Mérleg és az eredménykimutatás: Hogyan értelmezd? Példák, adatbázisok

Bejegyzésünkben megbeszéljük a mérleg és eredménykimutatás értelmezését, fontosabb összefüggéseit. Kitérünk a legfontosabb vizsgálandó mérlegsorokra, szó lesz arról is, hogy mire figyeljünk egy tőzsdei társaság mérlegének, eredménykimutatásának elemzése, vizsgálata során, melyek lehetnek a figyelmeztető jelek a társaság működésével kapcsolatban. Kifejezetten részvénypiaci befektetők, kereskedők szempontjainak figyelembe vételével tárgyaljuk a témát. Témáink:

• Miért van szükségünk a mérleg és eredménykimutatás vizsgálatára?
• Mérleg és eredménykimutatás értelmezése, összefüggései
• Miből áll a mérleg eszköz oldala?
• Miből áll a mérleg forrás oldala?
• Mire figyeljünk a mérleg eszköz oldalán befektetőként?
• Miből áll a mérleg forrás oldala?
• Mérleg és eredménykimutatás adatbázisok

Miért van szükségünk a mérleg és eredménykimutatás vizsgálatára?

A mérleg és eredménykimutatás gyakorlatilag az első olyan forrás, melyből információt szerezhetünk a társaság működésével kapcsolatban. A legtöbb pénzügyi mutató forrása szintén a mérleg és az eredménykimutatás, így gyakorlatilag a részvények világában tevékenykedők számára elengedhetetlen a mérleg és az eredménykimutatás elemzése, vizsgálata. Ha tehát az a szándékunk, hogy hónapokra, évekre vásárolunk részvényeket, akkor mindenképpen célszerű megismernünk a mérleg és eredménykimutatás értelmezését, mivel megfelelő rutin esetén egy 5-10 perces vizsgálattal pótolhatatlan információkhoz juthatunk a részvény megvásárlása előtt.

A mérleg és az eredménykimutatás elemzése nélkül gyakorlatilag vakok vagyunk a részvények világában. Természetesen van kivétel, mert a rövidtávú, napon belüli, vagy swingtrade (néhány hetes) ügyletek alapvetően nem követelik meg a mérleg és az eredménykimutatás elemzését, de a fenti kivételektől eltekintve szükségünk van rá. Az alábbiakban megbeszéljük a mérleg és eredménykimutatás elemzésének lépéseit, a legfontosabb összefüggéseket, kitérek arra is, hogy milyen információkat szerezhetünk a mérleg és eredménykimutatás vizsgálatával. Elsősorban külföldi részvényekkel foglalkozok, így  az információk, példák, a bemutatásra kerül adatbázisok is a külföldi részvényekre vonatkoznak, de a magyar részvények esetében ugyanezen információk hasznosíthatók, csak másik adatbázist leszünk kénytelenek használni, de a bejegyzés végén erről is szó lesz. Kezdjük először a mérleg és eredménykimutatás alapjaival.

Mérleg és eredménykimutatás értelmezése, összefüggései

A mérleg a társasági vagyon nyilvántartásának dokumentuma. Egy meghatározott időpontra vonatkozóan mutatja a társaság összes eszközét. Ez a mérleg eszköz oldala (Assets), mellyel szemben a forrás oldalt (liabilities and stockholder equity) találjuk, mely tulajdonképpen azt mutatja, hogy az eszközök milyen forrásokból valósultak meg. Leggyakoribb eset a kötelezettségekből (például hitelfelvétel, kötvény kibocsátás), vagy a saját tőkéből (részvényesi tőkéből) megvalósuló eszközök. A fentiek értelmében a mérleg  eszköz és forrás oldala megegyezik. A leírtakból már látható, hogy számos hasznos információt nyújthat a mérleg eszköz és forrás oldalának vizsgálata. Most megbeszéljük a legfontosabb mérlegsorokat, melyekre célszerű odafigyelni. Az alábbi kép, illetve a további magyarázó képek forrása a morningstar.com weboldal adatbázisa. Többek között ezen az oldalon is elérhetjük a külföldi társaságok pénzügyi adatait. A bejegyzés végén több másik forrást is bemutatok az adatok elérésére. A morningstar.com előnye, hogy globális, azaz nem csak amerikai, vagy európai, hanem a világ más pontján működő tőzsdei társaságokról is pénzügyi adatokat kaphatunk. A morningstar.com adatbázisa ingyenesen használható, első lépésként regisztráljunk az oldalon (ingyenes). Bejelentkezés után a bal felső sarokban található keresőmezőt használjuk, majd ha megtaláltuk a kiválasztott társaságot, akkor kattintsunk a Financials fülre, lásd alábbi képen.

Ezt követőn görgessünk lefelé, majd a teljes mérleget a Balance Sheet, az eredménykimutatást az Income Statement hivatkozások alatt találjuk. A továbbiakban a példa kedvéért ki is fotóztam a mérleget és eredménykimutatást, így nem szükséges most megkeresni a morningstar.com oldalon.

Az alábbi képen a Coca-Cola társaság mérlege látható. Az eszköz oldalt az Assets felirat alatt találjuk, amely két fő kategóriára bontható a current assets és a non-current assets, melyek magyar megfelelője a forgóeszközök és  a befektetett eszközök.

Miből áll a mérleg eszköz oldala?

A mérleg két fő eszközosztálya természetesen tovább bontható. A forgóeszközök alatt jellemzően azokat az eszközöket találjuk, melyek 1 évnél rövidebb ideig szolgálják a társaság érdekeit, tehát a rövid lejáratú eszközök. Gyakran itt jelentős tétel a készpénz (Cash), vagy azzal egyenértékű rövid lejáratú bankbetétek. Egy termelési tevékenységet folytató társaság esetén  a készletek (inventories) is a forgóeszközök kategóriában található, ahogy az alapanyagok is. A forgóeszközök (current assets) alatt tehát az összes olyan eszközt találjuk melyek a vállalat működéséhez rövid távon szükségesek. A non-current assets, magyarul befektetett eszközök alatt pedig azok az eszközök találhatók, melyek hosszútávon támogatják a társaság tevékenységét. Fontos mérlegsor a befektetett eszközök alatt az alábbi:

• Property, plant, equipment: ingatlanok, gyárak, felszerelések
• Equity and other investment: értékpapír befektetések, például más társaságok részvényei, kötvények stb..
• Goodwill: a goodwill a számviteli törvény megfogalmazása szerint akkor keletkezik, amikor egy vállalkozás megvásárol egy másik vállalkozást vagy üzletrészt, amelyért többet fizet, mint a könyv szerinti értéke. Fontos adat, hamarosan kitérek rá
• Intangible assets, azaz immateriális javak: fizikailag nem létező dolgok, például szoftverek, jogok stb..

Mire figyeljünk a mérleg eszköz oldalán befektetőként?

A fenti mérlegsorok magyarázata alapján már látható, hogy gyorsan át tudjuk vizsgálni a társaság vagyoni helyzetét. Gondolok itt arra,  hogy a növekvő készpénz (a morningstar adatbázisából 5 évre visszamenőleg tudjuk az adatokat megnézni) mennyiség jelzi, hogy a társaság egyre nagyobb vagyonnal nem tud mit kezdeni. Tehát nem fektette be újra, ami részvényesi szempontból nem feltétlenül ideális, mert a készpénznek nincs hozama. De a növekvő készpénz utat nyithat a részvény visszavásárlási programok felé, amelynek pozitív árfolyam hatása lesz (saját-részvény visszavásárlás magyarázata).  

Minden esetben megvizsgálom, hogy a "property, plant, equipment" eszközosztály alatt mekkora vagyon van. Ahogy  a készpénz esetében sem abszolút értéket nézünk, hanem a mérleg főösszeghez viszonyítjuk a property, plant, equipment" eszközosztályban levő vagyont. Egy termelő társaság esetében alapvető elvárás, hogy a vagyon jelentős része termelő eszközökben legyen. Ha ez nem így van, akkor az figyelmeztető jel, keressük meg az okát.

Szintén fontos megvizsgálni a goodwill és intangible assets eszközosztályokat, illetve az ezekben levő vagyon és a teljes eszközoldal arányát. Jelentős Goodwill számos kérdést vet fel, figyelmeztető jelzés, részletek itt. Ugyanez igaz az intangible assets sorra is. Magas érték, magas arány (teljes eszközoldalhoz viszonyítva) egy szoftverekkel, szolgáltatásokkal foglalkozó cégnél nem szokatlan, de egyéb tevékenységek esetén célszerű megvizsgálni részletesen az immateriális javakat.

Miből áll a mérleg forrás oldala?

A forrás oldalról annyit már tudunk, hogy itt vannak nyilvántartva azok a források, melyekből az eszközök megvalósultak. Két nagy kategóriát találunk itt. Az egyikben a kötelezettségek találhatók (Liabilities), a másikban a saját tőke (Stockholders equity). Ahogy a lenti képen látjuk, a kötelezettségek felbontható rövid lejáratú (1 éven belüli) kötelezettségekre (ez a Current liabilities) és hosszú lejáratú (1 éven túli) kötelezettségekre, azaz non-current liabilites kategóriákra. A rövid távú kötelezettségek alatt azokat a hiteleket, kötvényeket, adófizetési kötelezettségeket találjuk, melyeket egy éven belül kell a társaságnak kifizetnie. A hosszú lejáratú kötelezettségek (non current liabilites) alatt pedig a hosszú lejáratú hitelek (long term debt) lesznek nyilvántartva, de a társaság által kibocsátott kötvények is itt találhatók.

A kötelezettségek vizsgálata esetén szintén nem az abszolút nagyság számít, hanem a mérleg főösszeghez történő viszonyítása. Például egy pillanat alatt megvizsgálható, hogy a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya milyen, ami a rövid távú fizetőképességről ad képet, lásd itt. De vizsgálhatjuk a kötelezettségek és a saját tőke arányát is, lásd itt. A fentiek mellett a forrás oldalon találjuk a saját tőke összegét is, tehát a részvényesi vagyont. Ezt a stockholders equity alatt látjuk az alábbi képen.

Itt kaphatunk információt a részvényvásárlási programról, a részvények hígításáról is: Részvény hígítás jelentése, veszélyei. Arról is információt kaphatunk, hogy a könyv szerinti érték és a társaság piaci ára milyen viszonyban van: Részvény értékelése P/B mutatóval. Látható, hogy sokasodnak a hivatkozások a bejegyzésben, aminek részben az az oka, hogy a legtöbb fundamentális mutató a mérlegből eredeztethető.  Azonban a mérleg csak a vagyoni helyzetről ad képet, egy statikus adat, ugyanakkor a vizsgálat során célszerű mindig több évet áttekinteni, hogy lássuk a tendenciákat. Például növekvő kötelezettségeket figyelünk meg, közben a saját tőke csökken, vagy stagnál, azaz romlik a pénzügyi helyzet.  Vagy növekszik a goodwill aránya az eszköz oldalon. Ezekből az információkból számos következtetés levonható. Nézzük meg például az alábbi mérleget. Azt láthatjuk, hogy az elmúlt 5 évben folyamatosan nőtt a goodwill és az intangible assets mérlegsor. A mérlegfőösszeg (Total assets) nagy részét ez a két tényező teszi ki. Ez a gyógyszeripari a társaság úgy növekedett az elmúlt 5 évben, hogy más társaságokat, üzletrészeket vásárolt (a goodwill a megvett társaságok könyv szerinti érék feletti részét mutatja), illetve jogokat szerzett (intangible assets).

A mérleg elemzésével tehát számos fontos összefüggést megérhetünk, figyelmeztető jeleket találhatunk a társasággal kapcsolatban. A mérleg értelmezése elengedhetetlen a hosszútávú befektetői magatartás során.

Mi a különbség a mérleg és az eredménykimutatás között?

Amíg a mérleg a vagyoni helyzetről ad képet, tehát befektetőként azt mutatja meg számunkra, hogy  mit veszünk meg valójában. Addig az eredménykimutatásból a társaság profittermelő képességéről kapunk információt. A részvénypiaci befektetőt alapvetően két dolog érdekeli. Az egyik, hogy amit megvásárol cég, az mögött milyen vagyon van, ennek milyen a szerkezete. A másik kérdés pedig, hogy a cég, melybe fektetünk, milyen eredményt képes produkálni. Ebből számíthatjuk a különböző megtérülési mutatókat. Az eredménykimutatás egy adott időszakra vonatkozóan vezeti le, hogy a társaságnak milyen bevételei voltak, és a tevékenység során felmerülő költségek, adók stb. hogyan csökkentik a bevételt, majd pedig mennyi lesz a tevékenység eredményét jelentő profit. Az alábbi képen egy eredménykimutatás látható.

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó legfontosabb sorok, és magyarázatuk:

• Revenue: árbevétel
• Cost of revenue: árbevétel költségei
• Gross profit:  Revenue - cost of revenue
• Operating expense: összes költség: kutatás fejlesztés, kamatok, adminisztrációs költségek stb..
• Operating income: működési jövedelem, = gross profit – operating expense
• Interest Expense: kamatkiadások
• Other income (expense): egyéb bevétel vagy kiadás
• Income before taxes adófizetés előtt nyereség
• Provision for income taxes: adófizetési kötelezettség
• Net income: adózás utáni eredmény
• Earings per share: egy részvényre jutó nyereség
• Shares outstanding: kibocsátott részvények darabszáma

Önmagában itt sem az abszolút profit, vagy árbevétel érdekli a befektetőket, hanem különböző arányszámok. Ezek közül a fontosabbak:

• Egy részvényre jutó nyereség: Tudnivalók az EPS-ről
• A részvény ára és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa: P/E mutató
• A részvény ára és az egy részvényre jutó árbevétel hányadosa: P/S mutató
• Profit margin, hatékonysági adatok: Jövedelmezőségi mutatók, profit margin

A fentiek mellett az eredménykimutatás a mérleg közötti kapcsolatot is megteremti, ugyanis számos mutató mindkét forrást használja, például a ROA, ROE mutatók: ROE, ROA, ROI mutatók használata 

Mérleg és eredménykimutatás adatbázisok

1) Moringstar.com

Ahogy fentebb már utaltam rá, globálisan jól használható a moringstar.com adatbázisa (ingyenes regisztráció után). A főoldalon használjuk az oldal tetején levő keresőt, majd a Financials, All Financials Data fül alatt érhetjük el az adatokat, lásd alábbi képen jelölve.

A fentiek után már megtekinthetjük a kiválasztott társaság eredménykimutatását (angolul Income Statement alatt), mérlegét (Balace Sheet) és cash flow kimutatását.

2) Edgar adatbázis

Az Edgar az Amerikai Értékpapír Felügyelet (SEC) honlapja, ahova hivatalosan is fel kell töltenie az amerikai tőzsdéken jegyzett társaságoknak a pénzügyi kimutatásait. Az adatbázist a következő hivatkozáson érjük el.

A 10-Q típusú kimutatások tartalmazzák a negyedéves gyorsjelentéseket, ezekben találjuk meg a mérleget és eredménykimutatást. A 10-K pedig az éves pénzügyi jelentés, szintén mérleg és eredménykimutatás található benne.

3) Stockanalysis.com

Amerikai cégek mérlegét, eredménykimutatását és egyéb pénzügyi adatait tartalmazó adatbázist találunk a stockanalysis.com oldalon. A rendszer előnye, hogy a morningstar felületénél gyorsabb, áttekinthetőbb, és akár 25 évre visszamenőleg kapunk adatokat.

4) Macrotrends.net

A macrotrends.net oldal előnye, hogy a fontosabb pénzügyi adatokat grafikonon is nyomon követhetjük. Példaként nézd meg az alábbi képen a Coca-Cola pénzügyi adatait.

4) Magyar cégek mérlege és eredménykimutatása

A magyar társaságok pénzügyi adatai is nyilvánosak. A keresőt itt találjuk. A fenti keresőhöz annyit tennék hozzá, hogy név alapján előfordul, hogy nem lesz találat, de adószám és cégjegyzék szám alapján problémamentesen használható a kereső. Az összes magyar tőzsdén jegyzett társaság mérlege és eredménykimutatása lekérhető a fenti hivatkozáson. Az alábbi képen egy példát láthatunk a MOL mérlegéből (eszközoldal), melyet a fenti hivatkozásról töltöttem le.