EBKM, azaz Egységesített Betéti Kamatláb használata, értelmzése

Az EBKM, azaz az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató kifejezetten kamatot fizető befektetési termékek összehasonlításához használható, ugyanis a pénzintézeteknek kötelező feltüntetni ajánlataikban az EBKM mutatót. Ennek köszönhetően egyszerűen össze tudjuk hasonlítani a különböző bankbetéteket, de kamatot fizető terméknek tekinthető a lakástakarék pénztári megtakarítás is, így különösen hasznos lehet az EBKM értelmezése ezeknél a termékeknél is. Az alábbiakban megismerkedünk az EBKM mutatóval, használatával.

EBKM, azaz Egységesített Betéti Kamatláb Mutató magyarázata

Az EBKM számítását, használatát teljes részletességgel a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet tárgyalja. A rendelet rögzíti, hogy a hitelintézeteknek (például bankoknak) kötelező az egységesített betéti kamatláb mutatót kiszámítani a fenti rendeletben meghatározott képlet szerint, illetve az EBKM-et feltüntetni ajánlataiban.

A fentiek eredményeképpen ma már minden kamatot fizető termék esetében megtaláljuk az EBKM mutatót, amely így egységesé, összehasonlíthatóvá teszi a banki ajánlatokat. Korábban ugyanis a kamat alapján tudtunk összehasonlításokat végezni, azonban ekkor a költségeket, a kamatszámítás módszerét nem vettük figyelembe. Akár az a helyzet is előfordulhatott, hogy a magasabb kamatú bankbetétet választva a befektetés végén kevesebb hozamunk lett, mint az alacsonyabb kamatú bankbetét esetén. A pénzintézetek által meghatározott kamat vizsgálata során ugyanis nem vesszük figyelembe, hogy egyes pénzintézetek 360 napos bázison határozzák meg a kamatot, de találkozhatunk 365 napos kamatszámítással is. Emellett jelentős különbséget adhat a tőkésítés periódusa. Például egy olyan bankbetétet választunk, amelyik havonta tőkésíti a kamatot, akkor az első hónapra kapott kamat már újra befektetésre kerül és a második hónapban már kamatozik. Ha viszont évente történik a tőkésítés, akkor az időarányosan kapott kamat nem kamatozik éven belül. Szintén nem tudhatjuk meg a kamat vizsgálatából, hogy milyen költségek merülnek fel a betéti konstrukcióban. Bár a fentiek apró eltérések, de nagyobb összegnél, hosszabb időszak alatt felnagyítódnak. Emiatt minden esetben az EBKM alapján célszerű az összehasonlításokat végezni, mivel az egységesített betéti kamatláb mutatónak pontosan az a lényege, hogy egy törvényben meghatározott számítási képlet szerint kell a kamatot kiszámítania a pénzintézeteknek, így az ajánlatok ténylegesen összehasonlíthatóvá válnak.

EBKM rendelet legfontosabb előírása

Hitelintézeteknek a betéti kamatláb közzététele során közzé kell tennie a kamatszámítás képletét, a kamatozás kezdő és utolsó napját, a kamatjóváírás időpontját. A kamatjóváírás időpontja egy fontos paraméter, erre érdemes odafigyelnünk, ugyanis nem mindegy, hogy havonta vagy évente írják jóvá a kamatot. A fentiek mellett a lejárat előtti felvétel feltételit is ismertetnie kell a pénzintézetnek. Ennek pedig azért van jelentősége, mert az ún. betét feltörésnek díja lehet, ami a legtöbbször az időszaki kamat elvesztése. Ebben az esetben is érdemes körültekintően eljárnunk, mert például egy havi kamat jóváírás melletti konstrukcióban egy betétfeltörés esetén valószínűleg csak egy havi kamatot veszítünk el, de egy éves kamatperiódus esetén akár több hónapnyi kamatot is elveszíthetünk. Mindenesetre a betétfelmondás, feltörés esetei, költségei pénzintézetenként eltérő, így ennek érdemes utána járnunk.

A fentiek mellett az EBKM feltüntetése is kötelező, minden helyen, ahol a betéti kamatláb, vagy bármilyen költség felmerül az EBKM-et fel kell tüntetni. Ha a betéthez állami támogatás is jár (például lakástakarék pénztári befizetés), akkor is fel kell tüntetni az EBKM-et.

EBKM, Egységesített Betéti Kamatláb mutató számítása

EBKM számítása, képlete ha a betét lejáratáig 365 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre:

ahol:

n:     a kamatfizetések száma,

r:     az EBKM értéke,

t_i:     a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,

(k+bv)_i:     az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.

EBKM számítása, képlete 365 napon túli lejárat esetén:

ahol:

n:     a kamatfizetések száma,

r:     az EBKM értéke,

ti:     a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,

(k+bv)i:     az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.

EBKM számítása, képlete ha több részletben történik a betét befizetése:

ahol:

n =     a betétbefizetések száma,

B_i =     az i-edik betétbefizetés összege,

t_i =     az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma,

r =     az EBKM értéke,

m =     a kifizetések száma,

t_j =     az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma,

K_j =     a j-edik kifizetés összege.

EBKM kalkulátor, keresés, összehasonlítás

Az EBKM számítási képletekből nagyrészt kiderül, hogy melyek a legfontosabb paraméterek, amiket figyelembe vesz az EBKM mutató. Azonban az EBKM mutatót nem kell a befektetőnek kiszámítania, mivel minden esetben kötelező feltüntetni az ajánlatokban. Például a 2018-as bankbetét ajánlatok összehasonlítása során célszerű az EBKM mutató alapján kiválasztani a legjobb ajánlatot. Erről a következő lapon beszéltünk: Banki kamatok, betéti kamatok: Pénzlekötés magas kamattal?

EBKM összehasonlítási példa

A fenti hivatkozáson kifejezetten a bankbetétek összehasonlításával, rangsorolásával foglalkoztunk, azonban az EBKM feltüntetése abban az esetben is kötelező, ha a betéti konstrukcióhoz állami támogatás is jár. Ez viszont nagyon jól jöhet annak, aki lakástakarék pénztári megtakarítást tervez indítani. Ezeknek a megtakarítási konstrukcióknak a hozama egy állami támogatásból (évi 30%) és egy banki betétből tevődnek össze. Nem szabad azonban az állami támogatást (30%) összetéveszteni a kamattal, ugyanis mindig csak az adott évi befizetés után kapunk állami támogatást, így minél hosszabb ideje fizetünk be, annál kisebb lesz a teljes tőkére nézve a támogatásból származó hozamunk. Az EBKM pedig már tartalmazza az állami támogatást, a kamatot és a fizetett költségeket, így jól látható lesz, hogy évi mekkora teljes hozamra számíthatunk egy lakástakarék konstrukció esetén. Például egy 10 éves lejáratú lakástakarék pénztári megtakarítás EBKM mutatója 2018-ban 4-5% között változik.  Ugyanakkor, ha 4 éves konstrukciót választunk, akkor az EBKM már 10-11% közötti. Ennek okát fentebb már részleteztem, azaz minél hosszabb a megtakarítási időtáv, annál több vagyon halmozódik fel és az évente új befizetésekre kapott állami támogatás a nagyobb vagyonra vetítve már kisebb éves hozamot jelent.