Valuta és deviza fogalma, valuta váltás lehetőségei, valuta árfolyamok

Kategória: 

Valuta és deviza. Ez a két fogalom majd mindennap előkerül, de az a tapasztalat, hogy a két fogalom jelentével sokan nincsenek tisztában. Azt mindenki tudja, hogy ezek a külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos fogalmak, de a deviza és a valuta fogalmát sok esetben – még a médiában is – összekeverik.

Mi a deviza és a valuta fogalma?

Illetve miért fontos nekünk ezek ismerete? Ezt a kérdéskört járjuk körbe és összefoglaljuk azokat az ismereteket, melyekkel a deviza-, vagy valutaváltáskor, illetve azokba való befektetéskor ismerni kell. Illetve megismerkedünk pár érdekesebb fogalommal is, melyek a történelmi ismereteinket bővíthetik.

Mi az a valuta?

A valuta valamely más ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formája. Azaz a külföldi pénz, amit meg is tudunk fizikailag fogni: bankjegy vagy fémpénz, apró, érme formájában.
Azaz az euró, a dollár, a font, a tugrik (mongol), stb. amit a külföldi nyaralásunkból hazahoztunk, akár mert maradt, akár mert megtetszett és szépnek, érdekesnek találtuk az az adott ország valutája.

A meghatározás pontos, de pár olyan kitételt meg kell beszélni, ami a gyakorlati életben nem okoz gondot, de a pontos valuta fogalomhoz ismerni kell.
A valuta valamely ország törvényes fizetőeszköze. Itt kiemelném a törvényes fizetőeszközt, azaz akár az Európai Unió tagállamainak régi, az euró bevezetése előtti pénze már nem valuta. Ilyen példa az osztrák schilling, amit a 2002-es euró bevezetése után már nem tekintenek törvényes fizetőeszköznek. Fontos tudni, hogy a legtöbb tagország a régi, kivont valutáját átváltja euróra.  A schilling érméket és bankjegyeket például az Österreichische Nationalbank („Osztrák Nemzeti Bank”) korlátlan ideig beváltja euróra. Így azok sem károsulnak, akiknél ilyen előkerül. Szintén nem tekinthető – bár nem is elterjedt – valutának az úgynevezett helyi pénzek sem, melyet egy adott régió, vagy város ad ki. Ezek jellemzően érdekességek, és a helyi gazdaság fellendítését célozzák meg, de semmiképp nem valuták.

A magyar forint bankjegyei és érméi Magyarországon nem számítanak valutának, csak más országokban. Ilyen összefüggésben nem is használjuk a hazai pénzre a valuta fogalmát.

A valuta két megjelenési formája

A valuta jellemzően két formában van jelen. Papírpénz és érme, váltópénz képében. Ezt mindenki ismeri, de érdemes nyaraláskor – főleg egzotikusabb ország valutájánál – figyelni, hogy nem ugyanaz a kettő. Igaz az USA dollár konvertibilis valuta, de a papírpénzben megjelenő dollárt és a fémpénzben megjelenő centet nem azonos értékben váltják át a váltók. Így ha nyaralásunkban sok „apró” gyűlt össze érdemes azt helyben levásárolni, és nem hazahozni. Hasonló mód probléma merülhet fel, ha „fém” eurót szeretnénk beváltani. Bár fogalmilag a valuta egységes, de a papír és a fém közt sok helyen váltáskor eltérő árfolyamot alkalmaznak. Egyes helyeken 2-5% váltási plusz költséggel is számolhatunk.

Mi az a konvertibilis valuta?

Sok esetben hallani és idősebb korosztály emlékszik is rá, amikor a forint konvertibilis lett. Mit takar egy valuta esetén ez a fogalom?
Konvertibilis valuta: a nemzetközi pénzpiacon bárhol bármely valutára átváltható valuta. A fogalmat ismerni kell, bár jellemzően nem fogunk sok nem konvertibilis valutával találkozni, mert a nemzetközivé váló gazdaság megköveteli a probléma és kötöttség nélküli átválthatóságot. Ha az átválthatóság csak a deviza külföldiekre vonatkozik, akkor külső, ha deviza belföldiekre is, akkor belső konvertibilitásról beszélünk.

A valutához kapcsolódik pár fogalom, ami jellemzően napi haszonnal nem bír, de érdekességként ismerni illik:

  • Aranyvaluta: A XIX. és még a XX. század elején is több olyan ország volt, mely vállalta, hogy egy bizonyos árfolyam, de korlátlanul átváltja a papírpénzét aranyra, vagy ezüstre.
  • A gyengébb gazdaságú országok, amelyek nem tudták vagy akarták garantálni valutájuk átválthatóságát aranyra, általában rendeletileg igyekeztek pénzük értékállóságát biztosítani. Az ilyen pénzeket nevezték külföldön „papírvalutának”. A „papírvaluta” a mai szemmel érdekes, hiszen melyik valuta nem jelenik meg papír formában?
  • Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság után megszűnt a valuták aranyra való átválthatósága. Az erős országok ezután is biztosították saját törvényes fizetőeszközük (már tudjuk, hogy a saját pénz az nem valuta) nemzetközi forgalomképességét azzal, hogy próbáltak szilárd árfolyamon lehetővé tenni az átválthatóságát más valutára. Ekkor lett használatos a konvertibilis valuta, azaz átváltható valuta jelző ezeknél. A közbeszédben az ilyen pénzeket „kemény valutának” is nevezték, ellentétben a „puha valutákkal”, amelyek nem, vagy csak illegálisan voltak átválthatók. Ez a megkülönböztetés mindmáig fennmaradt, bár maga konvertibilis a legtöbb valuta, így a forint is, ami nem meglepő mód a puha valuták közé sorolt volt.

A nemzetközi pénzforgalomban a költséges és kockázatos valuta (készpénz) küldés helyett túlnyomórészt devizával történik, és napi szinten használjuk a deviza, a deviza számla, deviza árfolyam fogalmat. Így ezt is tisztázni kell.

A deviza fogalma

A deviza pénzhelyettesítő eszköz, valamely külföldi ország fizetőeszközére szóló, külföldön fizetendő követelés, illetve külföldi pénznemben jelentkező tartozás. Ennek több formája lehet: csekk, váltó, hitellevél, folyószámla-követelés. Azaz lényegi eltérés rögvest szembeötlő: a valuta az adott ország kormánya által kibocsájtott pénz fizikai megjelenése, amit meg tudunk fogni.

Mi az, amiben tényleges eltér a kettő, annak ellenére, hogy egyazon értéket képvisel? Ha van száz USA dolláros bankjegyünk, azaz 100USD értékű valutánk, azt az USA kormánya bocsájtotta ki. Az USA kormánya garantálja, hogy azt bármikor kötelező elfogadni az USA-ban, mint törvényes fizető eszközt. Ezzel szemben, ha valakinek száz dollár devizája a deviza számláján, azért nem az USA kormánya felel, nem ő garantálja azt, hogy meg is kapod valutában vagy el is tudod költeni, hanem az adott számla vezetője. Ezt az eltért soha nem szabad szem elől téveszteni, még akkor, sem ha a legtöbb országban betétbiztosítást, garanciát ígérnek a kormányok, ha az adott ország bankjait, brókereit választjuk.

 
 

Hogyan juthatunk valutához

A valutához jutás manapság nem jelenthet gondot, de át kell gondolni a folyamatot. Bár általánosságban igaz, hogy a számunkra fontos valutához korlátozás nélkül jutunk hozzá maga az valuta ára nagyon eltérhet.
Jellemzően forint és valuta relációban váltunk, ami történhet bankban, váltónál és magán forgalomban.
Itt máris szembesülhetünk az eltéréssel.
Egyrészt a valutának nem egyféle értéke van. Így meg kell ismerkedni a valuta árfolyam három fogalmával.

  • Eladási valuta árfolyam: ezen kapjuk meg a forintunkét az adott valutát. Forintért valuta tranzakció lesz.
  • Vételi valuta árfolyam: ha mi szeretnénk eladni a valutánkat, ennyi forintot kapunk érte. Valutából lesz forintunk.
  • Közép árfolyam: egyes elszámolásokat érintő árfolyam, ez nem érinti a mi tranzakciónkat.

A mai nap az adott bankban három árat is láthatunk

  • Valuta vételi: 311,42
  • Valuta eladási: 337,39
  • Közép: 324,41

Ugyanez a két érték egy váltónál, ugyanazon a napon:

  • Valuta vételi: 317,00
  • Valuta eladási: 326,50

A fenti példa már nagyon jól tükrözi, hogy érdemes komolyan és praktikusan körbejárni akár a valuta eladási, akár a valuta vételi lehetőséget. Nem mindegy, hogy egy 100 eurós (kiugrunk a határ másik oldalára vásárolni a hétvégére) váltásnál a kívánt összeget 33.740 forintért, vagy 32.650 forintért tudjuk beszerezni. Ez ilyen csekély összegnél is ezer forint eltérés.
Természetesen hasonló mód a „valutából forint” relációban is komolyan meg kell fontolni a helyet, ahol a külföldi utunkból megmaradt valutánktól megszabadulunk.

Most a példa legyen egy kanadai út, ahol maradt 100 kanadai dollárunk (CAD), amit el szeretnénk adni, mert a közeljövőben nem utazunk oda. Az adott váltónál ezt a ritkábban keresett valutát ezeken az árakon látjuk:

  • Eladási: 221,00
  • Vételi: 213,00

A bankunkban pedig:

  • Eladási: 226,38
  • Vételi: 208,96

Azaz a megmaradt valutánkért egyik helyen 21.300 forintot, a másik helyen pedig 208.960 forintot kapunk. Ami már jelentős eltérés, főleg annak tudatában, hogy a váltóval eseti, a bankkal pedig partneri viszonyban vagyunk. A deviza váltás már szűkebb lehetőséget ad, mert azt jellemzően valami pénzintézetben tudjuk megtenni. Azaz a saját bankunkban.

 
 

Vizsgáljuk meg azt a helyzetet, amikor a fenti 100 eurós vásárlást utalással szeretnénk megtenni, így nem valuta, hanem deviza igényünk lesz. Ne feledjük, hogy valutaváltás készpénz-készpénz tranzakció, a deviza váltás pedig virtuális.

Ilyen esetben a devizaárfolyamot kell vizsgálni. Aminél szintén az eladási ág, ami nekünk fontos.

  • Deviza eladás: 330,90

Azaz valamivel kedvezőbben jutunk hozzá a devizához, mint a valutához. Így felmerül az ötlet, hogy ha nekünk mégiscsak készpénzben, azaz valutában kellene az egyszáz eurónk. Jónak látszik, de ha belegondolunk, hogy a „1,335%, min. 1 232 Ft, max. 123 240 Ft” kondíció mellett, ami jelenleg egy adott banknál van, már nem biztos, hogy megéri.

Összefoglalva: érdemes ismerni a deviza és a valuta közti különbséget. Ami ennél is fontosabb, legyünk tájékozottak az eltérő valuta, deviza árfolyamokról és arról, hogy hiába van egy MNB által meghatározott eladási/vételi/közép árfolyam a tényeleges árak ettől erőteljesen eltérhetnek.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak