Jegybanki intervenció: Mit jelent? Hogyan hat a forintra?

Cikkünkben a jegybanki intervenciók forintra gyakorolt hatását beszéljük meg. Témáink:

• Mit jelent az intervenció?
• A jegybanki intervenció fokozatai
• Mi történik a jegybanki intervenció során?
• Mi tekinthető ideális devizatartaléknak?

Mit jelent az intervenció?

Az intervenció beavatkozást jelent, és a jegybanki intervenció vagy devizapiaci intervenció alatt azt értjük, hogy a jegybank aktívan beavatkozik a devizapiacon az ország devizájának árfolyam-stabilitása végett. A jegybanki intervencióra jellemzően válságokkal, krízisekkel járó időszakokban van szükség, mivel ezekben az időszakokban rövidebb távon szélsőséges folyamatok alakulhatnak ki, melyek hatását tompíthatja a jegybanki intervenció.

A jegybanki intervenció fokozatai

A jegybankok alapvetően nem a jegybanki intervención keresztül gyakorolnak hatást a hazai fizetőeszköz árfolyamára, hanem a kamaton keresztül. A jegybankok elsődleges eszköze tehát az irányadó kamat, mely egyúttal vonzóbbá teheti a hazai devizát, azaz a külföldi befektetők forint eszközöket tartanak, és ennek a folyamatnak az első lépése, hogy a külföldi devizát eladják, és a forintot megvásárolják. Emellett a hazai fizetőeszköz árfolyamának csökkenésére történő spekulálás során a piaci szereplők short pozíciókat építenek ki, melynek fenntartásához kamatot kell fizetniük. Egy EUR/HUF short ügylet esetén tehát a befektetőnek forint hitelkamatokat kell fizetni, amit az euró betéti kamata kompenzál. Ebből az összefüggésből jól felmérhető, hogy a növekvő forint kamatok jelentősen megdrágítják a forint elleni spekulációt.

Sokszor azonban a kamatok emelése indokolatlan terhet ró a gazdaságra, illetve előfordulhat, hogy gyorsan kell a jegybanknak beavatkoznia. Ilyen helyzet lehet, amikor:

• a hazai fizetőeszköz árfolyam gyorsan, gyorsuló ütemben gyengül,
• jelentős volatilitás tapasztalható a piacon
• egy fontosabb lélektani szinthez, kerek számhoz érkezik az árfolyam.

Ezekben az esetekben jut szerephez a jegybank nyíltpiaci művelete, az intervenció. Ennek első fokozata a szóbeli intervenció, amikor a jegybank sajtóközlemény útján nyugtatja meg a befektetőket. A második fokozat pedig a tényleges devizapiaci intervenció.

Mi történik a jegybanki intervenció során?

A jegybanki intervenció során a jegybank a devizatartalék egy részét értékesíti. Például eurót ad el forintért, ami a forint árfolyamát erősíti. Látni kell azonban azt, hogy a jegybanki intervenció nem végezhető korlátlanul, hiszen jelentősen csökkenti a devizatartalékot, és a devizatartalék lecsökkenése a sérülékenység látszatát kelti, másrészt a devizatartalékot elsődlegesen nem a nyíltpiaci műveletek végzése miatt hozták létre (lásd lentebb). A legtöbb jegybank tehát a devizapiaci intervenciókat nem jelenti be, és ügyel arra, hogy a devizatartalék ne csökkenjen jelentős mértékben. Természetesen a folyamatnak az is része, hogy amikor a piaci viszonyok megnyugszanak, akkor a jegybank kisebb tételekben visszavásárolja az eurót és a devizatartalék szintjét visszaállítják az elvárt szintre.

Mi tekinthető ideális devizatartaléknak?

Az MNB az ún. greenspan-guidotti szabály szerint határozza meg az optimális devizatartalékot. Eszerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát. Különösen olyan helyzetekben hasznos ez az szabály, amikor a külső finanszírozás leáll, és csak a devizatartalék felhasználásával biztosítható a lejáró külső adósság visszafizetése.

Az alábbi grafikonon láthatod, hogyan alakult Magyarország devizatartaléka az elmúlt évtizedekben.

forrás: https://tradingeconomics.com

Az elmúlt éveket vizsgálva kiemeltem néhány olyan helyzetet, amikor a devizatartalékban csökkenés következett be. Ezek az események egybeesnek a forint gyengülésével is (lásd koronavírus okozta válság, orosz-ukrán háború).