Eseményvezérelt tőzsdestratégiák típusai, eszközei, előnyök, hátrányok

Cikkünkben az eseményvezérelt tőzsdestratégiákkal ismerkedünk meg. Megbeszéljük, milyen előnyei vannak az eseményvezérelt tőzsdestratégiáknak, hogyan lehetséges aktuális lehetőségeket keresni a stratégia szerint, illetve a hátrányok, kockázatok is tárgyalásra kerülnek a stratégia kapcsán.

Mit jelent az eseményvezérlet tőzsdestratégia?

Az eseményvezérlet stratégiákat alkalmazó kereskedők kihasználják egy részvény pillanatnyi félreárazását, melyet különböző események indítanak el. Ilyen események lehetnek például a gyorsjelentések, vállalati átalakítások, átszervezések, a vállalati felvásárolások, egyesülések, de akár a részvények darabolása is félreárazáshoz vezethet. A fentieken túl még számos más esemény hatására is kialakulhat egyes részvények piacán pillanatnyi félreárazás például természeti katasztrófák, politikai, szabályozói bejelentések stb.. 

Az eseményvezérelt tőzsdestratégiák során tehát a hírek értelmezésének fontos szerep jut, illetve megfelelő tapasztalat szükséges ahhoz, hogy a helyzetet és a piaci reakciókat értékelni tudjuk. Általánosságban tehát elmondható, hogy nagyobb felkészültséget igényel egy eseményvezérelt tőzsdei stratégia alkalmazása. Hozzátenném, hogy a technikai jelzések az eseményvezérelt tőzsdestratégiák esetében is alkalmazhatók. Tehát a kereskedési stratégia alapvetően nem tér el például egy hagyományos daytrade technikától. A különbség, hogy a vételi, eladási jelet kiváltó indok valamilyen esemény.

A fentiek után azt gondolhatja az olvasó, hogy az eseményvezérlet stratégiák alkalmazásához a hírek folyamatos nyomon követése szükséges. Ez valóban igaz, mindazonáltal sok ezer részvénnyel kapcsolatos hírek nyomon követése nem is olyan egyszerű, így a kereskedők többsége különböző részvénypiaci paraméterek alapján szűri a részvényeket, melyek jelezhetik egy-egy ilyen szituáció kialakulását. Kitérnék hamarosan a szűrési lehetőségekre, de előtte nézzük meg, milyen körülmények ideálisak az eseményvezérelt stratégiák alkalmazására.

1) Vállalati felvásárlások, egyesülések bejelentése

A felvásárlási, vételi ajánlatok a gyakorlatban azt jelentik, hogy az egyik cég megvásárolja egy másik társaság részvényeit. Ezeket a folyamatokat nevezhetjük felvásárlásnak (aquisiton). A lényeg tehát az, hogy egyik társaság megvásárolja a másik tőzsdei társaság részvényeit egy bejelentett vételi áron.  A felvásárlás mellett azonban létezik az ún. egyesülés (merger), amikor a két társaság egyesül. Ez akár történhet a részvények konvertálásával is, tehát készpénz nélkül is bonyolódhat a folyamat.

A felvásárlási folyamat során egy meghatározott vételi áron történik a részvények megvásárlása. Ezeknél az ügyleteknél tehát a felvásárlás, vételi ajánlat bejelentését követően indul emelkedésnek a felvásárlási célpont vállalat részvényeinek ára, és előbb utóbb megközelíti a vételi ajánlatban megadott árat. Valamekkora diszkont lesz a vételi ajánlat és a piaci ár között, mivel az ilyen felvásárlási ügyletek mindig tartalmaznak bizonytalanságot. Ez pedig megnyilvánul abban, hogy a vételi ajánlatban szereplő ár alatt marad a piaci ár.  

A fenti szituációban a kereskedési lehetőségek azon múlnak, hogy milyen gyorsan éri el vételi ajánlat árát a felvásárlási célpont vállalat részvényeinek árfolyama, illetve a két ár között mekkora különbség lesz (bizonytalanságot kifejező diszkont).

A tőzsdei kereskedő ilyen helyzetben tehát vételi pozíciót nyit, azaz részvényeket vásárol, mivel arra számít, hogy az ügylet megkötése után a magasabb vételi áron vezetik ki a részvényeket a tőzsdéről. A fenti folyamatban kockázat is van, hiszen ha a felvásárlási folyamat meghiúsul (oka lehet hatósági engedélyek hiánya, pénzügyi, finanszírozási gondok stb..), akkor a részvények ára esni fog.  Kisebb kockázatot tartalmaznak az ún. egyesülési ügyletek, ugyanis ekkor akár fedezni is lehet a vételi pozíciót. A fentieket részletesen megbeszéltük a következő bejegyzésben: Felvásárlások kereskedése, arbitrázs lehetőségek a részvénypiacokon

A vállalati felvásárolások figyelése jellemzően a hírek követésével valósítható meg. Bár részvényszűrő alkalmazásokban az átlagosnál nagyobb forgalomra történő szűréssel is értesülhetünk a fenti eseményekről, ez azonban a többi, tárgyalt esemény jellegzetessége is.

2) Gyorsjelentések publikálása

A gyorsjelentések jellemzően negyedévente kerülnek publikálásra a közepes és nagy kapitalizációval rendelkező társaságok esetében. Ezekben az időpontokban számos új fejlemény kerülhet napvilágra a társaság működésével kapcsolatban. Emiatt elképzelhető, hogy a múltbeli ár nem fedi a valóságot, azaz az új események tudatában a múltbeli ár alacsonyabb, vagy magasabb. A piaci reakciók ennek megfelelően a részvény áremelkedése vagy áresés lehet. Az eseményvezérlet stratégiák során különösen akkor kaphatunk jól használható jeleket, ha nagy meglepetés éri a piacot. Értem ezalatt, hogy a piaci konszenzus, tehát az elemzők által várt számokat lényegesen alulmúlja, vagy felülmúlja a vállalati gyorsjelentés.

Az eseményvezérelt kereskedési stratégiában ilyenkor arra számít a kereskedők, hogy pozitív meglepetés esetén vételi nyomás jelenik meg a piacon, negatív meglepetés esetén pedig eladói nyomás lesz a meghatározó. Mivel a gyorsjelentések a tőzsdenyitás előtt, vagy tőzsdezárás után kerülnek közzétételre, így a meglepetés esetén gyakori a rés (Rés szerepe a tőzsdei kereskedésben), azaz következő napon már sokkal magasabb, vagy alacsonyabb áron indul a kereskedés. Azonban a rés ellenére is gyakori, hogy folytatódik a mozgás, amit a gyorsjelentés indukált. Illetve ne feledkezzünk el arról, hogy az amerikai tőzsdéken létezik a zárás utáni és nyitás előtti kereskedés, mely bár kevésbé likvid, de az eseményvezérlet stratégiát folytatók számára ideális eszköz arra, hogy a piaci szereplők többsége előtt pozícióba lépjenek.

3) Részvénydarabolás

A részvénydarabolás folyamata során a társaság több részre osztja a részvényeit. Általában ezt a magas részvényárfolyam indukálja, mivel alacsonyabb részvényárfolyam mellett a kisbefektetői kör jobban bevonható a befektetői körbe. Például egy 1000 dolláros részvényárfolyam esetén ha ötödölésre kerül sor, akkor a részvények árfolyama 200 dollár lesz. A társaság részvényeseit érdemben nem érinti a fenti változás, mivel az ötödölés folyamata azzal jár, hogy 5-ször annyi részvényük lesz. Ha például vásároltunk 1 db részvényt 1000 dolláros árfolyam mellett, akkor az ötödölés esetén  200 dollár lesz a részvény árfolyam, de a befektetőnek 5 db részvénye lesz egy helyett, tehát a kitettsége nem fog változni. Látható tehát a fentiekből, hogy a részvénydarabolás a meglévő befektetők portfóliójában növeli a részvények darabszámát. Igaz ez az intézményi befektetőkre, alapkezelőkre is, azaz a részvények darabszáma növekedni fog. Gyakori ilyenkor, hogy a fenti befektetői kör csökkenti a részvényeinek darabszámát (befektetési politikai és egyéb szabályozói okok miatt), így megfigyelhető a külföldi tőzsdéken, hogy a részvénydarabolás enyhe eladói nyomással jár. Ezt a megfigyelést használják ki az eseményvezérlet stratégiát alkalmazó kereskedők. Részletek: Tőzsde és a split: Érdemes részvényt vásárolni, ha felosztják?

4) Természeti katasztrófák

A természeti katasztrófák számos iparágat érintenek a tőzsdéken, így a különböző katasztrófák hatásainak felméréshez nagyobb előzetes tapasztalat szükséges. Azonban vannak rendszeres katasztrófa események, elég ha csak az Egyesült Államokra évente lecsapó hurrikánokra gondolunk, melyek egyébként előre is jelezhetők. A hurrikánok által okozott pusztítás tőzsdei hatásait külön bejegyzésben tekintettük át: Közeleg a hurrikán szezon, mi lesz a tőzsdékkel, részvényekkel?

5)  Politikai események

A politikai események körében gyakorlatilag minden olyan esemény beletartozik, mely az ország, vagy egy-egy iparág jövedelmező képességére hatást gyakorol. Például Hillary Clinton elnökválasztási kampányában helyet kapott a gyógyszerszabadalmi probléma reformálásának gondolata, amely negatívan érintette az organikus készítményeket gyártó részvényeket. De a tavaszi, magyarországi országgyűlési választások is megmozgattak néhány közepes, kis kapitalizációval rendelkező részvényt a BÉT-en. A politikai események piacra gyakorolt hatása tehát szintén kereskedési helyzeteket indukálhat.

6) Makrogazdasági adatok

A makrogazdasági adatok közzététele is heves piaci reakciókat válthatnak ki, különösen a magas piacmozgató hatású adatok, mint a jegybanki kamatdöntés, monetáris politikában bekövetkező változások, GDP adatok, munkaerőpiaci adatok. Az eseményvezérelt stratégiát folytató kereskedők számára jellemzően napon belüli, daytrade kereskedés során valósíthatók meg a fenti események kereskedése. A forex kereskedők körében elterjedt hírkereskedés is ebbe a körbe sorolható, részletek: Hírkereskedés alapjai, eszközei, buktatók

A fenti néhány példa alapján látható, hogy az eseményvezérelt stratégiák folytatásához számos lehetőség kínálkozik a tőzsdéken. A következő bekezdésben megnézzük, hogyan kereshetünk ilyen piaci lehetőségeket.

Eseményvezérlet tőzsdei stratégiák belépési jelei

Az eseményvezérelt stratégiát folytatók számára az egyik legfontosabb a vállalati hírek nyomon követése, mivel a leggyorsabban így lehetséges értesülni a különböző vállalati eseményekről, bejelentésekről. A fentieken túl hasznos eszköz lehet a részvénypiacon lefuttatott szűrő, kereső is, mivel így is megtalálhatók különböző kereskedhető események. A szűrés során a következő paraméterekre célszerű fókuszálni: gyorsjelentés időpontja, forgalom, árfolyam kilengés, rés, volatilitás. Nézzük sorban ezeket a paramétereket.

Azt gondolom a gyorsjelentés időpontjára történő szűrést nagyon nem kell magyarázni. A gyorsjelentés időpontja előre meghatározott, így heti rendszerességgel célszerű kikeresni a várható gyorsjelentéseket. Ezt követően már célirányosan csak ezekre a cégekre, illetve a meglepetés mértékére érdemes fókuszálnunk. A finviz.com keresőjében a gyorsjelentések az alábbi kép szerint kérdezhetők le. Market Cap paraméter alatt a vállalati méretre szűrünk, míg az Earnings Date szűréssel (This Week beállítással) azokat a társaságokat látjuk, melyek a héten teszik közzé a gyorsjelentéseiket.

Forgalomra történő szűrés azon alapul, hogy ha egy társaság életében nagy változások történnek, akkor erre a piaci szereplők reagálnak, így ez a részvények piacán is mérhető forgalom emelkedést okoz. A finviz.com oldalon a Relative Volume paraméterre tudunk  a legegyszerűbben a forgalomra szűrni. Ez a mutató ugyanis az aktuális forgalom és a részvény átlagos háromhavi forgalmának a hányadosa. Ha például a részvény aktuális forgalma 10 millió darab és a háromhavi átlagos forgalom 1 millió darab, akkor a Relative Volume 10-el egyenlő. Minél nagyobb tehát a relatív forgalom, annál nagyobb az aktuális forgalom az átlaghoz képest.  Az alábbi képen a finviz.com szűrőjében az 5-ös értéknél magasabb relatív forgalmi rátával rendelkező részvényeket kérdezzük le.

A megnövekedett volatilitás is utalhat arra, hogy valamilyen esemény hatását árazza a piac. Erre a Volatility paraméterrel tudunk szűrni. A finviz.com részvényszűrőben a napi minimum maximum szintek összevetésével kerül megállapításra a volatilitás. Tehát minél nagyobb a távolság az árfolyam minimuma és maximuma között, annál nagyobb lesz a volatilitás. Az alábbi képen a heti 15%-os volatilitás (legnagyobb volatilitás) lekérdezése látható. A grafikonon egy fordulós esemény is látható. Erre is kitérnék a következő bekezdésben.

Előtte még a rések szűrésére is mutatok egy lehetőséget. Ezt a finviz.com oldalon a Gap paraméter alatt tudjuk megadni, lásd alábbi kép

Eseményvezérlet tőzsdestratégiák kockázatai

Az eseményvezérelt tőzsdestratégiák kockázatosak, ugyanis tipikusan olyan szituációkban fogunk kereskedni, amikor a volatilitás megnövekszik. Ezzel együtt pedig a kereskedés kockázata és költségei is növekedni fognak. A fentieken túl megfigyelhető jelenség az ún. fordulós esemény, ami a piac természetéből adódik. A fordulós esemény lényege, hogy amikor történik egy esemény, mely alapján újraárazza a piac a részvényt, akkor eljutunk a túlzás fázisába is. Például egy gyorsjelentés pozitív meglepetést okoz, a piaci szereplők elkezdik venni a részvényt. A hír egyre több kereskedőhöz eljut, egyre többen figyelnek fel az árfolyam emelkedésre, és ez újabb vevőket hoz. Végül eljutunk oda, hogy pillanatnyilag túlvetté válik a piac, elfogynak a vevők, és a részvény ára esésnek indul. Tipikusan ekkor alakulnak aki a különböző fordulós alakzatok (Fordulós jelzések, fordítós árfolyam alakzatok alapjai a kereskedésben  A trendfordító japán gyertya alakzatok kereskedéséről), melyekre pozícióba lépnek az esésre spekulálók, így árfolyam esés következik be. Gyakori tehát, hogy az eseményvezérlet stratégia csak rövid távon valósítható meg, és az esemény néhány nap múlva egy ellenkező irányú árfolyam mozgást indít el. A fentiekből is látható, hogy nagy tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy a helyzetet jól mérjük fel.

Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, az eseményvezérelt tőzsdestratégiák során is alkalmazhatók a technikai jelek. A fontos szintek például (Támasz ellenállás stratégiák jellemzői, szempontjai) kerek számok, 50-es, 200 napos mozgóátlag. A heti grafikonon található csúcsok és mélypontok gyakran kijelölik az elmozdulások határait, így a fentiek stop elhelyezési pontként is szolgálnak, illetve hozam-kockázat becslésre is használhatók(Hozam kockázat arány számítás, hozam kockázati mutató és összefüggései). Arra azért figyeljünk oda, hogy egy-egy nagyobb esemény esetében általában a heti szintek tekinthetők meghatározó támasznak, ellenállásnak, a napos grafikon szintjeit könnyedén át tudja lépni a piac ilyen helyzetekben.