Nyerési valószínűség a forexen és a tőzsdén..

Egy nagyon érdekes témába kezdünk bele, a valószínűségszámítással fogjuk elemezni a lehetőségeket a piacon. Mennyi az esélyünk nyerni? Mit mutatnak a nyers számok? Milyen következtetéseket lehet levonni a valószínűségi számításokból? Milyen valószínűsége van egy hosszabb vesztő sorozatnak? Hogyan kezeltem az egymás utáni 17 vesztő kötésemet, hogyan lehet az ilyen helyzetekből "jobban" kijönni. Ezekről a témákról is beszélünk a bejegyzésben.

Nem kell semmi, az általános iskola ötödikes matekját meghaladó matematikai ismeret! Nem is az elméletekre, képletekre szeretnék kitérni. A nagyon egyszerű pénzfeldobásos játékot felhasználva bemutatni azokat a nyerési valószínűségeket, amiket fel tudunk használni a kereskedés során - ez a cél. Illetve pár megrögzött, de téves elképzelést is eloszlatok, alátámasztva egyszerű logikai következtetésekkel.

Alapozáshoz azért pár mondatot ejtsünk a valószínűségekről. A modellünk mindig a pénzfeldobás lesz, mert azt mindenki ismeri, ott elég jól tesztelhető mindegyik állítás. Ez jól modellez egy olyan kereskedési rendszert, melynek 50%-os találati aránya van, hiszen vagy nyer (fej) a kereskedő, vagy veszít (írás). Az egyszerűség és az átláthatóság kedvéért most eltekintünk az előadók kedvenc példájától, hogy van persze "harmadik" lehetőség is a pénzfeldobásnak,  hogy élére esik, vagy eltalálja egy meteorit. Igaz ugyanakkor, hogy a tőzsdei, forex kereskedésben előfordulhat az élére esés, azaz nullás lesz az ügylet. A kereskedésünk nullás lesz témával most az átláthatóság miatt a nyerési valószínűségeknél nem foglalkozunk. Ezeket a nullás pozíciókat mindenki kedve szerint besorolhatja a nyerő vagy a vesztők közé. Illetve most kizárólag az 50%-os találati arányú esetet nézzük meg, de azért a teljes képhez hozzátartozik, hogy számos kereskedési technikának rosszabb a találati aránya ennél.

Nézzük meg először, hogy mit tekintünk nyerési valószínűségnek?

Ez az események közül a számunkra kedvező kimenetelű esemény. Azaz pozitív eredménnyel zárunk, vagy az az oldala kerül felül a érmének, amire tippeltünk. Mi most 50%-os nyerési valószínűséget figyelünk, hiszen a technikánk (a példában) ilyen, a modellezésre választott pénzfeldobásnál meg könnyű belátni, hogy fele-fele a valószínűség. Ezt képlettel is fel lehet írni. Legyen "A" a kísérlettel kapcsolatos esemény. Ha az "A" esemény a kísérlet n elemi eseménye közül k különböző elemi esemény összegéből áll, akkor valószínűsége:

k – kedvező esetek száma ,
n – lehetséges (összes) eset száma
A – az esemény neve

A nyereség (NY) valószínűsége képletben
P(Ny)= Nyerési események száma/összes kimenetele

A nyerési esemény száma egy, az összes kimenet pedig kettő, hiszen vagy nyer, vagy nem. Ebből már számolható, hogy ½ azaz 50% lesz a nyerési valószínűség. Akkor próbáljuk is ki! Dobjunk fel 20x egy érmét, vagy keressünk egy coin flipper-t, például a random.org-on, de bármelyik jó lesz. Generáltassunk le 20 dobást (ami modellezi a kötéseket) és… F, F, F, I, F F, I, F, I, F, F, I, I, I, F, I, F, F, I, I 

Nekem így dobta a gép, és többszöri ismétlésre is ilyen szórt eredmény jött ki, azaz 11 fej és 9 írás! Ez messze nem fele-fele, és nem is 50% nyerési valószínűség! Ami csak első pillanatban furcsa, mert ilyen a kötési lista is, nem pontosan adja a megszokott találati arányt. Nyugodtan futtass le 20-as, 50-es, 100-as sorozatokat, hogy megtapasztalt az 50%-os találati arány nem azt jelenti, hogy nyerek, veszítek, nyerek, veszítek. Ha ezt felméred, akkor látni fogod, hogy még 50%-os találati arány mellett is teljesen természetes, hogy nagyobb vesztő sorozatok követik egymást, azaz visszaesést tapasztalsz az egyenlegedben.

Hol a hiba akkor, miért lesznek vesztős sorozatok? Ha valaki rákeres a valószínűségszámításra a google-ban, akkor bár különböző megfogalmazásban, de azt olvashatja, hogy „nagyon sok, végtelen számú, tömegjelenség, tetszőlegesen sokszor, nagy számok esetén” kell a kísérletet (itt a pénzfeldobást, vagy a kötéseket) megtenni, hogy értékelhető eredményt kapjunk. 

Kereskedési eredményt értékelni nem lehet 10-50 kötés alapján

A 20-50-100 ezek szerint nem végtelen számú kísérlet. Ebből levonhatjuk azt a következtetés, hogy kevés számú kötésből (dobásból) nem lehet érdemi találati arányt vagy nyerési esélyt számolni. Elterjedt és hibás elképzelés, hogy pár tíz vagy pár száz kötés után már korrekt képet kapunk egy technika nyerési esélyeiről. Ha azt látjuk, hogy 50 kötésnél kevesebb kötés után valaki azt állítja, hogy a kereskedési technikájának a találati aránya (nyerési esélye) 80%, akkor nem kell túl komolyan venni. Bár nyilván nem elvárható, hogy végtelen számú kötésből vonjon le valaki következtetést, de a kötések számossága erősen befolyásolja a korrekt eredményt. Így a saját technikánkkal is óvatosan bánjunk, amíg nincs kellően sok kötési eredményünk. 

A példa milyen fals értéket mutat? 

• P(F) a fej dobás nyerési esélyét jelzi, 
• kedvező esetek száma 11 volt
• lehetséges (összes) eset száma 20 volt, így

P(F)= 11/20 azaz 55%, ami biztosan nem jó, hiszen egy 50% nyerési valószínűséggel bíró rendszert használtunk. 

Látható tehát, hogy csak kellő számú kötés után lehet egy kereskedési stratégia találati arányát, nyerési valószínűségét megállapítani. Itt ki kell emelni, hogy nem a nyereséget, mint összeget vizsgáljuk, csak a nyerő darabszámát és az összes kötés darabszámát. Ez, a már ismert képlet egyik fele csak, ehhez kell még az átlagnyerő, és az átlagvesztő is! 

Miután elég sok random generáló honlapot kipróbáltunk, és sok érmét feldobtunk, vegyük észre, hogy a példa dobási sorozatban nem csak az a „hiba”, hogy nem 10-10 fej és írás van. Ráadásul összevissza jönnek a fejel és az írások. Pedig egy 50% nyerési valószínűségnél illendő lenne egy nyerő és egy vesztő, egy nyerő… sorrendet tartani! 

A nyerők és vesztők nem arányosan elosztva következnek be

Bár mi egy fix nyerési valószínűségű rendszert használtunk, de az nem garantálja, hogy a nyerő és a vesztő (itt a fej és írás) arányosan elosztva, szép rendezett sorban fognak jönni. Ez egy kereskedő számára nagy feladatot ad. Ha összevissza jönnek a nyerők és vesztők, akkor erre fel kell készülni. Ideális, ha nem csak azt tudja a kereskedő, hogy a rendszerének mennyi a nyerési valószínűsége, hanem azt is, hogy mennyi az átlagos, vagy a megszokottan elfogadott vesztő sorozat száma. Ha ez 4 (csak egy példaszám, ezen még pontosítunk), akkor legalább annyi pénzt kell tartani a számlán, hogy az következő kötéseket is be tudja kötni, ha egy 4-es vesztő sorozat jön. Nehogy azért maradjon le a következő kötésről, mert nincs elég pénze a margin követelményhez. Ez jellemzően nem szokott gondot okozni, de ha valaki óvatosságból csak kevés pénz tarta a brókernél (CHF krízis óta ez ajánlott), akkor előfordulhat ez is. 

A lelki és tőzsdepszichológiai hatásokról se feledkezzünk meg

Az anyagiakon kívül ez az ingadozó elosztás lelki, pszichológiai problémákat is okozhat. Ha valaki nagyon elkeseredik a rendszerszintű (itt a négy) vesztőnél, annak majdnem biztosan leromlik a teljesítménye. Kapkodni, idegeskedni kezd, elindul a „visszaszerzem a pénzem, de most azonnal, csak most kötök tripla mérettel!” effektus. Ez pedig nem kívánatos. Ilyenkor egy megfelelő, de nem túl ideális megoldás, ha abbahagyja egy időre a kereskedést, és így biztosan nem követ el hibát, és nem veszít. De nem is nyer!

Azaz kimarad a következő, esetleg nyereséges kötésből. Ezért jobb már a kereskedői életpályánk kezdetétől arra törekedni, hogy ne okozzon nagy pszichikai nyomást a sorozatos veszteség, ami még rendszerszintű.  A sorozatos nyerő hasonlóan problémás, pontosan ugyanolyan torzító hatású, mint a vesztő sorozat. 

Fontos tudni azt is, hogy egy robotos teszt, a demó kereskedés és az éles kereskedés más-más eredményt hozhat (más lesz a nyerési valószínűsége) egyazon technika esetén is, hiszen az ilyen zavaró tényezők nem egyforma mértékben torzítják a döntéseket.

Bár nem a nyerési valószínűség témája, de érdemes itt is kiemelni, hogy a statisztikákat nem azét csináljuk, hogy legyen mivel dicsekedni, hanem azért, hogy hamar észleljük a változást. A nyerési valószínűség, a kereskedők nyelvén a találati arány, így a vesztő, nyerő sorozatok hossza változhat. Ha pedig változik, főleg, ha romlik, akkor vizsgáljuk ki, hogy miért történt. Ne az év végén vegyük észre, hogy valami változás történt, hanem már a havi vagy negyedéves statisztikáknál! 

Mire számíthatunk a tőzsdei és forex kereskedés során?

Foglaljuk össze a fentieket:

• Bár a nyerési valószínűség (találati arány) egy konkrét szám, de az csak nagy számosságú eseménynél igaz, tíz kötés után nem kell találati arányról beszélni. Megtévesztő lehet.
• A másik fontos tapasztalat, hogy sajnos a nyerő és a vesztő pozíciók nem sorminta szerint jönnek, hanem rendszertelenül. Erre fel kell készülni lelkileg és anyagilag is

Mennyi a valószínűsége a vesztő sorozatnak? Látható tehát a fentiekből, hogy a vesztő sorozatok rendszertelenül jönnek, és ez több szempontból is problémát okozhat a kereskedőnek. Egyrészt azért, mert az egyenlegünk csökken, másrészt a vesztő sorozatok fokozzák a pszichés nyomást. Értelemszerűen nyerő sorozatokkal is találkozni fogunk, de ezt a lehetőséget azért nem tárgyalom, mert az egyenlegünkre nem gyakorol negatív hatást, és vélhetően  pszichésen is könnyebb a nyerő sorozatot feldolgozni. Folytatjuk, tovább visszük a fenti példát, azaz a példa itt is a jól szimulálható 50-50 százalékos esélyű pénzfeldobás lesz. 

Mennyi az esélye, hogy a tíz vesztő kötés után a tizenegyedik is vesztő lesz?

Tipikus hiba, hogy a kezdő kereskedők egy hosszabb vesztő sorozat utáni kötésnél azt gondolják, hogy a következő nagyobb eséllyel lesz nyerő, mint az első volt. Vegyük elő a kedvenc pénzfeldobásos példánkat. Mennyi a valószínűsége, hogy fej lesz az első dobás? 50%, hiszen vagy fej vagy írás lesz. Kedvező kimenetel száma osztva összes lehetséges kimenet számával.

Ezt gondolom nem nagyon lehet vitatni. OK, dobtunk írást, és akarunk még pár kört dobni. Mennyi az esélye annak, hogy fej lesz? És akkor, ha egymás után 10 írást dobtunk? 

Gondolkodjunk el, hogy  fele-fele arányban illene az 50%-os valószínűségű játékban előfordulnia a fejnek és az írásnak. Így már feltehetjük az összes pénzünket a fejre, hiszen már nagyobb valószínűséggel fog jönni a kedvező fej! Logikus, hiszen eddig volt 10 darab írás és most biztosan 10 darab fej jön! Csak így lehetséges, hogy fele-fele legyen!!! Igaz?

Nem, nem igaz! Hibás, bár érthető az elgondolás, és nem csak nekünk, hanem sok martingale technikához hasonló szerencsejáték szisztémában hívő is így gondolta vagy gondolja most is. Nagy butaságot nem gondoltunk, hiszen ennek óriási irodalma van, sok szuper rulett stb. stratégia alapul ezen. Így megnyugodhatunk, nem voltunk egyedül ezzel a gondolattal! Van azonban egy tévedés a dologban.

Szerencsejátékosok tévedése

Igen, a tévedés annyira elterjedt a szerencsejátékosok körében, hogy a fenti nevet kapta.  Mi is ez? Én a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából idézek pár sort:

„A szerencsejátékos tévedése vagy szerencsejátékos-hiba az az informális érvelési hiba, ami szerint egy esemény valószínűsége függ a korábbi hasonló, tőle független események kimenetelétől.

A hiba egyik formája a nagy számok törvényének félreértésén alapszik: ha egy esemény nagyon sokáig nem következett be, akkor – a félreértés szerint – egyre nagyobb valószínűséggel be kell következnie (illetve ha egy esemény nagyon sokszor bekövetkezett, akkor már „nem szabad” bekövetkeznie). „

Előbb a tiszta véletlenséget mutató (valóban semmi nem befolyásolja) pénzfeldobást vizsgáljuk meg:

• Mennyi a valószínűsége, hogy fej lesz az első dobás? 50%, hiszen vagy fej vagy írás lesz. Kedvező kimenetel száma osztva összes lehetséges kimenet számával… 
• Mennyi a valószínűsége, hogy fej lesz a második dobás, ha az előző írás lett? 50%, hiszen vagy fej vagy írás lesz. Kedvező kimenetel száma osztva összes lehetséges kimenet számával… 
• Mennyi a valószínűsége, hogy fej lesz az első tíz dobás írás lett? 50%, hiszen vagy fej vagy írás lesz. Kedvező kimenetel száma osztva összes lehetséges kimenet számával… 

A dobások után semmi nem változott, hiszen attól, hogy az előző írás lett, a következő dobás egy különálló, az előzőhöz semmiben nem kötődő FÜGGETLEN dobás lesz.

A vesztő sorozat valószínűsége a kereskedésben

Itt is igaz, hogy egy közel 50-50%-os találati arányú technikánál az előző kötés vesztesége nem befolyásolja a következő kötést. Hiába jön hat vesztő kötés egymás után, a következőnél is pontosan 50-50% lesz az esélye, valószínűsége a nyerőnek. Azaz nem járható út az, hogy ha sok vesztő jött össze egymás után, akkor a következőre feltesszük a összes pénzünket és reménykedünk, hiszen ekkor már kisebb az esélye, hogy pontosan az a kötés lesz vesztő. Ugyanakkora a valószínűsége akkor is, ha a találati arányunk nem 50/50%, hiszen semmilyen reális formában nem befolyásolja az előző kötés, hogy a mostani kötés miképp végződik.

Valószínűségszámítás képlete egy egyszerű osztás ennél az egyszerű helyzetnél, de abban egy fontos tényező nem szerepel: a kereskedés nem pénzfeldobás, azaz tisztán véletlen esemény. Bár elvileg az előző kötés a következőt nem befolyásolja, de gyakorlatilag egy bizonyos részben igen.

Egy hosszabb vesztő sor után a trader már nem abban a nyugodt, figyelmes és fegyelmezett hangulatban van, mint az első kötésnél. Ez befolyásolja a következő kötést, hiszen ott is tevőlegesen részt veszünk az eredmény kialakításában: mi lépünk be, mi menedzseljük a kötést, exitről is mi döntünk…

Ez az oka, hogy bár elvileg az egymás utáni kötéseknél is pontosan számolható lenne az arány, de ez nem fog találkozni a mért aránnyal. Hiszen romló körülmények közt kereskedünk, ha hosszú a vesztő sorozat. Ezt a romló körülményt mi okozzuk, így érdemes a saját viselkedésünket is figyelni, és azon dolgozni, hogy minél higgadtabban és megfontoltabban kereskedjünk. Ez nem könnyű, hiszen a saját pénzünket látjuk elúszni, egymás után. Pontosan ezért fontos, hogy ezt mindig szem előtt tartsuk, és ha kell ideiglenesen, vagy akár végleg hagyjuk abba a kereskedést, ha ezen nem tudunk változtatni!

Ha csak ennyi lenne a téma –  azaz kialakulhat hosszabb vesztő is, és egy vesztő sor után nem biztos, hogy a következő lesz a nyerő – akkor sem volt hiábavaló ezt átgondolni. De ne álljunk meg itt. Ha már számolunk, akkor számoljunk tovább. Ha valaki az első bekezdésekben ajánlott, vagy bármelyik random sorozatot megvizsgálta, akkor észrevehette, hogy a fej és az írás sorozatok nem egyformák. Több olyan sorozat van, ami kettő, vagy három egyforma dobást tartalmaz, mint olyan, ami 10 fej vagy írás sorozatot mutatna. Aktív kereskedőként is észrevehetjük, hogy pár nyerő, pár vesztő egymá sután sokkal többször van, mint 10 nyerő vagy vesztő egymás után.  Ezt a megfigyelést érdemes lenne alátámasztani valamilyen számolással is.

A vesztő sorozatok hosszáról mit tudunk?

Azt megbeszéltük, hogy a modellezésünk alapja egy 50%-os esélyű pénzfeldobás lesz, ahol megállapítottuk, hogy a fej (ez lesz a nyerő) és az írás is 50%-os valószínűséggel fordul elő. Vagy-vagy, és a két esély összege 100%. Ebből kiindulva próbáljuk meg kiszámolni mennyi lesz a esélye kettő darab vesztő, azaz írás dobásának.  Dobunk és 50% eséllyel vesztő írást dobtunk, majd megint dobunk és 50% eséllyel dobunk vesztő írást. Azaz 0,50*0,50=0,25 lesz, vagyis 25%-os esélyünk van arra, hogy egy kettes írás vesztő sorozatot kapjunk. Ezt ábrán is levezetem, mert ott jobban követhető: 

A fentieket megfogalmazhatjuk úgy is, hogy egy sorozat kialakulásának a valószínűsége:

• 0,5x0,5x0,5….n-dik azaz, hogy ne kelljen annyit szorozni: 0,5n, ahol az n a dobások száma.

Akinek kedve van a fenti ábrát folytathatja egy rajzon mondjuk a hatodik dobásig és kiszámolhatja az eredeti képlettel is.

Még általánosabban megfogalmazva (bár kicsit pongyolán!), egy n sorozatú egyforma esemény sorozatának a valószínűsége egy esemény bekövetkeztének – P(A) – az n hatványával egyenlő. 

Így már nem fog gondot okozni, hogy kiszámoljuk, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy a ruletten hat darab piros sorozat alakuljon ki:

• 18 piros, 18 fekete szám és egy zöld nulla.
• Összesen 18 kedvező esemény és 37 lehetséges kimenet.
• 18/37 az egy piros esélye azaz (18/37) az esélye a 6 pirosnak egymás után.

Itt már nyugodtan lehet számolni a találati arányunkkal a tőzsdén, és ki tudjuk számolni, hogy mennyi a matematikai esélye annak, hogy egy 6-os nyerő vagy vesztő sorozatunk alakul ki. 

Mennyi az esélye annak, egy vesztő sorozat alakuljon ki?

Maradjunk meg az 50%-os esélynél, azzal könnyebb számolni és az alapján mindenki ki tudja számolni azt, hogy a saját találati arányához mennyi is a matek… ami természetesen nem veszi figyelembe, hogy a pszichológia miatt lehetnek az eredmények rosszabbak is. 

Látható, hogy elenyészőnek tűnő az esélye annak, hogy egy hatos szorzat kialakuljon (1,56%). Ez látszólag ellentmond annak, hogy a soron következő dobás, kötés stb. eredménye 50-50%, azaz nem lehet kimondani, hogy egy vesztő sorozat után biztosan jön egy nyerő. 

Ez csak látszólag ellentmondás, hiszen nem egyforma eseményt vizsgálunk. Az első (50-50%) azt vizsgálja, hogy a következő (esetünkben a hatodik) kimenetele mennyi lesz, az független attól, hogy előtte mi van. Itt azt jelentjük ki, hogy pontosan az adott dobás kimenetele 50-50%. Míg ha az előzőeket is vizsgáljuk, akkor már egy sorozatot vizsgálunk, aminek a kialakulásának az esélye csekély, hiszen látható, hogy 1,56% csak a valószínűsége, de ettől függetlenül van esélye, hiszen a képlet (P(A)=k/n) az nem változott. 

Kicsit másképp. Azt nem tudjuk, hogy pontosan a következő dobás milyen lesz, de azt tudjuk, hogy egy hatos, hetes… tizenhetes sorozat bekövetkeztésnek egyre kisebb lesz az esélye. Egyre kisebb az esélye, hogy bekövetkezik, de soha nem lesz nulla! Ha ezt elfogadjuk, akkor már sokat léptünk előre, és már fel is tudjuk használni, igaz csak csekély mértékben, de esetileg jól jöhet a vesztő sorozat javítására. 

Tőzsdei nyelvre lefordítva: nem azt vizsgáltuk, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy pontosan egy nyerő van a hatos kötési sorozatban, és nem is azt, hogy milyen esélye van egy hatos sorozatban a nyerő és a vesztők eloszlásának. 

Csak egy nagyon kivételes helyzetet vizsgáltunk, azaz mennyi az esélye annak, hogy kialakul egy vesztő, vesztő, vesztő, vesztő, vesztő, vesztő sorozat.

Mire lehet felhasználni a fentieket a kereskedésben?

A legnagyobb haszna a tőzsdepszichológiában van, hiszen a matematika is bizonyítja, hogy minden vesztő sorozatnak egyszer vége lesz. Annak, hogy egy hatos vesztő sor után kialakuljon a hetedik vesztő, annak az esélye nagyon csekély 0,78%. Így mindig tudni fogjuk: egyszer megszakad a sorozat. Illetve már nem hisszük el azt, hogy a hetedik biztosan nyerő lesz, hiszen ennyi vesztő után jönnie kell egy nyerőnek is, és ezért feltesszük rá az összes pénzünket. Ha folyamatosan esélyekben, nyerő és vesztő sorozatokban gondolkodunk, akkor minden pozíciót egyformán kezelünk, független attól, hogy az a hatodik vesztő vagy a hatodik nyerő. Így csökkentjük azt a veszélyt, hogy a vesztő vagy nyerő sorozat befolyásolja a higgadt döntésünket. 

Amire még fel lehetne használni a fenti összefüggést, de én kerülném ezt, az a martingale technika. Ha egy öt, hat hét vesztő után kezdi el a kereskedő a kötést, és emeli a téteket a martingale szabály szerint, akkor jobb eséllyel várhatja, hogy haszonnal forgatja a technikát. De ne feledjük, hogy azt semmi nem garantálja, hogy ne alakuljon ki egy vesztő tizenhetes sorozat! Ami nyilván már olyan méretet követelne, ami nem reális, még akkor is, ha a 7. vesztő után lép be a kereskedő. A martingale technika tehát csak akkor működik, ha korlátlan mennyiségű spekulatív tőkével rendelkezünk.

Lehetséges a tizenhét vesztő egymás után?

Bár ennek a vesztő sorozatnak az esélye majdnem nulla, de sikeresen belefutottam, tekintettel arra, hogy több ezer kötés van a hátam mögött. Itt mutatkozott meg a szerencsejáték és a pozíció menedzselés közti különbség.

Mi az, ami jobb, mint a ruletten? Itt tudjuk a pozíciót kezelni, míg a ruletten az összes feltett pénzünket elveszítjük. Ha nagy hangsúlyt helyezünk a pozíció kezelésre, akkor a kezdeti kockázatot, a „pörgetésre feltett pénzt” tudjuk csökkenteni. Bár lehet, hogy a pozíció vesztő lesz, de az nem azt jelenti, hogy egy teljes összegű veszteség lesz minden esetben. Ha közben tudtad a stopot mozgatni, vagy a méretet csökkenteted, akkor már jobb helyzetbe kerültél.

A tanfolyamon sokat emlegetett tizenhetes vesztő sorozatom csak a kezdeti kockázatoknak a harmadát vitte el a számlámról, hála a pozíciómenedzselésnek. Ez ha 100 dollárt tesz fel a kereskedő ügyletenként, akkor 1700 dollár veszteség helyett csak 560 dollár veszteség. Bár ez egy nagyon ritka sorozat, de ez adta meg azt a lökést, hogy ne csak a belépésre, meg a kilépésre figyeljek, hanem folyamatosan finomítsam a kockázat és pozíció kezelésemet.