BUX határidős index kereskedés alapjai, példák, kockázatok

Cikkünkben a határidős BUX-kontraktus kereskedésével ismerkedünk meg. Ez a termék alkalmas arra, hogy napon belül, de akár napon túl is pozíciót vegyünk fel a BUX index változására. Ez a gyakorlatban a short pozíció lehetőségét is jelenti, amelynek részleteit is tárgyaljuk. Mivel a BUX index kosarában az OTP, a MOL, a Richter és a Magyar Telekom meghatározó súlyt képvisel, így a határidős BUX-kontraktussal nagyrészt e négy részvény együttes árfolyammozgására kötünk ügyletet. A leírtak egyébként hasznosíthatók a BÉT határidős piacán történő kereskedésre akkor is, ha a kereskedő más határidős termékkel szeretne kereskedni.

A cikkben szereplő árfolyamok, részvénysúlyok, letéti követelmények és kereskedési díjak korábbi piaci helyzeteket szemléltetnek. Az aktuális értékek és feltételek eltérhetnek ezektől.

Információk a határidős BUX-kontraktus alaptermékéről

Mielőtt a határidős termék tulajdonságait, előnyeit és hátrányait tárgyalnánk, beszéljük meg az alapterméket, amelynek értékéhez a határidős kontraktus kapcsolódik. A határidős BUX-kontraktus alapterméke a BUX index, amely a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett, meghatározó forgalmú és piaci értékű részvényekből áll. Az indexkosár összetétele és a részvények súlya időről időre változik, az aktuális adatok a BÉT indexkosarakat bemutató oldalán tekinthetők meg. Egy korábbi időpontban 17 társaság szerepelt a kosárban, a négy blue chip részaránya pedig az alábbi volt:

• OTP Bank 38,3%
• Richter Gedeon 19,4%
• Magyar Telekom 7%
• MOL 28,2%

A fenti négy blue chip együttes súlya 92,9%, ezen belül az OTP, a MOL és a Richter részaránya meghaladta a 85%-ot. Fontos tudni, hogy a BUX osztalékokat is figyelembe vevő teljeshozam-index, így értékének alakulásában az osztalékfizetések hatása is megjelenik.

A határidős BUX-kontraktusról

A határidős BUX-kontraktus a BUX indexből származtatott termék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lejáratkor a szerződő felek a hivatalosan meghatározott lejáratkori elszámolóár alapján számolnak el egymással. A részvényvásárlástól vagy a BUX ETF megvásárlásától eltérően itt nem kerülnek részvények a befektető tulajdonába. A határidős pozíció nyereségét vagy veszteségét a kontraktus árfolyamának változása határozza meg. A pozíciót természetesen a lejárat előtt is lezárhatjuk egy ellenirányú ügylettel.

Egy korábbi példán szemléltetve a BUX1812 jelölésű határidős termékkel 36 930 pontos árfolyam mellett nyithattunk pozíciót. A határidős termék jelölésében az év és a hónap szerepel, azaz a példánkban szereplő kontraktus lejárata 2018 decemberében volt. Ha 36 930 ponton vételi pozíciót nyitottunk, és a lejáratkori elszámolóár 36 930 pont fölé került, nyereségünk keletkezett, ha ez alatt alakult, veszteségünk. Short ügylet esetén a nyereség és veszteség iránya megfordul. A példában a kereskedési költségekkel még nem számoltunk.

Miért nem egyezik meg a határidős BUX és a BUX index értéke?

Ha alaposan megvizsgáljuk a határidős BUX kereskedését, azt vehetjük észre, hogy az index és a határidős termék árfolyama között eltérés lehet. Ennek egyik alapvető oka a finanszírozási költség, amelyet a határidős árazásnál gyakran kamattartamnak neveznek. Egyszerűsítve, ha a BUX index értéke 40 000 pont, az éves finanszírozási kamat pedig 5%, akkor egy évvel későbbi lejáratra az elméleti határidős ár hozzávetőleg 42 000 pont lehet. A pontos érték függ a hátralévő időtől, a finanszírozási feltételektől és az alkalmazott árazási modelltől. A BUX teljeshozam-index, ezért az osztalékokat már figyelembe vevő index sajátosságait is szem előtt kell tartani az elméleti ár meghatározásakor.

Magasabb kamatkörnyezetben nagyobb lehet az elméleti határidős ár és az azonnali indexérték közötti eltérés, míg a lejárathoz közeledve a finanszírozási idő rövidül, ezért ez a különbség jellemzően csökken. Lejáratkor az elszámolás az alaptermék alapján meghatározott hivatalos elszámolóárhoz igazodik. Fontos szempont, hogy az elméleti kamattartam nem mindig jelenik meg pontosan a határidős árfolyamban.

A tényleges határidős árra a kereslet és kínálat, a piaci szereplők pozíciói, az arbitrázslehetőségek és a kereskedési költségek is hatnak. Emiatt a határidős ár eltérhet az elméleti értékétől, akár alacsonyabb is lehet a BUX indexnél. Önmagában ebből az eltérésből még nem állapítható meg, hogy a befektetők optimisták vagy pesszimisták.

A fentiekből következik az is, hogy a finanszírozási hatás a long és a short pozíció szempontjából eltérő jelentőségű lehet. A long pozíciót az elméleti határidős árban megjelenő finanszírozási felár terhelheti, a short pozíció pedig az ellenkező oldalon áll. Ez azonban nem jelent automatikus, külön felszámított kamatfizetést vagy biztos kamatbevételt. Az ügylet tényleges eredménye a nyitási és zárási árfolyamtól, valamint a kereskedési költségektől függ.

A határidős BUX-kontraktus likviditása

Korábbi cikkünkben (Shortolási lehetőségek a magyar tőzsdén) már foglalkoztunk a short lehetőségekkel a magyar részvénypiacon. Akkor kitértünk rá, hogy bár egyedi részvényeket lehetséges határidős piacon, napon túl is shortolni, az alacsony likviditás miatt előfordulhat, hogy a pozíciónkat csak jelentős árfolyamengedménnyel tudjuk lezárni, vagy átmenetileg nincs megfelelő ellenoldali ajánlat.

A határidős BUX ebből a szempontból kedvezőbb lehet, főként a legközelebbi decemberi lejáratban. A terméknek saját ajánlati könyve van, és az Erste, valamint az OTP szerződéses árjegyzőként is támogatja a kereskedést. Az árjegyzők meghatározott feltételek mellett vételi és eladási ajánlatokat tartanak az ajánlati könyvben. Az árjegyzési kötelezettség azonban nem jelent garanciát arra, hogy minden pillanatban, bármilyen mennyiségben és tetszőleges áron végrehajthatunk egy ügyletet. A BÉT árjegyzési tájékoztatója szerint az előírt maximális vételi-eladási ársáv 0,5%, a havi minimális teljesítési arány pedig 70%.

A likviditás megítélésénél ezért a forgalom mellett a vételi és eladási ajánlatok közötti különbséget, vagyis a spreadet, valamint az ajánlati könyvben elérhető mennyiségeket is érdemes vizsgálni. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolhatják a kereskedés tényleges költségét.

A határidős BUX-kontraktus előnyei

A határidős BUX kereskedésének egyik előnye a tőkeáttétel. Ez azt jelenti, hogy a teljes pozíció értékénél kisebb összegű fedezet mellett is felvehetünk pozíciót. A teljes összeg fennmaradó részét így más eszközökben is tarthatjuk, de szükség esetén gyorsan rendelkezésre álló pénzre lehet szükségünk a veszteségek fedezésére. További előny lehet az alacsony megbízási díj, bár ez brókercégenként és a kereskedett mennyiségtől függően változik. A teljes költségbe a spreadet is bele kell számítani. Lentebb megnézünk erre egy példát is.

A határidős BUX-kontraktus hátrányai

A hátrányok között a tőkeáttétel is megemlíthető, mivel kockázatkezelés nélkül könnyen a befektető ellen fordulhat. A pozíció nyeresége és vesztesége a teljes kontraktusérték alapján változik, ezért egy viszonylag kisebb árfolyammozgás is jelentős eredményt okozhat a letét összegéhez képest. A veszteség akár a kezdetben elhelyezett fedezetet is meghaladhatja.

A határidős ügyleteket naponta elszámolják, így a veszteségek a kereskedési számla egyenlegében is megjelennek. Ha a rendelkezésre álló fedezet már nem elegendő, a brókercég további fedezetet kérhet, vagy a szerződéses feltételek szerint lezárhatja a pozíciót. A tőkeáttétel használatakor ezért előre meg kell tervezni a pozíció méretét, és számolni kell a pótfedezeti kötelezettséggel, valamint a kényszerzárás kockázatával.

A határidős BUX-kontraktussal kapcsolatos információk

A határidős termékek pontos paramétereivel kapcsolatban a BÉT honlapját érdemes meglátogatni. A határidős BUX hivatalos termékadatlapján megtaláljuk a kontraktus méretét, az árlépésközt, a lejáratokat és az elszámolás módját. A likviditás rendszerint a decemberi lejáratokban kedvezőbb, ezek közül a legközelebbi decemberi lejárathoz kapcsolódik az árjegyzés is. A tickerben a BUX után álló első két számjegy a lejárati évet, az utolsó kettő a hónapot jelöli. BUX1812 esetében tehát 2018 decemberében volt a lejárat, amelynek napja 2018. december 21. volt.

Ha egy short vagy long pozíciót addig nem zártunk le, akkor a lejárat napján a hivatalos lejáratkori elszámolóár alapján történik meg a készpénzes elszámolás. A decemberi mellett más lejáratok is léteznek, például márciusi, júniusi és szeptemberi kontraktusok, amelyeknél a likviditás és az árjegyzés feltételei eltérhetnek.

A határidős BUX-kontraktus méretével kapcsolatos tudnivalók

A határidős piacon az ügyleteket kontraktusokban méretezik. A határidős BUX esetében egy kontraktus értéke a BUX határidős árfolyamának tízszerese forintban, azaz egy 36 930 pontos árfolyam mellett a legkisebb felvehető pozíció értéke 369 300 Ft. Egy indexpontos elmozdulás egy kontraktuson 10 Ft nyereséget vagy veszteséget jelent. A minimális tőzsdei árlépésköz ugyanakkor 10 indexpont, amelynek értéke kontraktusonként 100 Ft.

Határidős BUX kereskedési példa

A fentiek után nézzünk meg egy korábbi piaci adatokon alapuló példát. A határidős BUX értéke a példában 36 930 pont, a BUX index értéke pedig 37 087 pont. Látható, hogy a határidős termék ára valamivel alacsonyabb az indexértéknél, vagyis a határidős kontraktus diszkonttal forgott. Ebből önmagában nem következtethetünk a piaci szereplők várakozásainak irányára.

A fenti helyzetben egy kontraktusra szeretnénk long pozíciót nyitni. Az ajánlati könyvben a legjobb vételi ajánlat 36 920 ponton, a legjobb eladási ajánlat 36 930 ponton található. Ha az eladási ajánlatot elfogadva 36 930 ponton vásárolunk, akkor 369 300 Ft értékű pozíciót nyitunk. A vételi és eladási ár közötti 10 pontos különbség egy kontraktus esetében 100 Ft-nak felel meg.

A korábbi példában a brókercég 33 000 Ft fedezetet zárolt a számlán, az ügyletkötés díja pedig 75 Ft volt kontraktusonként és oldalanként. Nyitáskor és záráskor összesen 150 Ft jutalék merült fel. Ezek történelmi, brókercégfüggő feltételek, az aktuális fedezeti követelmény és díjazás eltérhet. A pozíció eredményét a határidős árfolyam változása és a napi elszámolás befolyásolja.

Mi történik akkor, ha a határidős BUX 10 százalékot emelkedik?

Tegyük fel, hogy a határidős BUX a 36 930 pontos árfolyamról megközelítőleg 10%-ot emelkedik. A pontosan 10%-kal magasabb érték 40 623 pont lenne, de a 10 indexpontos árlépésköz miatt ezen az árfolyamon nem lehet ügyletet kötni. Ha 40 620 ponton zárjuk a pozíciót, az emelkedés 3 690 pont, így egy kontraktuson 3 690 × 10 Ft, vagyis 36 900 Ft nyereségünk keletkezik, a kereskedési költségek levonása előtt. A példa alapján már látható, hogyan érdemes méretezni a pozíciókat, illetve mekkora tőkeáttétel jöhet létre. A 369 300 Ft-os pozícióérték és a példában szereplő 33 000 Ft-os fedezet aránya nagyjából 11,2-szeres.

Természetesen a példa a kockázatra is utal. Ha az árfolyam a pozíciónkkal ellentétes irányba mozdul el, hasonló nagyságú veszteség keletkezhet. Egy megközelítőleg 10%-os kedvezőtlen árfolyammozgás nagyjából 36 900 Ft veszteséget jelenthet egy kontraktuson, ami a példában meghaladja a 33 000 Ft-os kezdeti fedezetet. Ilyenkor további befizetés válhat szükségessé, és a brókercég a fedezet elégtelensége miatt a pozíciót is lezárhatja.

Érdemes szem előtt tartani a megbízási díjat is. A korábbi példában szereplő 75 Ft-os, oldalankénti jutalék a 369 300 Ft-os pozícióérték 0,0203%-a volt, a nyitás és zárás összesen 150 Ft-os díja pedig 0,0406%-ot tett ki. Ehhez hozzáadódhat a vételi és eladási ár közötti különbségből származó költség és minden egyéb, a brókercég által felszámított díj. A határidős BUX további előnye a napon túl is tartható short pozíció lehetősége. Mivel a BUX index mozgását nagyrészt a legnagyobb súlyú blue chip részvények alakítják, a határidős BUX alkalmas lehet a magyar részvénypiac egészének esésére történő pozíciófelvételre. Egyetlen részvény shortolását azonban csak korlátozottan helyettesíti, mert az adott részvény és a teljes index árfolyama eltérően is alakulhat.