Ingatlan bérbeadás, mint befektetés: Hogyan kerüljük el a buktatókat

Azokat a szempontokat beszéljük meg, melyeket az ingatlan bérbeadás előtt minden befektetőnek célszerű lenne átgondolnia. Többek között azzal foglalkozunk, hogy mikor érdemes felújítani a befektetési célú ingatlant, hogyan számíthatjuk ki, hogy megéri-e egyáltalán felújítani. Kitérek arra is, hogy a közműveket kinek a nevére írassuk, a bérlő vagy a befektető nevén maradjon, illetve megbeszéljük a bérleti szerződés fontosabb tulajdonságát, a lehetséges biztosítékokat.

Felújítsuk-e a bérbeadásra szánt ingatlant?

Miután megvásároltunk befektetési célból egy ingatlant el kell döntenünk, hogy a bérbeadás előtt milyen felújításokat szeretnék elvégezni. Ez egy ideális időpont lehet a felújításra, mivel még nincsenek bérlők, az ingatlant nem lakják. A kérdés azonban az, hogy érdemes-e felújítani az ingatlant? Hogyan tudjuk ezt kiszámolni, hogy milyen esetekben éri meg felújítani az ingatlant? Az első szempont ennél a kalkulációnál az lenne, hogy ha felújítjuk a lakást, akkor várhatóan 15 év alatt lelakják a bérlők, azaz kalkuláljunk úgy, hogy 15 év alatt gyakorlatilag a beruházásunk amortizálódik. A másik oldalon pedig ott van az a tényező, hogy egy felújított lakást gyorsabban ki tudunk adni, illetve akár magasabb bérleti díjat is elkérhetünk ebben az esetben. Itt jön tehát a piackutatás rész, vizsgáljuk meg, hogy az átlagos illetve a felújított lakások bérleti díjai, hogyan alakulnak. Ezt a különböző apróhirdetési és ingatlan portálokon, vagy ingatlan közvetítőknél történő érdeklődéssel is kideríthetjük. Ha elvégeztük a piackutatást, akkor már számszerűsíthető, hogy mekkora bevétel növekedést okoz ha felújítjuk az ingatlant, illetve az amortizációt (a beruházást 15 évre osztjuk el) figyelembe véve kiszámolható, hogy megéri-e a lakást felújítani.

Mikor célszerű mindenképpen felújításon gondolkodni a bérbeadás előtt?

Saját véleményem az, hogy ha egy "eredeti" fürdőszobás, konyhás lakást tervezünk bérbe adni, akkor ebben a helyzetben nem árt erősen elgondolkodni a felújításon. Az "eredeti" szó alatt itt azt értem, hogy a lakásban a burkolatok, a konyha, a fürdőszoba 30-50 éves. Gyakran a lakás építéskori állapotát tükrözi. Valószínűleg a lakás árában is érvényesíteni tudtuk, hogy a felújítandó állapotot, így ilyen helyzetben erősen ajánlott a fenti kalkuláció elvégzése, ugyanis az esetek többségében a bérleti díjat jelentősen növelni tudjuk a felújítás után. További előny, hogy egy erősen felújítandó lakást szűkebb rétegnek, alacsonyabb bérleti díj mellett tudunk kiadni. Nagy esély van rá ilyenkor, hogy olyan személyeknek adjuk ki a lakást, akiknek sokkal könnyebben lesz anyagi problémájuk, ami a bérleti díj fizetésében már minket, befektetőket is érintő probléma lesz.

A felújítási kérdés eldöntése után sor kerülhet a bérlők keresésére, az ingatlan meghirdetésére.  Egy korábbi cikkben már javasoltam, hogy mindig személyesen adjuk ki az ingatlant, ne bízzuk másra a bérlő keresés folyamatát (Az ingatlan befektetés 10 fontos szabálya), de ezen felül már a közművekkel kapcsolatos szempontokat is gondoljuk át. 

Kinek a nevére kerüljenek a közművek a bérbeadás során?

Az ingatlan bérbeadása során egy fontos kérdés a közművekkel kapcsolatos, azaz kinek a nevére írassuk a közműveket. Három eset lehetséges. Az egyik, hogy a bérlő nevére írjuk a közműveket. Ekkor a bérlő köt szerződés a szolgáltatóval, így az esetleges tartozás is a bérlőt terheli. A módszer előnye, hogy a bérlő fizeti a közműveket, tehát nem veszünk át tőle pénzt a bérleti díjon felül, így az adózás egyszerűbb lehet (költséghányad szerinti adózás). Ugyanakkor meglehetősen időigényes folyamat minden bérlőnél a szolgáltató váltás. Ráadásul semmilyen módon nem tudjuk korlátozni ebben az esetben a közműveket (például akkor, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat). Hozzá kell ehhez tenni, hogy a közműveket egyébként sem lehetséges csak úgy kikapcsoltatni, valószínűleg csak az áramszolgáltatóval tudunk szerződést bontani, ha a befektető nevén van a szerződés.

A második megoldás, hogy a közművek a befektető nevén vannak, a bérlő kifizeti a fogyasztását (havonta, negyedévente elszámolnak, vagy átalánydíjat használnak) a befektető részére a bérleti díjjal együtt. Ebben az esetben az egyszerűbb költség hányad adózást nem használhatjuk, tételes adózási módot kell választanunk, ugyanis az átvett közüzemi díj bevétel lesz, míg a szolgáltató felé kifizetett közüzemi díj költség. Ennek a megoldásnak az is az előnye, hogy bérlő váltáskor nem kell átiratni a közműveket, illetve valamilyen szinten a kontroll a kezünkben marad (korlátozhatjuk a szolgáltatást bizonyos esetekben, valószínű csak az áramot tudjuk kikapcsoltatni.). Ez utóbbi megoldás hátránya, hogy ha a bérlő nem fizet és nem költözik ki az ingatlanból, akkor akár hónapokig is fizetnünk kell a bérlő helyett a közműveket (például távhő szolgáltatást nem lehet kikapcsoltatni).

A harmadik, befektetők által gyakran alkalmazott megoldás, hogy a közüzemi szerződéseket a befektető nevére kötik, a csekkek pedig az ingatlanba érkeznek és a bérlő fizeti be, és ezt költséghányad szerinti adózással számolják el. Ez a legrosszabb megoldás, ugyanis kiadjuk a kontrollt a kezünkből teljes mértékben. Nem látjuk pontosan, nehezebb nyomon követni, hogy a bérlő tényleg befizette-e a közüzemi díjakat. Ráadásul valójában mi vagyunk a szerződő felek, így az elmaradás, tartozást nekünk kell kifizetni.

Bérleti szerződés és a biztosítékok

Az ingatlan bérbeadása előtt gondoljuk át a bérleti szerződést is. Az alapfeltétel, hogy legyen bérleti szerződés, de számos fontos tényezőt is rögzítsünk benne: gondolok itt olyanokra, hogy milyen állapotban adtuk át az ingatlant, milyen kulcsokat, egyéb eszközöket, bútorokat, gépeket adtunk át a bérlőnek. A mérőóra állásokat is rögzítsük, a vitás helyzetek elkerülése végett készítsünk fotókat az óraállásról, az ingatlan állapotáról.

Bérleti szerződés típusa

Alapvetően kétfajta ingatlan bérbeadási szerződés köthetünk. Az egyik eset a határozott idejű, amikor egy meghatározott időpont a szerződés automatikusan megszűnik. Ennek a szerződés típusnak az előnye, hogy nem vitatható a felmondás jogszerűsége. A hátránya viszont ennek a szerződés típusnak, hogy mindig újra kell kötnünk a bérlővel, aki értelemszerűen folyamatosan bérelni szeretné az ingatlant. A határozatlan időre szóló bérleti szerződés esetében nem kell folyamatosan újra kötni a szerződést, mivel nincs lejárati időpont, azonban a szerződés felmondásának meghatározott, törvényben előírt módja van, illetve a bérlő vitathatja a felmondás jogszerűségét. Ebben az esetben jön a bírósági per, amely megállapítja a felmondás jogszerűségét. Alternatív lehetőség az ingatlan kiürítése iránti per kezdeményezése, de ez is egy peres eljárás, hosszú hónapokig tartó folyamat.

A fenti problémákra tehát már az első bérlő esetén célszerű gondolni, és különböző biztosítékokban gondolkodni. Az egyik ilyen biztosíték lehet a kaució, bár egy peres eljárás esetén valószínűleg kevés lesz a kaució. A másik lehetőség a közokirat.

Közokirat jelentősége az ingatlan bérbeadása során

A közokiratnak két típusa van. Az egyoldalú kötelezettségvállalás során a bérlő a közjegyző előtt egy nyilatkozatban vállalja, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén kiköltözik. Ezzel az okirattal tehát a bírósági per átugorható, és a közokirat alapján a végrehajtótól kérhetjük a bérlő kiköltöztetését. Ennek azonban az a feltétel, hogy a bérleti szerződés megszűnjön. Határozott idejű szerződést ezzel a közokirattal jól tudjuk kombinálni. Az egyoldalú kötelezettség vállalási okirat készítési díja hozzávetőlegesen 15-20 ezer forint.

A másik okirat típus a kétoldalú közjegyzői közokirat, amikor a teljes bérleti szerződést közokiratba foglalják. Ennek az előnye, hogy a felmondás jogszerűségének (például határozatlan szerződés esetén) megállapításához nem szükséges a per, tehát ezzel is a bírósági pert előzhetjük meg. A kétoldalú közokirat készítési ára minimum a duplája az egyoldalú okiratnak.

Soknak tűnhet ez az összeg, de fogjuk fel biztosításként ezeket a költségeket, és ha hónapokra lebontjuk, akkor már nem jelentős ez az összeg. A bérleti szerződésben megállapodhatunk a bérlővel, hogy ha egy évnél előbb elköltözik, akkor a közokirat készítés díját levonjuk a kaucióból, így viszont egy közokirat minimum 12 hónapos védelmet nyújt, ami mindössze havi 1-2 ezer forintos tétel. Számolhatunk azzal is, hogy a bérlők hosszú ideig, évekig lakják az ingatlant (ez a saját tapasztalatom), akkor viszont a fenti költségek még több hónapra nyújtanak "biztosítást" számunkra.

A fenti szempontokat tehát már a bérbeadási tevékenység megkezdés előtt gondoljuk át, ne halogassuk a döntéseket, számos kellemetlenségtől, anyagi veszteségtől óvhatjuk meg magunkat, ha már az elején minden részletre odafigyelünk.