Értékpapírszámla-nyitás, megszüntetés, összehasonlítás: Hogyan válasszunk értékpapírszámlát

Cikkünkben az értékpapírszámla összehasonlítás, számla nyitás feltételeit, számlanyitással kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át. Megbeszéljük milyen szempontokat gondoljunk át az értékpapír számla nyitása előtt, mire figyeljünk oda. Milyen biztonsági tényezőket mérlegeljünk az értékpapírszámla nyitás előtt. Kitérünk arra is, hogy mire jó az értékpapír számla.  Mielőtt megbeszéljük az értékpapírszámla összehasonlítás, számlanyitás fontosabb szempontjait, beszéljük meg az értékpapírszámla fogalmát.

Mire jó az értékpapírszámla?

Az értékpapírszámla egy nyilvántartás arról, hogy milyen értékpapírokat tartunk az értékpapírszámlán. A hagyományos pénzszámlához hasonló számla, de ezen értékpapírokat tartanak nyilván. Az értékpapírok mellett pénzt is tarthatunk az értékpapírszámlán. Az értékpapír számla tehát alapvetően abban különbözőik a hagyományos folyószámlától, bankszámlától, hogy az értékpapírszámlán különböző értékpapírokat (kötvények, befektetési jegyek, részvények, állampapírok) is tarthatunk, míg a folyószámlán erre nincs lehetőség. Ugyanakkor az értékpapírszámla nem alkalmas arra, hogy rendszeres átutalásainkat ezen keresztül bonyolítsuk, erre a célra a folyószámla használható. Míg az értékpapírszámlák (Magyarországi székhelyű befektetési szolgáltató esetén) a BEVA hatálya alá tartoznak, addig a bankszámlákra, folyószámlákra az OBA biztosítása vonatkozik. A kettő között alapvető eltérések vannak, melyet a következő bejegyzésben beszéltük meg. Értékpapírszámlán többek között az alábbi értékpapírokat tarthatjuk:

• részvényeket
• kötvényeket
• befektetési alapok jegyeit
• ETF alapok jegyeit
• határidős tőzsdei, árupiaci kontraktusokat
• opciókat
• pénzt

Bár első nekifutásra azt gondolhatjuk, hogy az értékpapírszámlával kapcsolatos költségek a legfontosabb az értékpapírszámlák összehasonlítása során, azonban egyes szolgáltatók különböző költség struktúrát alkalmaznak. Ráadásul az elérhető termékek köre is korlátozott lehet, így mielőtt a költségek jelentőségét megtárgyaljuk, nézzük át, a költségeken túl mire érdemes odafigyelni.

1) Értékpapírszámla összehasonlítás: Elérhető termékek köre

Befektetési szolgáltatónként, bankonként eltérő, hogy milyen termékeket érhetünk el az értékpapírszámlán. Emiatt az összehasonlítás egyik fontos szempontja, hogy gondoljuk át, milyen értékpapírokat szeretnénk vásárolni. Alapvetően kétfajta értékpapírszámlával találkozhatunk, ha az elérhető termékek körét vizsgáljuk.

Egyszerű, hagyományos értékpapírszámlák

Jellemzően a kereskedelmi bankok kínálják ezt a számlatípust ügyfeleiknek. Ezek az értékpapírszámlák általában államkötvények és befektetési jegyek vásárlására használhatók. Tőzsdei termékeket legtöbbször nem érhetünk el ezeken az értékpapír számlákon. Gyakori, hogy a bank csak a saját befektetési alapjainak elérhetőségét biztosítja ezen az értékpapírszámlán. Ezzel pedig az a probléma, hogy hiába keressük meg a legolcsóbb értékpapírszámlát, ha majd rossz minőségű, vagy magas alapkezelési díjjal működő befektetési alapokba tudjuk a pénzünket fektetni. Kis összeget megspórolunk az alacsony értékpapír számlavezetési díjon, de tízezreket veszítünk a rossz teljesítményű, magas költségekkel működő alapokon. A másik probléma, hogy ha meg akarjuk szüntetni az értékpapírszámlát, akkor a bank saját befektetési jegyeit nem tudjuk áttranszferálni egy másik értékpapírszámlára. Ebben az esetben el kell adni a befektetési jegyeket, ami további költségeket jelent. A fentiekhez hozzátartozik, hogy vannak olyan bankok, melyeknél az értékpapírszámlára más alapkezelők befektetési alapjai is elérhetők. Látható tehát, hogy ha alapvetően  államkötvényekben és befektetési jegyekben gondolkodunk, akkor olyan értékpapírszámlát célszerű nyitni, amelyikre más alapkezelők befektetési jegyeit is meg tudjuk venni.

Tőzsdei kereskedést biztosító értékpapírszámlák

Az értékpapírszámlák másik nagy kategóriája, azok a számlák, melyeken nemcsak befektetési jegyek, állampapírok érhetők el, hanem részvények, illetve tőzsdei termékek. Ebben az esetben azt kell megvizsgálnunk, hogy az értékpapírszámlával milyen tőzsdét érhetünk el. Ha a Budapesti Értéktőzsdén szeretnénk befektetni (részvények, ETF-ek, certifikátok, warrantok, néhány külföldi részvény is elérhető), akkor olyan szolgáltatóra lesz szükségünk, amelyik eléri a BÉT-et, lista ezekről a cégekről: https://www.bet.hu/oldalak/kereskedocegek

Bonyolódik a helyzet, ha már külföldi tőzsdéket is el szeretnénk érni. Ekkor ugyanis már nem csak magyarországi székhelyű befektetési szolgáltatóknál nyithatunk számlát, hanem külföldi befektetési szolgáltatóknál, azaz az értékpapírszámlánkat külföldön fogjuk vezetni.

A fentiekből látható, hogy célszerű már az értékpapírszámla nyitása előtt átgondolni, hogy pontosan mibe szeretnénk fektetni a pénzünket. Ha kizárólag állampapírokban gondolkodunk, akkor akár az Államkincstárnál ingyenesen vezetett értékpapírszámla is szóba jöhet, ráadásul ez nagyobb biztonságot nyújthat, mint a BEVA védelem, részletek itt.

Ha viszont már befektetési alapokba is szeretnénk a pénzünket befektetni, illetve számít a befektetési alap teljesítménye, és a befektetés költségeit is minimalizálni szeretnénk, akkor olyan értékpapírszámlát válasszunk, amelyen elérhető számos alapkezelő befektetési alapja. Sajnos sokan abból indulnak ki, hogy a befektetés költségei nem számítanak, majd a várt magas hozam erre fedezetet nyújt, azonban a hosszútávú hozam nem lesz akkora, mint amit előzetesen várunk, így pedig nagy jelentősége lesz a költségeknek. A témát részletesen megbeszéltük itt.

A fentiekhez hozzátartozik az is, hogy ha olyan értékpapírszámlát nyitunk, melyen a tőzsdei kereskedés biztosított, akkor a tőzsdén kereskedett befektetési alapokat, ETF alapokat is elérjük, melyek rugalmas, költséghatékony befektetési lehetőséget biztosítanak: ETF jelentése, ETF vásárlás.

2) Értékpapírszámla összehasonlítás: Befektetői magatartás

Érdemes még az értékpapírszámla nyitás előtt mérlegelni a befektetői stílusunkat is. Hosszú távra fektetünk be, évekig tartjuk a részvényeket, befektetési jegyeket? Ebben az esetben a folyamatosan felmerülő költségekre kell optimalizálni az értékpapírszámlát. Ekkor nem számít ha magas a vételi, eladási jutalék, mivel nagyon kevés ügyletünk lesz. Sokkal fontosabb, hogy a folyamatos költségek alacsonyak legyenek, például a számlavezetési díj, de egyes szolgáltatók inaktivitási díjat is felszámítanak (külföldi cégeknél akár negyedévente 100 dollár is lehet). Ha viszont sokkal többször kötünk ügyletet, rendszeresen kereskedünk, akár naponta többször is, akkor már a vételi és eladási jutalék szempontjából kell az értékpapír számlanyitást átgondolnunk.

3) Értékpapírszámla összehasonlítás: Biztonsági kérdések

Az értékpapírszámlák nem tartoznak az OBA kártalanítás alá, így célszerű kideríteni, hogy az értékpapírszámla milyen kártalanítási alap alá tartozik. Magyarországi székhelyű befektetési szolgáltatók esetében a BEVA nyújthat védelmet, itt azonban van önrész is. Ez tehát azt jelenti, hogy nem nyújt a BEVA a teljes befektetett összegre garanciát. Az összeghatár 100.000 euró, de az 1 millió forint feletti résznek csak a 90%-ára nyújt védelmet a BEVA. A kártalanítási alap arra az esetre nyújt védelmet, ha a befektetési szolgáltató nem fizeti ki a jogos követelésünket, például csődbe megy a társaság, csalás, hűtlen kezelés történik stb.. Nem nyújt védelmet a BEVA arra az esetre, ha rossz befektetési döntés hozunk és a részvény, kötvény, ETF bármely más termék árfolyama esik, vagy értéktelenné válik (például csődbe megy a tőzsdei társaság).

Legyünk arra is tekintettel, hogy itthon is működnek olyan befektetési szolgáltatók, melyek nem a BEVA alá tartoznak. Jellemzően a határon át nyúló szolgáltatást nyújtó cégek, melyek akár magyar központtal, irodával is rendelkezhetnek. Az értékpapírszámla nyitása előtt tehát ellenőrizzük a szolgáltató honlapján, nézzük meg milyen befektető védelmi alap alá tartozik. Európában több olyan ország is van, ahol a BEVA-tól eltérően 1 millió forint felett sincs önrész, például az Egyesült Királyságban a Financial Services Compensation Scheme (FSCS) alá tartozó befektetési szolgáltatók esetében. Részletek a fentiekről.

4) Értékpapírszámla számlanyitás: Milyen költségek lesznek?

Az alábbiakban összegyűjtöttem az értékpapírszámla vezetéssel kapcsolatos költségeket.

Értékpapírszámla költségek 1.: Számlavezetési díj

A legtöbb magyar szolgáltató esetében találkozni fogunk a számlavezetési díjjal, ezt gyakran havonta, vagy negyedévente számítják fel. Lehet fix összeg, de vannak szolgáltatók, ahol az értékpapírszámlán tartott összeg függvényében változik a számlavezetési díj. Ez utóbbi azokat érinti hátrányosan, akik nagyobb összeget tartanak az értékpapírszámlán. Ahogy fentebb már utaltam rá, a hagyományos, nem tőzsdei kereskedést biztosító értékpapírszámlák esetén az Államkincstárnál ingyenes az értékpapírszámla vezetés. A fentieken túl pedig a tőzsdei kereskedést biztosító cégeknél találkozhatunk ingyenes számlavezetéssel, itt azonban gyakori az inaktivitási díj.

Értékpapírszámla költségek 2.: Inaktivitási díj

Az inaktivitási díjjal főleg azoknál a cégeknél találkozhatunk, melyek tőzsdei kereskedést is biztosítanak az ügyfeleknek. Az alapelv az, hogy aki sokat kereskedik, az egyébként is jutalékot fizet, ami bevétel a szolgáltatónak, így ezen ügyfelek értékpapírszámláját ingyenesen vezetik. Aki pedig keveset, egyáltalán nem kereskedik az értékpapírszámláján, azt inaktivitási díjjal terhelik. Főleg külföldi brókercégeknél találkozhatunk ezzel a díjtétellel.  Az inaktivitási díjaknak két fajtája terjedt el, melyből az egyik típust könnyen ki lehet kerülni. Az inaktivitási díj alap típusa úgy működik, hogy ha eltelik X nap, amely idő alatt egyetlen kereskedés sem volt a számlánkon, akkor Y dollár inaktivitási díjjal terhelik a számlánkat. Gyakori, hogy 90 nap, vagy 180 napos időszakokat néznek a brókercégek, de ez brókercégenként eltérő. Az ilyen inaktivitási díj azonban könnyen kikerülhető, mivel elegendő egyetlen tranzakciót végrehajtani. Ha pedig alacsony a minimum díj a brókercégnél, például 1 dollár, akkor akár 2 dollár költség mellett (nyitás + azonnali zárás) mentesülünk az inaktivitási díj alól, ami gyakran 50, vagy 100 dolláros költséget jelent. Azonban az inaktivitási díjnak létezik egy másik típusa, például ilyet alkalmaz az Interactive Brokers is. Ennek lényege, hogy havi 10 dollár a számlavezetési díj (bizonyos számlatípusok esetén 20 dollár), melyből levonható a kereskedés jutaléka. Tehát ha az adott hónapban 10 dollárnál több volt a kereskedési jutalék, akkor a fizetendő díj 0 lesz, míg ha 10 dollárnál kisebb a jutalék, akkor a 10 dollár mínusz a jutalék lesz a fizetendő inaktivitási díj.

Értékpapírszámla költségek 3.: Kereskedés költségei, vételi, eladási jutalékok

Főleg a rendszeresen kereskedők számára lesz a kereskedési költsége egy fontos összehasonlítási szempont az értékpapírszámla nyitása során. Tőzsdéken megvásárolható termékek esetében változatos díjszámítási módokkal találkozhatunk például százalékban, vagy fix összegben, részvény darabszámhoz kötött jutalékok is elterjedtek. Ezeket nem részletezném most, de a következő bejegyzésben megbeszéltük a különböző típusokat. Befektetési alapok esetében is felmerülhet vételi jutalék, és az ETF alapok vásárlása költség szempontból megegyezik a részvény vásárlással. Hozzátenném ehhez, hogy külföldön sok olyan brókercéget találunk, melyek az ETF alapok egy körénél biztosítják a jutalékmentes vételt és eladást.

Értékpapírszámla költségek 4.: Kiutalás költségei

Főleg külföldi brókercégek esetében merül fel ez a költség tétel, azaz, amikor pénzt utalunk ki az értékpapírszámláról, akkor díjat számítanak fel. Gyakori, hogy a kiutalás összege fix díjként van meghatározva, például 30 dollár. Ebben az esetben ha kisebb összeget utalunk ki, akkor a százalékos díj jelentős is lehet.

Melyik banknál, brókercégnél nyissak értékpapírszámlát?

A fentiek után látható, hogy alapvetően három értékpapírszámla típus között kell döntenünk. Ha állampapírokban és befektetési jegyekben gondolkodunk, akkor a kereskedelmi bankok értékpapír számláit célszerű átnéznünk a fenti költségek figyelembe vétele mellet. Hangsúlyoznám, hogy figyeljünk oda arra is, hogy a megvásárolható befektetési  jegyeknek mekkora az alapkezelési költsége. Ezt lekérdezhetjük az MNB oldaláról is, részletek itt. Amennyiben a részvények, ETF alapok vásárlása is fontos számunkra, akkor olyan értékpapírszámlára lesz szükségünk, melyek elérik a magyar vagy a külföldi tőzsdéket. A Budapesti Értéktőzsdét elérő cégek listája itt található.

Külföldi tőzsdék esetében hasonló a helyzet, azaz a tőzsde oldalán megtaláljuk a brókercégek listáját, induljunk ki ebből a listából, és végezzük el az értékpapírszámlák összehasonlítását. Például a Nasdaq tőzsdét elérő befektetési szolgáltatók listája itt található.