Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Fed és EKB kamatdöntés 2. negyedéves GDP adat Fogyasztói bizalom változása Gyorsjelentési szezon EU inflációs adatok EU GDP adatok Befektetői hangulat alakulása Olajár, gázár alakulása Iráni konfliktus fejleményei Újabb amerikai vámintézkedések

Előadás-sorozatunkban a következő témákat tárgyaljuk:Témáink: Oszatlékportfóliók elméleti háttere Fontos fogalmak, pl osztalékrally, osztalékgap Osztalék relevancia elméletek Gordon növekedési modell Osztalékmutatók Osztalékszűrők Adózási kérdések Mitől fenntartható egy osztalék? Mire érzékenyek az osztalékportfóliók Hogyan építs osztalékportfóliót a gyakorlatban? Osztalékkal kapcsolatos tévhitek és tévedések Az előadás előzménye: Az előadás előzménye:

A momentum egy, a tőzsdéken kimutatható hatás, melyre stratégiák széles köre épül. Ugyanakkor a témával kapcsolatos legtöbb vizsgálat heti és havi időtávokon, azaz több hetes, több hónapos ügyletkötési időszakon foglalkozott az összefüggéssel. Ugyanakkor a cikkünkben tárgyalt eredmények szerint néhány napos időszakon is kimutatható momentumhatás, de ez nem univerzális jelenség, és főként a fejlődő piacokon figyelhető meg, míg a fejlett piacokon inkább a rövid távú visszarendeződés dominál. Témáink: A momentum-hatás elméletileg nem létezik A rövid távú momentum felderítése Mely országokban létezik a hatás (1980-2017)? Mi az oka annak, hogy tőzsdénként eltérő eredményeket kapunk? A momentum-hatás elméletileg nem létezik Egy olyan részvénypiacon, ahol a befektetők teljesen racionálisan...

Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan értelmezhető a részvénypiac árazása a kötvénypiaci hozamok tükrében. A megközelítés lényege, hogy a részvények értékeltségét nem önmagában nézzük, hanem összevetjük a velük versengő alternatív befektetéssel, vagyis a hosszú lejáratú államkötvények hozamával. Témáink: Mit jelez a Fed model? Mi a probléma a Fed model jelzéseivel? Miért olcsóbbak a részvények, mint a kötvények? (Cape Yield) Mit jelez a Fed model? A „Fed-modell” vagy „Fed Stock Valuation Model” (FSVM) egy egyszerű, de sokat idézett megközelítés, amely a részvénypiac relatív árazását a kötvénypiaci hozamokhoz viszonyítva értelmezi. A modell alapgondolata szerint a befektetők különböző eszközosztályok között választanak, ezért a részvények vonzerejét nem érdemes önmagában vizsgálni, hanem...

Az előadás azt vizsgálja, hogy egy gyökeresen változó világban mennyire használhatók még a múltbeli tőzsdei adatok a befektetési döntésekhez. A 217 évet átfogó empirikus eredmények alapján bemutatja, mely hozamprémiumok bizonyultak tartósnak, melyek gyengültek meg, és hogyan kerülhetők el a történelmi adatok félrevezető értelmezésének csapdái. Témáink: „A múlt már nem érvényes” – a gyakori ellenvetés Mit jelent valójában a strukturális törés? Miért tartalmazhat mégis információt a hosszú idősor? Adatbányászat, publikációs hatás és a stratégiák gyengülése 217 év empirikus bizonyítéka Mely prémiumok maradtak fenn, és melyek nem? Hogyan használjuk helyesen a történelmi adatokat?

A költségátlagolás, angolul Dollar-Cost Averaging (DCA), a befektetők egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott módszere. Lényege, hogy előre meghatározott időközönként azonos vagy közel azonos összeget fektetünk be, függetlenül az aktuális árfolyamtól. A módszer egyszerű, fegyelmezett és pszichológiailag könnyen követhető. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy a költségátlagolás nem garantál nyereséget, és nem minden helyzetben eredményez jobb hozamot, mint az egyösszegű befektetés. A cikkben bemutatjuk a módszer működését, előnyeit, hátrányait, kockázatait, valamint azt is, hogy a múltbeli vizsgálatok alapján mikor lehet előnyösebb a DCA, és mikor az azonnali befektetés. Témáink: Hogyan működik a költségátlagolás? Milyen előnyei vannak a DCA-módszernek? Milyen hátrányai és kockázatai...

Léteznek-e egyáltalán tőzsdei buborékok, és ha igen, felismerhetők-e még az összeomlás előtt? Az előadásban a Fama–Shiller vita, a legújabb tudományos kutatások és a történelmi példák segítségével keressük a választ arra, hogy milyen jelek figyelmeztethetnek egy közelgő piaci buborékra, és mit jelent mindez a mai befektetők számára. Témáink: Hatékony piacok vagy irracionális piacok? (Fama–Shiller vita) A buborékok felismerésének módszerei Fama: „Bubbles for Fama” – léteznek-e buborékok? Mely mutatók jelzik előre az összeomlásokat? A buborékok négy lovasa Történelmi buborékok tanulságai Mit jelent mindez a befektetők számára?

A FIRE mozgalom mára Magyarországon is ismertté vált, így egyre több cikk, előadás, fórum és közösségi csoport foglalkozik azzal, hogyan érhető el a pénzügyi függetlenség, illetve miként lehet a hagyományos nyugdíjkorhatár előtt visszavonulni. A gazdasági médiában gyakran találkozhatunk az „így vonulj nyugdíjba 40 évesen” vagy a „12,5 év múlva nyugdíjba mehetsz” típusú állításokkal. Ezek azonban rendszerint leegyszerűsítik a problémát. A FIRE ugyanis nem egyszerű egy megtakarítási képlet, hanem több évtizedes befektetési, inflációs, adózási és életviteli kockázatok kezelése. Ebben a cikkben bemutatjuk a FIRE alaplogikáját, a 25× és a 4%-os szabályt, saját szimulációkkal megvizsgáljuk a fenntartható pénzkivétet, majd kitérünk a hozamsorrend kockázatára, a dinamikus kivételi stratégiákra és...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Külkereskedelmi mérleg alakulása Inflációs adatok Termelői árak változása Inflációs előrejelzések TIC adatok Fed bézs könyv Atlantai Fed GDP előrejelzés Megkezdődött a gyorsjelentési szezon Olaj- és gázár alakulása, iráni konfliktus eseményei Európai és magyar makroadatok

Egy vállalat úgy is képes növekvő árbevételt kimutatni, hogy közben a termékei iránti végső kereslet valójában nem emelkedett. Ennek egyik legismertebb módszere a channel stuffing, amelynek során a társaság a szokásosnál több terméket juttat el a forgalmazóihoz, gyakran jelentős kedvezményekkel, hosszabb fizetési határidőkkel vagy visszavásárlási lehetőséggel. A pénzügyi kimutatásokban emiatt átmenetileg kedvezőbb árbevétel és eredmény jelenhet meg, miközben a pénzáramlás, a követelések, a készletek vagy a későbbi termékvisszaküldések már egészen más képet mutatnak. A cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy: mit jelent pontosan a channel stuffing; hogyan torzíthatja el az árbevételt és a nyereséget; milyen ösztönzők állhatnak a háttérben; milyen jelek utalhatnak rá a pénzügyi kimutatásokban...