GAP, azaz rés a tőzsdén: Kitörési, kimerülési, szökési rések használata a kereskedésben

A piaci áralakzatok (háromszög, trendcsatorna stb.) és a japán gyertya alakzatok tárgyalásánál sokszor felmerülő fogalom a rés, a piaci rés, a gap. A magyar szakirodalom kevésbé foglalkozik ezekkel, nincs túl sok olyan leírás, mely részletesen is tárgyalja ezeket. Pedig a piaci rés, a gap fontos jelzése az árfolyammozgásnak, így mindenképp érdemes megismerkedni ezekkel.  A bejegyzésben a résekkel kapcsolatos általános tudnivalókat és a három ismert réstípust, a kitörési, szökési és kimerülési rést beszéljük meg részletesen. A 7 oldalas útmutatónk tartalmából:

• Mi az a rés, gap?
• Miért alakul ki rés, gap a tőzsdén? 
• Mi az, amit nem tekintünk résnek a tőzsdei kereskedésben
• A rések, a gap-ek értékelését segítő tényezők a tőzsdén
• Hogyan vizsgáljuk a réseket a kereskedés során? 
• Kitörési rés szerepe a kereskedésben
• Kitörés vagy letörés? 
• A kitörési rés és a szigetforduló japángyertya alakzat  
• A kitörési rés gyakorisága, minősítése
• A szökési, vagy mérési rés szerepe a tőzsdei kereskedésben
• Mi a probléma a szökési réssel? 
• Kimerülési rés szerepe a tőzsdei kereskedésben
• Mi a probléma a kimerülési rés tőzsdei kereskedésével? 

Mi az a rés, gap?

A rés (angolul gap) magyarázata a tőzsdei kereskedésben egyértelmű. Olyan árfolyam szakasz, melyen az adott időszakban nem történt kötés. Ezt a lehető legkönnyebb felfedezni a grafikonon, hiszen megszakad, rés, azaz gap keletkezik. A meghatározásból érdemes levonni a következtetést, hogy egy vonalgrafikonon nem látható a rés, vagy gap, hiszen ott a záróértékek összekötésre kerülnek. A réseket a legegyszerűbb japángyertya vagy bár diagramon vizsgálni.  

Rések jellemzően a nem folyamatosan jegyzett termékeknél fordulnak elő, azaz nagyrészt a részvényeknél, a tőzsdei kereskedésben. Itt az elmúlt napi zárás és az aznapi nyitás közt keletkezik a rés. Ez a klasszikus rés, hiszen itt mindig jól látható és értelmezhető a rés, a gap. A folyamatosan jegyzett termékeknél, pl. a forex piacán ritkább a rés kialakulása. Ezeknél a termékeknél a hétvégi rés a jellemző, mely a pénteki zárás és a hétfői nyitás közt alakul ki. Napon belül is kialakulhat rés, gap egy terméken, ha a gyertyaváltáskor erőteljes elmozdulás történik. Ezek jellemzően hír vagy adatközléskor keletkeznek.  

Mi az, amit nem tekintünk résnek a tőzsdei kereskedésben

Ha a rés jelentéktelen illetve, ha a termék lépésközéből adódóan lényegtelen. Ha egy részvény lépésköze 50HUF, akkor a 19600-ról a 19700-val „rést” nem szokták résnek, gap-nek nevesíteni, bár valóban kimaradt a 19650-es kötés, és megszakadt a folyamatossága a grafikonnak. Ezeket a jelentéktelen „zaj szintű” mozgásokat érdemben nem elemezzük, csak a jelentős, értelmezhető mozgásokat tekintjük résnek.  

Miért alakul ki rés, gap a tőzsdén? 

A rés, a gap kialakulásának két oka van. Ezt a kettőt mindenképp érdemes elkülöníteni és külön kezelni. Az egyik kialakulási oka egy természetes piaci mozgás, ezt az előbb úgy említettem, hogy nem foglalkozik vele a kereskedő. Ilyen esetben a jegyzés lépésköze miatt kisebb, érdektelen rés keletkezik a tőzsdei kereskedés során. Nem előírás, hogy minden lépésközben legyen elhelyezett ajánlat,így hamar keletkezhetnek napközben is rések, ha egy, vagy több lépésközre nem helyeznek el ajánlatot a piaci szereplők.  

A másik ok, mely a rések, a gap-ek jelentőségét adják, már komolyabb. A piacra olyan információ érkezik, mely nagyobb, egyirányú mozgást generál. Ezt a legjobban egy részvény példáján keresztül érhetjük meg. Előző napi zárószakaszban az ajánlatokból kialakult egy záró ár. Ez az adott pillanatban tükrözi a piaci szereplők értékítéletét. Ennyit ér nekik a részvény. Majd a zárást követően olyan piaci hír érkezett, mely azt az értékítéletet felülírta. Ez lehet hír, adatközlés, részvénynél gyorsjelentés, de akár egy piaci elemző megszólalása. A zárva tartás alatt érkezett információkat a szereplők értékelik, majd beépítik a részvényről alkotott ítéletükbe. Az elgondolások szerint helyezik el a megbízásokat, és ha nagyon eltér az átlagos vélemény az estitől, akkor máshol, nem egyazon áron kerül kiszámításra a nyitó ár. Ez az eltérés vizuálisan jelenik meg a charton rés alakjában.  

A rés kialakulása természetes jelenség, hiszen akár a záró, akár a nyitó ár sok kereskedő, sokféle ajánlatából alakul ki. Ezért a kis, jelentéktelen résekkel, melyek megszokottak az adott terméknél nem foglalkozunk. Az átlagos rések mérete nagyon változik termékenként és időszakonként, így erre csak tapasztalati úton szerezhetünk információt. Érdemes egy nyugodt piaci helyzetben a réseket megmérni, majd azokból egy átlagot vonni és ezt használni iránymutatásnak.  

A rések, a gap-ek értékelését segítő tényezők a tőzsdén

A részvény elemzésnél minden esetben érdemes vizsgálni a forgalmat is. A nyitó szakaszban erős, az átlagot meghaladó forgalom a rés kialakulásának indokoltságát mutatja. Ha sok tőzsdei kereskedő már a nyitó szakaszban ajánlatot tesz, mely erős rést eredményez, az jelzésértékű. Az átlagos, megszokott forgalom alatti ajánlatokkal keletkezett rés kisebb jelentőségű, hiszen ilyen esetben egypár nagyobb ajánlat is mozgathatja a piacot, Ezért minden esetben vizsgáljuk meg a nyitáskori forgalmat, illetve az első fél, vagy egy óra forgalmát. Jelzés értékű, ha a réssel nyitó piacon a forgalom meg is marad. Azaz nem csak egyszeri, egy rövid ideig tartó fellángolás, hanem tartós érdeklődés keletkezett. Ilyen esetben az adott napi mozgás jó irányt mutat a piaci hangulatra.  

Magas forgalmú kezdést követően lecsökkent forgalom már jelezheti a piaci szereplők érdektelenségét, vagy a kivárást is, ha ez egy hír előtt történt. Általánosságban elmondható, hogy az adott napon belüli forgalom és az egész napos forgalom vizsgálata elengedhetetlen a réseknél.  

Bár a rés, illetve a gap forgalma jellemzően technikai elemzéshez tartozik, nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a fundamentális elemzést sem. A jelentős, vagy nevesített réseknél minden esetben vizsgáljuk a kiváltó fundamentális okokat is. Ilyen lehet egy hír, adatközlés, gyorsjelentés, jegybanki kamat változtatás stb. Ha a rés, a gap ezek hatására alakul ki, akkor vizsgáljuk a hír értékét, milyen irányba mozgathatja a piacot. 

Akár a piaci alakzatok, akár a japángyertya alakzatok megértését, használatát segíti, ha pár olyan elemet ismerünk, melyekkel gyorsan értelmezni tudjuk a mozgást, amit egy rés jelent. Így akár a tőzsdei alakzatok, akár a japángyertya alakzatok konkrét ismerete nélkül is hasznos információkkal lát el a piac. 

A japángyertya alakzatoknál már észlelhettük, hogy nem a rés, vagy a gap jelenti önmagában az alakzatot, hanem minden esetben a rést követő gyertyát, vagy gyertyákat is vizsgáljuk. Hasonlóan fontos egy mozgás, vagy japángyertya alakzat értelmezéséhez a rés nagysága, iránya és elhelyezkedés.

A tőzsdei rések típusai

A tőzsdei kereskedésben több olyan rés típust ismertet a szakirodalom, melynek különös jelentést tulajdonítanak. Ezek a: 

• Kitörési rés 
• Szökési vagy mérési rés 
• Kimerülési rés  

1) Kitörési rés szerepe a kereskedésben

Már sok általános ismeretet megtanultunk a résekről, a gap-ekről. Ezeket jól tudjuk hasznosítani egy adott rés, illetve azt követő gyertya esetén. A résekről szerzett ismeretet felhasználjuk a japángyertya alakzatoknál is, hiszen ott sem a név, hanem a piaci mozgás, melyet a japángyertya alakzat mesél el a fontos.  

A kitörési rések a tőzsdén eltérő minőségű jelzések, így kiemelten figyeljünk a kiegészítő szabályokra is egy adott döntés után. A kitörési rés jól definiálható, kiegészítő szabályokkal szép jelzéseket ad. Ellenben az egyszerű, átlagos réssel, melyet a fentiekben tárgyaltunk, itt már jelzéseket is kaphatunk a piactól. Illetve a következő bekezdésben tárgyalt mérési, szökési résekkel itt egyértelmű a szökési rés kialakulása.  

Ahogy a fentiekben már utaltam rá, a komolyabb réseket erős piaci indok (jellemzően hír, adatközlés) hozza létre. A piacon nem csak fundamentális kereskedők vannak, hanem sokan a technikai elemzést kedvelik. A technikai elemzésben sok piaci alakzat (háromszög, ék, csatorna, trendvonal) és szint (csúcs, völgy) ismert, ahol a kereskedők nagyobb mértékű mozgást generálnak. Ha a rés egy olyan piaci alakzatnál, szintnél jön létre, melyet sokan figyelnek, akkor az kiemelt piaci szituáció. Ezeket kitörési résnek nevezik általában.  

Kitörési rés definíciója: A kitörési rés olyan nyitott rés, melyet a piac egy technikai szint áttörésekor alakít ki.  

A fenti definíció önmagában is elegendő, de érdemes pár mellékszabályt hozni, hogy jobban fel tudjuk használni a tőzsdei kereskedésben, illetve a fals jelek kiszűrése érdekében. A kitörési rés egy szintnél alakul ki. Ez nyilván egyértelmű meghatározás, de rejt egy nagy csapdát is. A szint fogalma elég tág és a kezdő kereskedő mindenhol szintet lát. Érdemes meghatározni azokat a szinteket, melyeknél kitörési résnek nevezzük az alakzatot. Ezeket előre határozzuk meg, így nem esünk abba a hibába, hogy egy rést látva keresünk – utólag – egy szintet. Ilyen szint lehet: 

• előző napos csúcs, völgy szintje (ehhez több indikátort is ajánlottunk) 
• trendvonal  
• nevesített alakzatok egy része: range, csatorna, háromszög 
• nevesített mozgóátlagok: 20, 50, 100 és 200 napos SMA 

A lista bővíthető, vagy ízlés szerint szűkíthető. A témát részletesen itt beszéltük meg: Ezeket a szinteket figyelem, így kezelem a pozíciókat

Bár a definícióban rés szerepel, de a kitörési résnél érdemes meghatározni annak a mértékét is. A rés önmagában egy árfolyamszalag szakadást jelent, melynek a mértéke lehet egy lépésköz vagy pip is. A kitörési réseknél legalább egy átlagos gyertya harmada méretű rést, kifejezetten nyitott rést várunk el. Itt is érdemes a méretet objektíven, az adott termékre igazítottan mérni, amire az ATR(14) alkalmas.

Technikától és a terméktől függően ezt a méretet emelni is lehet. Itt a minimálisan elvárt kitörési rést határoztam meg. Hasonlóan maximálhatjuk a kitörési rés méretét, de ne legyen extrém nagy. Ha az ATR(14)-hez kötjük, 2x-es méretnél ne legyen nagyobb. Az ilyen nagy kitörési résnél már kétséges a piacon a további, jelzés szerinti irányú mozgás. Nagy résnél, vagy bizonytalan helyzetben vegyük figyelembe, hogy a tőzsdenyitáskor kialakuló kitörési rés önmagában nem jelent mást, csak a nyitáskori állapotot. A kitörési résről csak akkor beszélhetünk, ha azt az adott nap nem tölti be az árfolyam.  

A kitörési rés után következő napi gyertya fontos információt hordoz. Ha ez a gyertya kicsi, iránytalan, vagy egy átlagos, a kitörési irányba mutató, az jó számunkra. A rést követően nem tudott a piac fordulni, hanem vagy megmarad a nyitó szint közelében, vagy folyatni tudja a mozgást a kitörés irányába.  

A kitörést követő résbetöltés fontos jelzés számunkra. A szint törése utáni elbizonytalanodást jelzi. Így, ha a kitörési rés után olyan gyertya alakul ki, mely egyirányú és részben a rést tölti be, az nem a kitörést erősíti. Bár ezután is nyitott rés marad, de amíg a szintet vissza nem teszteli megfelelően a piac, addig a bizonytalanság az uralkodó. A kitörési résnél vegyük figyelembe, hogy a kitörési rés miatt a piac a napi mozgásának egy részét már megtehette, így egy korrekció, elbizonytalanodás esélye nagy.  

A kitörés, így a rés kialakulásánál fontos tényező a forgalom is a tőzsdén. Egy erős forgalmú nap, mely kialakítja a kitörési rést, szép jelzés, de ha nincs forgalom, akkor az lehet egy fals jelzés is. Minden esetben vizsgáljuk a nyitáskori és az egész napi forgalmat. Ha van lehetőségünk a részvény ajánlati könyvét is tanulmányozni, akkor vegyük figyelembe döntés előtt az ajánlatokat is. Egy long irányú kitörésnél a rés feletti nagymértékű eladási ajánlat nem a további mozgást segíti.

Ami szintén jelzésértékű, ha az ajánlatok száma nagyon lecsökken, töredéke lesz, mint a kitörési rés előtt időben. Ilyenkor a befektetők érdektelenné válnak a termék felé, elfordul a piac az adott részvénytől. Ez lehet ideiglenes is, hiszen a kitörést követően a befektetők újraértékelhetik az árat, majd csak egy idő után hoznak döntés a kereskedésükről. De okozhatja ezt egy hír előtti kivárás, vagy egy hír utáni nagy mozgást lezáró bizonytalanság is.  

A kitörési rés önmagában nem határoz meg célárat, így a célár meghatározáshoz más megoldásokat kell használni. A kitörési résnél a stopokat a réshez és a kitörési szinthez igazítják a legtöbb technikánál. Bár egy résbe is lehet elhelyezni stopot, de nagyobb biztonságot ígér, ha stopot a kitörési szinthez igazítjuk. Ez távolabbi stopot jelent, ami kisebb pozíciót enged meg.  A kitörési rést megbízható jelzésnek tartják, de sok esetben kialakulhat fals kitörés is. Így érdemes skálázott belépésben, vagy pozíció építésben gondolkodni.  

Kitörés vagy letörés? 

A kitörést, így a kitörési rést is egy long irányú mozgáshoz köti sok kereskedő. Ilyen esetben egy ellenállási szintet tör az árfolyam felfele, és így alakul ki a rés. Ennek ellenére a kitörési rés fogalmát használhatjuk a szint, azaz támasz short irányú töréséhez is, ha ott rés alakul ki.  

Bár a kitörési rés technikai elemzés tárgykörébe tartozik, érdemes a kitöréskor szokásos alapvető ellenőrzést megtenni. Volt-e vagy várható olyan fundamentális hír, adat mely indokolttá teszi a rést? A rést okozó hírt érdemes elemezni, hiszen sok esetben egy túlzó reakció, vagy fals mozgás jellemzi a híreket követő időszakot.  

A kitörési rés és a szigetforduló japángyertya alakzat  

Sok esetben egy kitörési rést nem követi az elvárt mozgás. Oldalazó, passzív mozgást tapasztalunk a tőzsdén, majd a kitörési réssel ellenkező irányú rés kialakít egy szigetfordulót. Ezt a mozgást előre nem lehet látni, hiszen teljesen természetes, ha a piaci egy erős szint törése után elbizonytalanodik. Ha ez nagy gyertyával, vagy erős kitörési réssel történt meg, akkor kiemelten indokolt pár napos oldalazás, míg a piaci szereplők eldöntik, hogy a mozgás valóban megfelelő, vagy egy korrekció következzen.  

Érdemes figyeli erre a lehetőségre is, ha oldalazás alakul ki a kitörési rés után, akkor a kockázatot csökkenteni érdemes, hiszen a szigetfordulónak is ilyen oldalazó mozgás a kezdete. 

A kitörési rés gyakorisága, minősítése

A szökés rés viszonylag ritka, hiszen meghatározott erős szintek környékére nem minden nap ér az árfolyam, és a törés sem minden esetben történik réssel. A kitörés rés erős piaci jelzés. A ritkasága és a szint törés, majd az azt követő be nem töltött rés miatt kifejezetten figyelemre méltó alakzat. 

Bár jellemzően nem csak trendelő piacon vizsgáljuk a kitörési réseket, az oldalazásban kialakult kitörési rések kisebb szerepet kapnak. Ez általánosságban is igaz. Ha egy kitörés rés iránytalan piacon, alakzatban (pld, háromszögben) alakul ki, akkor azt óvatosabban kell kezelni. A jelzett irányban lévő range határok, a háromszög szárai támasz és ellenállás lehet.

2) A szökési, vagy mérési rés szerepe a tőzsdei kereskedésben

A szökési rés egy árfolyammozgásban a kitörés és a mozgás vége között jellemzően félúton alakul ki, ezért mérési, vagy felezőponti résnek is nevezik. A szökési rés segítségével próbálhatjuk megállapítani a trend végét. Az árfolyam néha betöltheti a szökési rést, vagy több szökési rés is kialakulhat. Ez a rés tehát egy közönséges trend, vagy mozgásirányú rés a tőzsdén. A piaci szereplők erősen a mozgás irányában gondolkodnak. Emelkedőben a vételi, esésben az eladói nyomás olyan nagy, hogy az előző napi árfolyamsávon kívül kezdődik meg a tőzsdei kereskedés.

Mi a probléma a szökési réssel? 

A szökési rés egy, a kitörési rést követő rés, aminek semmi más jellemzője nincs, mint az, hogy egy rés. Azaz a felhasználási módjánál leírt funkciót nem mindig tölti be, hiszen egy újabb szökési rés esetén a mérést újra el kell végezni. A bizonytalansági tényező figyelembe vételével használhatjuk csak, azaz vagy ez lesz a szökési rés, ami jó lesz mérési résnek, ami a felezőponti rés szerepét is betölti, vagy nem. Az ilyen résekről csak utólag tudjuk meg, hogy valóban ez a rés volt az ideális minta a mérési résre, vagy nem. A másik probléma, ha résekkel akarunk kereskedni a tőzsdén, hogy egy kitörési rés után nem mindig kapunk szökési rést, vagy egy kimerülési rést.  

Mivel a szökési rés bizonytalanabb jelzés, és csak utólag tudjuk biztosan, hogy ez valóban egy mérési/szökési rés volt, így mindig feltételesen használjuk a tőzsdei kereskedés során. A szökési rés minden esetben legyen legalább fél ATR(14) méretű rés, ami nyitott, azaz az előző gyertyák árfolyam területén kívül nyisson a mozgás irányába. A rést ideális esetben nem tölti be a piac, de az elv (a bizonytalansági tényező figyelembevételével) használható olyan estekben is, mikor egy kanóccal betölti a rést az árfolyam.

A szökési rés utólagos azonosításánál fordul elő, hogy bármely olyan rést, ami közelítőleg megfelel a felezőponti rés elvének, elfogadják szökési résnek. Akár megfelel a fenti elvárásnak, akár nem. Ezzel azt az érzetet kelve, hogy a szökési rés nagy biztonsággal, és jól mutatja a célárat. Ez azonban inkább csak elméletben,vagy utólag működik, a valós tőzsdei kereskedésben nem.  A szökési rés alkalmas célár meghatározásra az alábbi képen látható módon.

A módszer nagyon egyszerű. A kitörési vagy a közönséges rés és a szökési rés távolságát tekintik elvárt célnak. Ez sok esetben igaz is, de mindig legyünk óvatosak, hiszen több szökési rés is kialakulhat egymás után a tőzsdei kereskedésben. A célárat csak akkor módosítsuk az újabb szökési rés szerinti helyre, ha az előző szökési résből számolt helyet megközelíti, vagy meg is érinti az árfolyam. Ideális, ha a célár közelében egy újabb rés keletkezik, amelyet a piac záros időn belül betölt. Ilyen esetben a kimerülési rés már jól jelzi a piaci mozgás végét.  

A célárat erősíti, ha egybeesik egy erősebb technikai szinttel, melyet a szökési réssel meghatározott táv nélkül is figyelhet a piac. Így a két jelzés együttesen nagyobb erővel bír. A szökési rés nem ad biztonságos stop helyet, de ha mégis fel szeretnénk használni stophoz a mérési rést, akkor longban alá, shortban fölé helyezzük el a stopot. 

A szökési rést, mint minden rést érdemes a forgalom tekintetében is elemezni. A résnél kialakult magas tőzsdei forgalom már jelzi a mozgás erejét. Ha ez a forgalom továbbra is fennáll, akkor a trendirányú kötésekre figyelünk. Ha a rést kialakító erős forgalom gyorsan elfogy, a további mozgás lehetősége kisebb lesz. Ami nem egyértelműen a fordulatot jelzi, de mindenképp a gyengülő mozgásra figyelmeztet.  

Mivel a szökési rést követheti több rés is, így érdemes figyelemmel kísérni a rések egymásutániságát. Ha a mozgás erős, gyakori az egymásután kialakuló 3-4-5 rés. A rések száma nincs limitálva, de az megfigyelhető, hogy minél több rés alakul ki, annál nagyobb az esélye a fordulatnak. A negyedik, ötödik rés után már a pozíciónkat érdemes kiemelten figyelemmel követni, a kockázatot kezelni. 

A szökési rés nem univerzális 

A rések jellemzően forexen, vagy folyamatosan jegyzett termékeknél ritkák, így ezt a réstípust nem használhatjuk minden terméken, nagyrészt tőzsdei kerekedésben használható. A rések jellemzően erős nyitáskor alakulnak ki. Így napon belüli kereskedésben nem kapnak jelentős szerepet.  

Ahogy a fenti leírásban látható, a szökési rés egy bizonytalanabb jelzés, amit a piac számunkra adhat, Így a kitörési rést követő szökési rést figyeljük, abból célárat számolhatunk, de tudomásul kell venni, hogy kisebb erejű jelzés. A trend erősítő hatása egyértelmű, amíg be nem tölti a rést a piac, addig egy közepes erejű szintnek tekintjük. 

Sok leírásban nem írják elő a kitörési rést a szökési réshez, mint előzményt. Az ilyen használata, amikor egy közönséges rést követő rést nevesítünk szökési résnek is elterjedt. Itt is hasonlóképp mérjük fel a célárat és használjuk közepes szintnek a szökési rést. 

3) Kimerülési rés szerepe a tőzsdei kereskedésben

A kimerülési rés a trend vége előtt jelenik meg. Ezt a rést a piac rövid időn belül mindig betölti. Azaz a kimerülési rés egy közönséges rés, melyet a piac záros időn belül betölt, és ezt a rést már nem követi más rés a trendben. Ennél az alakzatnál kiemelt elvárás a nagy forgalom.  

A kerülési réseknél a trend erővel folytatódik, hiszen az előző mozgás irányában történt a rés nyitása. Ilyenkor a tőzsdei szereplők valami okból kifolyólag a mozgás folytatását várják. Ez lehet egy erős hír, vagy adatközlés is. Majd ez a várakozás elillan, több-kevesebb idő után már hasonló erővel az ellenkező iránya keresi a belépőt a kereskedők többsége. Itt is fontos jelzés a forgalom, hiszen mindkét irány akkor jelzésértékű, ha azt sokan választják. A résekre érdemes figyelni, mert a kimerülési rés a sorban harmadik rés. Így előfordulhat, hogy több piaci szereplő a piaci nyitó szakaszban elhelyezett ajánlatokkal, a erős nyitással próbálja a befektetőket manipulálni. Majd a rést követően a számára kedvezően alakult árfolyamon befejezi a kereskedést, és a mozgás nem folytatódik. A csalódott kisbefektetők pedig próbálnak szabadulni a drágán megvett részvényeiktől, ami egy gyors fordulatot hozhat.  

A kimerülési rés is egy közönséges rés, ami a mozgásirányába nyílt meg. Itt is erős a trendirányú nyomás, a kimerülési rést a nap folyamán be is töltheti a piac. Itt is látható a trendirányú nyitás, de aznap, vagy rövid időn belül ez az erős mozgás elhal és másik irányba fordul a kereskedés, lásd fenti képen. A fordulat olyan erős, hogy a rést betölti. A kimerülési rést felfoghatjuk egy utolsó, erőteljes mozgásnak is, ahol a kimerülési résnél elfogy a lendülete a piacnak: „kimerül”. 

Mi a probléma a kimerülési rés tőzsdei kereskedésével? 

A kimerülési rés az utolsó a sorban, ezt nem követi további rés. Azaz a definíciónál leírt funkciót nem mindig tölti be, hiszen egy rés kialakulása és betöltése után sem tudni, hogy a piac valóban egy kimerülési ciklusban alakította ki a rést és töltötte be azt, vagy csak egy közönséges réssel van dolgunk. Így mindenképp tudatosítani kell, hogy a kimerülési résnél ez a bizonytalanság fennáll, és nem lehet egyértelműen elmondani, hogy a kitörési rést követő rés az a szökési, mérési, az azt követő harmadik rés pedig meghozza a várt fordulatot.

A fenti bizonytalansági tényező figyelembe vételével használhatjuk csak, azaz vagy ez lesz a kimerülési rés, ami fordítja a trendszerű mozgást, vagy nem. Az ilyen résekről csak utólag tudjuk meg, hogy valóban ez a rés volt az ideális minta a kimerülési résre, vagy nem. A másik probléma, ha résekkel akarunk kereskedni, hogy egy kitörési rés után nem mindig kapunk szökési rést, majd egy kimerülési rést. Hibás megközelítése a trendben való kereskedésnek, ha nem kezeljük a pozíciót folyamatosan, mert egy kimerülési résre várunk, mint egy kötelező elemre. 

A kimerülési réseket a fenti bizonytalanság figyelembe vételével használjuk a részvénypiacon. Ezért több olyan mellékszabályt is érdemes figyelni, mellyel szűrni tudjuk a réseket. Az egyik ilyen szabályom, hogy a kimerülési rés minden esetben legyen legalább fél ATR(14) méretű rés, ami nyitott, azaz az előző gyertyák árfolyam területén kívül nyisson a mozgás irányába.

A rést ideális esetben gyorsan betölti a piac, de sok esetben ez több nap, vagy akár egy hét is lehet. A „betöltést” itt nem mindig végzi a piac el a hagyományos értelemben, hanem egyes esetekben egy ellenkező irányú rést alkot. Ha ezt egy gyertya után teszi meg, akkor Abandoned Baby, Morning Star, Morning Doji Star vagy Evening Doji Star, Evening Star stb. japángyertya alakzatnak, ha pedig több nap után, akkor szigetfordulónak hívjuk. Az ilyen nevesített japángyertya alakzatokra kiemelt figyelmet fordítunk, hiszen ezek nem csak egy sima kimerülési rések, hanem már a fordulatot megerősítő erőteljes jelzések.  

A kimerülési rés utólagos azonosításánál fordul elő, hogy bármely olyan rést, ami az utolsó – legyen az bármely a sorban – kimerülési résnek nevesítenek. Ezzel azt a látszatot keltve, hogy a trend végét megint egy rés, egy kimerülési rés jelezte. Erre azonban csak utólag van lehetőségünk, az elő kereskedés során nem fogjuk tudni előre.

A kimerülési résnél is elvárás a magas forgalom, hiszen a később leírt erőteljes mozgást szeretnénk látni, és nem egy sima megrántást kis erővel. Mivel itt kettős mozgást kell figyelni, így fontos mindegyik irány megfigyelése. A trend irányú rés kialakulásakor is legyen erős forgalom, de hasonlóképp erős forgalmat várjunk el a rés betöltésénél is. Ha a résbetöltéskor kicsi a forgalom, akkor kevésbé valószínű a fordulat! A kimerülési rés, és a résbetöltés közti időben (ami lehet több nap is) a forgalom nem bír nagy jelentőséggel. 

A kimerülési rések vizsgálatakor érdemes figyelni a fundamentális helyzetet, az adott időben megjelenő adatokat, vagy híreket. Ha a rés erős forgalommal, erős hírnél alakul ki, de azt gyorsan betölti a piac (Engulfing, vagy egyes kulcsfordulós alakzatnál láthatunk ilyent) az erős jelzés a piaci fordulatra. Ez a réstípus lényegesen erősebb tőzsdei jelzés, ha azt más is erősíti. Ilyen erősítő jelzés, ha a fordulat egy erő szinten történt. Ilyen esetben nem csak egy rést látunk, amit a piac záros határidőn belül betöltött. Ilyen esetben a szintet tekintjük fontosabb jelzésnek, ahol a piac egy kimerülési réssel fordult.  A fenti sorokból is jól láthatjuk, hogy a kimerülési rés önmagában egy közepes, sokszor szubjektíven megállapított réstípus, de ha az egy nevesített japángyertya alakzatként jelenik meg, az már erősebb jelzés.