Értékpapírszámla-nyitás, megszüntetés, összehasonlítás: Hogyan válasszunk értékpapírszámlát

Cikkünkben áttekintjük az értékpapírszámla-nyitás és az értékpapírszámlák összehasonlításának legfontosabb szempontjait. Megnézzük, milyen költségekkel találkozhatunk, milyen befektetési termékek érhetők el az egyes szolgáltatóknál, és milyen biztonsági kérdéseket érdemes mérlegelni a számlanyitás előtt. Kitérünk arra is, hogyan befolyásolja a számlaválasztást a befektetési szokásunk, illetve mire használható egy értékpapírszámla. Mielőtt rátérünk az összehasonlítás fontosabb szempontjaira, érdemes tisztázni az értékpapírszámla fogalmát.

Mire jó az értékpapírszámla?

Az értékpapírszámla olyan nyilvántartás, amelyen a befektető tulajdonában lévő értékpapírokat tartják nyilván. Ilyen lehet például részvény, kötvény, befektetési jegy vagy állampapír. Az értékpapírszámlához jellemzően pénzszámla is kapcsolódik, amely a befektetési tranzakciók elszámolását szolgálja.

Az értékpapírszámla ebből a szempontból eltér a hagyományos bankszámlától vagy folyószámlától. A bankszámlát elsősorban pénzforgalomra, átutalásokra, kártyás fizetésre és egyéb banki műveletekre használjuk. Az értékpapírszámla elsődleges célja a befektetési eszközök nyilvántartása és a hozzájuk kapcsolódó ügyletek elszámolása.

Az értékpapírszámlán többek között az alábbi eszközöket tarthatjuk:

• részvényeket
• kötvényeket
• befektetési alapok befektetési jegyeit
• ETF-ek befektetési jegyeit
• egyes tőzsdei határidős termékeket
• opciókat
• a befektetési ügyletekhez kapcsolódó pénzegyenleget

Az, hogy pontosan milyen termékeket érhetünk el, már a számlát vezető banktól vagy befektetési szolgáltatótól függ. Egy egyszerű banki értékpapírszámlán például előfordulhat, hogy csak állampapírok és befektetési alapok vásárolhatók, míg egy tőzsdei kereskedést biztosító szolgáltatónál több ezer részvény, ETF, kötvény és más tőzsdei termék közül választhatunk.

Bár elsőre azt gondolhatjuk, hogy az értékpapírszámlák összehasonlítása elsősorban a költségekről szól, a gyakorlatban ennél több szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyes szolgáltatók eltérő költségstruktúrát alkalmaznak, és az elérhető befektetési termékek köre is jelentősen különbözhet. Emiatt először azt érdemes tisztázni, hogy milyen befektetéseket szeretnénk vásárolni.

1) Értékpapírszámla összehasonlítás - Elérhető termékek köre

Befektetési szolgáltatónként és bankonként eltérő, hogy milyen termékeket érhetünk el az értékpapírszámlán. Emiatt az összehasonlítás egyik fontos szempontja annak átgondolása, hogy milyen értékpapírokat szeretnénk vásárolni. Teljesen más számlára lehet szüksége annak, aki kizárólag magyar állampapírt tartana, mint annak, aki amerikai részvényeket vagy nemzetközi ETF-eket vásárolna. Az elérhető termékek alapján leegyszerűsítve két nagyobb számlatípussal találkozhatunk.

Egyszerű, hagyományos értékpapírszámlák

Jellemzően kereskedelmi bankok kínálnak olyan értékpapírszámlákat, amelyeken főként állampapírok, kötvények és befektetési alapok érhetők el. Egyes bankok saját alapkezelőjük termékeit helyezik előtérbe, míg más szolgáltatóknál több alapkezelő befektetési alapjai közül is választhatunk.

Ez azért fontos, mert önmagában az alacsony számlavezetési díj még nem jelenti azt, hogy a befektetés teljes költsége is alacsony lesz. Ha például egy számlán csak magas éves alapkezelési költséggel működő befektetési alapokat érünk el, akkor az alapok folyamatos költsége hosszabb idő alatt sokkal nagyobb kiadást jelenthet, mint amennyit az olcsó számlavezetéssel megtakarítunk.

A befektetési alapok költségét ezért mindig érdemes a számla költségeivel együtt vizsgálni. Egy kisebb számlavezetési díjkülönbség éves szinten néhány ezer forintot jelenthet, miközben egy 1-2 százalékponttal magasabb éves alapkezelési költség nagyobb befektetett összegnél már jelentős eltérést okozhat.

Arra is érdemes figyelni, hogy mi történik akkor, ha később másik szolgáltatóhoz szeretnénk átvinni a befektetéseinket. Nem minden értékpapír transzferálható minden szolgáltatóhoz. Egy bank saját alapkezelőjének befektetési jegye például előfordulhat, hogy a másik szolgáltatónál nem tartható. Ilyenkor szükség lehet az eszköz eladására, ami költséggel, adózási következménnyel vagy kedvezőtlen időzítéssel járhat.

Ha alapvetően állampapírokban és befektetési alapokban gondolkodunk, ezért érdemes megnézni, hogy az adott számlán hány alapkezelő termékei érhetők el, mekkorák ezek költségei, és milyen feltételekkel lehet később az értékpapírokat más szolgáltatóhoz transzferálni.

Tőzsdei kereskedést biztosító értékpapírszámlák

Az értékpapírszámlák másik nagy csoportját azok a számlák jelentik, amelyeken részvények és más tőzsdei termékek is elérhetők. Ebben az esetben azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a szolgáltatón keresztül mely tőzsdékhez férünk hozzá.

Ha a Budapesti Értéktőzsdén szeretnénk befektetni, olyan szolgáltatóra lesz szükségünk, amely hozzáférést biztosít a BÉT kereskedési rendszeréhez. A Budapesti Értéktőzsdén részvények, ETF-ek, certifikátok, warrantok és más értékpapírok is elérhetők. A BÉT kereskedőcégeinek listája itt tekinthető meg.

Összetettebbé válik a választás, ha külföldi tőzsdéken is szeretnénk befektetni. Ebben az esetben magyarországi és külföldi befektetési szolgáltatók ajánlatait egyaránt összehasonlíthatjuk. Külföldi szolgáltató választásakor azonban további kérdések is felmerülnek, például a befektetővédelem, az adózáshoz szükséges kimutatások, a devizaváltás költsége vagy a magyar nyelvű ügyfélszolgálat elérhetősége.

Már a számlanyitás előtt érdemes tehát eldönteni, hogy nagyjából milyen eszközökből szeretnénk felépíteni a portfóliónkat. Ha kizárólag magyar állampapírokban gondolkodunk, a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámla is szóba jöhet. A Kincstárnál az értékpapír-nyilvántartási számla vezetése díjmentes, és az állampapírok megvásárlásához sem számítanak fel külön kincstári díjat.

A Kincstár esetében a befektetővédelmi helyzet is eltér egy hagyományos brókercégétől. A Magyar Államkincstár nem a BEVA rendszerében nyújt védelmet a magyar állampapírokra. A Kincstár által forgalmazott magyar állampapíroknál a kibocsátó Magyar Állam vállal kötelezettséget a tőke és az esedékes kamatok megfizetésére. A befektetővédelem és a brókercégek fizetésképtelenségének kérdésével ebben a cikkben foglalkozunk részletesebben.

Ha befektetési alapokba is szeretnénk pénzt fektetni, és fontos számunkra a költségek csökkentése, akkor olyan számlát érdemes keresni, amelyen több alapkezelő termékei közül választhatunk. A befektetési alap kiválasztásánál nemcsak a múltbeli teljesítményt, hanem az alap folyamatos költségeit is meg kell vizsgálni.

Gyakori elképzelés, hogy néhány százalékos éves költségnek nincs nagy jelentősége, mert egy jó befektetés magas hozama ezt könnyedén ellensúlyozza. Hosszú időtávon azonban a költségek folyamatosan csökkentik a befektetőnél maradó hozamot, ráadásul a jövőbeni hozam bizonytalan, míg a költségeket jellemzően biztosan megfizetjük. A befektetési alapok kiválasztásának problémáival ebben a cikkben foglalkozunk részletesebben.

Ha olyan értékpapírszámlát nyitunk, amely tőzsdei kereskedést is biztosít, akkor jellemzően ETF-eket is vásárolhatunk. Az ETF-ek segítségével akár egyetlen tőzsdei tranzakcióval több száz vagy több ezer értékpapírból álló portfólióhoz is hozzáférhetünk. Sok ETF éves költsége alacsonyabb a hagyományos, aktívan kezelt befektetési alapok költségénél. Az ETF-ek működéséről, vásárlásáról és költségeiről itt olvashatsz részletesebben.

2) Értékpapírszámla összehasonlítás - Befektetői magatartás

Érdemes még az értékpapírszámla megnyitása előtt átgondolni azt is, hogyan szeretnénk befektetni. Ha hosszú távra vásárolunk részvényeket, ETF-eket vagy befektetési alapokat, és éveken keresztül kevés tranzakciót végzünk, akkor a folyamatosan felmerülő költségeknek nagyobb jelentőségük lehet.

Egy hosszú távú befektető számára például kevésbé fontos, hogy egy tranzakció 2 vagy 4 euróba kerül, ha évente csak néhány alkalommal vásárol. Sokkal fontosabb lehet a számlavezetési díj, az állományi díj, a letéti díj, az esetleges minimumdíj és az egyéb rendszeresen felszámított költség. Ezeket akkor is meg kell fizetnünk, ha hónapokon vagy éveken keresztül nem végzünk tranzakciót.

Ha viszont rendszeresen kereskedünk, a vételi és eladási jutalékok jelentősége megnő. Több száz éves tranzakciónál már egy kisebb jutalékkülönbség is komoly összegre nőhet. Aktív kereskedés esetén ezért a tranzakciós díjakat, a minimum jutalékot, az esetleges tőzsdei díjakat és a devizaváltás költségeit is érdemes összehasonlítani.

Az inaktivitási díj korábban több nemzetközi brókercégnél is gyakori volt, az utóbbi években azonban több nagy szolgáltató megszüntette ezt a díjtípust. Ettől függetlenül előfordulhatnak számlához, minimális aktivitáshoz vagy bizonyos szolgáltatásokhoz kapcsolódó rendszeres díjak. Emiatt mindig az aktuális kondíciós listából érdemes kiindulni, és nem több évvel korábbi brókercég-összehasonlításokra támaszkodni.

Magyar adóügyi illetőségű, hosszú távú befektetőknél az is fontos szempont lehet, hogy a szolgáltatónál elérhető-e Tartós Befektetési Számla. A TBSZ adózási előnyei jelentősen befolyásolhatják a hosszú távú befektetés eredményét. A TBSZ működésével, előnyeivel, hátrányaival és szabályaival külön cikkben foglalkozunk részletesen.

3) Értékpapírszámla összehasonlítás - Biztonsági kérdések

Az értékpapírszámla kiválasztásakor a költségek mellett a szolgáltató hátterét és a befektetővédelmi rendszert is érdemes megvizsgálni. Az értékpapírszámlákon tartott befektetésekre nem az Országos Betétbiztosítási Alap, vagyis az OBA szabályai vonatkoznak. Magyarországi székhelyű, BEVA-tagsággal rendelkező befektetési szolgáltatóknál a Befektető-védelmi Alap nyújthat kártalanítást a törvényben meghatározott esetekben.

A BEVA kártalanításának felső határa személyenként és BEVA-tagonként 100 000 eurónak megfelelő összeg. A kártalanítás 1 millió forintig a követelés 100 százaléka, az 1 millió forintot meghaladó részre pedig 90 százalékos mérték vonatkozik a felső kártalanítási határig.

Fontos megérteni, hogy ez a védelem mire szolgál. A BEVA nem a befektetésünk árfolyamveszteségét téríti meg. Ha vásárolunk egy részvényt, kötvényt vagy ETF-et, és annak árfolyama 30 százalékkal esik, ebből eredő veszteségünkre nem jár kártalanítás. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha egy vállalat, amelynek részvényét vagy kötvényét megvásároltuk, fizetésképtelenné válik.

A befektetővédelmi rendszer akkor válhat fontossá, ha a befektetési szolgáltató nem képes kiadni az ügyfél jogos követelését képező pénzt vagy értékpapírt. Ilyen probléma felmerülhet például fizetésképtelenség, hiányzó ügyfélvagyon vagy más, a szolgáltató működésével kapcsolatos súlyos eset következtében.

Az ügyfél értékpapírjait a befektetési szolgáltatónak elkülönítetten kell nyilvántartania. Egy szabályosan működő szolgáltató fizetésképtelensége ezért önmagában nem jelenti azt, hogy az ügyfelek tulajdonában álló részvények vagy más értékpapírok elvesznek. A befektetővédelem jelentősége akkor nő meg, ha a nyilvántartás és a ténylegesen rendelkezésre álló ügyfélvagyon között hiány keletkezik.

Arra is figyeljünk, hogy Magyarországon elérhető szolgáltatásokat olyan befektetési vállalkozások is kínálhatnak, amelyek nem tartoznak a BEVA hatálya alá. Egy külföldi szolgáltató rendelkezhet magyar nyelvű weboldallal, magyar ügyfélszolgálattal vagy akár magyarországi irodával is, miközben az ügyfelekre egy másik ország befektetővédelmi rendszere vonatkozik.

Számlanyitás előtt ezért érdemes ellenőrizni, hogy pontosan mely jogi személlyel kötünk szerződést, mely ország felügyelete ellenőrzi a szolgáltatót, és mely befektetővédelmi rendszer vonatkozik a számlánkra. Nem elegendő pusztán a brókercég márkanevéből kiindulni, mivel ugyanazon vállalatcsoport különböző országokban működő leányvállalatai eltérő szabályozási és befektetővédelmi rendszerhez tartozhatnak.

A külföldi befektetővédelmi rendszerek kártalanítási határa és feltételei országonként eltérnek, ezért egy külföldi szolgáltató kiválasztásakor ezt külön is ellenőrizni kell. A brókercsőd, bankcsőd és befektetővédelem kérdésével ebben a bejegyzésben foglalkozunk részletesen.

4) Értékpapírszámla-nyitás - Milyen költségek merülhetnek fel?

Az értékpapírszámlák költségstruktúrája szolgáltatónként jelentősen eltérhet. Emiatt egyetlen díjtétel alapján általában nem lehet eldönteni, hogy melyik számla lesz számunkra a legolcsóbb. A tényleges költséget a befektetett összeg, a tranzakciók gyakorisága, a vásárolt termékek, a használt devizák és a befektetési időtáv együttesen határozzák meg.

Az alábbiakban összegyűjtöttük az értékpapírszámla vezetésével és használatával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő költségeket.

Értékpapírszámla költségek 1. - Számlavezetési és állományi díj

Egyes magyar szolgáltatóknál számlavezetési vagy állományi díjjal találkozhatunk. Ezt havonta, negyedévente vagy más időközönként számíthatják fel. A díj lehet fix összeg, de olyan konstrukciók is léteznek, amelyeknél az értékpapírszámlán tartott vagyon értékének bizonyos százalékát kell megfizetni.

A százalékosan meghatározott állományi díj nagyobb portfóliónál válhat jelentőssé. Egy évi 0,2 százalékos díj első látásra alacsonynak tűnhet, 20 millió forintos portfóliónál azonban már évi 40 ezer forint költséget jelent. Ha ezt hosszú éveken keresztül fizetjük, a teljes összeg tovább nő.

Az állományarányos költségeket ezért hosszú távú befektetés esetén érdemes kiemelten figyelni. A tranzakciós díjat csak akkor fizetjük, amikor vásárolunk vagy eladunk, az állományi díj viszont minden évben csökkentheti a befektetésünk értékét.

Vannak olyan szolgáltatók is, amelyek díjmentes számlavezetést kínálnak. Ez önmagában kedvező, de ilyen esetben is érdemes megvizsgálni a többi költséget. Elképzelhető például, hogy az ingyenes számlavezetés mellett magasabb a kereskedési jutalék, a devizaváltás költsége vagy valamely más szolgáltatási díj.

Magyar állampapírok vásárlásánál a Magyar Államkincstár is szóba jöhet. A Kincstárnál az értékpapír-nyilvántartási számla megnyitása és vezetése díjmentes, és az állampapír-vásárláshoz sem kapcsolódik külön kincstári vételi díj.

Értékpapírszámla költségek 2. - Inaktivitási és egyéb rendszeres díjak

Korábban számos tőzsdei kereskedést biztosító brókercég alkalmazott inaktivitási díjat. Ennek tipikus feltétele az volt, hogy ha az ügyfél meghatározott időszakon keresztül nem kötött ügyletet, a szolgáltató külön díjat számított fel.

Az utóbbi években több nagy nemzetközi szolgáltató megszüntette a klasszikus inaktivitási díjakat, ezért régebbi brókercég-összehasonlításokban sok elavult információval találkozhatunk. Ettől függetlenül továbbra is előfordulhatnak rendszeres számladíjak, minimumdíjak, adat-előfizetések vagy egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek.

A díjakat ezért mindig a szolgáltató aktuális kondíciós listájában ellenőrizzük. Az is fontos, hogy a saját számlatípusunkra vonatkozó feltételeket nézzük meg, mert ugyanazon brókercégnél eltérő díjszabás vonatkozhat különböző országokban élő ügyfelekre vagy eltérő számlatípusokra.

Értékpapírszámla költségek 3. - Kereskedési költségek és vételi, eladási jutalékok

A rendszeresen kereskedők számára a kereskedési költség az egyik legfontosabb összehasonlítási szempont. Tőzsdén megvásárolható termékek esetében többféle díjszámítási móddal találkozhatunk. A jutalék lehet a tranzakció értékének meghatározott százaléka, lehet fix összeg, illetve részvényenként meghatározott díj is.

A százalékos jutaléknál általában minimumdíjat is meghatároznak. Ez kisebb tranzakcióknál jelentős költséget okozhat. Ha például egy szolgáltató 0,3 százalékos jutalékot alkalmaz 7 eurós minimumdíj mellett, akkor egy 500 eurós vásárlásnál ténylegesen nem 1,5 eurót, hanem 7 eurót fizetünk. Ez már a befektetett összeg 1,4 százaléka.

Emiatt kisebb összegű, rendszeres befektetésnél a minimum jutaléknak nagy jelentősége lehet. A havi 100-200 eurós vásárlásoknál egy magas minimumdíj jelentősen ronthatja a költséghatékonyságot, míg nagyobb tranzakcióknál a százalékos jutalék válhat fontosabbá. A tőzsdei brókercégek jutalékrendszereiről és a különböző díjszámítási módokról ebben a bejegyzésben írtunk részletesebben.

Befektetési alapok esetében szintén felmerülhet vételi vagy visszaváltási díj. ETF-ek vásárlásakor pedig jellemzően ugyanúgy tőzsdei tranzakciót hajtunk végre, mint részvényvásárlásnál, ezért kereskedési jutalékkal és esetleges egyéb tőzsdei költségekkel is számolni kell.

Egyes brókercégek bizonyos piacokon vagy meghatározott termékkörben jutalékmentes kereskedést kínálnak. A jutalékmentesség azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy az ügylet minden szempontból költségmentes. Érdemes megnézni a devizaváltás feltételeit, az esetleges spreadet, a számlához kapcsolódó díjakat és azt is, hogy milyen áron teljesülhetnek a megbízások.

Értékpapírszámla költségek 4. - Devizaváltás költsége

Külföldi részvények és ETF-ek vásárlásakor könnyen megfeledkezhetünk a devizaváltás költségéről. Ha forintban helyezünk el pénzt a számlán, majd euróban vagy dollárban jegyzett értékpapírt vásárolunk, előbb-utóbb devizakonverzióra lesz szükség.

A devizaváltás költségét többféleképpen számíthatják fel. Egyes szolgáltatók külön konverziós jutalékot alkalmaznak, mások a vételi és eladási árfolyam közötti különbségen keresnek. Olyan szolgáltatóval is találkozhatunk, ahol mindkét költségelem megjelenik.

Nagyobb befektetett összegnél már néhány tized százalékos eltérés is számottevő lehet. Ha például 10 millió forintnyi összeget váltunk külföldi devizára, akkor 0,5 százalékos konverziós költség 50 ezer forint kiadást jelent. Ha később a pénzt ismét forintra váltjuk, újabb devizaváltási költség merülhet fel. Külföldi piacokon történő rendszeres befektetésnél ezért a devizaváltás feltételeit ugyanúgy érdemes megvizsgálni, mint a részvény- vagy ETF-vásárlás jutalékát.

Értékpapírszámla költségek 5. - Kiutalás költségei

Pénz kiutalásakor szintén merülhet fel költség. A szolgáltatók gyakorlata eltérő. Van, ahol bizonyos számú havi kiutalás díjmentes, máshol minden kiutalásért fizetni kell, illetve a díj függhet a pénznemtől és az alkalmazott átutalási módtól is.

A fix összegű kiutalási díj kisebb összegeknél lehet kellemetlen. Ha például egy kiutalás több ezer forintba kerül, akkor nem célszerű gyakran kis összegeket kiutalni. Ritka, nagyobb összegű kiutalások mellett ennek a költségnek kisebb jelentősége van.

A külföldi szolgáltatóknál azt is érdemes ellenőrizni, hogy milyen devizában lehet pénzt kiutalni, milyen bankszámlára kérhető az összeg, és történik-e automatikus devizaváltás a folyamat során.

Melyik banknál vagy brókercégnél nyissak értékpapírszámlát?

A fentiek alapján nincs minden befektető számára egyformán megfelelő értékpapírszámla. A választást elsősorban az határozza meg, hogy milyen termékeket szeretnénk vásárolni, mekkora összeget fektetünk be, milyen gyakran kereskedünk, és milyen hosszú időre tervezzük a befektetést.

Ha kizárólag magyar állampapírokban gondolkodunk, érdemes megnézni a Magyar Államkincstár számláját is. Ha állampapírok mellett befektetési alapokat szeretnénk vásárolni, akkor a kereskedelmi bankok és más befektetési szolgáltatók ajánlatait is célszerű összehasonlítani.

Befektetési alapok esetében ne csak a számlavezetési díjat vizsgáljuk. Nézzük meg azt is, hogy milyen alapok érhetők el, mekkora az alapok folyamatos költsége, és van-e vételi vagy visszaváltási díj. Egy magas költségű befektetési alap hosszú idő alatt jóval nagyobb kiadást okozhat, mint maga az értékpapírszámla. A befektetési alapok költségeivel és azok hosszú távú hatásával ebben a cikkben foglalkozunk részletesebben.

Ha részvényeket vagy ETF-eket is szeretnénk vásárolni, olyan szolgáltatóra lesz szükségünk, amely hozzáférést biztosít a számunkra fontos tőzsdékhez. A Budapesti Értéktőzsdét elérő szolgáltatók listája itt található.

Külföldi piacok esetében már jóval nagyobb szolgáltatói körből választhatunk. Itt a kereskedési jutalék mellett érdemes összehasonlítani az elérhető tőzsdéket, a devizaváltási költséget, a számlavezetési és állományi díjat, a kiutalás költségét, a befektetővédelmi rendszert, valamint azt is, hogy milyen kimutatásokat kapunk az adóbevalláshoz.

Ha több évtizedes befektetésben gondolkodunk, egy kisebb éves díjkülönbség is jelentős összegre nőhet. Emiatt érdemes a költségeket a saját várható számlaméretünk és kereskedési szokásaink alapján kiszámolni. Egy aktív kereskedő számára a tranzakciós jutalék lehet a legfontosabb költség, míg egy passzív, hosszú távú befektetőnél a rendszeresen felszámított díjak és a befektetési termékek éves költsége kerülhet előtérbe.

Az értékpapírszámlák összehasonlításakor tehát érdemes együtt vizsgálni az elérhető termékeket, a kereskedési lehetőségeket, a teljes költségstruktúrát, a befektetővédelmet és a számla adózási szempontjait. Ha ezeket előre átgondoljuk, kisebb az esélye annak, hogy néhány év múlva költséges számlaváltásra vagy értékpapír-transzferre lesz szükségünk.