A pénznyomtatás inflációt okoz? [Előadás]

Előadásunk témái:

• Hogyan működik a  pénznyomtatás?
• A pénznyomtatás és az infláció kapcsolata
• Mi lenne akkor, ha annyi pénzt használnánk, mint a 80-as években?
• Miért nem okoz minden esetben inflációt a pénznyomtatás?
• Mikor okoz inflációt a pénznyomtatás?

A pénznyomtatás:

• A pénznyomtatás állami monopólium, eszköze a mennyiségi enyhítés
• A jegybanki pénz többszöröződik:
  • „A” befektető elhelyez 1 millió forintot a bankban. Ebből az összegből a bank 100.000 Ft-tal nem kezdhet semmit (tegyük fel, 10% a kötelező tartalékráta), de a 900 ezer Ft-ot kiadhatja hitelbe.
  • Ekkor „B” befektető felvesz 900.000 Ft hitelt a banktól, majd megveszi „C” magánszemély autóját.
  •  „C” magánszemély a kapott pénzt, 900.000 Ft-ot beteszi a bankba, majd a bank ismét kihitelezhet 810.000 Ft-ot (10 százalékos kötelező tartalékrátát levontuk).
  • Egy 10 százalékos tartalékráta esetében a bankba betett pénz kilencszeres pénzt teremt a semmiből. A pénz tehát nagyrészt a jegybanki és állami intézményeken kívül keletkezik, a jól ismert, hétköznapi módon. Például, ha hitelkártyával vásárolunk a boltban, akkor a hitelfelvétellel pénz keletkezett. Ha hitelből vesszük meg az autót, a lakást, akkor ismételten pénz keletkezik.

Pénznyomtatás és az infláció kapcsolata:

• A pénznyomtatás inflációt okoz
• A pénznyomtatás önmagában nem okoz inflációt
• A pénznyomtatás és az infláció közötti kapcsolat nem erős
• Revisiting the Great Ratios Hypothesis, 147 ország, 17 gazdaság
• Példa: 19. században UK 1% pénzmennyiség növekedés +4% infláció
• Ma 1% növekedés +0,08% infláció