Hogyan hat a klímaváltozás a gazdasági növekedésre?

A klímaváltozás gazdasági hatása egy aktívan vizsgált terület, és a témával kapcsolatban egy újabb tanulmány mutatott rá arra, hogy milyen hatásai lesznek az átlaghőmérséklet növekedésnek. A cikkünkben tárgyalásra kerülő anyagban 137 ország adatait dolgozták fel. Témáink:

• A klímaváltozás eddig feltárt hatásai
• A klímaváltozás hatásai a helyi hőmérséklettel korrigálva

Korábbi cikkeinkben már részletesen foglalkoztunk a klímaváltozás gazdasági hatásaival. Átfogó vizsgálatok azt mutatják, hogy a klímakockázat a jövőben beépülhet az érintett befektetési eszközök árfolyamába. Erre már ma is találhatunk példákat az ingatlanpiacon, kötvény és részvénypiacokon (itt beszéltük ezekről), azaz a befektetőknek a klímakockázat hatásait is figyelembe kell venni, ha hosszú távú döntéseket hoznak. Emellett számos vizsgálat mutat rá, hogy a klímaváltozással kapcsolatos események (hősokkok, szárazság, viharok) növelik az inflációt, de régiónként, és az országok fejlettségi állapota szerint jelentős különbségek tapasztalhatók (itt beszéltünk róla). A fenti változások (hősokk, szárazság, vihar) esetében megfigyelhető az is, hogy alapvetően negatív hatása van a gazdasági növekedésre (kivéve viharok, részletek itt). Ugyanakkor a fenti vizsgálatok nagyrészt arról számoltak be, hogy a növekvő átlaghőmérséklet egyformán negatív hatást gyakorol az összes ország gazdaságára, és főleg a szegényebb országokban erősödik fel a negatív hatása. Ezzel ellentétes véleményre jutottak a GDP and Temperature: Evidence on Cross-Country Response Heterogeneity cím alatti tanulmány szerzői.

A klímaváltozás hatásai a helyi hőmérséklettel korrigálva

A fentebb hivatkozott anyagban 137 ország területi, lokális átlaghőmérséklet változását, és a hőmérséklet-változás gazdasági növekedésre (egy főre jutó reál GDP) gyakorolt hatásait vetették össze. Ez az összevetés azért tekinthető egyedinek, mert nagyon sok kutatás a globális átlaghőmérséklet változása alapján becsüli meg az események országokra gyakorolt hatását, azonban az átlaghőmérséklet emelkedése területenként eltérő képet mutat, például hazánk esetében is nagyobb átlaghőmérséklet növekedés mutatható ki a globálisnál (iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva). Az alábbi grafikonon látható a globális átlaghőmérséklet-változás alapján milyen gazdasági hatásokra számíthatunk az egyes régiókban (zöld szín pozitív, piros negatív, fehér területeket nem vizsgálták).

A következő ábra pedig azt az esetet mutatja, ha figyelembe vesszük az átlaghőmérséklet változás területenként eltérő, és eltér a globálistól.

Az ábrák egy öt éves időszak hatásait mutatják (horizon 0 az időszak eleje, horizon 5 az időszak vége). Ha a globális átlaghőmérséklettel számolunk, akkor mind a szegény és mind a leggazdagabb országok között találunk negatív hatásokat. De a lokális hőmérséklet-adatokat figyelembe véve a fejlett országok esetében erős negatív hatások figyelhetők meg. Az alábbi grafikonon a fejlett országok gazdaságára gyakorolt hőmérsékleti hatásokat láthatjuk. A globális átlaghőmérséklet változás hatását a szaggatott vonalak, a területi adatokkal számolt hatást a fekete görbék szemléltetik.

A legszegényebb országok esetében az alábbi különbséget láthatjuk.

Összességében a derül ki a fentiekből, hogy összhangban a korábbi vizsgálatokkal a hőmérséklet-változásnak negatív gazdasági hatásai vannak. Ez kimutatható a globális és a lokális hőmérsékleti adatokon is. Másrészt az országok közel felében azt tapasztalhatjuk, hogy a hőmérséklet emelkedésére pozitívan reagál a gazdaságuk, de ez nagyrészt a szegényebb országokban mutatható ki, és a leggazdagabb országok, mint az Egyesült Államok esetében negatív hatásokat láthatunk.

Ugyanakkor a szerzők azt is kiemelik, hogy a fenti összefüggések az elmúlt 30 évtized megfigyelésein alapulnak, és nem lehetünk biztosak abban, hogy a hőmérséklet-változás és a gazdasági növekedés között kimutatott kapcsolat érvényes lesz akkor is, ha a globális átlaghőmérséklet 2-4 fokkal tér el az iparosodás előtti átlaghőmérséklettől. 2022-ben a globális átlaghőmérséklet 1,15 celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.