Hallgatói kérdéseket tárgyalunk meg előadásunkon a következő témákban: Megéri a drága trading tanfolyam vagy robot? Orderflow, volatility trading és smart money stratégiák nyomában Drága trading rendszerek: Mit érdemes tudni vásárlás előtt? Trading tanfolyamok és robotok: mire figyelj, mielőtt fizetsz? Orderflow, smart money concept, Turtle stratégia

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a nagy árfolyam-visszaesések után valóban szükségszerű-e a felpattanás a részvénypiacokon. Történelmi adatok alapján bemutatjuk, mikor érvényesül az átlaghoz való visszatérés, és mikor válik egy árfolyamesés tartóssá (külön vizsgáljuk 16 ország tőzsdeindexét, és 3000 amerikai részvényt). Témáink: Mit jelent a "visszatérés az átlaghoz", mean reversion? A mélyponton történő részvényvásárlás alapjai A lehetséges magyarázat: long-term reversal Olcsó részvények vásárlásának problémái Mi történt a 7516 black swan esemény után? Miért kockázatos mélyponton részvényt vásárolni? Nagy esés után a részvények nagy része nem tér vissza a korábbi szintre Mit jelent a "visszatérés az átlaghoz", mean reversion? A mean reversion az átlaghoz történő visszatérést...

Az előadásunk azt vizsgálja, hogy valóban jó stratégia-e egyedi részvényeket nagy esések után vásárolni, és ez miben tér el az indexalapú befektetéstől. Empirikus eredményeken (több ezer eset, Russell 3000 ) keresztül bemutatjuk, mekkora a tartós értékvesztés kockázata, és a részvények mekkora része képes hosszú távon felülteljesíteni az indexeket. Témáink: Egyedi részvényeknél érdemes nagy esés után vásárolni? Miben tér el a tőzsdeindex vásárlástól? Mi történt 7500 esetben a nagy árbevétel visszaesések után Russell 3000 részvények nagy esés utáni végleges törés valószínűsége S&P500 részvények nagy esés utáni végleges törés valószínűsége A részvények mekkora része teljesíti felül az indexet, kötvényeket. A részvények mekkora részével veszítettünk a múltban?

Az elmúlt években világszerte felgyorsult a jegybankok aranyvásárlása. A hírek rendszeresen arról szólnak, hogy egyre több ország csökkenti dollárkitettségét, és aranyba menekíti tartalékait. Ez a folyamat sokak szerint egy szélesebb trend része, és a globális pénzügyi rendszer lassú elmozdulása a dollártól, vagyis a de-dollarizáció. A felszínt vizsgálva valóban ezt láthatjuk, hiszen az arany aránya a jegybanki tartalékokon belül emelkedik, és egyes országok csökkentik amerikai állampapír-állományukat. Ez könnyen értelmezhető úgy, hogy a világ fokozatosan hátat fordít a dollárnak. A kép azonban ennél jóval összetettebb, és a cikkünkben megbeszéljük azt a hét tényezőt, amelyek miatt a jegybanki aranyvásárlások önmagukban még nem jelentenek valódi de-dollarizációt. Témáink: A világ...

Hallgatói kérdéseket beszélünk meg az alábbi témákban: Buffett portfóliójának egyszerű újraalkotása Értékalapú mutatók problémái, value-trap Értékalapú mutatók szisztematikus eredményei Piotroski F-score, szisztematikus szabályokkal Stock picking vs. momentum Hallgatói felvetések: "Az alapötlet a következő: Vegyük Buffett portfóliójának (Berkshire Hathaway) mindenkori 10 legnagyobb részvénypozícióját az elmúlt két évtizedből. Vizsgáljuk meg ezen cégek alapvető mutatóit a vásárláskori időpontban (például: P/B, P/E, P/C, P/S). A cél az lenne, hogy az így kapott „Buffett-képletet” teszteljük le más vállalatokra vagy egy hipotetikus portfólióra." fő kérdések, amikre keressük a választ: Egy ilyen fundamentális szűrés alapján összeállított portfólió felülteljesítette volna-e az S&P 500 indexet...

Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan értelmezhető a részvénypiac árazása a kötvénypiaci hozamok tükrében. A megközelítés lényege, hogy a részvények értékeltségét nem önmagában nézzük, hanem összevetjük a velük versengő alternatív befektetéssel, vagyis a hosszú lejáratú államkötvények hozamával. Témáink: Mit jelez a Fed model? Mi a probléma a Fed model jelzéseivel? Miért olcsóbbak a részvények, mint a kötvények? (Cape Yield) Mit jelez a Fed model? A „Fed-modell” vagy „Fed Stock Valuation Model” (FSVM) egy egyszerű, de sokat idézett megközelítés, amely a részvénypiac relatív árazását a kötvénypiaci hozamokhoz viszonyítva értelmezi. A modell alapgondolata szerint a befektetők különböző eszközosztályok között választanak, ezért a részvények vonzerejét nem érdemes önmagában vizsgálni, hanem...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Termelői árak alakulása és inflációs nyomás az USA-ban Külföldi tőkeáramlások és dolláreszköz-kereslet az Egyesült Államokban Lassuló növekedés és növekvő bizonytalanság az amerikai gazdaságban Gyorsjelentések, eredményvárakozások olajár-sokk idején Hazai gazdasági kilátások a választások után Globális tényezők szerepe a hazai kilátásokban

A járványt követő években megint nőni kezdett a GDP-arányos államadósság Magyarországon, ami önmagában még nem lenne probléma, de a magyar állam már a GDP közel 5 százalékát költi adósságszolgálatra, ami veszélyesen magas szint. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy valóban magas-e a magyar államadósság, létezik-e „veszélyes” szint, mi határozza meg az adósság fenntarthatóságát, és mit jelentenek a jelenlegi folyamatok Magyarország számára. Témáink: Létezik egyáltalán „veszélyes” adósságszint? Nem az adósság a kérdés, hanem a kamatteher Három út az adósság leépítéséhez A kulcs: növekedés vs. kamat Mi várhat Magyarországra a következő években? Cikkünk a HOLDblog oldalán, az alábbi hivatkozáson olvasható el: https://hold.hu/holdblog/allamadossag-kamatteher-adossagfinanszirozas/

A mesterséges intelligencia az elmúlt évek egyik legintenzívebben tárgyalt technológiai fejleménye, amelyet sokan a következő ipari forradalomként értelmeznek. A várakozások szerint az AI érdemben növelheti a termelékenységet, átalakíthatja a munkaerőpiacot, és új növekedési pályára állíthatja a gazdaságot. Ugyanakkor egyre több empirikus vizsgálat utal arra, hogy ezek a hatások rövid távon jóval korlátozottabbak, mint amit a piaci és médiabeli narratívák sugallnak. Cikkünkben azokat a friss, adatvezérelt kutatásokat tekintjük át, amelyek a ChatGPT megjelenése óta vizsgálják az AI elterjedését és gazdasági hatásait. Különösen a termelékenységre, a munkaerőpiacra és a vállalati alkalmazkodásra fókuszálunk. Célunk annak feltárása, hogy a jelenlegi empirikus bizonyítékok alapján az AI inkább...

A bejegyzésünkben a „10 legjobb nap” mítoszának járunk utána. Ez az állítás arra utal, hogy ha egy befektető kihagyja a tőzsdén a legnagyobb hozamú néhány napot, akkor a hosszú távú teljesítménye jelentősen romlik. Ebből jellemzően az következik, hogy nincs értelme időzíteni, hanem passzívan, a „vedd meg és tartsd” stratégia szerint érdemes befektetni. Témáink: Mi történik ha kihagyod a 10 legjobb napot? Hogyan azonosítsuk a legjobb napokat? Mit mutatnak az eredmények? Mi történik ha kihagyod a 10 legjobb napot? Általában részvénypiaci visszaesések időszakában jelenik meg a magyar és a nemzetközi médiában az az állítás, hogyha a tőzsdepánik alatt eladsz, akkor kihagyod a 10 legjobb napot, így a hozamod lényegesen kevesebb lesz. A Bank of America elemzőjének okfejtése a következő cikkben...