ember az életét vesztette. Fontos azonban, hogy azt is figyelembe vegyük, hogy egy 100 évvel ezelőtti gazdasági szerkezetet nem érdemes a maihoz hasonlítani. Abban az időben az ipar sokkal nagyobb részét adta a teljes gazdasági kibocsátásnak, mint ma, amikor a fejlett országokban a szolgáltatói szektor nagyon erős. És arról is beszéltünk, hogy a szolgáltatások rendkívül gyorsan tudnak visszaesni. Ezenfelül, ma sokkal inkább globális a gazdaság. Gondoljunk arra, hogy az amerikai cégek jelentős része már a fejlődő, feltörekvő országokban gyártatja le a termékeit. Az alábbi képen azt láthatjuk, hogyan nőtt a kínai gazdaság jelentősége a világgazdaság egyes szektoraiban.

forrás: http://atlas.cid.harvard.edu/countries/43/market-share

A Fitch Ragins alapvetően három esetet vizsgált meg a Kínai gazdaságra vonatkozóan a 2020-as évre. Becslésük szerint:

Ha a koronavírus járvány nem tört volna ki, akkor a kínai GDP 5,9%-ot növekedhetett volna
Ha gyors lesz a járvány lefutása, akkor 5,7%-os növekedést várnak
Ha a SARS járványhoz hasonló helyzet alakul ki, akkor 5,5%-os növekedés várnak
Ha pedig elhúzódik a járvány és a karantént hosszasan fent kell tartani, akkor 5,2% lesz a GDP növekedés.

Az Oxford Economics becslése szerint az alábbi hatása lesz (piros görbe) a koronavírusnak az Egysült Államok gazdaságára.

A fentiek becslések, és vannak ennél nagyobb visszaesést váró elemzők is, de ahogy már korábban utaltam rá, nehéz pontosan meghatározni mi várható, mivel nem tudjuk, hogy a koronavírus milyen súlyos járványt fog okozni. Ahogy pedig egyre több információval rendelkeznek az elemzők a koronavírus hatásaival kapcsolatban, úgy változhatnak az előrejelzések, akár negatív, akár pozitív irányba. Azt gondolom a fentiekből is látható, hogy milyen nehéz bármiféle előrejelzést tenni a koronavírus gazdasági hatásaira, és nem véletlen, hogy a különböző kutatások akár egymásnak ellentmondó következtetésekre jutnak. Mondhatnánk azt is, hogy senki nem tudja pontosan, mi lesz a koronavírus járvány hatása a gazdaságra, részvénypiacokra.

Vannak olyan iparágak, cégek, melyek profitálnak a válságból

Ahogy fentebb látható volt, a koronavírus járvány általános esetben negatív hatást gyakorol az adott ország, térség gazdaságára, ennek ellenére egyes iparágak, cégek profitálhatnak a járványhelyzetekből. Ilyen helyzetekben ugyanis megugrik a kereslet a különböző orvosi eszközök, berendezések, laboratóriumi felszerelések, segédanyagok és a különféle védőfelszerelések iránt. Ezen cégek közül nagyon sok nem érhető el a tőzsdéken, de az amerikai részvénypiacon az alábbi iparágakban találjuk ezeket a cégeket:

Medical Laboratories & Research: az iparágba tartozó vállalatok különböző teszteket, eljárásokat fejlesztenek ki, melyekkel a páciensek egészségi állapota mérhető fel.
Medical Appliances & Equipment: az iparágba tartozó vállalatok fő profilja az orvosi készülékek, berendezések gyártása, például fogászati, vagy sebészeti eszközök, implantátumok, szívritmus szabályozók stb
Medical Instruments & Supplies: ebbe az iparágba tartozó vállalatok orvostechnikai eszközöket, műszereket, reagenseket gyakran fogyóeszközöket gyártanak.
Diagnostic Substances: az iparágba tartozó vállalatok olyan termékeket fejlesztenek és gyártanak, melyek az orvosi diagnosztikában felhasználásra kerülnek. Különböző biológiai, kémiai, radioaktív anyagok, melyeket egészségügyi intézményekben használnak fel.

Az iparágakban szereplő vállalatok lekérdezéséhez használhatjuk a finviz.com részvényszűrőjét. A finviz.com használatát itt beszéltük meg, illetve az egészségügyi szektorral kapcsolatos tudnivalókkal is foglalkoztunk már.