Warren Buffett módszere: 11 ok, hogy miért NEM való neked

Warren Buffett befektetési módszerei, elvei széles körben ismertek a befektetők és a befektetési iparág szereplőinek körében. Oktatásokon, tanfolyamokon tanítják Buffett módszereit, kihasználva a népszerűségét, de számtalan könyv került már kiadásra, mely Buffett módszerét taglalja. Nagyon sok befektető próbálja megtanulni, vagy épp követni Warren Buffett módszereit, egész egyszerűen arra az egyetlen tényre alapozva, hogy a befektetésekkel példátlan eredményt, és óriási vagyont halmozott fel. Azonban az oktatásokból, a módszereket népszerűsítő könyvekből általában kimarad az a rész, hogy Buffett-nek milyen előnye van egy átlagos befektetőhöz képest, és emiatt miért kockázatos a módszereinek követése. A bejegyzésünkben ezeket a problémákat fogjuk tárgyalni, azaz milyen hátránya van a Buffett-féle befektetésnek, miért nem fogod elérni azt az eredményt, amit Buffett. Témáink:

  • 1) Ha úgy akarsz befektetni, mint Buffett, akkor előbb szerezz 1 milliárd dollárt
  • 2) Ha úgy akarsz befektetni, mint Buffett, akkor szerezz befolyást egy cégben
  • 3) Ha úgy akarsz befektetni, mint Buffett, akkor legyen egy biztosító társaságod
  • 4) Buffett nagyon jó időpontban kezdte a befektetést
  • 5) Buffett egyre nehezebben tud felülteljesíteni
  • 6) Buffett hosszútávon gondolkodik, neked nincs annyi időd
  • 7) Buffett kevés részvényt tart a befektetési portfóliójában
  • 8) Értékalapú elemzésen alapul Buffett befektetési döntése
  • 9) Nagy visszaeséseket kell kiülnöd
  • 10) A value-trap is problémákhoz vezet
  • 11) Buffett módszere ciklikusságot mutat
  • Mi a probléma azzal, ha Buffett befektetéseit követed?

Két kitérőt tennék még, mielőtt rátérünk a problémákra. Az egyik, hogy nem Buffett befektetői tehetségét, eredményeit vonjuk kétségbe a bejegyzésben, hanem arra szeretnék rávilágítani, hogy ami Buffett esetében működik, az az átlagos befektető esetében nem biztos, hogy eredményre vezet. Warren Buffett részvénypiaccal kapcsolatost tanácsaira, véleményére ennek ellenére érdemes odafigyelni, és az általa alkalmazott módszer ismerete is bárki számára hasznos lehet, így jómagam is ajánlom az értékalapú elemzéssel foglakozó könyvek, mint a Graham Intelligens befektető, vagy a Mary Buffet – Buffettology című könyv tanulmányozását. Ezek vélhetően bármely befektető pénzügyi tudását fejleszthetik.

A másik gondolat, hogy az itthon, és külföldön Buffett nevével értékesített oktatások, tanfolyamok, egyes könyveknek egyébként semmi köze nincs Warren Buffett-hez, sőt maga Buffett is azt nyilatkozata, hogy az átlagos befektetőnek nem javasolja a módszereinek követését:

“My advice to the trustee couldn’t be more simple: Put 10% of the cash in short-term government bonds and 90% in a very low-cost S&P 500 index fund. (I suggest Vanguard’s.) I believe the trust’s long-term results from this policy will be superior to those attained by most investors – whether pension funds, institutions or individuals – who employ high-fee managers.” Warren Buffett

A fentiek értelmében Buffett egyszerű tanácsa úgy hangzik, hogy a megtakarításunk 10 százalékát rövid lejáratú államkötvényekbe, míg a 90 százalékát nagyon alacsony alapkezelési díj melletti amerikai tőzsdeindex alapba fektessük. Véleménye szerint ez a hosszú távú befektetés felül fogja múlni a magas díjak mellett elérhető aktívan kezelt alapok teljesítményét. A hosszúra nyúló bevezető után nézzük a problémákat.

1) Ha úgy akarsz befektetni, mint Buffett, akkor előbb szerezz 1 milliárd dollárt

A bekezdés címe, ami egyébként egy ismert vicc a befektetések világában, arra utal, hogy Buffett befektetési stratégiája azért működik, mert Buffett kivételes helyzetben van, és ez a kivételes helyzet a legtöbb átlagos befektető számára nem adott.

Kezdjük először azzal, hogy Buffett pályafutása elején, amikor még kisebb tőke állt a rendelkezésére, nem a jelenlegi módszerét alkalmazta, hanem az ún. net-net stratégiát, melyet Benjamin Grahamtől tanult. Ez egy alapvető értékalapú stratégia, melyről tanfolyamunkon is szó volt, és melynek lényege, hogy a kis piaci kapitalizációjú társaságok között olyan részvényeket keresünk, melyek aktuális árazása mélyen a könyv szerinti érték, illetve a likvidációs érték alatt van. Ezeknek a társaságoknak a kilátásai rosszak, vagy a piacán teljes az érdektelenség, és a befektetők nem foglalkoznak a társaság részvényeivel.

Általában két dolog történhet ezeknek a társaságoknak a piacán. Az egyik forgatókönyv, hogy megváltozik idővel a társaság kilátása, növekszik a profit stb.. Erre a részvény árfolyama erőteljes emelkedéssel reagál, tekintettel arra, hogy eddig mélyen a könyv szerinti érték alatt zajlott a kereskedése. Ebben az esetben a befektető rövid idő alatt jelentős profitra tehet szert. Buffett is beszámolt esetekről, amikor ezzel a stratégiával 50% fölötti hozamokat tudott realizálni. De ne feledkezzünk meg a másik forgatókönyvről sem, amikor a társaság csődbe megy. Ebben az esetben azonban nem veszít a befektető, mivel a könyv szerinti érték és a likvidációs érték alatt vásároltuk meg a részvényeket. Tehát a társaság felszámolása során a részvényesek a megmaradó vagyont elosztják. Nagyjából ez a lényege Buffett által alkalmazott "cigaretta csikk" befektetésnek. Részletek: Hogyan kereskedett Warren Buffett, amikor még kezdő volt. Később pedig pont azért hagyott fel Buffett ezzel a befektetési módszerrel, mert a megnövekedett tőke már nem tette lehetővé a hatékony befektetést ezeken a kis kapitalizációjú társaságok piacán.

 
 

2) Ha úgy akarsz befektetni, mint Buffett, akkor szerezz befolyást egy cégben

Az átlagos befektető, ha megvásárol egy-egy részvényt, akkor a társaság egy nagyon kis részét fogja tulajdonolni, így a szavazati joga, befolyása is nagyon kicsi lesz. Ezzel szemben Buffett gyakran szerez befolyást az általa kiszemelt társaságban. Ez pedig azt is jelenti, hogy beleszólhat a társaság irányításába. Erre egy átlagos kisbefektetőknek semmi esélye nincs, pedig a befektetés hosszútávú eredményeire a társaság működése, a profittermelő képessége, a megtermelt profit hatással van.

Azzal pedig, hogy egy befektető nagy vagyonnal rendelkezik, egyedi megállapodásokat is köthet, és kihasználhat egyedi helyzeteket. Közelmúltbeli példaként gondoljunk vissza a 2008-as gazdasági válságra, amikor a Goldman Sachs brókercégnek likviditási problémái támadtak. Ekkor a Goldman Sachs részvényei 110-120 dollár körül mozogtak a New Yorki tőzsdén és felajánlották Buffett-nek, hogy vásároljon 5 milliárd dollárért Goldman Sachs osztalékelsőbbségi részvényt (Hogyan működnek az elsőbbségi, osztalék elsőbbségi részvények) 10%-os osztalékhozammal, melyhez még egy opciót is kapcsoltak, azaz 5 éven belül 115 dollárért vásárolhat Buffett részvényeket. Öt évvel később a Goldman Sachs részvényei 180-190 dollárt értek, azaz Buffett 60%-ot nyert az opcióval, és közben 10%-os osztalékhozamot is kapott. Ilyen egyedi befektetési lehetőségekre tehát egy átlagos befektetőnek nincs lehetősége.

3) Ha úgy akarsz befektetni, mint Buffett, akkor legyen egy biztosító társaságod

Általában nem kerül a figyelem központjába, de Warren Buffett társasága a Berkshire Hathaway egyik üzletága a kockázati biztosításokhoz kapcsolódik. A társaság méretéről árulkodik, hogy 390 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és Buffett a Berkshire-en keresztül fekteti be vagyonát, az alábbi listában láthatod, hogy milyen részvényeket tart éppen a Berkshire Hathaway a tulajdonában.

Visszatérve a biztosítási üzletághoz, a biztosítási díjak egy hatalmas, az ügyfelek által befizetett tőkét jelentenek, melyet nem kell azonnal visszafizetnie a társaságnak, hiszen ezek kifizetése a biztosítottal kapcsolatos káreseményhez köthetők. Tehát egy biztosítói modell úgy működik, hogy a biztosítottak fizetik a díjat (ezt hívjuk prémiumnak), és egyes biztosítottak részére kifizetésre kerül a díj egy része (ez a claim). A kettő különbsége pedig az ún. insurance float. A folyamat gyakorlatilag ahhoz hasonló, mint amikor a bank betétet gyűjt, majd annak egy részét kihitelezi. Buffett azonban az insurance float összegét be tudja fektetni. Ezzel pedig más befektetőkhöz képest egyfajta tőkeáttételt ér el, ami javítja a hozamot. Ez pedig azt jelenti, hogy Buffett az átlagos befektetőhöz képest tőkeáttételt tud igénybe venni, alacsonyabb kockázatokkal, és olcsóbban, mint az átlagos befektető. Részben a fenti tőkeáttételnek köszönhető az, hogy Buffett 20%-os éves eredményével 1965 óta felülmúlja az S&P500 index teljesítményét (kb. 10%).  A fent leírtakról, a tőkeáttét működéséről Buffett a 2002-es befektetőknek írt levelében ír bővebben, melyből egy részletet ki is emelek:

“To begin with, float is money we hold but don’t own. In an insurance operation, float arises because premiums are received before losses are paid, an interval that sometimes extends over many years. During that time, the insurer invests the money. This pleasant activity typically carries with it a downside: The premiums that an insurer takes in usually do not cover the losses and expenses it eventually must pay. That leaves it running an “underwriting loss,” which is the cost of float. An insurance business has value if its cost of float over time is less than the cost the company would otherwise incur to obtain funds. But the business is a lemon if its cost of float is higher than market rates for money.”

A fentiekre mondhatjuk azt, hogy a teljes befektetett tőkéhez képest elenyésző az insurance float. Ez valóban így volt az 1970-1980-as években, de 2016-ban már 100 milliárd dollárt közelített az értéke. Erről Warren Buffett írt a 2016-os befektetőknek írt levelében, lásd alábbi táblázatot:

2016-ban Warren Buffett cégének piaci kapitalizációja 300-350 milliárd dollár volt, és ebben az időben az insurance float értéke 91,6 milliárd dollárra tehető, azaz ekkora összeghez fért hozzá Buffett gyakorlatilag kamatmentesen. Összehasonlításképpen egy átlagos hedge fund a high yield kötvények (5-7%) kamatszintje mellett tud tőkét bevonni.

4) Buffett nagyon jó időpontban kezdte a befektetést

Ahogy már korábban is beszéltünk róla Buffett már az 50-60-as években is sikeresen alkalmazott különböző értékalapú stratégiákat, de a mai befektetési módszereit az 1970-es években kezdte el alkalmazni. Ezt az időszakot követte egyébként az aranyévek a tőzsdén, amikor a 80-as években két évtizeden keresztül kétszámjegyű éves hozamokat lehetett elérni a tőzsdéken. Az alábbi grafikonon 1980-1999 közötti időszakot, a tőzsdéken elérhető hozamokat láthatod. Ezek voltak az aranyévek a tőzsdéken, a vizsgált 20 tőzsdéből 13 ország tőzsdéjén 10% feletti reálhozamokat érhettünk el.

Az aranyéveket azonban sokkal gyengébb tőzsdei teljesítmények követték. Az alábbi grafikonon 2000-2016 közötti évesített reálhozamokat láthatod. A vizsgát 20 országból 4 országban nem volt reálhozamod a részvénypiaci befektetésen, és csak 4 ország esetében volt 6% feletti reálhozam.

A fentiek mellett érdemes a tőzsdék értékeltségére is egy pillantást vetni. Buffett 15-ös P/E ráta mellett kezdett el befektetni, és a részvényeket hosszú évtizedeken keresztül tartja. Ha pedig most döntesz a befektetés mellett, akkor ezt 32-es P/E ráta mellett teheted meg (piros nyilakkal jelölve).

(forrás: multpl.com)

Arról pedig beszéltünk már korábban, hogy minél magasabb a Shiller-féle P/E ráta, annál rosszabb a várható jövőbeni hozam. Az alábbi grafikonon minden egyes pont egy-egy 10 éves befektetési időszak éves hozamát mutatja a részvénypiac értékeltségének függvényében. Az y tengelyen olvashatod le, hogy mekkora 10 éves, évesített hozamot lehetett elérni egy meghatározott P/E ráta mellett. A behúzott piros csökkenő egyenes pedig mutatja, hogy minél magasabb a P/E ráta annál kisebb a várható jövőbeni hozam.

(forrás: https://alphaarchitect.com)

5) Buffett egyre nehezebben tud felülteljesíteni

Már Warren Buffett is tett arra vonatkozó utalást, hogy a vagyona növekedésével, a Berkshire Hathaway kapitalizácójának növekedésével egyre nehezebb lesz a tőkére vetített korábbi százalékos hozamot elérni, hiszen mára már a Berkshire a 10 legnagyobb amerikai társaság közé sorolható a jelenlegi 550 milliárd dolláros kapitalizációjával. Amíg a Berkshire kisebb tőkével rendelkező, alacsony kapitalizációjú társaság volt, sokkal könnyebben tudta felülteljesíteni a piacot. Ahogy az alábbi képen is látható a Berkshire alfa mutató egyre kisebb (5 éves gördülő hozamon alapul a grafikon). Az alfa mutató itt Warren Buffett által elért eredményt és az S&P500 index közötti különbséget jelenti. Minél nagyobb a pozitív különbség, annál nagyobb volt a felülteljesítés mértéke. Ez főleg a 2000-es évek előtti időszakban volt jellemző

(kép forrása: fool.com)

Warren Buffett a 2020-as befektetőknek írt levelében maga is elismeri, hogy a jövőben már csekély mértékű felülteljesítésre lesz képes:

"The bad news is that Berkshire's long-term gains – measured by percentages, not by dollars – cannot be dramatic and will not come close to those achieved in the past 50 years. The numbers have become too big. I think Berkshire will outperform the average American company, but our advantage, if any, won't be great."

6) Buffett hosszútávon gondolkodik, neked nincs annyi időd

Ismert Warren Buffett idézet, hogy számára az ideális befektetési időtáv az örökké („our ideal holding period is forever”). Itt azonban ismét van egy alapvető különbség az átlagos befektető és Buffett között, mégpedig az, hogy Buffett egy tőzsdei társaságon keresztül fekteti be a vagyonát, és ez a társaság a halálát követően is működni fog. Tehát egy tőzsdei társaság esetében valóban tekinthető az örökkévalóság a befektetési időtávnak. Egy átlagos befektető számára azonban a befektetési időtáv véges, jellemzően 10-30 évben gondolkodhat egy befektető. Ugyanakkor 10-30 éves távokon a részvénypiac, és a vedd meg és tartsd technika nem kockázatmentes. A részvénypiaci alacsony kockázatú, és a legmagasabb hozamot hozó befektetés elve mögött 100 éves adatok állnak, azaz 100 éves befektetési időtávra vonatkoznak. A hosszútávú befektetők körében népszerű kamatos kamat hatás is csak akkor segíti a befektetőt, ha a hozamok lineárisan növekednek. A részvénypiacon azonban ez nincs így, azaz ha a 100 éves adatok alapján átlagosan 10%-os hozamot várunk, akkor az átlag körüli ingadozás, volatilitás miatt lényegesen kisebb lehet a befektető valós vagyongyarapodása, mint az évi 10%. A problémába most nem mennék bele, de itt tárgyaltuk részletesen, nézd meg a példákat.

7) Buffett kevés részvényt tart a befektetési portfóliójában

A kevés részvényre fókuszálás tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a Buffett portfóliójában mindössze 40-60 részvényt találunk, és ezek nem egyenlő súlyozással kerülnek a portfólióba. A vagyona nagy része mindössze néhány társaság részvényeibe kerül befektetésre. Az alábbi táblázatban Warren Buffett egy korábbi portfólióját láthatod. Bár 49 részvényből áll a lista, látható, hogy a befektetési vagyon 80%-a összesen 10 társaság részvényeiben van. A táblázatban a portfólióban szereplő részvények súlyozás szerint csökkenő sorrendjét látod. Buffett aktuális portfóliójáról itt találsz adatokat.

Ticker

Társaság neve

Iparág

Súlyozás

AAPL

Apple Inc

Consumer Electronics

23,77%

BAC

Bank of America Corporation

Banks - Global

12,39%

WFC

Wells Fargo & Co

Banks - Global

9,93%

KO

Coca-Cola Co

Beverages - Soft Drinks

9,40%

AXP

American Express Co

Credit Services

8,31%

KHC

The Kraft Heinz Co

Packaged Foods

5,33%

USB

US Bancorp

Banks - Regional - US

3,12%

JPM

JPMorgan Chase & Co

Banks - Global

3,02%

MCO

Moody's Corporation

Capital Markets

2,24%

BK

Bank of New York Mellon Corp

Asset Management

2,05%

DAL

Delta Air Lines Inc

Airlines

1,84%

GS

Goldman Sachs Group Inc

Capital Markets

1,77%

LUV

Southwest Airlines Co

Airlines

1,40%

GM

General Motors Co

Auto Manufacturers

1,34%

VRSN

VeriSign Inc

Internet Content & Information

1,18%

DVA

DaVita Inc

Medical Care

1,05%

CHTR

Charter Communications Inc

Pay TV

0,99%

UAL

United Continental Holdings Inc

Airlines

0,88%

USG

USG Corp

Building Materials

0,85%

V

Visa Inc

Credit Services

0,83%

AAL

American Airlines Group Inc

Airlines

0,70%

LSXMK

Liberty SiriusXM Group

Broadcasting - Radio

0,60%

MA

Mastercard Inc

Credit Services

0,58%

PNC

PNC Financial Services Group Inc

Banks - Regional - US

0,53%

COST

Costco Wholesale Corp

Discount Stores

0,53%

RHT

Red Hat Inc

Software - Application

0,47%

AMZN

Amazon.com Inc

Specialty Retail

0,43%

MTB

M&T Bank Corp

Banks - Regional - US

0,42%

TRV

The Travelers Companies Inc

Insurance - Property & Casualty

0,41%

SIRI

Sirius XM Holdings Inc

Broadcasting - Radio

0,39%

TEVA

Teva Pharmaceutical Industries Ltd

Drug Manufacturers - Specialty & Generic

0,34%

SYF

Synchrony Financial

Credit Services

0,33%

STOR

STORE Capital Corp

REIT - Diversified

0,31%

AXTA

Axalta Coating Systems Ltd

Specialty Chemicals

0,31%

STNE

StoneCo Ltd

Software - Application

0,29%

LSXMA

Liberty SiriusXM Group

Broadcasting - Radio

0,28%

QSR

Restaurant Brands International Inc

Restaurants

0,28%

TMK

Torchmark Corp

Insurance - Life

0,26%

PSX

Phillips 66

Oil & Gas Refining & Marketing

0,26%

LBTYA

Liberty Global PLC

Pay TV

0,25%

SU

Suncor Energy Inc

Oil & Gas Integrated

0,17%

LBTYK

Liberty Global PLC

Pay TV

0,09%

LILA

Liberty Latin America Ltd

Pay TV

0,03%

JNJ

Johnson & Johnson

Drug Manufacturers - Major

0,02%

PG

Procter & Gamble Co

Household & Personal Products

0,02%

MDLZ

Mondelez International Inc

Confectioners

0,01%

LILAK

Liberty Latin America Ltd

Pay TV

0,01%

UPS

United Parcel Service Inc

Integrated Shipping & Logistics

0,00%

VZ

Verizon Communications Inc

Telecom Services

0,00%

Warren Buffett egyike azon kevés befektetőnek, aki nem tartja szükségesnek a széles diverzifikációt és inkább fókuszált portfólióban gondolkodik. Egyik interjújában a témával kapcsolatban egy erős véleményt fogalmazotta meg:

"diversification is protection against ignorance. It makes little sense if you know what you are doing."

Ebben az értelemben pedig a diverzifikáció a tudatlanság elleni védelmet jelenti, azaz a képzetleneknek van szüksége arra, hogy diverzifikáljanak. Ha értünk ahhoz, amit csinálunk, akkor erre nincs szükségünk. Sajnos az átlagemberre, az átlagos befektetőre nem mondható el az, hogy tudja, mint csinál a részvénypiacokon. Vizsgálatok széles köre árulkodik arról, hogy az átlagos befektető alulteljesít, az átlagos tőzsdei kereskedő veszteséges. Vizsgálatok széles köre világít arra is rá, hogy a fókuszált, kevés elemből álló portfólió sokkal kockázatosabb (lásd itt és itt), és Hendrik Bessembinder vizsgálatai alapján azt is tudjuk, hogy egyedi részvények kiválasztásával:

  • 11,83% az esélye annak, hogy a befektetési tőkédet részben vagy teljesen elveszíted,
  • 57,4 százalék az esélye annak, hogy a kötvénypiaci hozamoknál rosszabb hozamod lesz,
  • 69,2 százalék az esélye annak, hogy a tőzsdeindexszel elérhető hozamot nem éred el,
  • 4% a valószínűsége, hogy megtaláld a sikeres cégeket,
  • 0,4% a valószínűsége, hogy a legsikeresebb cégeket megtaláld.

8) Értékalapú elemzésen alapul Buffett befektetési döntése

Buffett a befektetési módszereit Benjamin Graham munkáira alapozta, akit az értékalapú részvényelemzés atyjának is tekinthetünk. Buffett mellett egyébként több befektető is kiemelkedő eredményeket ért el Graham módszereivel:

  • Walter J. Schloss (1956-1984 között, az 500 legnagyobb amerikai vállalat, azaz S&P500 index hozama évi 8,4% volt, ezalatt Schloss eredménye évi 21%)
  • Tom Knapp (1968-1973 között, az S&P500 index évi 7%-os hozama helyett, évi 20%-os hozam)
  • Warren Buffett (1965-2006 között az S&P500 index évi 9%-os hozama helyett évi 21%-os eredmény)
  • Charles T. Munger (1962-1975 között S&P500 index évi 5%-os hozama helyett 19,8 %-os hozam)

Az értékalapú befektetésről röviden csak annyit mondanék, hogy különböző pénzügyi mutatók alapján keressük meg a pillanatnyilag alulárazott részvényeket, majd pedig ezekből az alulárazott részvényekből alakítjuk ki a portfóliót. A szabályrendszer összetett, tehát több különböző mutatót figyelnek az értékalapú befektetők, és azon túl, hogy ezeket a szabályokat követjük a mérleg és eredménykimutatás értékeléséhez is ismeretek szükségesek. A fentieken túl Buffett általában a versenyelőnnyel rendelkező cégekre fókuszál, azaz az ún. wide moat részvényeket preferálja. Néhány szempont Buffett befektetési döntéseihez:

  • Csak olyan társaságba fektess, melyet ismersz
  • Eredményesség vizsgálata
  • Eladósodottság vizsgálata
  • Profit margin vizsgálata
  • Előre jelezhető és bizonyított múltbeli nyereség
  • Árazási kérdések
A fenti pontokat bővebben megbeszéltük Buffett módszerével foglalkozó bejegyzésünk során (cikk közepe). Figyelembe kell venni a befektetőnek, hogy az értékalapú befektetés egy külön szakma, melyet meg kell tanulni, be kell gyakorolni, és a tanulási időszak után is hosszú órákat kell foglalkozni társaságok elemzésével.

9) Nagy visszaeséseket kell kiülnöd

Az alábbi képen láthatod a Buffett által irányított társaság, a Berkshire Hathaway részvényeinek az árfolyamát. Ahogy a képen is jelöltem, több esetben is jelentős visszaesést tapasztalhattál. Megjelöltem több ilyen esetet, amikor 20-50%-os visszaesés történt. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy csak azoknak érdemes Buffett portfólióját követni, akik fel vannak készülve ilyen mértékű visszaesésre. Természetesen elméletben átgondolni, és megélni az ilyen mértékű visszaesést az két külön dolog. Érdemes lehet tehát először a kockázattűrő képességünket felmérni. Erre akár szimulációkat is használhatunk. Más dolog az, hogy a grafikonon látunk néhány pontot, vonalat, ami 50%-os visszaesést jelent, mint megélni a valóságban, amikor hónapokon keresztül azzal szembesülünk, hogy csökken a befektetési portfóliónk, és folyamatosan rossz hírek érkeznek. Ha tehát nem tudod kezelni a nagy visszaeséseket, akkor Buffett befektetéseinek követése nem neked való.

Buffet befektetései, oktatás

10) A value-trap is problémákhoz vezet

A value-trap alapvetően arra a problémára utal, hogy az értékalapon olcsó részvények között nem csak a jó befektetési lehetőségek találhatók meg, hanem ott vannak a zsugorodó, csődbe menő társaságok. Egész egyszerűen azért, mert az értékalapú mutatók egyik tényezője a részvény ára (például P/B, P/E, P/S) vagy a társaság piaci értéke, és számos esetben tapasztalhatjuk azt, hogy egy társaság jövőbeni kilátásai leromlanak, ezt a piac árazza (leesik az árfolyam), de a fundamentumok még nem romlanak el (magas marad a nyereség, árbevétel 1-2 negyedévig). Ez pedig azt eredményezi, hogy értékalapon olcsó lesz a társaság. Később azonban bekövetkezik a fundamentumok romlása, így a társaság eltűnik az értékalapon olcsó társaságok közül úgy, hogy az árfolyama nem emelkedik, azaz többlethozamra sem számíthatnak a befektetők. Amíg tehát nagyon könnyű az értékalapon olcsó részvényeket néhány szűréssel megtalálni a részvénypiacon, addig sokkal nehezebb a "jó" és a "rossz" értékalapú részvényeket szétválasztani. Warren Buffettnek ehhez megvan a megfelelő szakértelme, több évtizedes részvénypiacon szerzett tapasztalata.

11) Buffett módszere ciklikusságot mutat

Néhány évvel ezelőtt a vezető gazdasági portálokon megjelent a hír, hogy az értékalapú befektetés, Warren Buffett stratégiája megbukott. A szenzációhajhász címek mögött ( Például a CNBC arra alapozva jelentette ki az értékalapú befektetés bukását, hogy egyetlen value ETF alap nem volt képes felülteljesíteni az S&P500 indexet az utóbbi 5 évben) azonban néhány rövid távú kimutatáson kívül mást nem találtunk, de kétségtelen, hogy ebben az időszakban (2015-ös, 2018-as év) között az értékalapú részvények elkezdtek látványosan alulteljesíteni. Az alábbi ábrán a növekedési és az értékalapú részvények relatív teljesítménye figyelhető meg. Jól látható, hogy az elmúlt években a növekedési részvények erősen felülteljesítenek, különösen a 2020 márciusa után induló bikapiacon figyelhető meg a jelenség. Vegyük észre az ábrán, hogy a múltban szisztematikusan előfordultak ilyen esetek.

Forrás: https://www.longtermtrends.net

Az eltelt időben nagyon sokan foglalkoztak a problémával. A helyzet odáig súlyosbodott, hogy témában szaktekintélynek számító, Nobel-díjas Eugen F. Fama is megvizsgálta a kérdést, és 2020. januári tanulmánya kimutatta, hogy 1963-2019 közötti időszakon a value-részvények havi átlaghozama 0,26% volt, szemben a növekedési részvények 0,21%-os átlagos havi hozamával. Ugyanakkor 1991-2019 közötti időszakon a valu részvények havi átlaghozama már csak 0,11% volt. A problémára számos magyarázat született kezdve azzal, hogy a P/B mutatót (értékalapú befektetők egyik alapvető mutatója) korrigálni kell, de a value-spread-ről is kiderült, hogy megbízhatóan jelzi előre azokat az időszakokat, amikor az értékalapú részvények várhatóan felültejesítenek. Talán a fentiek is rámutatnak arra, hogy az értékalapú befektetés egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik.

Mi a probléma azzal, ha Buffett befektetéseit követed?

A fentiekből már körvonalazódhatnak azok a problémák, mellyel a jövőben szembesülhetnek a Buffett módszerét követő befektetők. Alapvetően a befektetők az alábbi módszerekkel követik Buffett befektetéseit:

  • Megvásároljuk a Berkshire Hathaway részvényeket.
  • A Berkshire Hathaway részvényeket befektetési alapokon, befektetési egységhez kötött biztosításokon keresztül vásároljuk meg.
  • Gurukövető ETF alapokat, befektetési alapokat vásárolunk.
  • Megvásárolunk egy-egy részvényt, amely Buffett portfóliójában van.

Nézzük sorba a fentieket. Ha megvásároljuk a Berkshire Hathaway részvényeket, és így szeretnénk részesülni Warren Buffett évi 20%-os eredményéből, akkor könnyen lehet, hogy a jövőben csalódás fog érni minket. Egész egyszerűen azért, mert a társaság előbb utóbb túl nagy lesz, és a növekedési lehetőségei így korlátozottak lesznek. A másik probléma, hogy egyetlen társaság részvényeinek megvásárlása óriási kockázat, még akkor is, ha egyébként emögött 50-60 részvény áll (ennyibe fektette a társaság vagyonát Buffett). Ahogy látható volt fentebb, a társaság jelenleg is 390 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és egy komplett biztosítás üzletágat üzemeltet, tehát a vállalati kockázatokról sem szabad megfeledkezünk. Önmagában tehát egyetlen részvénybe történő befektetéssel a piaci kockázatok sokszorosát kell vállalnunk, lásd alábbi grafikon. A grafikont vizsgálva látható, hogy ha egy részvényt vásárolunk, akkor a vizsgált időszakban az átlagos kockázat 30% volt, míg 30 részvény vásárlásával közelíthetjük meg a piaci kockázatot. Ugyanakkor az is látszik, hogy a részvényszám növekedése egy idő után nem csökkenti a kockázatot lényegesen.

diverzifikáció

(forrás: investopedia.com)

A fenti vizsgálatok már minősített tőzsdei társaságok adatain történtek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy számos tőzsdén akár kis kapitalizációjú, vagy épp centes részvények is elérhetők, így a fenti adatokból mindössze azt a következtetést érdemes levonni, hogy kevés részvényszám nagyobb kockázatot jelent, illetve nagyobb részvényszám már nem csökkenti a kockázatot érdemben.

 
 

Szintén népszerű a befektetők körében, hogy a Berkshire Hathaway részvényeket befektetési alapok, gurukövető ETF alapok vagy befektetési egységhez kötött biztosításokkal érik el. Ezek mind olyan megoldások, melyek többletköltséggel járnak és évente folyamatosan felmerülő alapkezelési díjakkal. Emiatt költséghatékonyabb, ha közvetlenül vásároljuk meg a részvényeket.

Az utolsó eset, ami szintén népszerű a befektetők körében, azaz megvásárolnak egy-egy részvényt, melyet Warren Buffett is megvásárolt. Ilyenkor hangzik el az az érv, hogy „azért veszem, mert Buffett is megvette”. Jó példa erre az utóbbi időben az Apple, vagy a TEVA részvények. Sokan azért vásároltak belőle, mert Buffett is vásárolt, sőt még befektetési tanácsadók is azért ajánlják az ügyfeleiknek ezeket a részvényeket, mert Buffett is vásárolt. Ez a fajta részvénykiválasztási módszer azonban számos kockázatot hordoz magában. Egyrészt többször is volt arra példa, hogy egy-egy befektetéssel Buffett tévedett, és jelentős veszteséget realizált:

  • 1962-ben a Berkshire Hataway megvásárlása: Buffett eredetileg befektetőként szállt be a társaságba, mely a textiliparban működött. Ezt követően a textilipar teljesen leépült az Egyesült Államokban, de Buffett még 20 évig próbálta az iparágban tartani a társaságot. Buffett utólag úgy becsülte, hogy 200 milliárd dollárjába került ez a döntés.
  • 1993-ban Dexter Shoes: Buffett elmondása szerint a versenyelőnye évek alatt eltűnt a társaságnak.
  • 1998-ban U.S. Air elsőbbségi részvények: a társaság nem tudott elég bevételt termelni, de Buffett még időben ki tudott szállni, amit a szerencsének tudott be
  • 2001-ben, General Reinsurance: Buffett 800 millió dollár veszteséggel szállt ki a részvényekből
  • 2008-ban ConocoPhillips részvények: Buffett túl magas áron vásárolt, így több milliárd dollár vesztesége lett az ügyleten.

Ha átolvassuk Buffett befektetőknek írt levelét, akkor számos, a fentihez hasonló veszteséges ügyletekről tudomást szerezhetünk. Rossz, hibás döntésekkel semmi gond nincs, a részvényvásárlás természetes velejárója, melyet különféle kockázatkezelési módszerekkel kezelni lehet. Ennek része, hogy a portfólióban nem 1-2 részvény van, hanem sok. Hogy mi számít soknak, mi a kevés, arról itt beszéltünk: Warren Buffett féle fókuszált portfólió

Másrészt pedig egy-egy részvény kiválasztásával akkor is problémánk lehet, ha történetesen egy sikeres társaságba fektetjük a pénzünket. Jó példa erre a Coca-Cola részvények esete, melyről köztudott, hogy Buffett portfóliójának egyik fontos eleme. Emiatt a 90-es években nagyon sok befektető vásárolta meg a Coca-Cola részvényeit, azonban egész más árazási szinten, P/E ráta mellett. Képzeld el azt a helyzetet, hogy Buffett megvásárolt 10 dolláron egy részvényt, ami akkor 20 cent osztalékot fizetett, azaz 2%-os osztalékhozamot kapott. Ugyanezen részvény után most már nem 20 cent osztalékot fizet a társaság, hanem 3 dollárt. Ebben az esetben Buffett kezdeti befektetésére nézve most már az osztalékhozama 30%-os. Azonban, ha te most szeretnéd ezt a részvényt megvenni, akkor 10 dollár helyett, már 90 dollárt kell fizetned érte, így a 3 dolláros osztalék neked csak 3,3%-os hozamot jelent.

Összegezve tehát a fentieket, ha Warren Buffett befektetési módszerét szeretnénk követi, akkor jobban járunk, ha nem egy-egy részvényt ragadunk ki, hanem a teljes portfóliót másoljuk le. Ennek egyik alternatív lehetősége a Berkshire részvények megvásárlása, de ebben az esetben is diverzifikáljunk, és tartsuk szem előtt, hogy egyetlen társaságba történő befektetés jelentős kockázat, ideális esetben 50-100 társaságba fektetjük a pénzünket.

A másik vonalon pedig ott van az értékalapú befektetés, melyben Warren Buffett kiemelkedő eredményeket ért el. Azt gondolom érdemes ezeket az elveket, módszereket megismerni, és így Warren Buffett-tól is tanulni (ennek legjobb módja a befektetőknek írt levelek elolvasása 40 évre visszamenőleg, itt megtalálod a hivatkozásokat). Azonban a módszereket annak tükrében célszerű alkalmazni, hogy nincs 1 milliárd dollár kezdő tőkénk, nem tudunk befolyást szerezni társaságokban és nem is kaphatunk egyedi befektetési ajánlatokat, illetve nem gondolkodhatunk extrém hosszútávon. Ennek ellenére bármely befektető pénzügyi tudását fejlesztheti, ha olvas Warren Buffett gondolkodásmódjáról, módszereiről, az értékalapú befektetésről. Kapcsolódó téma:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak