ESG minősítések manipulációja, újabb problémák..

Az ESG, azaz a környezettudatos, társadalmilag felelős vállalatokba történő befektetés egy jövőbe mutató befektetési irányzat, azonban ahogy a cikkünkben tárgyalt tanulmányból kiderül, az ESG-minősítések manipulálhatók és megbízhatatlanok. Témáink:

• Miről szól az ESG?
• Az ESG-minősítésekre nem feltétlenül lehet döntést alapozni
• Az ESG minősítések visszamenőleg vannak kitöltve?

Miről szól az ESG?

Az ESG a környezettudatos, a fenntartható, a vállalatirányításban morális kérdéseket is figyelembe vevő értékmérőt jelöl, mely alapján besoroljuk a vállalatokat. A kezdeményezés fő célja, hogy a tőke olyan iparágba áramoljon, melyek a fenti tényezőket figyelembe véve működnek, így a jövő egy jobb, igazságosabb, tisztább világ irányába mutat. Ezen elérendő célokat azonban a realitások beárnyékolják:

• Nincs egységes ESG minősítő rendszer, sőt manipulálják a minősítéseket, lásd itt.
• A greenium, azaz az ESG részvények prémiuma nem pozitív, sok vizsgálatban negatív (alulteljesítenek a részvények), lásd itt.
• Az ESG ellenpárja, a bűn részvények (sin stock, anti-ESG stock) felülteljesítenek.
• A túlzásba vitt társadalmi felelősségvállalás ronthatja a tőkeallokációt, és ezzel együtt a társaság hosszú távú növekedési lehetőségeit, lásd itt.
• Az ESG előnyeinek jelentős része a vállalat vezetőinél csapódik le, az esetleges kockázatok és költségek pedig a részvényeseket, befektetőket terhelik, lásd itt.
• Az ESG pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatása vegyes képet mutat, de  vállalat által elkövetett csalások, manipulációk előfordulására negatívan hat az ESG, lásd itt.
• Az ESG törekvések gyakran greenwashing-ben végződnek, lásd itt.
• Az ESG csökkenti a pénzügyi társaságok kockázatait, lásd itt.

A fentiekből látható, hogy az ESG egy hasznos, jövőbe mutató kezdeményezés és a befektető számára is előnyökkel járhat a magas ESG-minősítéssel rendelkező részvények kiválasztása. A problémák sora azonban már az ESG-minősítésekkel elkezdődik.

Az ESG-minősítésekre nem feltétlenül lehet döntést alapozni

Érdemes szem előtt tartani, hogy az ESG minősítéseket magántársaságok végzik, és nincs egységes szabvány a minősítések mögött. A témával kapcsolatban már beszámoltam az MSCI gyakorlatáról, melynek lényege, hogy a saját ESG indexében szereplő vállalkozásoknak nagyobb valószínűséggel ad magasabb ESG-minősítést, mint az indexben nem szereplő társaságoknak (lásd itt). Emellett arról is beszéltünk, hogy az ESG-ben megfogalmazott három szempontnak (környezet, társadalom, irányítás) nem lehet egyszerre megfelelni, így például ha a Refinitiv ESG minősítései alapján alakítunk ki portfóliót, akkor a portfólió karbonlábnyoma nemhogy csökken, hanem még növekszik is. Részletesen erről itt beszéltünk.

Sajnos a fentieket folytathatjuk további vizsgálatokkal, melyekről itt az oldalon nem számoltam be, de Berg és szerzőtársai [2021], Gibson és szerzőtársai [2019] arra mutattak rá, hogy a legnagyobb ESG-minősítők értékelésében óriási ellentmondások vannak, így például az egyik minősítőnél alacsony, a másiknál magas a társaság besorolása. Továbbá nem mehetünk el a SEC egyik 2020-as jelentésén (ESG Subcommittee Update), melyben felmerült, hogy az ESG minősítések nem nyúlnak vissza elégé a múltba, hogy hosszú távú következtetéseket alapozhassunk rájuk, ráadásul gyakori az utólagos kitöltés:

„ESG scores do not go back far in history and are often backfilled”

Ennek az utólagos kitöltésnek a felvetésén indultak el a Is History Repeating Itself? The (Un)Predictable Past of ESG Ratings tanulmány szerzői, fontosabb megállapításaikat a következő bekezdésekben tárgyaljuk.

Az ESG minősítések visszamenőleg vannak kitöltve?

A hivatkozott tanulmányban a Refinitiv, az egyik legnagyobb ESG-minősítő adatbázisára fókuszáltak. A Refinitiv adatai azért is tekinthetők meghatározónak, mert 2003 óta 1500 akadémikus kutatás hagyatkozott a benne levő ESG adatokra, és mutatott ki például olyan összefüggéseket, mint a pozitív ESG-prémium, azaz a magasabb ESG-minősítés, magasabb jövőbeni hozamot eredményez.

A Refinitiv legutóbb 2020 áprilisában jelentette be, hogy az ESG-besorolás szisztémáját megváltoztatja, azonban ahelyett, hogy a bejelentéstől kezdődően alkalmazták volna az új besorolási rendszert, a múltbeli besorolásokat is felülírták az új rendszer szerint. A felülírt adatokon az ESG minősítések mediánja 18 százalékkal alacsonyabb volt, mint az eredeti adatokon, azaz jelentős változásokat okozott a minősítésben a felülírás. A táblázatból jól látható, hogy a metódusváltás hatására a legjobb ESG minősítéssel rendelkező társaságok 82,8 százaléka továbbra is a legjobb besorolásban maradt, a legrosszabb minősítés esetén hasonló arányt láthatunk.

forrás: History Repeating Itself? The (Un)Predictable Past of ESG Ratings

A tanulmányban rámutattak arra, hogy az ESG iparágnak hasonló problémái vannak, mint a hitelminősítő iparágnak (érdekkonfliktus, itt beszéltünk erről), azaz azt az ESG-minősítőt fizetik meg a befektetők, melyek hasznosabbak a jövőbeni hozam előrejelzésében. Nagyon úgy néz ki, hogy a Refinitiv nem tett mást csak egy kis adatbányászat mellett beállította a múltbeli adatokon a modelljét, hogy magasabb jövőbeni hozamot lehessen kimutatni a magasabb ESG minősítésű társaságokkal.

A tanulmányban elvégzett vizsgálat szerint az eredeti adatokon a magas E&S (ESG a governance nélkül) minősítés nem járt együtt magas jövőbeni hozammal, miután azonban felülírták az adatokat, a múltbeli adatokon is kimutathatóvá vált, hogy a magas E&S minősítésű társaságok jövőbeni hozama magasabb.

Bár a fentiekből azt gondolhatjuk, hogy egyszeri esetről van szó, azonban a fenti vizsgálat szerint a Refinitiv bejelentés nélkül folyamatosan hajtott végre ilyen visszafele történő módosításokat. A szerzők szerint 2011-2017 közötti időszakon az ESG minősítések 86 százalékát érintették ezek a módosítások (lásd alábbi táblázatban).

forrás: History Repeating Itself? The (Un)Predictable Past of ESG Ratings

A fentiek olvasása után felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mennyire lehet az ESG-minősítésekre befektetőként egyáltalán hagyatkozni, mennyire fogadható el annak a több száz vizsgálatnak az eredménye, melyek a Refinitiv ESG-adatait felhasználva készültek a témában. A helyzetet bonyolítja, hogy a változtatások az ESG-részvények jövőbeni hozamával kapcsolatos vizsgálatokat is érinthetik.