Pozíciótrading technikák a részvénypiacokon

Cikkünkben az ún. pozíciótrading tőzsde technikákat ismerjük meg. A pozíciótrading a tőzsdestratégiák azon csoportjába tartozik, melyek napi szintek kevesebb odafigyelést igényelnek, így kifejezetten alkalmas arra, hogy munka mellett is kereskedjünk a tőzsdén. A cikkünkben kitérek a pozíciótrading technikák alapjaira, megbeszéljük az előnyöket, és a stratégia kialakításhoz szükséges eszközökről is szó lesz. A részletek előtt kezdjük a tőzsdestratégiával kapcsolatos alapismeretek tárgyalásával.

Mit jelent a pozíciótrading, pozíció-kereskedés?

A pozíciótrading egy hosszabb időtávú kereskedési magatartás, gyakorlatilag egy-egy részvény kiválasztását, majd hetekig, hónapokig történő tartását jelenti. Ezeknek a tőzsdestratégiáknak a legnagyobb előnye, hogy kevés időráfordítást igényelnek, gyakorlatilag napi néhány perces munkát jelent, miután pozícióba léptünk. Mivel a pozíció kereskedés a középtávú tőzsdestratégiák közé sorolható, így sokkal kevesebb kötése lesz a kereskedőnek, mint például a swingtrade, vagy a daytrade kereskedés esetén. A különböző pozíciótrading technikákban a részvény kiválasztása során mind a fundamentális elemzésnek, mind pedig a technikai elemzésnek szerepe van, így a technika elsajátításához mindkét elemzési területen tájékozottnak kell lennünk. Nézzük, melyek a legfontosabb eszközei egy pozíció kereskedőnek.

A pozíciótrading tőzsdestratégiák eszközei, elemei

A pozíciótrading tőzsdestratégiák a fundamentális elemzés, és a technikai elemzés jelzéseit együttesen alkalmazzák. A fenti elemzési eszközök aránya változó, és inkább a technikai elemzés túlsúlya figyelhető meg a különböző pozíciótrading tőzsdestratégiákban. A fundamentális elemzést használjuk arra, hogy kedvező lehetőségeket találjuk, ez gyakran az alulárazott részvényeket jelenti, majd pedig a technikai elemzés adja meg a belépési jelzést.

A technikai elemzés egy tág terület, de azon belül a pozíciótrading tőzsdestratégiák nagyrészt a támaszok-ellenállások azonosítására, és az árfolyam alakzatok azonosítására fókuszálnak. Ezen a két területen tehát mindenképpen szerezzünk ismereteket, például a következő bejegyzések tanulmányozásával:

• Árfolyamalakzatok típusai, összefoglalásuk
• Trendek, trendelemzés, technikai elemzés

A fentieken túl a 200 napos mozgóátlag is egy meghatározó eleme a pozíciótrading tőzsdestratégiáknak, mivel nagyrészt a trend irányát a 200 napos mozgóátlag adja meg. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha emelkedik a 200 napos mozgóátlag, illetve ha a 200 napos mozgóátlag fölött mozog a részvény ára, akkor emelkedő trendet azonosítunk, ami a pozíciótrading technika szerint a vételi jelek keresését jelenti. Az esetek többségében egyébként a pozíciótrading tőzsdestratégiák vételi pozícióra adnak jelet, mivel a részvénypiacokon sokkal hosszabbak az emelkedő trendek. A csökkenő trendek pedig gyakran gyors lefutásúak, azaz hirtelen esések, majd oldalazások váltják egymást. Ez a piaci szituáció nem kifejezetten előnyös a pozíciótrading tőzsdestratégiák számára, mivel könnyen lemarad a kereskedő a belépésekről.

A fentiekhez még vegyük hozzá, hogy a pozíciótrading tőzsdestratégiák során jellemzően a részvény heti képe a kiindulási pont, azaz a heti grafikonon vizsgáljuk a részvény árfolyamát. Saját kereskedési gyakorlatomban ehhez a finviz.com részvényszűrőt használom, mivel gyorsan áttekinthető nagy mennyiségű részvény heti, havi grafikonja. Amennyiben megismerjük a támasz-ellenállások piaci működését, a trendek azonosítását, a 200 napos mozgóátlagot, akkor gyakorlatilag néhány másodperc alatt el tudjuk dönteni, hogy egy-egy részvény alkalmas lesz-e a pozíciótrading tőzsdestratégiának. A szűrés tehát nagyon gyorsan elvégezhető. Az alábbi képen néhány példát láthatunk. Az AGLE és AGO részvények az első szűrőn átmennének, mivel mindkét részvény árfolyama a 200 napos mozgóátlag felett mozog, és nem csökkenő trendben mozog az árfolyam.

Az AGX viszont kizárható gyorsan, mivel az árfolyam a 200 napos mozgóátlag alatt van, és nincs trend, majd a 45 dolláros szint felett lesz érdekes a pozíció kereskedő számára.

A részvény kiválasztási folyamat során azonban használhatunk szűrőket is, melyekkel alulárazott részvényeket kereshetünk. Erre jó lehetőséget ad a P/E mutató, vagy a P/B mutató alapján történő szűrés, de a 200 napos mozgóátlaghoz is igazíthatjuk a szűrést, illetve számos egyéb népszerű szűrési módszer létezik, melyekkel szűkíthetjük a pozíció kereskedésre alkalmas részvények körét. Az általános szabály az, hogy a fundamentális szempontok mellett érvényesüljenek a technikai elemzés jelzései is. Gondolok itt arra, hogy határozzuk meg a trendet, és a trend irányába vegyünk fel pozíciót.

Belépési jeleik: Kitörések

A különböző pozíciótrading technikák alapvetően négy belépési jelet használnak. A leggyakoribb a különböző szint áttörések kereskedése. Tehát egy meghatározott ellenállás áttörésével kapjuk a belépési jelet. Ahhoz, hogy az erős szinteket megtaláljuk, mindenképpen ismernünk kell a különböző tőzsdei árfolyam alakzatokat, de a kerek számok, az 50 és 200 napos mozgóátlag, a fibonacci szintek is erős ellenállást jelenthetnek, különösen akkor, ha egyetlen pontba több ellenállás koncentrálódik. Ilyenkor egy-egy pontra nagyobb befektetői figyelem irányul, ez pedig az árfolyam mozgásában is érezhető lesz, például a kitörés során sokkal több kereskedő lép pozícióba. Erős szintre az alábbi képen láthatunk egy példát. Az AGN részvények piacán a piros téglalappal jelölt helyen egy kerek számot (200 dollár) és egy éves csúcsot is látunk (2018 januárjában), illetve a múlt héten is kialakult egy csúcs. Látható tehát, hogy a piaci szereplők figyelik ezt a sávot. A fentieken túl a 200 napos mozgóátlag fölött zajlik a kereskedés, így a pozíciótrading technikában a 200 dolláros szint áttörése egy kitörési jel lehet. A kitörések során alkalmazható belépési lehetőségeket a következő cikkben tárgyaltuk:

• Árfolyamkitörés alakzatból, ellenállás szint alól
• Tőzsde belépési pontok, belépési technikák kitörés esetén

A kitörésekre építő pozíciótrading tőzsdetechnikák nagy hátránya, hogy a sikertelen kitörések esetén a csúcson vásárolunk, így nagy visszaesést kell elviselnünk. Az alábbi képen látható, hogyan képzeljük el az ideális kitörést.

Itt pedig egy példa arra, hogy mi történik nagyon sok esetben. Elindul a kitörés és nagy visszaesés következik be.

A kitörésekre építő pozíciótrading technika során nagyon szigorú szabálykezelésre, szabálykövetésre van szükség. Egyrészt tegyünk különbséget az éves csúcson történő kitörések, és egy nem az éves, történelmi csúcson mozgó részvény kitörése között. Másrészt a kitörések során a visszatesztelés kivárása javítja a találati arányunkat, így a stratégiánk visszaesésének mértéke csökkenthető. Igaz ugyanakkor, hogy több jó lehetőségről lemaradunk, viszont a tőzsdén végtelen számú jó lehetőségünk lesz, így maximum több időt kell fordítanunk a részvények keresésére. A fentieken túl a stop kezeléssel is mérsékelhető a kockázat. A saját kereskedésemben inkább a szűk stopokat használom, és újra belépek ha kistoppolódik a kötés. Azonban, amint a jó irányba mozdul el a piac, már nem követem szorosan a részvény árfolyamát, tehát nem húzom a stop-ot a pozíció után. Erre azért van szükség, mert hosszú hetekre szeretnénk pozícióba lépni, így a részvény volatilitásához célszerű igazodnunk (ATR indikátor erre a célra nagyon jó: ATR indikátor használata)

Belépési jelek: Korrekciók

Kevésbé tartom kockázatosnak azokat a tőzsdestratégiákat, ahol egy-egy korrekció során valósul meg a pozícióba lépés. Itt tehát nem trendellenes kereskedést folytatunk, nem egy mélyponton levő részvényt próbálunk megvenni. Hanem azonosítunk egy emelkedő trendben mozgó részvényt, majd a visszaesések, korrekciók végén lépünk pozícióba. Erre a célra jól használható a napos grafikon, azaz ezen az időtávon keressük a fordulós jelzéseket, legtöbbször alakzatokat.

Volatilitásalapú belépés

A volatilitás alapú pozíció trading tőzsdestratégiák lényege, hogy felismerjük, a részvények piacán az alacsony volatilitású időszakokat magas volatilitású időszakok váltják, majd ismét alacsony volatilitású időszak következik. Ez az árfolyam mozgásán az oldalazás-korrekció, trendirányú mozgás, majd ismét oldalazás-korrekció váltakozását jelenti. A volatilitás alapú belépés (Tőzsde indikátorok fajtái, jól használható tőzsdei indikátorok) során a cél, hogy megkeressük azokat a pontokat, amikor lecsökken a volatilitás, majd amikor ismét növekedni kezd a volatilitás, pozícióba lépünk a trend irányába. A módszer előnye, hogy a lecsökkent volatilitás miatt a stop megbízások is közelebb kerülnek (hozam-kockázat is jobb lesz), így akár nagyobb pozíció mérettel is ügyletet tudunk kötni, tekintettel arra, hogy a stop távolság fordítottan arányos a felvehető pozíció mérettel:

• Részvényvásárlás feltételei kezdőknek a kockázatkezelés szempontjából
• Hozam kockázat arány számítás, hozam kockázati mutató és összefüggései

A volatilitás mérésére az ATR illetve a bollinger szalag indikátorok használhatók jól.  Az alábbi képen az alacsony és magas volatilitású időszakok váltakozását figyelhetjük meg. Piros téglalappal jelöltem azokat a pontokat, ahol a bollinger szalag beszűkül, azaz lecsökken a volatilitás. A pozíció trader tehát olyan részvényeket keres ebben az esetben, amelynek piacán a volatilitás lecsökken.

Mozgóátlag keresztezések

A pozíció trading tőzsdestratégiák jelentős részében mozgóátlagon alapuló jelzésekre hagyatkoznak a kereskedők. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy rövid és hosszú mozgóátlagot használunk, majd amikor a rövid felfelé haladva keresztezi a hosszútávú mozgóátlagot, akkor vételi jelet kapunk. Illetve ha a rövid lefelé haladva keresztezi a hosszútávú mozgóátlagot, akkor pozíció zárási, eladási jelzést kapunk. Gyakori, hogy a pozíciótrading tőzsdestratégiákban a rövid mozgó a 30-40-50 napos mozgóátlag, a hosszú pedig a 150-200 napos mozgóátlagok egyike. Az alábbi képen egy példát láthatunk a 30 és 200 napos mozgóátlag keresztezési jelekre (piros négyzetekkel jelölve).

A fenti egy esetből ne vonjunk le messzemenő következtetéseket, ugyanis ha nincs trend, a mozgóátlag technika nagyon sok téves jelet ad, nem fog működni. Az alábbi képen a Tesla részvények árfolyama, illetve az oldalazás látható. Mivel a mozgóátlag késve ad jelet, így oldalazásban későn lépünk be, emiatt veszteséges lesz a technika. A mozgóátlagon alapuló jelzések azonban finomíthatók, illetve a stop kezeléssel is javítható a technika eredményessége. A mozgóátlag jelzéseket részletesen a következő bekezdésben tárgyaltuk: Mozgóátlagok használata a kereskedésben

A fentiekhez hozzátartozik, hogy a mozgóátlag keresztezésen alapuló jelzések objektív jelek. Ez előnyt jelent a kereskedés során, illetve további előny, hogy könnyen programozhatók a jelek, azaz visszateszteléseket tudunk végezni. 

A fentiekből látható, hogy a pozíciótrading technikák egyik előnye a kevés ráfordítási idő. Ha már kifejlesztettük, visszateszteltük a technikát, akkor a jelzések keresése egy részvényszűrő alkalmazással lerövidíthető. Ezt követően pedig hosszú hetekig is pozícióban tudunk maradni (ideális esetben), így jelentős munka nem lesz a kereskedéssel. Természetesen számos esetben téves jelet fogunk kapni, így csak hatékony kockázatkezeléssel érdemes a kereskedést folytatni. Ennek része a hozam-kockázat becslés és kötelező stop megbízást is használni.  Ahogy fentebb utaltam rá az a tapasztalatom, hogy amikor nincs általános erős trend a piacon, akkor a pozíciótrading tőzsdestratégiák nem hoznak jó eredményt. Például 2010-ben és 2015-ben is volt egy olyan év, amikor a tőzsdék oldalaztak, de a 2008-2009-es válság alatt sem teljesített jól a pozíciótrading, mivel gyors esések, hirtelen fordulatok voltak a piacon.