Renko chart használata a tőzsdén, forexen

A legtöbb árfolyamelemző program három alapvető grafikontípust tud megjeleníteni: vonal grafikon, bar grafikon, japán gyertya grafikon. A három megjelenítési mód közös tulajdonsága, hogy az árfolyammozgást az idő függvényében ábrázolja. Az órás grafikonon egy gyertya egy óra, a négyóráson négy óra adatait foglalja össze. Ezek az időhatárok a kereskedési platform beállításaitól és az alkalmazott időzónától is függhetnek. Felmerülhet azonban, hogy az árfolyam mozgását miért mindig azonos hosszúságú időszakokra bontva vizsgáljuk. Mi történne, ha a grafikon egy új gyertyát akkor rajzolna, amikor az árfolyam elmozdul egy előre meghatározott mértékkel?

A kérdés azért érdekes, mert a kereskedési jelzések egy része árfolyamszintekhez és az árfolyam elmozdulásához kötődik. A 20 pipes mozgás a hagyományos grafikonon lehet hat perc vagy negyven perc eredménye is. Természetesen a kereskedésben az időnek is fontos szerepe van, hiszen a pozíció tartási ideje hat a kockázatra, a finanszírozási költségekre és a hozam értékelésére. A Renko chart mégis érdekes alternatíva, mert az ábrázolás középpontjába az árfolyam elmozdulását helyezi. A következőkben megvizsgáljuk, hogyan működik, mire használható és milyen korlátai vannak. Témáink:

• Mi az a Renko chart?
• Mit is ábrázol a renko chart?
• Mire jó a Renko chart? Előnyök és korlátok
• A Renko téglaméretének meghatározása
• A Renko expert használata MetaTrader 4 alatt
• Renko chart használata, előnye a gyakorlatban
• Renko chart használata második technika
• Fejlett renko indikátor
• Hogyan állítsd be a renko indikátort?

Mi az a Renko chart?

A Renko chart olyan árfolyamgrafikon, amelynek új elemei meghatározott mértékű árfolyamváltozás hatására jönnek létre. A neve a japán „renga”, vagyis tégla szóból ered. A megjelenítés valóban egymáshoz illesztett téglákra emlékeztet, ahogy az alábbi képen is látható.

 

Valóban olyan, mintha téglákat raknánk egymáshoz. Így sokan brick, tégla, blokk kifejezést használnak a kialakult rajzra, én maradok a gyertya kifejezésnél.

Mit is ábrázol a renko chart?

A Renko grafikon az előre beállított mértékű árfolyam-elmozdulásokból épül fel. Az alábbi példában egy tégla magassága 30 pip. Ha az árfolyam az aktuális trend irányában további 30 pipet halad, újabb tégla jelenhet meg. A klasszikus Renko grafikonon az ellenkező irányú első tégla kialakulásához az utolsó tégla záróárától általában két téglányi, vagyis ebben a példában 60 pipes fordulat szükséges. Egyes Renko-változatok ettől eltérő szabályokat használnak. A különbséget a később bemutatott Reversal factor beállításnál is látni fogjuk.

A hagyományos, kanóc nélküli Renko grafikon nem mutatja meg az összes köztes árfolyam-ingadozást. Egy tégla kialakulása közben az árfolyam átmenetileg az ellenkező irányba is elmozdulhat, de ez a téglákból nem feltétlenül derül ki. Az alábbi ábra ezt a problémát szemlélteti.

A Renko chart egyik hátránya, hogy a kanóc nélküli megjelenítésből a tényleges csúcsok és mélypontok egy része hiányozhat. A később bemutatott indikátorban engedélyezhetjük a kanócok rajzolását, vagy a stop-loss szint kijelölése előtt ellenőrizhetjük a hagyományos japángyertyás grafikont is. A stopot nem célszerű automatikusan egy téglányi távolságra elhelyezni, mert a megfelelő szint az instrumentum volatilitásától, a téglamérettől és a kereskedési szabályoktól is függ. Egy stopmegbízás akkor is teljesülhet, amikor az ellenkező irányú Renko tégla még nem alakult ki.

Mire jó a Renko chart? Előnyök és korlátok

A Renko grafikon előnye elsősorban a könnyebben áttekinthető ábrázolás. Az alábbi képeken ugyanazt az árfolyammozgást kétféleképpen jelenítjük meg. A Renko a beállított téglaméretnél kisebb ingadozások egy részét nem ábrázolja külön elemként, ezért a trendek és a fordulatok látványosabbak lehetnek. Ez a vizuális egyszerűsítés ugyanakkor információvesztéssel jár, és önmagában nem igazolja, hogy a grafikon megbízhatóbb kereskedési jelzéseket ad.

Renko megjelenítés:

Japán-gyertyás megjelenítés:

Első ránézésre a Renko átláthatóbbnak tűnhet, de ettől még a japángyertyás ábrázolás is fontos marad. Sok kereskedési módszer a hagyományos gyertyák árfolyamadataira épül, a Renko pedig nem tartalmaz minden köztes mozgást. A MetaTrader 4 alapértelmezés szerint nem kínál hagyományos Renko grafikont, de külső programmal előállítható. A következő rész egy régebbi MT4-es megoldást mutat be, ezért a telepítés előtt ellenőrizni kell az aktuális kompatibilitást és a program eredetét.

A Renko expert használata MetaTrader 4 alatt

A Renko grafikon elkészítéséhez egy külső expertet használhatunk. Az itt bemutatott Renko_v32 egy korábbi MetaTrader 4-es megoldás, amely offline grafikont generál. Az expertet a MetaTrader 4 megfelelő mappájába kell telepíteni. Mivel régi, harmadik féltől származó programról van szó, a működését és a biztonságát érdemes ellenőrizni, mielőtt egy jelenleg használt kereskedési terminálban elindítjuk.

Amit meg kellene még tenni a kipróbáláshoz, hogy normális minőségű perces adatsort szerzünk be, amiről már volt szó. Így visszamenőleg több adatunk lesz, és jobban tudjuk nézegetni a renko chartot a múltban is. A legtöbb bróker a perces adatsorral nagyon spórol pár hónapnyi van csak a letölthető kínálatában, így ha percesen használjuk a renko-t, akkor csak az első egyperces idejéig visszamenőleg látjuk a gyertyákat.

A Renko grafikon pontossága nagymértékben függ a bemenő adatok részletességétől. Minél ritkábbak az árfolyam-megfigyelések, annál bizonytalanabb lehet az egyes téglák sorrendje. Ha szokatlanul hosszú kanócok vagy nehezen értelmezhető téglák jelennek meg, érdemes ellenőrizni az adatminőséget és rövidebb idősíkú adatokkal újragenerálni a grafikont.

 

Menet közben is válthatunk a bemenő adatok idősíkja között, de egy hosszú, perces adatsor újrafeldolgozása időigényes lehet. Ha elegendő jó minőségű adat áll rendelkezésre, célszerű már a kezdetektől perces vagy még részletesebb árfolyamadatokat használni. Az expert beállításait a következőkben vesszük végig.

A Renko chart beállítása

Az általános panelen nem kell semmit beállítani, ha valami nem működik, nézzük meg, hogy ott minden a képen látható módon van-e bepipálva.

A „Bemenő adatok” panelen adhatjuk meg a Renko grafikon paramétereit.

RenkoBoxSize = 20;

Itt állíthatjuk be a tégla méretét. Devizapároknál ez az adott programban rendszerint pipben szerepel. Indexeknél, részvényeknél és CFD-knél az árjegyzés és a pontérték eltérhet, ezért a beállítás után a grafikonon is ellenőrizzük, mekkora tényleges árfolyam-elmozdulásnak felel meg egy tégla.

RenkoTimeFrame = 2;

Ez a paraméter az offline Renko grafikon azonosítója, és nem a téglák időtartamát jelöli. Akkor lehet szerepe, ha ugyanarra az instrumentumra több, eltérő beállítású Renko grafikont készítünk. A hagyományos MT4-es idősíkok azonosítóit, például az 1, 5, 15 vagy 30 értéket érdemes elkerülni.

ShowWicks = true;

Legyen kanóc vagy ne.

EmulateOnLineChart = true;

Maradjon true értéken, ha azt szeretnénk, hogy az offline Renko grafikon folyamatosan frissüljön. Megfelelő működés esetén a következő árfolyamfrissítéskor a bal felső sarokban megjelenik a szükséges információ.

A Fájl menüben válasszuk a „Kapcsolat nélküli megnyitás” lehetőséget, majd keressük meg az expert által megjelölt grafikont. A devizapár neve mellett rendszerint M2 jelenik meg, ha a RenkoTimeFrame értéke 2. Más beállítás esetén ennek megfelelő azonosítót kell keresnünk.

A megfelelő elemre kattintva megnyílik a generált grafikon. A téglák kezdetben kicsinek tűnhetnek, nagyítás után pedig előfordulhat, hogy oszlopdiagramot látunk. Ez a megjelenítési mód miatt van. Az ikonsorban váltsunk a japángyertyás nézetre.

Ezzel megjelenik az új Renko grafikon.

A Renko téglaméretének meghatározása

A Renko téglaméretét többféleképpen meghatározhatjuk. A két gyakran használt változat:

Rögzített téglaméret. A téglák magasságát meghatározott árfolyamértékben vagy pipben adjuk meg. A módszer egyszerűen alkalmazható, és előre tudjuk, mekkora mozgás kell az új tégla kialakulásához. Ugyanakkor ugyanaz a rögzített elmozdulás az árfolyam emelkedésével egyre kisebb százalékos változást képvisel.

ATR-alapú téglaméret. Ennél a változatnál a tégla nagyságát az Average True Range (ATR) mutató segítségével határozzuk meg. Az ATR a korábbi árfolyam-ingadozások alapján követi a volatilitás változásait, így a téglaméret is alkalmazkodhat a piaci környezethez. A 14 periódusú ATR gyakori kiinduló beállítás, de nem minden instrumentumnál bizonyul megfelelőnek. Fontos azt is ellenőrizni, hogy a program a historikus vagy az aktuális ATR-értéket használja-e, mert az újraszámítás megváltoztathatja a korábbi téglák képét. A bemutatott régebbi expert ezt a módszert nem támogatja.

Renko chart használata, előnye a gyakorlatban

A Renko egyik felhasználási lehetősége a trendek és az árfolyamalakzatok vizuális vizsgálata. Mivel a téglák kialakulását az árfolyam elmozdulása határozza meg, a grafikonon jól kirajzolódhatnak a hosszabb egyirányú mozgások. Az alábbi két ábra közel azonos időszakot szemléltet. A könnyebben felismerhető trend azonban nem feltétlenül jelent jobb előrejelzést.

A Renko grafikont olyan alakzatalapú stratégiák szemléltetésére is használhatjuk, mint a duplacsúcs és duplaalj technika. Hasonlóan vizsgálható a fej-vállak és a füles csésze alakzat is. A Renko megjelenítésen ezek az alakzatok sokszor tisztábban látszanak, de a kereskedési értéküket külön vizsgálattal kell igazolni.

 

A képen jól elkülönülnek az egyes árfolyamszakaszok. Érdemes azonban a hagyományos grafikonra is visszanézni, mert a Renko által elhagyott köztes mozgások a tényleges kereskedés során fontosak lehetnek.

 

Az arany Renko grafikonján néhány lehetséges fordulós alakzatot jelöltem be. A példák alapján ezek könnyen felismerhetők, de a kedvezőnek tűnő ábrákból nem lehet megbízható találati arányt számítani. Ehhez előre rögzített szabályokra, megfelelő mintára és a költségeket is figyelembe vevő visszatesztelésre lenne szükség. A pusztán vizuális tesztekben ráadásul könnyen előfordulhat, hogy a már ismert későbbi árfolyammozgások befolyásolják a döntéseinket.

A Renko chart beállítása

Az első kérdés a téglaméret megválasztása. Az itt bemutatott aranypéldában 2,5 dolláros téglaméretet használtam, amely az akkori indikátor beállításában 250-es értéknek felelt meg. Ez tapasztalati választás volt, nem igazoltan optimális paraméter. Más instrumentumon és eltérő piaci időszakban más méret lehet indokolt. A Renko-stratégiák visszatesztelése technikailag megoldható, de a téglák pontos felépítéséhez részletes árfolyamadatokra és megfelelő végrehajtási modellre van szükség.

A másik jogos kérdés, hogy hol vannak a kanócok a renko charton. Én ezt kanóc nélküli renko-n használom, mert így jobban átlátható a renko chart, és mivel más technikáknál az aranyon más chartot is, japángyertyásat is használok, így nem jelent gondot nekem, hogy nincs kanóca a gyertyának, azaz nem látom a tényleges tető és mélypontot - kötés előtt megnézem a japángyertyásat is.

Illetve a beléptetésnél is olyan szabályt hoztam, hogy a kanócok elvesztik a jelentőségüket. De erről később…

Milyen egyéb szabály van az alakzattal kapcsolatban, ami a japángyertyás verzióban nincsenek?

Ami számomra fontos, hogy az egy gyertya fel és egy le, majd ugyanez újra mozgás nálam nem elegendő, bár be lehet így is rajzolni a dupla csúcsot, aljat.

A bemutatott példában az egyszerű, egy-egy téglás kilengésekre épülő jelzéseket nem vettem figyelembe, mert a korábbi vizuális megfigyeléseim alapján nem tűntek meggyőzőnek. A példastratégiában ezért azt a feltételt alkalmaztam, hogy a nagyobb csúcs vagy völgy legalább három tégla magas legyen. A kisebbik két téglából is állhat. Ezek a saját, szemléltetésre használt szabályaim, amelyek eredményességét megfelelő visszateszteléssel kellene ellenőrizni.

Itt is fontos, és a renko charton még könnyű is figyelni, hogy a kialakuló duplacsúcs vagy völgy alakzat az ne legyen nagyobb, mint az előző mozgás fele, hiszen akkor már nehezen beszélhetünk elő trendről, vagy fordulós alakzatról. Illetve itt nem figyelem a szinten való fordulatot, vagyis nem elvárás az, hogy az alakzat egy szinten alakuljon ki. Itt a szintes szabályt a renko darabszámával váltottam ki.

A példastratégiában a belépési jelzés az a Renko tégla, amely a nyakvonal alatt, illetve vételi helyzetben fölötte záródik. Mivel a Renko téglák nem meghatározott időpontban záródnak, valós időben figyelni kell a kialakulásukat. Alternatíva lehet egy függő megbízás elhelyezése a nyakvonalon túl, de a megbízás teljesülési ára eltérhet a grafikonon látható szinttől. A spread és az esetleges csúszás a kockázat/hozam arányt is befolyásolja.

A stop-loss helyét a példában az alakzat csúcsa vagy mélypontja alapján határoztam meg. A közelebbi szint kisebb névleges kockázatot jelenthet, de gyakrabban aktiválódhat. A távolabbi szinthez szélesebb stop tartozik. A tényleges megbízás-végrehajtás szempontjából a hagyományos árfolyamgrafikont is ellenőrizni kell, mert a Renko téglák nem mutatják valamennyi köztes árat.

A bemutatott szabály szerint nem használok előre rögzített célárat. Háromtéglányi kedvező elmozdulás után a stopot a belépési árra helyezem, majd két téglányi távolságból követem az árfolyamot. Kilépési jelzés lehet egy vagy két ellenkező irányú tégla. Korábbi vizuális megfigyeléseim alapján nem látszott nagy különbség a két változat között, de ezt számszerű, mintán kívüli vizsgálat nem támasztja alá. A belépési árra helyezett stop sem garantál tényleges nullszaldót, mert a spread, a jutalék és a csúszás veszteséget okozhat.

Követő stop alkalmazásakor számolni kell azzal, hogy a grafikonon nem látható köztes árfolyammozgás is aktiválhatja a megbízást. A példában legalább két téglányi távolságot használtam, de ez sem tekinthető minden instrumentumon megfelelő paraméternek. Az optimális stopméretet a stratégia kockázati jellemzői és a végrehajtási költségek alapján kell meghatározni.

Felmerülhet egy másik belépési szabály is. A nyakvonal áttörésekor azonnal pozíciót nyithatnánk ahelyett, hogy megvárnánk az új Renko tégla lezárását. Ez sikeres ügyleteknél kedvezőbb belépési árat eredményezhet, ugyanakkor több téves jelzést is adhat. Ezt a változatot nem teszteltem, ezért az eredményességéről nem lehet következtetést levonni.

Renko chart használata második technika

Az előző technika egy fordulós technika volt, most nézzünk meg egy trendkövető és az előzővel párosítható technikát. Itt a trend irányába próbálunk felvenni pozíciót. Ez a technika 1-2-3 technikaként ismert, de ne keverjük össze a tanfolyamon oktatott 1-2-3 technikámmal, az más elven működik, az nem csak ezt a belépést használja. A technika nagyon hasonlít a dupla csúcs és dupla alj technikához, így nem kell nagyon sokat gondolkodni és új szabályokat tanulni. Az elv az, hogy trendelő mozgásban egy visszahúzódás után, ha az előző trendirányú aljat, vagy csúcsot a piac átlépi, akkor folytatódhat az mozgás. Ezt a három pontot jelöli a technika 1, 2, 3 ponttal, és ez adta a nevét is. Elég régi és még a részvénypiaci kereskedésből került át a forexre és a renko chart erre nagyon alkalmas képet tud adni, ami nagy előny. A kép szépen mutatja, hogy mi az, amire figyelni kell:

Ami fontos, hogy valóban csak trendelő, illetve egy irányba mozgó piacon használjuk ezt, hiszen trendkövető technika. A belépési pont a csúcs vagy a völgy gyertya, azaz a 2-es pont felett/alatt záródó gyertya záródásakor történik. Az eredeti stop a 3-as szint alá/fölé kerül, vagy az oda bezáró gyertya esetén zárjuk ki a pozíciót.

A példastratégiában a fix stopot a 3-as ponton túl helyeztem el, a téglaméret és a spread figyelembevételével. Arra is figyeltem, hogy a visszahúzódásban legalább két ellenkező irányú tégla szerepeljen. Az egyetlen téglából álló korrekciók a korábbi megfigyeléseim során gyakran bizonyultak kedvezőtlen belépési helyzetnek. Ezek a feltételek azonban további, szisztematikus vizsgálatot igényelnek.

Ennél a példánál sem határoztam meg rögzített célárat. Háromtéglányi kedvező elmozdulás után a stop a belépési árra kerül, majd egy vagy két ellenkező irányú tégla megjelenése adhat kilépési jelzést. A korábbi vizuális megfigyeléseim nem mutattak egyértelmű különbséget a két kilépési szabály között. Az is vizsgálható lenne, hogy a 2-es pont áttörésekor, már az új tégla záródása előtt belépünk-e, de ennek előnyét csak megfelelő visszateszteléssel lehetne megállapítani.

A példák azt mutatják, hogy a hagyományos alakzatos és szintáttöréses kereskedési szabályok Renko grafikonon is megfogalmazhatók. A legnagyobb kihívás a szabályok megbízható ellenőrzése. A vizuális visszanézés könnyen torzulhat, hiszen a későbbi árfolyammozgást már ismerjük. A Renko-alapú stratégiák programozott visszatesztelése lehetséges, de fontos, hogy a szintetikus téglák ne helyettesítsék a valós kereskedési árakat a megbízások modellezésekor.

A Renko-stratégiák visszatesztelésének korlátai

A Renko grafikonon megjelenő téglák szintetikus árfolyamszintekből épülnek fel. Ha egy visszatesztelő program ezeken a szinteken hajtja végre a megbízásokat, olyan belépési és kilépési árakat is feltételezhet, amelyek a valós piacon nem voltak elérhetők. Ez indokolatlanul kedvező eredményeket okozhat. Erre az FX Blue és a TradingView dokumentációja is figyelmeztet.

Az ellenőrizhető vizsgálathoz célszerű előre rögzített szabályokat, lehetőség szerint tickadatokat, a tényleges időrendet követő téglaképzést és valós piaci árakon modellezett végrehajtást használni. A spreadet, jutalékot, csúszást és az esetleges finanszírozási költségeket is figyelembe kell venni. A mintán kívüli ellenőrzés azért fontos, mert a téglaméret és a belépési szabályok utólagos változtatásával könnyen túlilleszthetjük a stratégiát a múltbeli adatokra.

Fejlett renko indikátor

A kereskedési példák után nézzünk meg egy részletesebben beállítható Renko indikátort. Az alábbi tulajdonságokat kerestem benne.

• Ingyenes legyen
• Ha lehet, ne offline chartot használjon
• Bróker független legyen
• Mutassa a téglákat
• Mutassa a tégla kialakulásának az idejét
• Ideális, ha más ábrázolással együtt használható

A legtöbb pont egyértelmű, gyakorlatilag a legtöbb indikátornál ez az elvárásom. Sok renko indikátort kipróbáltam, de vagy nagyon bonyolult volt, vagy nem tudtam figyelni a megszokott japángyertyákat egy charton vele. A renko chart használatát nagyon megkönnyíti, ha a megszokott környeztet is látjuk, hiszen számunkra fontos a japángyertya képe is az elemzéshez.

Az indikátor a FX Blue hivatalos oldalán érhető el, ahol a telepítési útmutató is megtalálható. A letöltési feltételek és a telepítő működése időközben változhatott, ezért mindig az aktuális gyártói leírást kövessük. Az útmutatóban szereplő képernyőképek egy korábbi MetaTrader 4-es környezetből származnak.

A fenti kép fogad, ha alapbeállítással a chartra húzzuk. Máris látni lehet, hogy sokkal több információt ad, mint a hagyományos renko indikátor. A charton látjuk, így az összes eddig megszokott eszközt, elemzési módszert használni tudjuk. Aki pedig az offline, azaz a megszokott renko téglásat szereti, annak sem kell másik indikátort használni. Ez is tudja az offline renko téglás ábrázolást.

A renko indikátor a szokásos MetaTrader 4 charthoz adhatjuk hozzá, vagy a navigátorról egy chartra húzva, vagy a navigátoron duplán kattintva. Használhatjuk szabványos, kényelmesebb MetaTrader 4 megoldást is, például indikátor hozzáadása a Kedvencek listájához, vagy hozzárendelhetünk egy gyorsbillentyűt. Ha sokat használjuk, akkor a gyorsbillentyű jó megoldás.

A renko indikátor az M1-es adatokból számol! Ezt tudjuk, hiszen a régebbi renko indikátor megvalósításokat M1-es chartra kellett tenni. Itt bármelyik időtávú chartra rá lehet tenni, így érhet az a kellemetlen meglepetés, hogy csak pár téglát, blokkot kapunk a képen.

Az indikátor kiszámítja a renko blokkokat az M1 adatokból, függetlenül attól az idősíktól, amelyen az indikátort használjuk. Ezért szükség van annyi M1 adatra az MetaTrader 4 platformon, amennyi csak elérhető az adott brókernél. Így érdemes a F2, azaz a historikus adatok letöltésével kezdeni, ha nincs elegendő régi adatunk. Ez egy régebbi telepítésű MetaTrader 4 alatt nem gond, de új telepítéshez sok bróker csak pár napnyi perces adatot ad.

Ha csak öt napos történelmi M1 adatunk van, akkor a Renko téglák csak az elmúlt 5 napban fognak látszani, még akkor is, ha pl. egy negyedórás idősíkon dolgozunk, amely sokkal régebbi adatokat is tartalmaz.

A képen jól lehet látni, hogy csak két hónapos múltbéli adattal tud számolni a kevés perces gyertya miatt. A képen egy másik fontos momentumra is rá lehet világítani. Ha egy hosszabb idősíkon vizsgáljuk a renko téglákat, akkor előfordulhat, hogy több tégla, blokk is belekerül az adott gyertyába. Esetleg több egymást fedő renko tégla is lesz. Ez természetes, hiszen ha 10 pipre van beállítva és napi 100 pipet megy az árfolyam, azt is le és fel, akkor a renko blokkok 10 pipesek lesznek, amiből jó párt ábrázolni kell a napos mozgásban. Természetes, de a használatot nagyon zavarja. Ezt csak azzal tudjuk kiküszöbölni, hogy

• vagy az idősíknak megfelelő renko téglaméretet használunk
• vagy rövidebb idősíkon, kisebb nagyításban vizsgálódunk.

Az indikátort először demószámlán és ellenőrzött környezetben érdemes kipróbálni. A grafikon megjelenítését, a téglák frissülését és a riasztások működését is ellenőrizzük. Éles kereskedéshez csak akkor használjuk, ha megfelelően megismertük a beállításait és a korlátait.

Hogyan állítsd be a renko indikátort?

A következő bekezdésekben a Renko indikátor beállítási lehetőségeit vizsgáljuk meg, pár felhasználási lehetőséggel együtt. Nézzük sorban a lépéseket.

1) DLL engedélyezése

Bizonyos funkciókhoz engedélyezni kell a DLL-importot. Az engedélyezés előtt ellenőrizzük, hogy az indikátor megbízható forrásból származik-e, és valóban szükség van-e erre a jogosultságra.

A példában az indikátor a Windows egyik rendszerkönyvtárát, a user32.dll-t használja. A DLL-import engedélyezése ennek ellenére biztonsági kockázattal járhat, mert a külső könyvtárakhoz való hozzáférés nagyobb jogosultságot adhat a programnak. Ismeretlen eredetű indikátornál ne kapcsoljuk be ezt a lehetőséget. A függőségek a következő képen láthatók.

Ezután már teljes funkcionalitással használható a renko indikátor. 

2) A téglaméret beállítása

Az első beállítás a legfontosabb. A tégla, vagy más névben a block beállítás. Ezt jellemzően pip-ben kell megadni és nem árfolyamértékben.  Például 20-nak kell beállítani, nem pedig egy árösszegben, mint a 0.0020. Ezt azért emeltem ki,mert van olyan renko indikátor aminél ezt nem így oldották meg, hanem árfolyam értékben kell megadni. 

A bemutatott indikátor alapbeállítása 10 pip. Ez azonban nem jelent minden devizapárra és kereskedési időtávra megfelelő méretet. A kisebb érték érzékenyebb megjelenítést eredményez, a nagyobb érték kevesebb téglát rajzol. A téglaméretet az instrumentum ármozgásaihoz és a vizsgálat céljához kell igazítani. Hosszabb időszak áttekintésekor gyakran kényelmesebb lehet nagyobb téglaméretet használni.

3) A „symbol pip size” renko indikátor beállítás

Itt lehet saját pip értéket megadni, azaz mi tudjuk definiálni, hogy melyik tizedes helyet tekintse a pip számolási pontnak. Alapesetben a legtöbb devizapáron az alapbeállítás, a nulla megfelelő. Jellemzően indexeknél, vagy részvény stb, CFD-nél kell állítani. 
A „color for up/down blocks” renko indikátor beállítása
A lefele illetve felfele tégla színeit állítja be. Itt saját igényünk és ízlésünk a mérvadó, a használatban nincs jelentősége. A renko indikátor írója kulturáltan, egy legördülő menüvel oldotta meg. Itt már nem kell tudni a szín kódját, vagy a nevét, csak kiválasztani a kívánt színt.

4) „Draw blocks as continuous Renko” indikátor beállítás

A renko indikátor által rajzolt tégla nyilvánvalóan változó időtartamú. Az időalapú grafikon tetején, például a szokásos japángyertyákon, a renko indikátor téglái változó szélességűek lesznek, hiszen a kialakulási idejük eltérő. 
Itt az YES beállítás a folyamatos az alap. Ha NO-ra állítjuk, akkor csak az utolsó japán vagy bar  gyertyában jelenik meg a tégla rajzolata. Ez sincs hatással a működésre, vagy a használatára. Az igényünknek megfelelően állítsuk be. Én maradok a folyamatos megjelenítésnél, mert új jobban látom a számomra fontos információkat.

Az indikátor előnye, hogy a hagyományos japángyertyákkal együtt is használható. Így a Renko megjelenítés mellett a tényleges időbeli árfolyammozgást is követhetjük.

5) "Target lines for next blocks" renko indikátor beállítás

Ezzel a beállítással megjeleníthetjük a következő tégla kialakulásának árszintjét. Amikor az árfolyam eléri az adott szintet, az indikátor a beállításoknak megfelelően új téglát rajzolhat. A szintjelző vonal megjelenését, színét és stílusát is módosíthatjuk.

Ha már tudja a renko indikátor ezt a funkciót érdemes kihasználni. Így nagyon egyszerűen tudjuk azokat a szinteket bejelölni, aminél új block alakul ki. Ha a stratégiánk olyan,hogy akkor kell valamit tenni, ha a piac elmozdul egy téglányit, akkor a szintjelzőkhöz betett riasztó nagy szolgálatot tesz. 

6) "Draw on top of chart" YES/NO renko indikátor beállítása

Alapesetben a renko indikátor a japán vagy a bar gyertyák fölé teszi a téglákat, ezzel takarva őket. Ha szeretnénk a chart mögé tenni a renko indikátor tégláit, akkor ezt NO-ra tegyük. Ezzel és színek jó megválasztásával már kialakíthatunk egy olyan chart képet, aminél nem lesz zavaró a Renko tégla. Ezzel meg is oldódott a legnagyobb ellenérv a renko indikátor ellen: eltakarja a gyertyákat! Nem, ezt úgy be lehet állítani, hogy mindent lássunk és ne legyen nagy zavar a grafikonon.

7) "Alert in new blocks" renko indikátor beállítás

Az „Alert in new blocks” beállítással értesítést kérhetünk új tégla kialakulásakor. Az indikátor saját riasztása kényelmes, a MetaTrader kézzel beállított árszint-figyelője viszont több lehetőséget adhat a jelzés idejének és szintjének megválasztására.

8) "Round the starting price" renko indikátor beállítás

Alapértelmezés szerint az egyes blokkok kezdő és záró árai úgy vannak beállítva, hogy azok a blokk méretének többszörösei. Például ha a blokk mérete 10 pipt , akkor a blokkok kezdő és végződő árai mindig ennek többszörösek lesznek, pl. 1,23 40 , 1,23 50 , 1,38 90 , 2,26 70 stb. Azaz a renko indikátor „kerek” számnál kezd, így mindig kerek lesz a tégla kezdő és záró értéke. 
Ezt a kerekítést kikapcsolhatjuk, és a renko indikátor blokkok kezdetét és végét az M1 történetében az első árra alapozhatja. Például, ha az M1 adatok nyitó ára 1,23743 és a blokk 0,0010 (10 pips), akkor minden renko indikátor blokk kezdő és záró ára x.xxx43, pl. 1.23843, 1.23943, 2.41543 stb.
Ez egy érdekes, bár számomra nem túl hasznos lehetőség. Ha a kereskedés szempontjából van értelme a kerekítésnek, akkor jó, hogy van ilyen. Számomra, aki az ár elmozdulást figyeli nincs jelentősége. 
Egy olyan esetben érdekes lehet, ha pld. 100 pipes a beállítás és ott valóban van haszna a tégláknál, ha kerek számokra igazodik. Ilyenkor nyilván a kerek százas szint és a tégla teteje és alja egybe esik. 

9) "Reversal factor" renko indikátor beállítás

Ez a beállítás határozza meg, mekkora ellenkező irányú árfolyammozgás után rajzoljon a program új téglát. A klasszikus Renko-változatot a 2.0 érték jelöli.

A klasszikus, 2.0 értékű Renko-beállításnál a trend irányában egy téglányi további elmozdulás új téglát hozhat létre, fordulathoz viszont általában két téglányi elmozdulás szükséges az utolsó tégla záróárától számítva. Az 1.0 érték egy másik, a range típusú megjelenítéshez közelítő változat. Ebben az ellenkező irányú téglához kisebb árfolyammozgás is elegendő. Oldalazó piacon emiatt több fel-le váltakozó tégla jelenhet meg.
A következő ábra bemutatja, hogyan térhet el a két beállítás ugyanazon árfolyammozgás esetében.

Érdemes ezt a lehetőséget oldalazó piacon is kipróbálni, és összevetni a hagyományos Renko megjelenítéssel.

10) "Maximum historic blocks" renko indikátor beállítás

Megadhatjuk, hogy mennyi téglát rajzoljon fel a chartra a múltban. Gyengébb gépek esetén van értelme csökkenteni ezt a számot, de egy elfogadhatóbb gépen már nincs, hiszen ott nem a számítási kapacitás, hanem a rendelkezésre álló perces adatsor szab határt az elemzésnek.  

11) "Build Renko data from history period” renko indikátor beállítás

Ezzel állíthatjuk be, milyen idősík árfolyamadataiból készüljön a Renko grafikon. Alapértelmezés szerint perces adatokat használ az indikátor, és ezt célszerű megtartani, ha megfelelő mennyiségű historikus adat áll rendelkezésre.
A hosszabb időközű gyertyákból számított Renko egyik korlátja, hogy az OHLC-adatok csak a nyitó-, maximum-, minimum- és záróárat rögzítik. A gyertyán belüli árfolyammozgások sorrendje nem rekonstruálható pontosan. Egy 50 pipes emelkedés mögött például jelentős átmeneti visszaesések is lehettek. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, a program a tényleges mozgástól eltérő téglasorozatot készíthet.
Nagyobb téglaméret és hosszabb távú vizsgálat esetén M5-ös vagy M15-ös adatokkal is dolgozhatunk, de az eredmény így nagyobb bizonytalanságot hordozhat. A visszateszteléshez a részletesebb adat általában előnyösebb.

A legfontosabb, a hagyományostól eltérő beállításokat átvettük. A következő részben pár extra beállítást vizsgálunk, egyrészt azt, hogy miképp lehet hagyományos renko indikátorrá visszabutítani az indikátort, azaz offline chartokat gyártunk, illetve kiexportáljuk a renko indikátor adatait.

12) A "Create offline chart" renko indikátor funkciók

Három beállítási lehetőséget találunk. Az MT4 szóhasználatában az offline grafikon azt jelenti, hogy az árfolyamadatok nem közvetlenül a bróker szerveréről, hanem a helyi program által előállított adatsorból származnak. A grafikon az indikátor működése közben továbbra is frissülhet. Ha eltávolítjuk az indikátort a forrásgrafikonról, az offline Renko chart frissítése is leállhat.

„Create offline chart period” beállítás a renko indikátornál

Itt adhatunk meg egy nullától különböző azonosítót az offline grafikonhoz. A hagyományos idősíkok értékeit, így például az 1, 5, 15, 30, 60, 240 és 1440 számot érdemes elkerülni. A bemutatott példában 111-et használtam, így az offline grafikon neve GBPUSD, M111 lett. Ezt a Fájl menü „Kapcsolat nélküli megnyitás” pontjában találhatjuk meg.

Érdemes megnézni az oszlopok számát, ami viszonylag alacsony, 100. Ez azért van, mert egy friss telepítésű MetaTrader 4-esen próbáltam ki, aminél nem töltöttem le a historikus adatokat. Ezzel jól lehet szemléltetni, hogy a brókerek egy része nagyon kevés historikus adatot ad alapból. A kezdeti időt a „Feladó” az utolsó időpontot a Címezett oszlopban látni. Az utolsó időpont - ha az indikátor fut - a jelenlegi dátumnak kell lenni. Itt is lehetőség van a chart bar, illetve japán gyertya megjelenítésre.

A generált grafikonokon időnként azt tapasztalhatjuk, hogy néhány Renko tégla hiányzik.

Az ilyen típusú offline grafikonok megjelenítése korlátozott lehet, ha egyetlen perc alatt több Renko tégla alakul ki. Kis téglaméret és gyors árfolyammozgás mellett előfordulhat, hogy az offline chart nem jeleníti meg az összes téglát külön elemként. Ilyenkor a részletesebb adatsor vagy a naplófájl segíthet az ellenőrzésben. A nagyobb téglaméret csökkentheti az ilyen esetek számát, de a grafikon értelmezését is megváltoztatja.

A TSV / CSV napló segítségével ellenőrizhetjük a tényleges előzményeket, ha az MetaTrader 4 nem képes teljes mértékben megjeleníteni a charton az összes blokkot. Erre nem sokszor van szükség, főleg, ha a hagyományos japángyertyás megjelenéssel együtt használjuk.

13) „Update the offline...” renko indikátor beállítás

Frissüljön a chart minden ticknél vagy ne? Ezt mindenki maga döntse el. Alaphelyzetben érdemes bekapcsolva hagyni, hiszen így folyamatosan látjuk a mozgást.

14) „Show „tails” in Renko bars” beállítása a renko indikátornál

Ha a köztes árfolyammozgások egy részét is látni szeretnénk, kapcsoljuk be a kanócok megjelenítését. Ez hasznos kiegészítő lehet a stop-loss szintek vizsgálatához, de továbbra sem helyettesíti a hagyományos árfolyamadatokat.

Renko indikátor utáni takarítás

Az indikátor offline grafikonfájlokat hozhat létre, amelyek eltávolítása később külön feladat lehet. Ezek rendszerint a MetaTrader adatkönyvtárának megfelelő history almappájában találhatók, például egy brókerszerver nevéhez tartozó könyvtárban. A bemutatott esetben a fájlnév GBPUSD111.hst. Törlés előtt győződjünk meg róla, hogy a fájlra már nincs szükség, és csak a saját magunk által létrehozott offline adatokat távolítsuk el.

A renko indikátor adatainak mentése: CSV/TSV log

Lehetőségünk van kimenteni az offline chart adatait, azaz a renko gyertyák adatait egy fájlba.

A „Filename to...” pontban adhatjuk meg a fájl nevét, a „File format” pedig a formátumot határozza meg. A CSV és a TSV közt választhatunk.

2018.02.05 00:15:00 1.41100 2018.02.05 00:33:00 1.41000

Az adatokat a legtöbb táblázatkezelő és szövegszerkesztő be tudja olvasni. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a megnyitott fájlt egy program zárolja, ezért az MT4 nem tudja tovább írni. Ha futó Renko indikátor mellett szeretnénk elemezni az adatokat, inkább készítsünk másolatot a naplófájlról.

A Renko indikátor kezdőpontjának beállítása

Az indikátorral megadhatjuk, mely időponttól kezdődjön a téglák számítása. Ehhez helyezzünk el a grafikonon egy függőleges vonalat, majd nevezzük át RenkoStart névre. A kezdőpont megválasztása hatással lehet a téglák későbbi elhelyezkedésére is, ezért összehasonlításkor ugyanazt a beállítást használjuk.

Összegzés - Megéri Renko grafikont használni?

A Renko grafikon a hagyományos, időalapú árfolyamábrázolás egyik alternatívája. A téglák meghatározott mértékű elmozdulás után alakulnak ki, ezért a kisebb ingadozások egy része eltűnik a képről, a trendek és az árfolyamalakzatok pedig könnyebben áttekinthetővé válhatnak. Ez hasznos lehet az elemzésnél, de közben olyan információk is elvesznek, amelyek a belépési és kilépési döntések során fontosak lehetnek.

A Renko alkalmazásakor figyelni kell a téglaméretre, a fordulási szabályokra és a bemenő adatok minőségére. A látványos historikus alakzatokból önmagukban nem következik, hogy egy kereskedési stratégia nyereséges lesz. Az eredményesség megítéléséhez megfelelő visszatesztelésre, a kereskedési költségek figyelembevételére és mintán kívüli ellenőrzésre van szükség.

A Renko így elsősorban az árfolyammozgások értelmezéséhez adhat további szempontot. Érdemes a hagyományos japángyertyás grafikon mellett használni, és a tényleges megbízásokat mindig a valós piaci árak alapján értékelni.