ETF vásárlás: 6 ETF kereső alkalmazás bemutatása

Az ETF-keresők segítségével több száz vagy akár több ezer tőzsdén kereskedett alap közül szűrhetünk index, eszközosztály, költség, alapméret, hozamfelhasználás, replikációs módszer, devizafedezés és más szempontok alapján. Ezek az alkalmazások azonban csak az előszűrésben segítenek: nincs minden befektető számára egyformán „legjobb” ETF. A megfelelő termék mindig a befektetési céltól, az időtávtól, a kockázatvállalástól, a portfólió többi elemétől és az adózási környezettől függ.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan érdemes ETF-et keresni és összehasonlítani, mely adatok a legfontosabbak, és milyen keresőoldalak használhatók az európai, illetve az amerikai piacon. Ha az ETF-ek működése még ismeretlen számodra, először ezt az összefoglalót érdemes elolvasnod: ETF jelentése, kereskedése, költségei és kockázatai.

Témáink:

• Mit kell eldönteni az ETF-keresés megkezdése előtt?
• Melyik indexet követi az ETF?
• UCITS ETF-et válasszunk?
• Felhalmozó vagy kifizető ETF?
• TER, tracking difference és tracking error
• Alapméret, likviditás és bid–ask spread
• Fizikai vagy szintetikus replikáció
• Devizakockázat és devizafedezés
• Az ETF bejegyzési helye és adózása
• ETF-keresők európai és amerikai termékekhez
• Gyakorlati példa egy ETF kiválasztására

Mit kell eldönteni az ETF-keresés megkezdése előtt?

Az ETF-kereső használata előtt célszerű meghatározni, hogy pontosan milyen piaci kitettséget szeretnénk. Nem az a helyes kiindulópont, hogy „melyik ETF hozott sokat az elmúlt évben”, hanem az, hogy milyen szerepet szánunk az ETF-nek a portfólióban.

• Melyik eszközosztályba szeretnénk befektetni: részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanpiaci társaságokba vagy más eszközökbe?
• Milyen földrajzi piacot szeretnénk lefedni: globális, fejlett piaci, feltörekvő piaci, európai vagy egyetlen országra koncentráló kitettséget?
• Milyen hosszú a befektetési időtáv?
• Mekkora árfolyam-ingadozást vagyunk képesek elviselni?
• Egyszeri befektetésről vagy rendszeres vásárlásról van szó?
• Milyen számlán tartjuk az ETF-et, és milyen adózási szabályok vonatkoznak ránk?

Az ETF kiválasztása tehát a portfóliótervezés egyik lépése. Erről részletesebben itt olvashatsz: Befektetési portfólió kialakítása.

1. Melyik indexet követi az ETF?

Az ETF-ek jelentős része valamilyen index teljesítményét próbálja lekövetni. Két, hasonló nevű ETF mögött ugyanakkor eltérő index állhat, ezért nem elegendő csak az ETF nevéből kiindulni. Ellenőrizni kell az index pontos megnevezését, módszertanát és összetételét.

Egy globális részvény-ETF például követhet fejlett piacokat tartalmazó indexet, fejlett és feltörekvő piacokat egyaránt lefedő indexet, vagy fenntarthatósági szempontokkal módosított indexet. Ezek nem azonos befektetések.

Az index vizsgálatakor különösen az alábbi kérdések fontosak:

• Milyen országokat és szektorokat tartalmaz?
• Hány értékpapír szerepel benne?
• Milyen súlyozási módszert alkalmaz?
• Milyen gyakran módosítják az összetételét?
• Van-e felső korlát egy-egy részvény, ország vagy szektor súlyára?

2. UCITS ETF-et válasszunk?

Az európai befektetők számára általában az UCITS szabályozásnak megfelelő ETF-ek jelentik a legkönnyebben hozzáférhető termékkört. Az UCITS az Európai Unió kollektív befektetési formákra vonatkozó szabályrendszere. Az ilyen ETF-ek nevében rendszerint szerepel az „UCITS ETF” megjelölés.

Fontos azonban, hogy ugyanaz az alapkezelő gyakran külön amerikai és európai ETF-et is működtet ugyanarra vagy hasonló indexre. Ezek eltérhetnek többek között az ISIN-kód, a bejegyzési hely, az adózás, a költségek, a hozamfelhasználás és a kereskedési hely tekintetében.

Az ETF azonosítására ezért a név és a ticker mellett mindig ellenőrizzük az ISIN-kódot is. Ugyanaz az ETF több tőzsdén, több kereskedési devizában és eltérő tickerrel is elérhető lehet, miközben az ISIN-kódja azonos marad.

3. Felhalmozó vagy kifizető ETF?

A hozamfelhasználás alapján két gyakori típust különböztetünk meg:

• Accumulating, azaz felhalmozó ETF: az alap a kapott osztalékot vagy kamatot újra befekteti.
• Distributing, azaz kifizető ETF: az alap a kapott jövedelmet meghatározott időközönként kifizeti a befektetőknek.

A választásnál figyelembe kell venni a befektető pénzáramlási igényét, a számlatípust és az aktuális adózási szabályokat. A felhalmozó ETF esetében a jövedelem nem jelenik meg külön készpénzkifizetésként a befektetési számlán, de ebből önmagában nem következik, hogy minden körülmények között kedvezőbb az adózása. Az alap szintjén például továbbra is felmerülhet a mögöttes értékpapírokhoz kapcsolódó forrásadó.

A témáról részletesen itt olvashatsz: Kifizető vagy újrabefektető ETF-et válasszunk?

4. TER, tracking difference és tracking error

Az ETF adatlapján rendszerint megtaláljuk a TER, azaz a teljes költséghányad értékét. Ez az alap működéséhez kapcsolódó, éves szinten kifejezett költségek egyik fontos mutatója. Hasonló ETF-ek összehasonlításakor az alacsonyabb TER előnyt jelenthet, de önmagában nem elegendő a döntéshez.

Az ETF tényleges teljesítményét jobban megmutathatja a tracking difference, vagyis az ETF és a követett index hozama közötti eltérés. Ha egy ETF indexe egy év alatt 10 százalékkal emelkedik, az ETF pedig 9,7 százalékos teljes hozamot ér el, akkor a tracking difference megközelítőleg mínusz 0,3 százalékpont.

A tracking difference értékét nemcsak a TER befolyásolhatja, hanem például:

• a tranzakciós költségek;
• az adók és forrásadók;
• az index átsúlyozásának költsége;
• az értékpapír-kölcsönzésből származó bevétel;
• a replikáció pontossága;
• az alap készpénzállománya.

A tracking error ezzel szemben azt mutatja meg, hogy az ETF indexhez viszonyított hozameltérése mennyire ingadozik. Egy passzív ETF esetében általában az a kedvező, ha a tracking difference tartósan alacsony, a tracking error pedig kicsi. A költségek értelmezéséről részletesebben itt olvashatsz: Alapkezelési díj és teljes költséghányad.

5. Alapméret és az ETF bezárásának kockázata

Az ETF-keresőkben általában szűrhetünk az alap kezelt vagyonára, vagyis az alapméretre. A nagyobb alapméret önmagában nem garantál jobb teljesítményt, de egy nagyon kis alapnál nagyobb lehet annak az esélye, hogy az alapkezelő gazdaságossági okokból megszünteti vagy összeolvasztja a terméket.

Az ETF bezárása rendszerint nem jelenti a befektetett vagyon elvesztését. A befektető jellemzően visszakapja az alap megszüntetésekor rá jutó összeget, ugyanakkor új befektetést kell keresnie, és adózási vagy tranzakciós következmények is felmerülhetnek.

Az alapméretet ezért érdemes az alap életkorával, költségével, kereskedési aktivitásával és a kibocsátó termékkínálatával együtt vizsgálni.

6. Likviditás, forgalom és bid-ask spread

Az ETF likviditását nem célszerű kizárólag a tőzsdén látható napi forgalom alapján megítélni. Az ETF-eknél a másodpiaci kereskedés mellett az elsődleges piaci létrehozási és visszaváltási mechanizmus is fontos szerepet játszik. A tényleges likviditást többek között a mögöttes értékpapírok likviditása, a market makerek aktivitása és az aktuális piaci helyzet határozza meg.

A befektető számára közvetlenül érzékelhető költség a bid-ask spread, vagyis a legjobb vételi és eladási ár közötti különbség. Minél nagyobb a spread, annál magasabb lehet a belépés és a kilépés implicit költsége.

Kereskedés előtt ezért célszerű ellenőrizni:

• a vételi és eladási ajánlat közötti különbséget;
• az ajánlati könyv mélységét;
• a mögöttes piac nyitvatartását;
• a választott tőzsde és brókercég díjait;
• a devizaváltás költségét.

Általában kedvezőbb lehet akkor kereskedni, amikor az ETF mögöttes piacai is nyitva vannak, mert ilyenkor a market makerek pontosabban tudják árazni az alapot. Nagyobb megbízásnál a limitáras megbízás használata is csökkentheti a kedvezőtlen teljesülés kockázatát.

7. Fizikai vagy szintetikus replikáció

Az ETF-ek különböző módszerekkel követhetik az indexüket.

• Teljes fizikai replikáció: az alap megvásárolja az indexben szereplő értékpapírokat, jellemzően az indexsúlyoknak megfelelő arányban.
• Mintavételes fizikai replikáció: az alap nem feltétlenül vásárolja meg az index minden elemét, hanem olyan részhalmazt tart, amelynek kockázati és hozamjellemzői várhatóan közel állnak az indexhez.
• Szintetikus replikáció: az ETF származtatott ügylet, rendszerint swap segítségével kapja meg az index teljesítményét.

A fizikai replikáció könnyebben átlátható, de bizonyos piacokon drágább vagy nehezebben megvalósítható lehet. A szintetikus replikáció egyes indexeknél pontosabb követést és kedvezőbb költséget biztosíthat, ugyanakkor partnerkockázatot és összetettebb konstrukciót jelent. A döntésnél ezért nem elegendő pusztán annyit megállapítani, hogy az ETF fizikai vagy szintetikus: az alap dokumentumaiban a fedezetet, a partnerkockázat kezelését és a tényleges követési eredményeket is érdemes megvizsgálni.

8. Devizakockázat és devizafedezés

Az ETF-eknél három különböző devizafogalmat érdemes elkülöníteni:

• A mögöttes eszközök devizakitettsége: milyen devizában működő vállalatok, illetve milyen devizában denominált kötvények találhatók az alapban.
• Az alap bázisdevizája: milyen devizában vezetik az alap könyveit és számítják a nettó eszközértéket.
• A kereskedési deviza: milyen devizában jegyzik az ETF-et az adott tőzsdén.

Attól, hogy egy amerikai részvényeket tartó ETF-et euróban vásárolunk meg, az amerikai részvényekhez kapcsolódó devizakitettség nem szűnik meg. A kereskedési deviza önmagában nem azonos a befektetés gazdasági devizakockázatával.

A „currency hedged” ETF-ek származtatott ügyletekkel próbálják mérsékelni egy meghatározott devizaárfolyam változásának hatását. A fedezés azonban költséggel jár, nem feltétlenül tökéletes, és eredménye függhet a devizák közötti kamatkülönbségtől is.

Részletesebb összefoglaló: Currency hedged vagy unhedged ETF-et válasszunk?

Egy ETF kiválasztásánál nemcsak azt érdemes megnézni, melyik indexet követi és mekkora a költsége. A replikáció, az indexkövetés pontossága, a likviditás, a devizakitettség, az adózás és mindenekelőtt az ETF portfólióban betöltött szerepe is fontos. Ha az ETF-ek, részvények, kötvények és a hosszú távú portfólióépítés kérdéseit rendszerezett formában szeretnéd megismerni, nézd meg az Elemzésközpont Befektetés tanfolyamát.

9. Az ETF bejegyzési helye és adózása

Az ETF bejegyzési helye (angolul fund domicile) nem azonos azzal a tőzsdével, ahol az ETF-et megvásároljuk. Egy Írországban bejegyzett ETF például kereskedhető német, olasz vagy londoni tőzsdén is.

A bejegyzési hely befolyásolhatja az alap jogi környezetét, a befektetővédelmi szabályokat és a mögöttes jövedelmekhez kapcsolódó forrásadót. Az európai UCITS ETF-ek jelentős része Írországban vagy Luxemburgban van bejegyezve, de ebből önmagában még nem következik, hogy minden befektető számára ugyanaz a bejegyzési hely az optimális.

A magyar magánszemély adózása függhet többek között:

• a számla típusától, például attól, hogy normál értékpapírszámlán vagy tartós befektetési számlán tartja-e az ETF-et;
• attól, hogy az ETF kifizető vagy felhalmozó;
• az ügylet és a jövedelem jogi minősítésétől;
• az ETF bejegyzési helyétől és a mögöttes eszközök forrásadóitól;
• az adott évben hatályos magyar adószabályoktól és nemzetközi adóegyezményektől.

Az adózási szabályok változhatnak, ezért a befektetési döntés előtt mindig ellenőrizzük az aktuális előírásokat. Általános tájékoztató: Tőzsdei és egyéb befektetések adózása.

10. Hozamok összehasonlítása: árfolyam helyett teljes hozam

ETF-ek összehasonlításakor a puszta árfolyamváltozás félrevezető lehet. Különösen igaz ez akkor, ha felhalmozó és kifizető ETF-eket hasonlítunk össze. A kifizető ETF árfolyamgrafikonja nem feltétlenül tartalmazza a korábban kifizetett jövedelmeket, ezért a teljesítmény alacsonyabbnak tűnhet.

Lehetőség szerint total return, vagyis teljes hozam adatokat használjunk, amelyek figyelembe veszik a kifizetéseket is. Azonos indexet követő ETF-eknél nem elsősorban azt kell vizsgálni, hogy melyik múltbeli hozama volt a legmagasabb, hanem azt, hogy a különbség tartós-e, és milyen költség, adózási vagy replikációs tényező okozta.

A múltbeli hozam önmagában nem alkalmas a jövőbeli teljesítmény előrejelzésére. Egy tematikus vagy ország-ETF kiemelkedő közelmúltbeli hozama gyakran éppen magasabb értékeltséggel, koncentrációval és kockázattal jár együtt.

11. A JustETF használata európai ETF-ek keresésére

Az európai tőzsdéken elérhető UCITS ETF-ek kereséséhez az egyik legkézenfekvőbb kiindulópont a JustETF ETF Screener. A keresőben többek között eszközosztály, index, régió, alapméret, költség, hozamfelhasználás, replikáció, bejegyzési hely, devizafedezés és kereskedési hely szerint szűrhetünk.

A felület és az elérhető funkciók idővel változhatnak, ezért nem célszerű kizárólag a menüpontok elnevezésére támaszkodni. A keresés logikája azonban általában a következő:

1. Válasszuk ki az eszközosztályt és a kívánt piacot vagy indexet.
2. Szűrjünk UCITS ETF-ekre.
3. Állítsuk be, hogy felhalmozó vagy kifizető ETF-et keresünk.
4. Vizsgáljuk meg az alapméretet és az alap indulásának időpontját.
5. Hasonlítsuk össze a TER-t, a replikációs módszert és a tracking difference értékét.
6. Ellenőrizzük a bejegyzési helyet, a devizafedezést és az elérhető tőzsdei jegyzéseket.
7. Az ISIN-kód alapján keressük meg a terméket a brókercég rendszerében.

A régebbi képernyőképek csak szemléltetésre alkalmasak, mivel a kereső felülete és az elérhető szűrők idővel változhatnak.

12. Egyéb ETF-keresők

A JustETF mellett más adatbázisok is használhatók. A keresők termékköre, adatminősége és ingyenesen elérhető funkciói eltérhetnek, ezért célszerű legalább két forrásban ellenőrizni a fontosabb adatokat.

ETFdb

Az ETFdb keresője elsősorban az amerikai piacon jegyzett ETF-ek vizsgálatához használható. Eszközosztály, kibocsátó, költség, hozam, osztalék és különböző kockázati mutatók alapján is végezhetünk szűrést. Európai lakossági befektetőként azonban mindig ellenőrizni kell, hogy a kiválasztott amerikai ETF ténylegesen megvásárolható-e a brókercégnél, illetve létezik-e hasonló európai UCITS változat.

Barchart

A Barchart ETF-oldalai piaci adatok, technikai mutatók, teljesítmény és kereskedési információk áttekintésére használhatók. A szolgáltatás inkább az amerikai tőzsdei termékekre koncentrál.

Yahoo Finance

A Yahoo Finance ETF-oldalai árfolyamok, alapadatok, hozamok és grafikonok gyors ellenőrzésére lehetnek alkalmasak. A felület azonban nem helyettesíti az alapkezelő hivatalos dokumentumait.

Morningstar és az alapkezelők hivatalos oldalai

A Morningstar adatbázisa és az alapkezelők saját termékoldalai további adatokat szolgáltathatnak a portfólió összetételéről, a kockázatról, a teljesítményről és a költségekről. A végső döntés előtt mindig az alapkezelő hivatalos termékoldalát, a factsheetet, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot és – szükség esetén – az éves jelentést tekintsük elsődleges forrásnak.

13. Gyakorlati példa: hogyan válasszunk globális részvény-ETF-et?

Tegyük fel, hogy hosszú távra, széles körben diverzifikált globális részvénykitettséget szeretnénk kialakítani. A keresést a következő lépések szerint végezhetjük el:

1. Határozzuk meg a kívánt indexet. Döntsük el, hogy csak fejlett piacokat vagy feltörekvő piacokat is tartalmazó indexet szeretnénk.
2. Szűrjünk UCITS ETF-ekre. Európai befektetőként általában ezek a termékek hozzáférhetők a legkönnyebben.
3. Válasszuk ki a hozamfelhasználást. Hosszú távú vagyonépítésnél sokan felhalmozó változatot keresnek, de ezt az adózási és pénzáramlási szempontokkal együtt kell mérlegelni.
4. Vizsgáljuk meg az alapméretet és az életkort. Egy nagyobb, több éve működő ETF-nél általában kisebb lehet a bezárás kockázata.
5. Hasonlítsuk össze a TER-t és a tracking difference értékét. Az alacsony TER előnyös, de a tényleges indexkövetés fontosabb lehet.
6. Ellenőrizzük a replikációt. Nézzük meg, hogy az ETF teljes fizikai, mintavételes vagy szintetikus módszert alkalmaz-e.
7. Vizsgáljuk meg a bejegyzési helyet. Ellenőrizzük az alap jogi és adózási sajátosságait.
8. Ellenőrizzük a tőzsdei jegyzést. Nézzük meg, hogy a brókercégünk melyik tőzsdén és milyen devizában teszi elérhetővé az ETF-et.
9. Azonosítsuk az ETF-et ISIN-kód alapján. Így elkerülhető, hogy egy hasonló nevű, de eltérő terméket vásároljunk meg.
10. Vizsgáljuk meg a teljes kereskedési költséget. A brókeri jutalék, a spread és a devizaváltás költsége együtt akár fontosabb lehet, mint néhány század százalékpontnyi TER-különbség.

14. Mit ellenőrizzünk közvetlenül a vásárlás előtt?

• Az ETF pontos neve és ISIN-kódja.
• A követett index és annak módszertana.
• A TER, a tracking difference és lehetőség szerint a tracking error.
• Az alapméret és az indulás dátuma.
• A replikációs módszer.
• A hozamfelhasználás: accumulating vagy distributing.
• A bejegyzési hely.
• A mögöttes devizakitettség és az esetleges devizafedezés.
• A kereskedési hely, a kereskedési deviza és a bid–ask spread.
• A brókercég jutaléka és devizaváltási költsége.
• Az alapkezelő hivatalos factsheetje és kiemelt információkat tartalmazó dokumentuma.
• Az aktuális adózási szabályok.

Az ETF-kereső tehát nem hozza meg helyettünk a befektetési döntést. Arra alkalmas, hogy a meghatározott befektetési célhoz illeszkedő termékeket előszűrjük és összehasonlítsuk. A végső választásnál azonban a múltbeli hozam helyett az indexet, a költségeket, az indexkövetés minőségét, a konstrukciót, a likviditást, az adózást és a portfólióban betöltött szerepet kell együtt értékelni.

Szeretnéd rendszerezve megtanulni az ETF-ek kiválasztását és a portfólióépítést?

Az ETF-kereső csak az eszközök előszűrésében segít. Először azt kell meghatározni, milyen kitettséget szeretnénk, milyen szerepet szánunk az adott eszköznek a portfólióban, majd ennek megfelelően érdemes összehasonlítani az indexet, a költségeket, a replikációt, a likviditást, a devizakitettséget és az adózási szempontokat.

Ha az ETF-eket, részvényeket, kötvényeket és a hosszú távú portfólióépítést egymásra építve szeretnéd megismerni, nézd meg az Elemzésközpont Befektetés tanfolyamát.

ETF-vásárlás alapjai

Az alábbi előadásban az ETF-befektetés alapjaival foglalkozunk. Többek között szó lesz:

• az ETF, ETN és ETC termékek jelentéséről;
• az ETF-ek elérhetőségéről és megvásárlásáról;
• a hagyományos befektetési alapok és az ETF-ek közötti különbségekről;
• az ETF-ek költségeiről;
• az ETF-ek típusairól;
• a tőkeáttételes ETF-ek kockázatairól;
• a devizafedezett és nem devizafedezett ETF-ekről;
• a felhalmozó és kifizető ETF-ekről;
• az ETF-ek adózásának fontosabb kérdéseiről.

Az előadáshoz kapcsolódó további tartalmak:

• Tőkeáttételes ETF-ek veszélyei és kockázatai
• Currency hedged vagy unhedged ETF-et válasszunk?
• Az árupiaci ETF-ek és a contango hatás
• Kifizető vagy újrabefektető ETF-et válasszunk?

Az előadás folytatása: