Nem égnek el milliárdok a tőzsdéken

Cikkünkben megmagyarázom, hogy miért nem égnek el milliárdok, ezermilliárdok a tőzsdéken, a kriptopiacon, amikor épp azt írják az újságírók, hogy ezermilliárdok égnek el. Külföldi és magyar újságírók gyakran adnak hangzatos címeket híreiknek, és ezek között különösen szembetűnő, amikor a tőzsdei eséssel párhuzamban ezermilliárdok elégéséről beszélnek. Néhány példa ezek közül:

és

A probléma azonban az, hogy a piaci kapitalizácó zsugorodása nem jelzi a társaság eszközeinek zsugorodását, sem a befektetőket ért veszteséget.

A piaci kapitalizáció nem jelzi a veszteséget

Általában abból indulnak ki az újságírók, hogy ha egy részvény piaci kapitalizációja csökken, akkor érték tűnt el a piacról, így például ha az Apple részvények ára visszaesik, és a piaci kapitalizáció 3000 milliárd dollárról 2500 milliárd dollárra csökken, akkor 500 milliárd dollár égett el a piacon. Ez azonban nem így van, ugyanis a piaci kapitalizáció a kibocsátott részvények számának és az aktuális piaci árnak a szorzata. Könnyen belátható ebből, hogy a piaci kapitalizáció mindössze azt mutatja meg, hogy a piac szerint mennyit ér a társaság, de a piac mélységének hiányában ilyen áron nem lehetne értékesíteni a társaságot, hiszen az eladási megbízások nagy mennyisége jelentős árfolyamesést idézne elő. Ez még a nagyobb társaságok esetében is így van, nem véletlenül találták ki évtizedekkel korábban az intézményi befektetők a dark pool rendszerét. A piaci kapitalizáció csökkenése azonban azt sem jelzi, hogy mennyi pénzt veszítettek a befektetők.

A befektetők nem veszítenek ezermilliárdokat

A piaci kapitalizáció tehát az összes részvény szorozva az utolsó piaci árral. Azonban a befektetők nem az utolsó piaci áron kötötték az ügyleteiket. A legtöbbjük alacsonyabb áron. Ezután lehet azon vitatkozni, hogy elméletileg a meg nem nyert hozamot veszítik el a befektetők ilyenkor, de ahogy fentebb is utaltam rá, a piac mélységének hiányában a piaci kapitalizáció nem tekinthető reális árszintnek. Mindenesetre nézzünk meg egy egyszerű szimulációt. Képzeletbeli részvényünk ára az első hónapban 100 dollár, a társaságnak összesen 10 részvénye van, és minden hónapban egyetlen tranzakcióra kerül sor. Az alábbi táblázatban láthatod a kitalált árfolyammozgást.

A fentiek szerint a befektetők folyamatosan vásárolják a részvényt, így az árfolyama 10 hónap alatt 100 dollárról 130 dollárra emelkedik. A példában a befektetők 1152 dollár értékben fektettek be, de a piaci kapitalizáció 1300 dollár lett. Tehát a piaci kapitalizáció és a befektetők által vásárlásra fordított összeg nem egyezik. Ezt követően a 11. hónapban 25%-os visszaesésre kerül sor. Ez tehát azt jelenti, hogy az 1300 dolláros piaci kapitalizáció (árfolyam és az összes részvényszám) 1000 dollárra esik vissza, azaz elégett 300 dollár. A valóságban az összes részvényesnek ennél lényegesen kisebb a vesztesége. A szimulációban mindössze 152 dollár, azaz nem 300 dollár égett el, hanem 152 dollár. Valójában ez a pénz sem égett el, csak egy képzeletbeli piaci árhoz képest lett kevesebb. Ez a képzeletbeli piaci ár, a piaci kapitalizáció, melyen a piaci mélység hiányában egyébként sem lehetne egyetlen társaságot sem értékelni, értékesíteni.