Short szabályok, korlátozások az amerikai tőzsdén

Cikkünkben az amerikai tőzsdékre vonatkozó shortolási szabályokat, korlátozásokat tekintjük át. Illetve a fentiek megértése megkívánja, hogy foglalkozzunk a short pozíció nyitásának elméleti hátterével is.

Mit jelent az Uptick Rule?

Az "Uptick Rule" elnevezésű short korlátozást az amerikai tőzsdefelügyelet a 2007-es évben történt kivezetése után, rövid időn belül,  2009-ben ismét bevezette az Egyesült Államok tőzsdéin. A szabállyal célszerű megismerkednie azoknak, akik amerikai részvényekkel szeretnének kereskedni, ugyanis a short pozícióba történő helyes, problémamentes belépéshez szükséges az ismerete. Mielőtt az uptick rule részleteit megbeszéljük, térjünk ki arra, hogy mi az a short pozíció, milyen megbízással lehet short pozíciót nyitni.

Short pozíció jelentése

A  short  pozíció  árfolyamesésre  történő  spekulálást  jelent,  azaz  abban  az  esetben érünk el árfolyamnyereséget, ha a kiválasztott termék árfolyama a pozíció nyitását követően esik. A short pozíció nyitása a brókercégtől kölcsönkapott részvény eladását jelenti. Ezeket az eladott részvényeket később azonban vissza kell vásárolnunk, hogy vissza tudjuk adni a kölcsönadónak.

Ahogy a fenti magyarázatból már kiderült, a short pozíció egy eladási megbízással indul, ez technikailag egy fontos feltétele a short pozíció nyitásának. A short pozíció zárása pedig vételi megbízás, tehát vissza kell vásárolnunk a kölcsönkapott részvényeket. Ha a korábbi eladási árnál drágábban  tudjuk visszavásárolni a részvényeket, akkor veszteséget realizálunk. Ha azonban a korábbi eladási árnál alacsonyabb áron vesszük vissza a részvényeket, akkor profitra teszünk szert. A shortolás, azaz a short pozíció nyitása  így minden esetben eladással kezdődik, a short zárás pedig a részvények visszavásárlásával megy végbe.

A  fenti ábrán  jól  látható, hogy a  short pozíció eladási megbízással  indul, majd  itt  is két  lehetséges kifutásról beszélhetünk. Ha esik a termék ára, és  így vásároljuk vissza a terméket, akkor nyereségre teszünk szert. Ehhez technikailag egy vételi megbízást kell használnunk a short zárása során. Ha pedig emelkedik a papír ára, akkor veszteséget fogunk realizálni, technikailag ehhez is egy vételi megbízásra lesz szükség a short zárásához. A gyakorlatban a short pozíció nyitásához az amerikai tőzsdéken az ún. Regulation T, röviden Reg T szabályoknak megfelelő számlával, azaz margin számlával kell rendelkeznünk. További linkek a pozíció típusokkal kapcsolatban: Limit, stop, market megbízások

Az Uptick Rule részletei

Rövid kitérő után térjünk vissza a shortolással kapcsolatos szabályokra, melyek az amerikai tőzsdéken érvényesek.  A korlátozás lényege, hogy csak emelkedő árfolyam esetén lehetséges short pozícióba lépni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy short pozícióba belépni (eladási megbízással indul a short pozíció) csak az utolsó kötési ár felett lehetséges. Az "uptick rule" kifejezést "felfelé lépésköz szabálynak" lehetne fordítani, azaz short pozíciót az utolsó árfolyam fölött egy lépésközzel lehet indítani.

Az 1 dollár feletti árfolyamú részvények esetében a legkisebb lépésköz (tick size) 0,01 dollár, azaz 1 cent, így például egy 50 dolláros utolsó kötés esetén az 50,01 tekinthető egy upticknek, a 49,9 pedig egy downtick. Ha a fenti példánál maradunk, akkor az eladási megbízás -amely a short pozíció belépési megbízása- 50,01 dolláron helyezhető el.  Nem tudunk tehát belépni short pozícióba a fenti helyzetben egy 50 dollár alatti szintre időzített eladási stop megbízással sem.

A szabályozás célja, hogy a short eladásokkal további esést generáljanak a piaci szereplők egy részvény piacán. A fenti szabály időközben már módosult, 2010-től megváltozott formában alkalmazzák, erről fog szólni a következő két bekezdés.

A fenti szabályozás első sorban egyedi részvényekre vonatkozik, például nem vonatkozik a szabály a határidős piaci termékekre, határidős egyedi részvényekre, devizákra, a nagyobb, likvidebb index ETF-ekre (például Nasdaq-ot követő QQQQ ETF, vagy  SPDRs). Ez utóbbi termékeket tehát akár az esésben is lehet shortolni.

2010-től új short szabályok léptek életbe egyes részvényeknél

2010-ben változtak a short szabályok,  az ún. alternative uptick rule szabállyal, melynek értelmében ha egy részvény árfolyama a kereskedési napon belül 10%-ot esik (előző napi záróárhoz viszonyítva), akkor az ún "circuit breaker" szabály lép életbe, így a short kötések csak a 10%-os esés után vannak korlátozva. Például hétfőn 300 dolláron zárt a Tesla árfolyama, majd a keddi kereskedésben 270 dollár alá esik (ezzel megvan a 10%-os esés). Ekkor nemcsak kedden, de a következő kerekedési napon, azaz szerdán is érvényes lesz a short korlátozás, ami az uptick rule alkalmazását jelenti.  Ezt követően tehát csak az NBBO ár fölött lehet short pozíciót nyitni a kereskedési napon, és az azt követő napon. Gyakorlatilag ekkor lép életbe az uptick rule. Az alternvative uptick rule azonban nem minden részvény esetében alkalmazott szabály.

Rövid magyarázatot fűznék az NBBO kifejezéshez, ami a National Best Bid and Offer kifejezés rövidítése. Ez a legalacsonyabb eladási ajánlatot és a legmagasabb vételi ajánlatot jelenti egy adott részvényre. Mivel az Egyesült Államok tőzsdéin ugyanazon értékpapírral több tőzsdén, több order routing-on keresztül lehet kereskedni, ezért a vételi-eladási árak is eltérhetnek. Az NBBO az adott pillanatban a legjobb vételi és eladási árat jelzi.

Shortolás a tőzsdén, shortolási szabályok

A videóban megbeszéljük a külföldi részvénypiac shortolási szabályait. Szó lesz a valódi, részvénypiaci shortolásról és a CFD termékekről. Megbeszéljük, hogyan működik a T reg margin számla, mit kell tudni az uptick rule short korlátozásról. A fentieken túl pedig olyan mutatókat is megvizsgálunk, melyet nem csak shortolásnál használhatunk, például short float, short interest rate. Ezen mutatók értelmezésére példákat is nézünk.

Shortolási lehetőségek a magyar tőzsdén

A videóban a magyar tőzsdén lebonyolítható shortolási lehetőségeket, illetve a shortolás sajátosságait tekintjük át. Megnézzük, milyen feltételek mellett lehetséges részvényeket shortolni, például OTP, MOL short pozíciót nyitni.