FIFO, LIFO, HIFO, LOFO: Készletértékelés a tőzsdén

Cikkünkben a készletértékelési lehetőségeket tekintjük át. A készletértékelés azt határozza meg, hogy több időpontban vásárolt részvények közül melyik beszerzési ár alapján számítjuk ki az eladáskor a nyereséget. Ez azért fontos, mert az eltérő módszerek azonos árfolyam mellett is eltérő realizált nyereséget mutathatnak ki, ami befolyásolja az adóalapot.  Ezek közül a legfontosabb a FIFO (First In, First Out), mely azt jelenti, hogy eladáskor a legrégebben vásárolt részvény beszerzési ára alapján számítjuk ki a nyereséget. Magyarországon az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknél jellemzően ez az alkalmazott elszámolási módszer. Az alábbiakban példákat is mutatok a különböző tőzsdei készletértékelési megoldásokra. Témák:

• Készletértékelés a részvénypiacokon, a tőzsdén
• Nézzünk egy példát a készletértékelési modellekre
• A készletértékelés adózási vonatkozásai
• Készletértékelés a külföldi brókercégeknél

Készletértékelés a részvénypiacokon, a tőzsdén

A részvénypiacon a megvett és eladott részvények értékelését a könyvelés megszokott készletértékelési módszerekkel tudjuk értékelni, azaz eldönteni, hogy melyik vételből származó részvényt adjuk el. A használható tőzsdei készletértékelési módszerek: 

• FIFO: (Az angol First In - First Out kifejezés rövidítése). A törvényi szabályozás szerinti készletértékelési módszer, mely szerint a legkorábbi beszerzésű készlet kerül elsőként értékesítésre.
• LIFO: (A Last In - First Out módszer rövidítése). Ennek a készletértékelési módszernek a lényege, hogy a legutóbb beszerzett készlet kerül elsőként értékesítésre.
• HIFO: (A High In - First Out módszer rövidítése). Ennek a készletértékelési módszernek a lényege, hogy a legmagasabb áron beszerzett készlet kerül elsőként értékesítésre.
• LOFO: (A Low In - First Out módszer rövidítése). A LOFO készletértékelés során a legalacsonyabb áron beszerzett készlet kerül elsőként értékesítésre.

Nézzünk egy példát a készletértékelési modellekre

Egy képzeletbeli befektető részvényeket vásárolt három egymást követő alkalommal: év elején 10 darabot vett 2000Ft-on, félévkor szintén 10 darabot vett 1000 forinton, majd év végén 20 darabot vásárolt 3000 forinton. A képzeletbeli portfólió bekerülési értéke így számítható ki:

10 db * 2.000 Ft + 10 db * 1.000 Ft + 20 db * 3.000 Ft = 90.000 Ft.

Abban az esetben, ha ezt követően a befektető értékesíteni kíván 25 darab részvényt 4.000 forinton, akkor a bevétel 25db*4.000Ft = 100.000Ft. Az értékesített mennyiség bekerülési árát a fenti négy módszer egyikének segítségével határozhatja meg.

• FIFO esetén az értékesített részvények bekerülési ára: 10db * 2000Ft + 10db * 1000Ft + 5db * 3000Ft = 45.000Ft
• LIFO esetén az értékesített részvények bekerülési ára: 20db * 3000Ft + 5db * 1000Ft = 65.000Ft
• HIFO esetén az értékesített részvények bekerülési ára: 20db * 3000Ft + 5db * 2000Ft = 70.000Ft
• LOFO esetén az értékesített részvények bekerülési ára: 10db * 1000Ft + 10db * 2000Ft + 5db * 3000Ft = 45.000Ft

A különböző készletértékelési módszerekkel értékelt tranzakciók eredménye:

• FIFO = 55.000Ft
• LIFO = 35.000Ft
• HIFO = 30.000Ft
• LOFO = 55.000Ft

Ahogy látni, az eltérő készletértékelési módszerek eltérő nyeresége, illetve veszteséget jeleznek, így a részvényeknél (amennyiben a hatályos jogszabályok erre lehetőséget adnak) mindig vegyük figyelembe az optimális értékelési módot. Amennyiben a befektető nem jelölt meg másik készletértékelési módszert, akkor a legtöbb brókercég rendszere automatikusan a FIFO módszert használja. A különböző készletértékelési módszerek tranzakciónként válaszhatók, tehát minden egyes eladásnál törekedjünk arra, hogy az optimális módszert alkalmazzuk.

A készletértékelés adózási vonatkozásai

A készletértékelési modellek alapvetően abban az esetben hasznosak, ha a nyereség adót optimalizálni szeretnénk. Értelemszerűen mindenki később szeretne adót fizetni, ezt legálisan megoldhatjuk a készletértékelési szempontok tudatos használatával. Ha például vételi pozíciót nyitottunk több részletben, és az ügyletek veszteségesek, és a pozíció egy részét zárni szeretnénk, akkor használjuk a HIFO készletértékelést. Ezzel a legmagasabb áron megvásárolt részvényeket adjuk el, így a legnagyobb pillanatnyi veszteséget realizáljuk, mellyel majd csökkenteni tudjuk az árfolyam nyereséget, így kevesebb adót kell fizetnünk a tárgyévben. Ha a vételi ügyletek nyereségesek, és rész-zárást szeretnénk kérni, akkor ismét a HIFO készletértékelést alkalmazzuk. Ezzel a lehető legkisebb nyereséget realizáljuk az ügyleten, ami adózási szempontból lehet előnyös. Természetesen előfordul a gyakorlatban, hogy a kereskedési stratégiánk, egyéb igényeink felülírják az adóoptimalizálással járó előnyöket. Magyarországon az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetében a brókercég által alkalmazott elszámolási módszer az irányadó, amely jellemzően FIFO.

Készletértékelés a külföldi brókercégeknél

A külföldi brókercégeknél én már több esetben tapasztaltam, hogy a készletértékelést nem lehet változtatni. A legrosszabb a helyzet a forex és OTC brókercégek esetén, ők a legrugalmatlanabbak ebben a kérdésben. De még a népszerű, ismert brókercégek, mint például az Interactive Brokers sem engedi, hogy ügyletenként változtassuk a készlet értékelést. Csak az egész kereskedési számlához tudunk készletértékelési modellt rendelni, ami FIFO, LIFO lehet, illetve egy ún. "maximize losses" mód, melynek lényege, hogy mindig a lehető legnagyobb veszteséget mutassuk ki, ezzel is eltoljuk az adófizetési kötelezettségünket a távoli jövőbe.

Tőzsdei kereskedés alapjai:

• BÉT oktatás: Mit kell tudni a BÉT részvények kereskedéséről?
• Részvényoktatás kezdőknek: Mire figyelj részvényvásárlás előtt?
• Lehetőségek az amerikai tőzsdén: Nyitvatartás, kereskedési szabályok, számlatípusok

Szeretnéd jobban átlátni a tőzsdei kereskedés gyakorlati oldalát?

A készletértékeléshez hasonló kérdések a gyakorlatban akkor válnak igazán fontossá, amikor több részletben építesz vagy zársz pozíciót, különböző megbízásokat használsz, és követned kell a kereskedés eredményét és kockázatát.

Ha a részvénykereskedés működését, a megbízástípusokat, a technikai elemzést, a pozíciókezelést és a kockázatkezelést rendszerezett formában szeretnéd megismerni, nézd meg az Elemzésközpont Tőzsdetanfolyamát.