Okos pénz a tőzsdén: 7 módszer az okos pénz követésére

Bejegyzésünkben a gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező intézményi befektetők, azaz az okos pénz követésének módszereit nézzük meg. Arról lesz tehát szó, hogy milyen adatokból láthatjuk, hogyan gondolkodnak, milyen pozíciókat nyitnak az intézményi befektetők. Ezekre az információkra kezdő tőzsdei kereskedőknek azért van szüksége, hogy a piaci hangulatot megfelelően fel tudjuk mérni. A tőzsdei kereskedés során én hét mutatót figyelek, melyek segíthetnek abban, hogy felmérjük a hangulatot a tőzsdén. Mind a hét mutató valamilyen módon kapcsolódóik az intézményi befektetők, azaz az okos pénz követéséhez. Témáink:

• Miért kell követni az okos pénzt tőzsdei kereskedőként?
• Mennyi készpénzt tartanak a részvény alapok?
• Miért figyeljük, hogy mennyi készpénzt tartanak a részvény alapok?
• NAAIM index vizsgálata kezdő tőzsdei kereskedőként
• COT report használata a tőzsdei kereskedésben
• Hogyan alakul az intézményi befektetők, bennfentesek részvény vásárlása
• A forgalom vizsgálata a tőzsdei kereskedés során
• Okos pénz/buta pénz indikátor
• Okos pénz - buta pénz spread

Miért kell követni az okos pénzt tőzsdei kereskedőként?

Az okos pénz tehát azt jelenti számunkra, hogy a jól informált, nagy tapasztalattal, kereskedési, befektetési gyakorlattal rendelkező intézményi befektetők lépéseit vizsgáljuk. Az általam használt "követés" szót ne értsük félre, nem az a cél, hogy a lépéseiket másoljuk, hanem hogy a lépéseiket figyelemmel kísérjük, és a döntéseink során figyelembe vegyük.

Ugyanis az okos pénzt nem azért követjük, mert azt hisszük "tévedhetetlenek", hanem az okos pénzt azért követjük, mert nagy tőkét mozdítanak meg, így döntéseik nyomán trendek alakulhatnak ki vagy épp trendek törhetnek meg. Ha valaki azt gondolja az okos pénz tévedhetetlen, és azért kell követni az intézményi befektetőket, annak javaslom a következő bejegyzés tanulmányozását: Részvény célárak: Milyen hibákat követhetünk el a követésükkel?

Illetve az alábbi ábrát is nézzük meg. A táblázatot kb. 10 évvel ezelőtt fotóztam ki egy könyvből, sajnos a könyv címét elfelejtettem, így forrást nem tudok megjelölni. A táblázat azt mutatja, hogy az adott évben az elemzői (Analysts Estimate) és a közgazdászok (Economists  Estimate) várakozásai, előre jelzései mennyire voltak pontosak. Az Acutal Growth oszlopban pedig az adott évben az 500 legnagyobb amerikai vállalat árfolyam növekedése került feltüntetésre. Az oszlopok közötti különbség az elemzők, közgazdászok tévedése.

Röviden a lényeg tehát. Azért követjük az okos pénzt, azaz az intézményi befektetőket, a bennfentes kereskedőket, a nagybefektetőket, mert nagy tőkét mozgatnak meg a piacon, és ezek hatással lesznek a tőzsdei trendekre. Az alábbiakban tehát 5 olyan módszert mutatok be, melyekkel figyelemmel kísérhetjük az okos pénzt. Nézzük sorban ezeket a módszereket.

1) Mennyi készpénzt tartanak a részvény alapok?

Az alábbi képen 2017-es Goldman Sachs felmérés eredményét láthatod, és arról kapsz információt, hogy kik birtokolják a részvényeket.

Számunkra az érdekes, hogy a részvénypiac

• 24%-a befektetési alapok (mutual funds)
• 13%-a nyugdíj alapok (retirement funds) tulajdonában van.

Tehát a befektetési alapkezelők nagy tőkét mozgathatnak meg, nagy tulajdoni résszel rendelkeznek. Az amerikai részvénypiacon több ezer hagyományos befektetési alap fekteti be ügyfelei pénzét, és részletes tájékoztatást kell adniuk, melyről az ici.org oldalon szerezhetünk tudomást.  Bár kezdő tőzsdei kerekedőként bonyolultnak tűnhet az alábbi adatok értelmezése, hasznos tapasztalatokat, megfigyeléseket szerezhetünk, és jobban megérthetjük a piacot. Ezzel kapcsolatban én két dologra figyelek. Az egyik, hogy a részvény befektetési alapokba befelé áramlik a pénz, azaz a befektetők befektetési jegyeket vásárolnak. Vagy pedig kifelé áramlik a tőke, azaz kiveszik a pénzünket a befektetők. Az adatokat az ici.org honlap felső menü Reasearch & Statistics / Statistics menüpont alatt találjuk. Az alábbi kép segítségünkre lehet.

A https://www.ici.org/research/stats oldalon a " Monthly Trends in Mutual Fund Investing" sort keressük (a lap alsó részében találjuk). Ott pedig az aktuális havi beszámoló nyitható meg. A havonta megjelenő statisztikában pedig a "Net new cash flow of mutual funds" táblázat lesz számunkra érdekes.

A lenti példában azt láthatjuk, hogy a részvényekből 16,4 milliárd dollár áramlott ki, amely úgy oszlott meg, hogy az amerikai részvényekből (domestic) 24 milliárd dollár kiáramlás, míg többi részvénypiac (world) 7,6 milliárd dolláros beáramlást mutatott.  Az október hónapban is kiáramlást láthattunk.

Miért figyeljük, hogy mennyi készpénzt tartanak a részvény alapok?

A másik figyelendő szempont, hogy a részvény alapok mennyi készpénzt tartanak.  Bár részvény túlsúlyos befektetési alapok meghatározott szabályok szerint részvényekbe fektetik a befektetők pénzét, azonban a befektetési politika megengedi az alapkezelő számára, hogy a befektetők vagyonának egy részét készpénzben, vagy likvid eszközökben (rövid kötvény) tartsa.

Az általános gondolatmenet szerint tehát, ha a befektetési alapkezelőknél a készpénz mennyisége növekszik, akkor az jelzi, hogy az alapkezelők csökkentik a részvény kitettségüket, azaz a részvénypiacokon, a részvényárak csökkenésére számítanak, pesszimisták az alapkezelők.  

Azt is szem előtt kell tartani, hogy ha már nagy a befektetési alapok által tartott készpénz mennyiség, akkor az előbb utóbb visszaáramlik a részvényekbe, ami már az árak emelkedését idézi elő. Tehát magas készpénz arány esetében a befektetési alapkezelők a partvonalon várakoznak.

Fordított esetben pedig, amikor alacsony a befektetési alapok által tartott készpénz mennyiség, akkor optimisták az alapkezelők, az árak emelkedésére számítanak. Rekord alacsony készpénz szintek estében érdemes feltenni a kérdést, hogy az újabb vételek honnan érkeznek majd a részvénypiacra, ami a további emelkedést fenntartja. Ne feledjük, a részvényárak nem maguktól nőnek, új vevők érkeznek a piacra, és a növekvő kereslet növeli a részvény árát.

A fentieket egyetlen mutatóval a befektetési alapok likviditási rátájával vizsgáljuk. Itt pedig az 5%-os szint a határ, azaz 5%-os likviditási ráta alatt alacsony mennyiségű készpénzt tartanak a befektetési alapok és 5% felett már nagy mennyiségű készpénzt tartanak. Például egy 10%-os érték azt jelzi, hogy a partvonalon várakoznak az alapkezelők, még nem fektették be a készpénzt. Ha viszont 2-3% a likviditási ráta, akkor gyakorlatilag a vagyon nagy része be van fektetve. A témáról bővebben a következő cikkekben beszéltünk. Itt szó van arról is, hogy hol találjuk meg a fent tárgyalt adatokat:

• Miért érdemes figyelni, hogy mennyi készpénzt tartanak a részvénypiaci befektetési alapok?
• Miért, hogyan figyeld a befektetési alapokba beáramló illetve kiáramló tőkét?

A sentimentrader.com oldalon grafikon is követhetjük, hogy mennyi készpénzt tartanak az alapkezelők

(kép forrása: https://sentimentrader.com)

2)  NAAIM index vizsgálata kezdő tőzsdei kereskedőként

A NAAIM index segítségével szintén a befektetési alapkezelők lépéseiről kaphatunk képet. A NAAIM heti rendszerességgel végez kérdőíves felmérést a befektetési alapkezelők között, melyben az átlagos részvénypiaci kitettségüket vizsgálják. Tehát a mutató követésével figyelhetjük, hogy az alapkezelők részvénypiaci kitettsége csökken, vagy növekszik. Alacsony érték esetén kisebb a részvénypiaci kitettség, magas érték esetén pedig magas az átlagos részvénypiaci kitettsége az okos pénzt mozgató alapkezelőknek. Tőzsdei kereskedőként fontos információkhoz juthatunk, hiszen az alacsony kitettség az egyúttal azt is jelzi, hogy készpénzzel várakoznak a partvonalon az alapkezelők. Az alábbi képen az indexet láthatjuk, illetve a NAIIM honlapján az aktuális adatok itt érhetők el: http://www.naaim.org/programs/naaim-exposure-index/

A fenti képen alul az 500 legnagyobb amerikai társaság részvényindexét látjuk, néhány pontot levetítettem, hogy a kezdő tőzsdei kereskedők számára is világos legyen. A magas érték nem azt jelenti, hogy eladjuk a részvényeket, és az alacsony érték sem jelenti feltétlen azt, hogy részvényeket veszünk, mert emelkedés következik.

3) COT report használata a tőzsdei kereskedésben

A COT riport szintén egy hasznos információs forrás, amit a legtöbb kereskedő árupiaci, devizapiaci termékek esetében figyel, de erre lehetőségünk van a tőzsdei kereskedés során is. Ugyanis a főbb tőzsdeindexek határidős piacon is kereskedhetők, így az intézményi befektetőknek, hedge fundoknak, alapkezelőknek jelentést kell készítenie a felvett pozíciókról, melyet a határidős tőzsde hetente közzétesz. A dokumentum neve COT report, melyet vizsgálva rövidebb távon kapunk információt az okos pénz döntéseiről. Az intézményi befektetők széles köre és a hedge fundok is rövidtávon kereskednek, azonban a befektetési alapok általában hosszútávra vásárolnak részvényeket. Azonban ezek a befektetési alapok is kötnek fedezeti ügyleteket, melyek a határidős piacon jelennek meg, tehát a COT riportból láthatók.

Ha megnézzük az alábbi grafikont, akkor a kék görbe mutatja az alapkezelők short-pozícióinak változását.  Növekvő short-állomány azt jelzi, hogy az alapkezelők egyre több fedezeti ügyletet kötnek, azaz szerintük a részvénypiac túlértékelt, korrekció várható a tőzsdéken. Csökkenő érték esetén pedig egyre több alapkezelő számít a további emelkedésre a tőzsdén.

A tőzsdei kereskedés során a spekulatív tőkével rendelkező hedge fundokat is érdemes megvizsgálnunk. A COT riport ebben is a segítségünkre lehet, azonban a hedge fundok stratégiája eltér a befektetési alapoktól, tehát nem fedezeti ügyleteket miatt vannak a piacon.

Az alábbi képen a hedge fundok long pozícióit látjuk. Ha leépítik a long pozíciókat a tőzsdén a hedge fundok, akkor ez azt jelezheti, hogy nem bíznak az emelkedésben. Emelkedő long pozíciók esetében pedig egyre több heged fund spekulál az emelkedésre.

Értelemszerűen minden emelkedésben előbb utóbb bekövetkezik a korrekció, mivel elfogynak a vevők, azaz az emelkedésre spekulálók. Emiatt tehát a tendenciákat figyeljük, és extrém nagy long pozíciók esetén már számíthatunk arra, hogy elfogynak a vevők a tőzsdén. Alacsony long pozíciók mellett pedig a hedge fundok zárják, zárták a longokat.

A COT report adatainak elérését, értelmezését itt most nem részletezném. Kezdők számára a következő hivatkozás nyújt útmutatást.

4)  Hogyan alakul az intézményi befektetők, bennfentesek részvény vásárlása

A fenti három mutatóval a részvénypiac teljes egészét vizsgáltuk. Ugyanakkor arra is lehetőségünk van, hogy egy-egy részvény vonatkozásában megnézzük, mit csinál az okos pénz. Erről beszélünk ebben és a következő bekezdésben is. Itt is igaz, amit a COT riport esetében mondtam, hogy az intézményi befektetőknek, nagybefektetőknek (5%-ot meghaladó részesedéssel rendelkezők), a bennfenteseknek (Bennfentes kereskedés) bejelentési kötelezettsége van, ha részvényt vásárolnak, vagy eladnak. Ezek a tendenciák pedig nyomon követhetők. A tőzsdei kereskedés során tehát tekintettel vagyunk arra, hogyan változik az intézményi befektetők tulajdonrésze, és a bennfentes szereplők tulajdonrésze. A két adat nyilvános, bármely részvényszűrő programból kinyerhető. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy a kezdő tőzsdei kereskedők nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az adatok vizsgálatának. Én általában a finviz.com adatbázisát használom a tőzsdei kereskedés során, így most az adatokat itt magyarázom el.

Az alábbi képen az "Inst Own" sorban 61,5%-ot találunk, azaz az intézményi befektetők vásárolták meg a részvények 61,5%-át (az adatok nem aktuálisak, szemléltetési célt szolgálnak). Az "Inst Own" alatt pedig az "Inst Trans" sor mutatja, hogy az elmúlt három hónapban hogyan változott az intézményi befektetők tulajdoni hányada. Itt 1,07%-os csökkenést láthatunk, ami jelentéktelennek számít.

Emellett még a  gurufocus.com oldalt is használom. Itt az Ownership menüpont alatt, az "Institutional Ownership History %" grafikon mutatja hosszabb időre (akár évtizedekre) visszamenőleg a tulajdoni arány változást.

Az alábbi képen a egy másik részvényről kapunk információt. A dotkom lufi előtt 29% volt az intézményi befektetők aránya, ami fél év alatt 56%-ra emelkedett.  2007-ben (a 2008-2009-es válság előtt) 90%-ra emelkedett az intézményi befektetők tulajdoni része.

Önmagában nem a magas vagy alacsony értéknek, hanem a tendenciáknak van jelentősége. Ha ugyanis alacsony az intézményi befektetők aránya, de növekvő tendenciát tapasztalunk, akkor ez azt jelenti, hogy az okos pénz veszi a részvényt. Az eset fordítottja, amikor csökkenő tendencia figyelhető meg. Ebben az estben az okos pénz már csökkenti a kitettségét, adja a részvényeket. Bővebb részleteket itt nem írnék le, de a tőzsdei kereskedéshez fontos információt adhat a tulajdonosi kör, illetve az okos pénz vizsgálata, melyről itt beszéltünk.

5) A forgalom vizsgálata a tőzsdei kereskedés során

Utoljára hagytam a részvénypiaci forgalom vizsgálatát. Ez a mutató gyakorlatilag minden tőzsdei kerekedő számára fontos, azoknak is, akik napon belül kereskednek. A fő ok, amiért figyeljük a tőzsdei kereskedésben, hogy a részvény ára és a forgalom között szoros összefüggés figyelhető meg. Azt a szabályt követhetjük, hogy a forgalom növekedése a trend folytatását erősíti, azaz  egy emelkedő árfolyamú részvény piacán emelkedő forgalmat kell tapasztalnunk.

A kötésszám növekedése kifejezi, hogy új vevők érkeznek a részvény piacára. Utal arra, hogy növekszik az érdeklődés a részvény iránt. Ezek általános esetben pozitív tényezők egy emelkedésben.

A csökkenő forgalom pedig az érdektelenségre utal, alacsony kötésszám, kisebb érdeklődést jelent. A forgalom elsődleges jelzése tehát a trenderősítés, azaz ha növekvő forgalommal találkozunk, akkor egy erős trendet feltételezünk, ami lehet emelkedő vagy csökkenő. Bár azt nem tudjuk megállapítani, hogy magánszemélyek, vagy épp az okos pénz veszi a részvényeket, azonban ha napon belül vizsgáljuk a forgalmat, és az az átlagostól jelentősen eltér, akkor valószínűsíthető, hogy az intézményi befektetők is piacon vannak. További részletek a forgalom pontos értelmezéséről: Miért fontos a forgalom  a részvénypiacon?

6) Okos pénz/buta pénz indikátor

A sentimentrader.com oldalon számos olyan mutatót találunk, mellyel felmérhető a kisbefektetők, kezdő tőzsdei kereskedők, a háziasszonyok kereskedési hangulata (A témáról bővebben itt beszéltünk). Ezen felül pedig az oldalon az okos pénz követéséhez használt különböző indikátorokat is megtaláljuk. Ahogy az alábbi képen látható smart money/dumb money indikátor is nyilvános adatokat összegez számunkra. A mutató nagyon sok bemenő adattal dolgozik, például az OEX put/call ráta, nyitott kötésállomány, határidős piacon a kisbefektetők nyitott kötésállománya, népszerű befektetési alapokba (mint a Rydex sorozat) be és kiáramló pénz, kisbefektetői kötések a határidős piacon.  

(kép forrása: hsentimentrader.com)

A fenti kép alsó felében találjuk az indikátort (felette az amerikai tőzsdeindexet). Az extrém optimista tartomány 70% felett, míg az extrém pesszimista tartomány 30% alatt található. A kék görbe az okos pénz, a piros görbe a kisbefektetők piaci hangulatát mutatja. Részletesen nem térnék ki arra, hogyan értelmezzük a grafikont, itt beszéltük meg a témát: Mit csinálnak a háziasszonyok a tőzsdéken?

7) Okos pénz - buta pénz spread

Az előző bekezdésben tárgyalt indikátor egyszerűsített változata tulajdonképpen a fenti két bizalmi index különbségét mutatja. Azaz az okos pénz bizalmi index értékéből kivonjuk a buta pénz bizalmi index értékét, ezzel megkapjuk a különbséget. Ha a különbség nulla, akkor a két indikátor ugyanazon értéken van. Ha a különbség negatív, akkor a kisbefektetők optimistábbak, mint az okos pénz. Minél nagyobb negatív értéket látunk, annál inkább optimisták. A fordított esetben pedig az okos pénz az optimistább a kisbefektetőknél (pozitív tartomány).

A mutató határértékei 0,25 és -0,25-nél találhatók. Ha a -0,25-ös tartomány alatt mozog az indikátor, akkor a kisbefektetők sokkal optimistábbak. Ha pedig 0,25% fölött van a mutató, akkor az okos pénz optimista, a kisbefektetők pesszimisták. A határértékek visszateszteléséből kiderül, hogy a -0,25 alatt a vételi ügyletekkel 3%-os átlagos évesített hozam érhető el, azaz a vételi pozíció hozam/kockázata rossz. Ezzel szemben a 0,25 fölötti érték esetén a vételi pozíció átlagos évesített hozama 17%, azaz a hozam/kockázat jobb.  Ezek nem azt jelentik, hogy vételi vagy eladási jelet kapunk.

(kép forrása: https://sentimentrader.com)

A fenti mutatók elsősorban tehát az okos pénz oldaláról közelítik meg a tőzsdei hangulat felmérését. Léteznek más mutatók, melyek inkább a túladott, túlvett helyzeteket jelezhetik számunkra. Ezekről itt olvashatsz bővebben.