Előadásunkon azzal foglalkozunk, hogy a 2023-as lengyel kormányváltás milyen hatást gyakorolt a pénzügyi piacokra, és mennyiben vonhatók le ebből következtetések más országok, például Magyarország esetére. Hallgatói kérdések: "Választások és a BUX előadással kapcsolatban: Nem tartozik szorosan a témához de érdekelne hogy az adatok és tényezők megtisztítása után mit mondhatunk hogyan reagált a Lengyel fordulatra a piac ? Merjünk-e ebből valamire következtetni a magyar választásokkal kapcsolatban? Gondolom egyedi kérdésekre nem nagyon jut energia de lehet másokat is érdekelne a kérdés. "

Cikkünkben a geopolitikai kockázatok mérését és pénzpiaci hatásait vizsgáljuk, különös tekintettel arra, hogy a geopolitikai események hogyan befolyásolják a kötvénypiaci hozamokat és a befektetési eszközök jövőbeni teljesítményét. Fő kérdéseink: Hogyan mérhetők a geopolitikai kockázatok? Hogyan hatnak a kamatokra? Hogyan befolyásolják a befektetési eszközök hozamát? Milyen szerepe van a piaci rezsimeknek (nyugodt vs. stressz időszakok)? A geopolitikai kockázatok hatása a magyar tőkepiacon Hogyan mérhetők a geopolitikai kockázatok? A geopolitikai bizonytalanság mérése lényegesen bonyolultabb, mint a konkrét háborús események vizsgálata (ezeket lásd itt). A geopolitikai kockázatok definiálása során elkülönítünk geopolitikai eseményeket és fenyegetéseket. Ugyanis amíg a geopolitikai...

A választások idején rendszeresen előkerül az a kérdés, hogy mit üzen a piac? Erősödik vagy gyengül a forint, emelkedik vagy esik a tőzsde, csökken vagy nő az országkockázat a választás után? A közvélekedés erre gyors és egyértelmű választ vár, a múltbeli adatok viszont jóval árnyaltabb képet mutatnak. Nemcsak az számít, ki nyer, hanem az is, hogy a befektetők milyen gazdaságpolitikai pályát, kockázatot és nemzetközi környezetet társítanak az adott eredményhez. Cikkünkben az elmúlt évtizedek országgyűlési választásait követő piaci reakciókat vizsgáljuk meg a BUX index, az EUR/HUF árfolyam és a magyar-német 10 éves hozamspread alapján. Témáink: Hogyan vizsgáltuk a választások piaci hatását? Mit mutat a BUX a választások után? Hogyan reagált a forint? Mit árazott a kötvénypiac? Piacbarát...

A populista vezetők gazdasági hatása régóta vitatott kérdés a közgazdaságtanban. A több mint 100 évet és 60 országot vizsgáló kutatások alapján azt láthatjuk, hogy a populista kormányzás hosszabb távon gyengébb gazdasági teljesítménnyel jár, míg a demokrácia tartós növekedési előnyöket biztosít. Ebben a cikkben bemutatjuk a legfontosabb empirikus eredményeket. Témáink: A populista vezetési stílus sikerei Mitől lesz egy vezető populista? A populista vezetők és a gazdasági növekedés (1900-2020) Mennyit ér a demokrácia? Magyarország demokráciaindexe A populista vezetési stílus sikerei A populista, kirekesztő, ellenségkereső vezetői stílus az elmúlt évtizedekben szokatlanul sikeressé vált országok széles körében. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a megvizsgált 60 országban a hatalmon levő...

Előadásunkon azt vizsgáljuk, hogy a mesterséges intelligencia gyors terjedése ellenére miért nem jelentkezik még jelentős hatás a vállalatok termelékenységében és a makrogazdasági adatokban. A legfrissebb, több mint 6000 vállalatot vizsgáló nemzetközi felmérés alapján bemutatjuk, hogy az AI-projektek nagy része miért nem hoz még mérhető gazdasági eredményt. Témáink: Az AI gazdasági hatása egyelőre nulla? Az AI implementációk 5%-a sikeres? Legújabb vizsgálat, 6000 vállalat AI hatása a munkaerőre, termelékenységre

Az államadósság szintje önmagában félrevezető lehet. Megmutatjuk, miért a kamatteher és a gazdasági növekedés viszonya a döntő, és mit jelent ez Magyarország számára. Témáink: Valóban magas a magyar államadósság nemzetközi összevetésben? Van „veszélyes” adósságszint? Miért tudnak egyes országok magasabb adósság mellett is működni? Valóban az adósság szintje a legfontosabb tényező? Hogyan kezelhető az államadósság hosszú távon? Mi a megoldás a hazai államadósság kezelésére?

Az elmúlt években világszerte felgyorsult a jegybankok aranyvásárlása. A hírek rendszeresen arról szólnak, hogy egyre több ország csökkenti dollárkitettségét, és aranyba menekíti tartalékait. Ez a folyamat sokak szerint egy szélesebb trend része, és a globális pénzügyi rendszer lassú elmozdulása a dollártól, vagyis a de-dollarizáció. A felszínt vizsgálva valóban ezt láthatjuk, hiszen az arany aránya a jegybanki tartalékokon belül emelkedik, és egyes országok csökkentik amerikai állampapír-állományukat. Ez könnyen értelmezhető úgy, hogy a világ fokozatosan hátat fordít a dollárnak. A kép azonban ennél jóval összetettebb, és a cikkünkben megbeszéljük azt a hét tényezőt, amelyek miatt a jegybanki aranyvásárlások önmagukban még nem jelentenek valódi de-dollarizációt. Témáink: A világ...

A tőzsdei kereskedők és befektetők körében gyakran elhangzó érv, hogy ha a piac már több napja vagy hete egy irányba mozog, akkor „ideje a fordulatnak”. Ez az intuíció azonban sok esetben hibás, és komoly veszteségekhez vezethet. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy statisztikailag valóban nő-e a fordulat valószínűsége többnapos emelkedések vagy esések után, illetve bemutatjuk a mögötte álló egyik leggyakoribb döntési hibát, a szerencsejátékosok tévedését. Témáink: Van-e statisztikai jelentősége a többnapos emelkedéseknek/eséseknek? Mit jelent a szerencsejátékosok tévedése a tőzsdén? Miért ritkák a hosszú trendek? Mit mutatnak az adatok többnapos visszaesések után? Léteznek-e működő fordulós stratégiák? Van jelentősége, hogy mennyi ideig esik/emelkedik a részvénypiac? Tőzsdei blogokban...

A momentum egy, a tőzsdéken erősen kimutatható hatás, melyre stratégiák széles köre épül. Ugyanakkor a témával kapcsolatos legtöbb vizsgálat heti és havi időtávokon, azaz több hetes, több hónapos ügyletkötési időszakon foglalkozott az összefüggéssel. A cikkünkben tárgyalt vizsgálat szerint néhány napos időszakon is kimutatható momentumhatás, de ez nem univerzális jelenség: főként a fejlődő piacokon figyelhető meg, míg a fejlett piacokon inkább a rövid távú visszarendeződés dominál. Témáink: A momentum-hatás elméletileg nem létezik A rövid távú momentum felderítése Mely országokban létezik a hatás (1980-2017)? Mi az oka annak, hogy tőzsdénként eltérő eredményeket kapunk? A momentum-hatás elméletileg nem létezik Egy olyan részvénypiacon, ahol a befektetők teljesen racionálisan döntenek és a...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Fed kamatdöntés, sajtótájékoztató Gazdasági előrejelzés 2026-2027 A dedollarizáció nyomai Olaj- és gázkészletek alakulása Infláció alakulása, olajársokk hatása Kötvénypiaci hatások Hazai kötvénypiaci hozamok emelkedése Befektetői hangulat Hazai makroadatok