A külföldi tőzsdéken, konkrétan az Egyesült Államok tőzsdéin lehetőségünk van arra, hogy a normál kereskedési időn kívül, azaz a tőzsdei nyitás előtt, vagy a tőzsde zárás után kereskedjünk. Bejegyzésünkben a tőzsdenyitás előtti és tőzsdezárás utáni kereskedéssel kapcsolatos tudnivalókat beszéljük meg. Kitérek arra, hogy milyen megbízásokat használhatunk, milyen kockázata van a normál kereskedésen kívüli kereskedésnek, illetve milyen előnyöket szerezhetünk azzal, hogy a nyitás előtt vagy épp a zárás után kereskedünk.
Kereskedési időszakok az amerikai tőzsdéken
Mielőtt a nyitás előtti és zárás utáni kereskedéssel kapcsolatos részleteket megbeszéljük, határozzuk meg, mikor vannak az egyes kereskedési időszakok az amerikai tőzsdéken. A három nagy amerikai tőzsde nyitva tartása (Nasdaq, NYSE, ARCA) gyakorlatilag megegyezik, ugyanis 9:30-kor (EST szerint) nyitnak a tőzsdék, ez a magyarországi idő szerint 15:30-ra tehető. A zárásra pedig 16:00-kor (EST szerint) kerül sor, magyarországi idő szerint 22:00-kor. A fenti 15:30-22:00 közötti tehát a rendes, hagyományos tőzsdei kereskedés. Azonban a fentieken túl nyitás előtti és zárás utáni időszakok is meg vannak határozva, amikor szintén lehetősége van a kereskedőknek arra, hogy részvények vegyenek, eladjanak:
- A tőzsdenyitás előtti kereskedés (pre-market) EST szerint 4:00-9:30-ig tart, magyarországi idő szerint 10:00-15:30 között zajlik.
- Tőzsdezárás utáni (after hours) kereskedés az amerikai tőzsdén 16:00-20:00 EST szerint, azaz magyarországi időben 22:00 másnap éjjel 2-ig.
A fenti időpontokról azt kell tudni, hogy nem minden brókernél, nem mindegyik tőzsdén érhető el a tőzsde ilyen tág intervallumban, így általában a tényleges pre-market leszűkíthető a nyitás előtti 1,5 órára, azaz EST szerint 8:00-9:30-ig, ami magyarországi idő szerint ez 14:00-15:30 közötti időszakot jelent. A tőzsdezárás utáni kereskedés pedig leszűkíthető a 16:00-18:30 (EST szerinti) időszakra, magyarországi idő szerint ez 22:00-0:30-ig tartó időszakot jelent.
A fenti általánosítások után tehát a tőzsde nyitása előtti 1,5 óra, és a zárás utáni 2,5 óra tekinthető a tőzsdén kívüli kereskedésnek, amikor a kereskedőnek esélye is van arra, hogy ügyletet kössön. A fentiek részletezés után nézzük meg, hogyan működik a piac a fenti időszakokban.
Tudnivalók a tőzsdenyitás előtti kereskedésről
A tőzsdenyitás előtti kereskedés a fent meghatározott 1,5 órában elméletileg azt az előnyt adja a kereskedő számára, hogy még a tömeg előtt pozícióba tud lépni. Ez különösen akkor hasznos, ha valamilyen eseményvezérelt kereskedési stratégiát használunk a tőzsdéken. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor előnyt lehet szerezni azzal, ha idő előtt lépünk a piacra. Azonban egy átlagos kereskedési stratégia esetében jellemzően nem juthatunk előnyhöz azzal, hogy a nyitás előtt kereskedünk.
Fontos tudnivaló a nyitás előtti kereskedésről, hogy az amerikai makroadatok jellemzően 14:00 után kerülnek publikálásra, így gyakorlatilag a nyitás előtti időszakban reagál erre a részvénypiac. A fentieken túl a társasági gyorsjelentések vagy a nyitás előtt, vagy pedig a zárás után kerülnek publikálásra. Ennek függvényében heves reakciók érinthetik egy-egy részvény piacát már a normál kereskedésen kívüli időszakban.
Azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy előfordulhat a teljes fordulat, azaz például a nyitás előtti kereskedésben erőteljes árfolyam emelkedés tapasztalható, majd a normál kereskedésben ellenkező irányba mozdul a részvény árfolyam, esés következik be. Tehát a nyitás előtti kereskedésben tapasztalat folyamatok nem biztos, hogy folytatódnak a normál kereskedésben, így jellemzően csak nagyobb kereskedési tapasztalat után tudjuk hasznosítani a nyitás előtti vagy a zárás utáni kereskedés lehetőségeit. Ahogy korábban már utaltam rá, nagyrészt az eseményekhez kapcsolt kereskedési stratégiák veszik használt a normál tőzsdei nyitvatartáson kívüli kereskedést. A fenti előnyök kihasználása tehát csak egyedi esetekben lehetséges, ugyanakkor számos hátránya, kockázata is van a tőzsdenyitás előtti vagy tőzsdezárás utáni kereskedésnek. Ezeket megbeszéljük a következő bekezdésben. Legyünk vele tisztában, mielőtt kipróbáljuk a tőzsdei kereskedést a normál időszakon kívül.
Tőzsdenyitás előtti, tőzsdezárás utáni kereskedés kockázatai
Az egyik legfontosabb dolog, hogy a tőzsdenyitás előtti és tőzsdezárás utáni kereskedésben limit típusú megbízást lehet kizárólag használni. Nincs tehát piaci áras megbízás. A limit típusú megbízás pedig maga után vonja annak a lehetőségét, hogy a megbízásunk nem fog teljesülni. Tehát sokkal nagyobb odafigyelést igényel a limit típusú megbízás használata.
Szerencsésnek mondható, hogy nincs piaci áras megbízás, ugyanis nagyon sok egyedi részvény esetében ún. stub quote van elhelyezve az ajánlati könyvben. "Stub quote"-nak nevezzük a likviditás megőrzését szolgáló, piaci ártól nagyon távol levő árajánlatokat. Ha a részvény ajánlati könyvében csak stub quote van, és mi piaci áras megbízással kötnék az ügyletet, akkor a piaci ártól jelentősen eltérő áron is köthetnék ügyletet.
A következő kockázati tényező a piaci ártól távoli ajánlatok, azaz a stub qoute árak. Nem javasolt úgy kereskedni a nyitás előtti, zárás utáni időszakban, hogy nincs hozzáférésünk a részvény ajánlati könyvéhez (ideális esetben level 2-es hozzáférésre kell előfizetni), ugyanis nem fogjuk látni hol vannak az ajánlatok. Márpedig a normál tőzsdei időszakon kívül gyakori, hogy az ajánlatok nagyon távol vannak egymástól, azaz megnövekedett spreadre érdemes számítani. Ha például egy részvény ajánlati könyvében 1 cent az átlagos spread a normál kereskedésben, akkor ne lepődjünk meg a 10, de akár az 100 centes spreaden sem a tőzsdenyitás előtti, vagy zárás utáni kereskedésben.
A nagy spread tulajdonképpen az alacsony likviditás következménye, azaz kevés a piaci szereplő, kevesen kereskednek ezekben az időszakokban, így a spread mellett, a volatilitás is megnövekszik. A százalékos elmozdulások sokkal nagyobbak ezekben az időszakokban. Például egy részvény ára a normál tőzsdei kereskedés időszakában 2%-ot mozdul el, akkor a nyitás előtti kereskedésben ennek többszöröse is lehet az átlagos elmozdulás, melynek az az oka, hogy nincs ár az ajánlati könyvben, tehát nem fogunk tudni kereskedni valójában, csak drágán venni és olcsón eladni.
Ha például egy részvény adatainál azt látjuk, hogy 5%-os pluszban van a nyitás előtti kereskedésben, akkor ez az 5%-os plusz akár egyetlen kötéssel is kialakulhatott. Például az ajánlati könyvben a vételi ajánlat 20,5 dolláron van, a legjobb eladási ajánlat 21,5 dolláron van. Ebben a helyzetben ha vásárolni szeretnénk, akkor 21,5 dolláron lesz lehetőségünk, és ha ezt követően eladjuk a részvényeket, akkor 20,5 dolláron tehetjük meg. Tehát 1 dollár, azaz kb. 4,8%-os veszteségünk keletkezik. Természetesen az is kérdés itt, hogy mennyi volt a részvény záró ára a normál kereskedésben, és hogyan fog a nyitást követően változni a részvény ára. Ha a záróár felett veszünk sok százalékkal, például 5-10 százalékkal, akkor ott mindig kell valamilyen oknak lennie, valamilyen eseménynek, ami az áremelkedést okozta. Ellenkező esetben elképzelhető, hogy csak az alacsony likviditás okozza az árfolyam emelkedést, ami szépen eltűnik majd a normál kereskedési szakaszban.
További kockázata a nyitás előtti és zárás utáni kereskedésnek, hogy azt gondoljuk a nyitás előtti kereskedés meghatározza a normál tőzsdei kereskedés irányát. Ez valamikor így van, de valamikor nincs így. Fentebb is utaltam rá, ilyen következtetésekre ne alapozzuk a döntéseinket.
A brókercég választásra is nagy gondot kell fordítanunk, ha a nyitás előtti, zárás utáni időszakban szeretnénk kereskedni. Egyrészt van olyan cég, ahol erre nincs is lehetőség. Másrészt a nagyobb probléma, hogy a brókercégek határozzák meg, hogy milyen ajánlatokat látunk a nyitás előtti, zárás utáni kereskedésben. Arról már beszéltünk, hogy az amerikai tőzsdéken számtalan kereskedési helyszín van (Order routing-ról: melyik tőzsdén teljesül a megbízásunk?, ha ezek közül csak az egyikhez biztosít hozzáférést a brókerünk, akkor a nyitás előtti tőzsdei kereskedés ajánlatainak csak egy szűk részét fogjuk látni, melyből megint csak téves következtetéseket fogunk levonni. A fentieket még fokozza, hogy lassabb végrehajtás tapasztalható a normál tőzsdei kereskedési időszakon kívüli kereskedésben.
Érdemes a tőzsdenyitás előtt, vagy tőzsdezárás után kereskedni?
A hátrányok között nem hangsúlyoztam, de nagyrészt az intézményi, professzionális befektetők, kereskedők jelennek meg a pre és after market időszakokban, akiknek több éves, vagy évtizedes kereskedési tapasztalata van. Tehát kisbefektetőként sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a tájékozatlanságunk miatt veszíteni fogunk. Éppen ezért mindenképpen javaslom a fenti kockázatok megértését, és a gyakorlatban, tehát a pre és after market időszakában történő megfigyelését, mielőtt éles tőzsdei kereskedésbe fogunk. A fentieken túl, tehát ha már megfelelő gyakorlattal rendelkezünk, akkor eseményvezérlet stratégiák esetében és egyes egyedi esetekben jól jöhet a tőzsdenyitás előtti, vagy tőzsdezárás utáni kereskedés lehetősége.
Kapcsolódó téma:
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
