Kriptoeszközök a vállalati mérlegben, új hype a tőzsdéken..

Cikkünkben azokkal a társaságokkal foglalkozunk, melyek a hagyományos tőzsdéken érhetők el, de kriptoeszközök vásárlásával jelentős kriptopiaci kitettségre tettek szert, így mérlegükben megtalálhatók a kriptoeszközök. Befektetői oldalról vizsgálva megnézzük ennek a lehetőségnek a kockázatait, és a 10 legnagyobb kapitalizációval rendelkező társaság árfolyama és a bitcoin árfolyam közötti kapcsolatot is megvizsgáljuk. Témáink:

• Kriptoeszközök a vállalati mérlegben?
• Milyen előnye, hátránya van a kriptorészvényeknek?
• Milyen erős a kapcsolat a kriptorészvények és a kriptopiac között?

Kriptoeszközök a vállalati mérlegben?

Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, egyre több olyan vállalatot találunk, melyek a hagyományos tőzsdéken érhetők el, de jelentős kriptopiaci kitettséget szereztek, legtöbbször úgy, hogy különböző kriptoeszközöket vásároltak és ezeket az eszközöket tartják, sokszor a hagyományos üzleti tevékenységük mellett. Ma már a coinmarketcap adatbázisa 155 ilyen társaságot listáz, melyek kriptopiaci kitettségében jelentős eltérések vannak, ugyanakkor az üzleti modell viszonylag egyszerű. A cég jelentős mennyiségű kriptót vásárol, jellemzően bitcoint vagy ethereumot, és mérlegében tartja. Ennek oka a kriptoeszközök népszerűségében keresendő, hiszen így a társaság bekerül a hírekbe, új vevők érkeznek a részvényei piacára, így egyfajta kommunikációs és márkaépítési eszközként tekinthetünk erre. Számos ilyen sztoriról hallhattunk az elmúlt években, akár nagyobb társaságokról (Tesla bitcoin vásárlása, majd értékesítése), de az olyan kisebb társaságokról is olvashattunk, mint például a Sharplink Gaming (SBET), mely az eredeti üzleti tevékenységét tekintve egy sportfogadás, marketing volt, majd 2025-ben átpozicionálta magát, és nagy mennyiségű ethereum felvásárlásával második legnagyobb publikus ethereum tulajdonossá vált. Azt láthattuk tehát, hogy egy hagyományos vállalat a kriptopiac szereplőjévé válik és az ethereum felhalmozása lesz a fő értékteremtő funkció a hagyományos tevékenység helyett. Ezzel együtt a piacra is jelentős hatást gyakorolnak ezek a vállalatok, hiszen jelentős kriptopiaci keresletet biztosítanak, valamint a népszerűséget arra használják fel, hogy további tőkét bevonva (kötvényekkel, másodlagos kibocsátással) további kriptovagyont halmozzanak fel.

Milyen előnye, hátránya van a kriptorészvényeknek?

Befektetői oldalról az egyik legnagyobb előnye a kripto-treasury vállalatoknak (kriptorészvények), hogy szabályozott környezetben, tőzsdén keresztül érhetők el. Ez sokak számára nagyobb biztonságot jelent, mint közvetlenül a kriptopiacon kereskedni, ahol a pénztárcahasználat, a privát kulcsok kezelése vagy akár az adózási megfelelés is komoly kihívást jelenthet az átlagos befektető számára. Ráadásul a tőzsdén elérhető kriptoalapú termékek köre is szűk: bár az Egyesült Államokban már elérhetők spot Bitcoin ETF-ek, az európai befektetők ezeket nem vásárolhatják meg. Európában ehelyett több mint száz különféle kriptopiaci ETN és ETC termék áll rendelkezésre, ám ezek intézményi kockázata magasabb, mint az ETF-eké. Ennek oka, hogy míg az ETF-eknél a befektetői vagyon elkülönül az alapkezelő vagyonától, addig az ETN-ek és ETC-k esetében ez nem garantált: a kibocsátó csődje esetén a befektető hitelezőként csak a sor végén áll. Éppen ezért a kriptopiaci kitettséggel rendelkező vállalatok részvényei bizonyos értelemben jó alternatívát jelenthetnek azok számára, akik szabályozott piacon keresztül szeretnének hozzáférni a kriptovilág dinamikájához. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a számos hátrányt és kockázatot. Ilyen például az adósságfinanszírozás és tőkeáttétel, azaz sok vállalat kötvénykibocsátással vagy hitelekkel vásárol még több kriptoeszközt, de ha jönne egy nagyobb kriptopiaci korrekció (medvepiac), akkor a kriptoeszközök értéke lényegesen lecsökkenne, miközben az adósság értéke nem változna. Ez könnyen likviditási problémákhoz vezethet.

Számos kripto-treasury vállalat fundamentuma kifejezetten gyenge. Több esetben gyakorlatilag „shell company”-ról beszélhetünk, ahol a kriptohype nélkül alig állna valós üzleti modell a részvény mögött. Nem ritka, hogy az eredeti üzleti tevékenység egy hanyatló iparághoz kötődik, és a menedzsment a kriptó körüli felhajtást próbálja kétségbeesetten kihasználni a figyelem és a tőke bevonzására. Ez tovább növeli a kockázatot, hiszen a vállalat valódi teljesítménye sokszor marginális, miközben az árfolyam mozgását szinte kizárólag a kriptoeszközök árfolyam-ingadozásai határozzák meg. Nem feltétlenül igaz, hogy a kripto-treasury társaságok kevésbé kockázatosak. Bár tőzsdei környezetben érhetők el, és ez sok befektető számára a biztonság érzetét kelti, valójában a jövőbeli sikerük erősen függ a menedzsment döntéseitől. Ráadásul nem egyszer olyan vezetőkről van szó, akik korábban már egy másik üzleti tevékenységgel kudarcot vallottak, és most a kriptohype-ra építve próbálnak talpon maradni. A tőkeáttétel további kockázatot jelent, így ezek a társaságok sok esetben még sebezhetőbbek lehetnek, mint maguk a kriptoeszközök.

Továbbá, a tőzsdén kereskedett ETF alapokkal ellentétben, ezek a társaságok nem tudják kezelni a jelentős befektetői keresletet (itt nincs creation, redemptionŰ), így sokkal gyakrabban, sokkal nagyobb mértékű prémium, vagy diszkont alakulhat ki. A prémium ebben az esetben azt jelenti, hogy a ténylegesen felhalmozott vagyonnál sokkal drágábban vásárolható meg a részvény, ellenben egy ETF esetében ez a probléma kezelhető.

További sajátosság, hogy a kripto-treasury társaságok részvényei nem működnek úgy, mint az ETF-alapok. Az ETF-ek esetében a creation–redemption mechanizmus biztosítja, hogy a befektetői kereslet és kínálat kiegyenlítődjön, így az árfolyam szorosan kövesse a mögöttes eszköz értékét. Ezzel szemben a vállalati részvényeknél ilyen mechanizmus nincs, ezért sokkal gyakrabban és sokkal nagyobb mértékben alakulhat ki prémium vagy diszkont. A prémium azt jelenti, hogy a részvény árfolyama jóval magasabb, mint a társaság ténylegesen felhalmozott kriptoeszköz-állománya indokolná, míg a diszkont ennek az ellenkezője. Ez a jelenség extra volatilitást hoz, és a befektető számára azt a veszélyt jelenti, hogy a kriptoárfolyam mozgásán túl a részvény maga is jelentős túlértékeltség vagy alulértékeltség csapdájába eshet. A diszkont kialakulása első látásra kedvezőnek tűnhet a befektető számára, hiszen ilyenkor a részvény olcsóbban vásárolható meg, mint amennyi a mögötte lévő eszközállomány értéke. Ugyanakkor ez a helyzet korántsem feltétlenül előnyös, mert a diszkont akár tartósan, éveken keresztül is fennmaradhat. Jó példa erre a Grayscale Bitcoin Trust (GBTC) esete, amely hosszú időn át 20 százalék körüli diszkonttal forgott. Ez azt mutatja, hogy a piaci kereslet-kínálat egyensúlytalansága, valamint a zárt konstrukcióból fakadó korlátok miatt a befektetők nem mindig tudják realizálni a mögöttes eszköz teljes értékét.

Végül érdemes kitérni az árfolyamok együttmozgására is. Bár ezek a társaságok elvileg kriptó-kitettséget adnak, a valóságban jelentős különbség van abban, hogy mennyire követik ténylegesen a kriptopiaci árfolyamokat. Egyes vállalatok esetében (pl a MicroStrategy) a részvényhozamok viszonylag szoros korrelációt mutatnak a Bitcoin árfolyamával. Más cégeknél viszont a kapcsolat gyenge, vagy épp időben nagyon ingadozó. Ez azt jelenti, hogy a befektető nem feltétlenül kap tiszta kriptoexposure-t, hanem sokszor olyan részvényt, amelynek árfolyamát részben a menedzsment döntései, részben a piaci hype, részben pedig az eredeti üzleti modell alakulása is meghatározza.

Milyen erős a kapcsolat a kriptorészvények és a kriptopiac között?

A folytatásban a tíz legnagyobb, amerikai részvénypiacon elérhető kriptorészvény és a bitcoin közötti kapcsolatot vizsgáljuk meg a 2015–2025 közötti időszakban. Az elemzéshez heti hozamokat használunk, mivel ezek kiszűrik a napi adatokból fakadó piaci zajt, ugyanakkor elég rövid távúak ahhoz, hogy a kapcsolatok megbízhatóan kimutathatók legyenek. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak az általános trendeket, hanem a dinamikus együttmozgásokat is feltárjuk a kriptoeszköz és a kriptót mérlegükben tartó vállalatok részvényei között. Az alábbi táblázatban találjuk a 10 legnagyobb társaságot, melyek közül a BSTR-t kizártuk a vizsgálatban mivel kevés árfolyamadat állt a rendelkezésre.

Az alábbi grafikon a 2015–2025 közötti időszak korrelációs vizsgálatának eredményeit mutatja. Az utolsó oszlopban a Bitcoin és az egyes kriptorészvények közötti korrelációs együtthatók láthatók, amelyek 0,03 és 0,55 között szóródnak. A korrelációs együttható értéke -1 és +1 között mozoghat: a +1 tökéletes együttmozgást, a -1 tökéletes ellentétes mozgást jelez, míg a 0 érték teljes függetlenséget jelent. Az eredmények alapján a legerősebb kapcsolat a Coinbase (COIN), a Riot Platforms (RIOT), a MicroStrategy (MSTR) és a Marathon Digital (MARA) részvényeinél figyelhető meg. Ezeknél a vállalatoknál a részvényárfolyam szorosabban követi a Bitcoin heti hozamait. Más társaságoknál ugyanakkor a kapcsolat gyenge, sok esetben 0,1–0,2 körüli korrelációs értékekkel, ami azt jelzi, hogy a kriptohype mellett az eredeti üzleti modell, a menedzsment döntései vagy a piaci környezet is erősen befolyásolja a részvények árfolyamát.

forrás: saját szerkesztés

Ha a vizsgálatot a 2020 utáni időszakra szűkítjük, akkor a korrelációs együtthatókban növekedést figyelhetünk meg, lásd alábbi képen.

forrás: saját szerkesztés

A fentieket a gördülő korreláció is megerősíti. A mellékelt ábrán 12 hetes ablakban követhetjük nyomon a korrelációs együttható alakulását a bitcoinnal legszorosabb kapcsolatban álló részvények esetében. Jól látható, hogy a 2020-as időszak valódi vízválasztó: ezt megelőzően a korreláció gyakran nulla körüli vagy akár negatív tartományban mozgott, míg az elmúlt években a kapcsolat többnyire pozitív értékeket vett fel.

forrás: saját szerkesztés

Összegezve a fentieket, a kriptorészvények valóban jelenthetnek alternatívát azok számára, akik nem szeretnék vállalni a közvetlen kriptopiaci ügyletek technikai vagy szabályozói kockázatait, és inkább szabályozott tőzsdei termékeken keresztül szeretnének kriptokitettséget elérni. Ugyanakkor a fentiek arra mutattak rá, hogy a kriptorészvények és a kriptopiac közötti korreláció időben változó, és korántsem minden társaság esetében szoros. A hozamokat számos további tényező is befolyásolhatja, többek között a vállalat üzleti modellje és az általános piaci kockázatok. Ráadásul a kriptorészvények mögötti tőkeáttétel jövőbeli kockázati forrás lehet. Vélhetően tehát a kriptorészvények nem képesek teljes mértékben helyettesíteni a kriptopiaci ETF- vagy ETN-alapokat egy befektetési portfólióban, sokkal inkább kiegészítő, de magas kockázatú eszközként tekinthetünk rájuk.