High yield jelentése, high yield kötvények kereskedése

Cikkünkben azoknak próbálok útmutatást nyújtani, akiket érdekel a vállalati kötvénypiac, ezen belül pedig a magas hozamot ígérő, bóvli kötvények piaca.  Az angol junk bonds megnevezés alapján, magyarul bóvli kötvényeknek nevezzük azokat a jellemzően vállalati kötvényeket, melyek befektetésre nem ajánlott kategóriába tartoznak. Ezek a kötvények jellemzően a befektetésre ajánlott kötvényekhez képest nagyobb kamatot fizetnek a befektetőknek. A bóvlikötvényeket angolul junk bonds, illetve high-yield bonds, azaz magas hozamú kötvények néven említik. A bóvlikötvények további jellemzője, hogy általában nagyon a kötvényhez kapcsolódó nemfizetési kockázat, mint a befektetésre ajánlott ún. "investment grade bond"-okhoz képest.

A high yield jelentése, kockázata

Az angol high yield megnevezés alapján, magyarul bóvli kötvényeknek nevezzük azokat a jellemzően vállalati kötvényeket,  melyek befektetésre nem ajánlott kategóriába tartoznak, jellemzően a befektetésre ajánlott kötvényekhez képest nagyobb kamatot ajánló kötvények. A bóvlikötvényeket angolul junk bonds, illetve high-yield bonds, azaz magas hozamú kötvények néven említik.

A high yield kötvények nagyobb kockázatot testesítenek meg, ezért spekulatív célokkal vásárolják. A bólvi kötvények esetén az adós, a kötvény kibocsátójának nemfizetési kockázata magasabb, mint a befektetésre ajánlott kötvények esetén. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden high yield kötvényt kibocsátó vállalat csődbe megy.

A nemfizetési kockázat egy egységesített jelzőszám, melyet  a hitelminősítő adatbázisok alapján tudjuk mérni. Erről már beszéltünk, illetve a gyakorlatban kipróbáltuk a Moodys.com adatbázisát: Moody's hitelminősítési adatok használata.

Eddig csak a  kockázatról beszéltünk, tartsuk szem előtt azt is, hogy a nagyobb kockázatért cserébe többlethozamra is számíthat a befektető. Különböző, visszatekintő elemzések alapján általánosságban elmondható, hogy a bóvli kötvények átlagos többlethozama 3-6% közötti a befektetésre ajánlott kötvényekhez képest.

A high yield kötvények többlethozama

A high yield kötvények többlethozama annak függvényében változik, hogy milyen a piaci hangulat, például válságok idején a befektetők eladják a kötvényeiket, a kötvényt vásárlók óvatosabbak, így a kötvények hozama megugorhat, árfolyamuk pedig esni fog.  Fordított helyzetben, amikor a nyugalom van a piacon, alacsonyak a hitelkamatok, a bóvli kötvények hozama is csökken, ez a high yield kötvények árfolyamuk emelkedéséhez vezet. Természetesen  a high yield kötvény nem jelenti automatikusan azt, hogy csődbe megy a társaság, de ha 100 céget vizsgálunk a befektetési és a nem befektetési, azza high yield  kategóriában, akkor a high yield kötvények kötvéynek kibocsátóira több csőd jut, mint a befektetésre ajánlott cégekre. (Fontos szempont, hogy a kötvény adósának csődje esetére nincs Beva, OBA stb kártalanítás). Például a Tesla is bocsátott ki olyan kötvényeket, melyeket a hitelminősítők befektetésre nem ajánlott, bóvli kötvény kategóriába soroltak.

Miért kockázatosak a high yield kötvények?

A high yield kötvények kibocsátó vállalat piaci és egyéb okok miatt csak úgy tud forrást bevonni, hogy magas kamatok mellett bocsát ki kötvényt. Azonban a magas kamatteher oda vezethet, hogy a vállalat nem tudja kitermelni a kötvény kamatának költségeit, ez is növeli a nemfizetési kockázatát a bóvli kötvényeknek.

Hogyan állapítható meg egy kötvényről, hogy bóvli kötvény?

A kötvényeket a hitelminősítő cégek (Moody's, Standards&Poors) kategóriákba sorolják. A Moody's esetében a Ba, az S&P esetében a BB kategória, illetve az alatta levő kategóriák már magas kockázatú kötvényeket jeleznek, melyek befektetésre nem ajánlottak. Ezek a kötvények tekinthetők tehát bóvli kötvényeknek.

Hogyan vásárolhatunk bóvli kötvényeket?

A high yield kötvényeket jellemzően külföldi brókercégeknél nyitott értékpapírszámlákon vásárolhatunk, azonban ezeknél a bóvli kötvényeknél fontos a diverzifikáció, így jobban járunk ha  ETF, vagy hagyományos befektetési alap keretei között fektetjük be a pénzünket. Általában az alapok neve utal arra, hogy bóvli kötvények vannak a portfóliójában, például junk bonds, high-yield bonds.

Hogyan és mikor célszerű bóvli kötvényekkel foglalkozni?

Ahogy fentebb már kitértünk rá, a bóvli megnevezés félrevezető lehet, mert azt gondolnánk, hogy ezek a vállalatok értéktelenek, csődbe fognak menni. A bóvli jelölés azonban nem ezt jelzi, viszont nagyobb az esély a nemfizetési kockázatra. Egy esetleges csőd esetén a kötvényesek kifizetése a felszámolás során elsőbbséget élvez (ha van mit felosztani) az elsőbbségi illetve közönséges részvényesekhez képest. A bóvli kötvényekkel kapcsolatos kockázat csökkenthetők úgy is, hogy nem egyetlen vállalat kötvényeit vesszük meg, hanem portfóliót alakítunk ki. Erre a legjobb módszer az erre a célra létrehozott ETF.

A kötvénypiac alapvető összefüggéseit figyelembe véve célszerű a belépést megtervezni a bóvli kötvények piacán, azaz az időzítésnek fontos szerepe van. Ugyanis amikor nagy a kockázatvállalási hajlandóság a tőkepiacokon, a befektetésre ajánlott kötvények, állampapírok hozama esik, akkor ebben a helyzetben a bóvli kötvények piacán is elegendő vevő lesz, és az elérhető többlethozam visszaesik. Mivel könnyebb a bóvli kötvényeket kibocsátani, vevőt (hitelezőt) találni a vállalatoknak, ezért a befektetők nem számíthatnak magas hozamra, vagy jelentős többlethozamra. Ez az az időszak, amikor a partvonalon célszerű várakozni. Ebben az időszakban egyébként a kötvények árfolyama emelkedik.  Az alábbi képen az amerikai FED adatbázisából láthatunk egy grafikont a bóvli kötvények hozamának változásáról.

Az aktuális adatokat itt érhetjük el: https://fred.stlouisfed.org/series

A fenti grafikonhoz annyit érdemes hozzátenni, hogy a szürke sávokban (dotkom lufi 2001-ben, és 2008-2009 hitelpiaci válság) recesszióban volt az Egyesült Államok gazdasága. A válságok idején jelentősen megugrottak a hozamok a bóvli kötvények piacán. Értelemszerűen a kötvények kibocsátása egyre nehezebb lett a vállalatok számára, ahogy a kockázatvállalási hajlandóság lecsökkent a világban, így a kötvények kamata növekedésnek indult. Olyan helyzetben tehát, amikor a kockázatvállalási hajlandóság megnő csak magasabb kamatok mellett tudják ezek a vállalatok a kötvényeiket kibocsátani és vevőket (hitelezőket) találni.

Jelenlegi, aktuális helyzetben kb. 5,5%-os hozam mellett fektethetünk a bóvli kötvények piacába (fenti grafikon jobb oldala). Közben pedig az amerikai államkötvények, például a 10 éves T-bond hozama kb. 2,5%, azaz a többlethozam 2% jelenleg, amit a bóvli kötvényeken elérhetünk. A fentebb meghatározott átlagos 3-6%-os többlethozam sáv alatt találjuk ezt a hozamot, illetve ahogy a fenti grafikonon is látható az elmúlt 20 év mélypontján találjuk a hozamokat.

A befektetésre ideális időpont tehát az az időszak, amikor  a high yield hozamok emelkednek, és ha összevetjük például az amerikai állampapírok hozamával, akkor a többlethozam is nagy legyen (2% alacsonynak tekinthető).

A bóvli kötvények piacán fontos a diverzifikáció

Fontos szempont, hogy egyetlen vállalat esetén jelentős kockázatot vállalunk, magas lesz a vállalat specifikus kockázat, így érdemes diverzifikálni, ha bóvli kötvény befektetést tervezünk. Erre a célra az ETF-ek kiválóan alkalmasak, és vannak kifejezetten bóvli kötvényekre specializálódott ETF-ek, amelyek akár 1000 vállalat kötvényét is tartják, így elmondható, bóvli kötvényekből jól diverzifikált portfóliónk lesz. ETF alapok esetében keressük az alap nevében az alábbi kifejezéseket:

• High Yield Corporate Bond
• High Yield Bond

Az időzítést a fentiekben megbeszéltük, arról is szó volt, hogy a diverzifikációról se feledkezzünk meg. További fontos tényező egy ETF esetén az alapkezelési díj, ami a fenti termékek esetében 0,3-0,5% közötti a cikk írásának pillanatában. További fontos szempont az ETF porfóliójában levő kötvények átlagos hátralevő lejárati ideje a duráció. Minél nagyobb az átlagos hátralevő lejárati idő, a piaci hozamok változására annál érzékenyebb lesz az ETF árfolyama. Az alap nevében, leírásában szereplő short term kifejezés általában arra utal, hogy  1-5 és közötti az átlagos hátralevő futamidő, ez alacsonynak, rövid távnak tekinthető. Ezek az ETF-ek a piaci hozamok változására kevésbé lesznek érzékenyek, mint a nagyobb lejáratúak.

A High Yield hozamok emelkedésére is spekulálhatunk

Arra is van lehetősége a befektetőknek, hogy a bóvli kötvények hozamemelkedésére spekuláljanak, azaz ebben az esetben az időzítés alapja az alacsony piaci hozam, alacsony többlethozam. Ilyenkor arra fogadunk, hogy a piaci hozamok növekedésével a bóvli kötvények piacán is hozamemelkedés lesz és egy ún. inverz ETF-et vásárolunk meg. Míg a nem inverz high yield ETF árfolyama akkor emelkedik, ha a kötvénypiaci hozamok esnek, addig egy inverz high yield ETF árfolyama akkor fog emelkedni, amikor a bóvli kötvények piacán a hozamok emelkedésnek indulnak. Fontos azonban azt is szem előtt tartani, hogy nem tudhatjuk meddig marad fent az alacsony hozamkörnyezet, ami akár évekig is tarthat (erre látunk példát most), így viszont az inverz ETF árfolyama folyamatosan csökkenni fog, azaz veszteségünk keletkezik. High Yield inverz ETF-ből is sokat találunk a piacon eben az esetben a high yield kifejezés mellett megtaláljuk a bear, short, inverse kifejezések egyikét az alap nevében.

Témához kapcsolódó cikkeink: Bukott angyalok: Valóban jó befektetések a tőzsdén?