Buy and hold stratégia jelentése, előnyök, hátrányok, módszerek

Cikkünkben a buy and hold stratégiát tekintjük át. Megnézzük az előnyöket, hátrányokat, illetve mire célszerű odafigyelni a stratégia használóinak.

Mit jelent a buy and hold stratégia?

A buy and hold stratégia (magyarra lefordítva vedd meg és tartsd) azt jelenti, hogy a kockázatos eszközök árfolyam ingadozását a hosszú távú tartásukkal próbáljuk meg csökkenteni. A stratégia mögött az a megfigyelés áll, hogy ha az amerikai részvénypiacokon 15 évig tartottuk az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvényei, akkor a bankbetétek, kötvények hozamánál jobb eredményt értünk el a múltban bármikor is vásároltuk a részvényeket. A stratégia szerint tehát nincs jelentősége az időzítésnek.

A buy and hold stratégiák alapja az alábbi kimutatás, mely szerint ha az elmúlt 100 évben bármikor az 500 legnagyobb amerikai társaság részvényeiből álló portfóliót alakítunk ki, akkor bármikor fektettünk be, az eredményeinkkel felülmúltuk volna a bankbetétek hozamát, ha minimum 15 évig tartjuk a portfóliót. Az alábbi képen ennek a vizsgálatnak az eredményét láthatjuk, azaz a tartási időtáv növekedésével növekszik a valószínűsége annak, hogy jobb eredményt érünk el, mint a kockázat mentes befektetésekkel.

indexkövető stratégia

A buy and hold stratégia már a 60-as években is népszerű volt az Egyesült Államokban. Ismert befektetők, mint Warren Buffett is a buy and hold stratégia szerint fektette be, fekteti be vagyonát. Van azonban különbség a Buffett által alkalmazott értékalapú befektetés és a buy and hold stratégia között, részletekre hamarosan kitérünk. Illetve a teljes képhez hozzátartozik, hogy más módszerekkel (ún. cigaretta-csikk stratégiával) alapozta meg Buffett a vagyonát.

A buy and hold stratégiának tehát az a lényege, hogy megvásároljuk a részvényeket, és azokat tartjuk minden körülmény között, azaz a buy and hold stratégiát követők nagyobb pénzügyi válságok alatt is megtartják a részvényeiket. A hosszú távú befektetés során tehát érvényesülni tudnak a vállalati fundamentumok, és nem okoz problémát a rossz időzítés. A buy and hold stratégia egyszerűsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a befektetők körében elterjedjen.

 
 

A buy and hold stratégia előnye

A buy and hold stratégia előnyei közé sorolható, hogy egyszerű a stratégia alkalmazása, nincs más dolgunk csak megvenni és hosszú évekig 10-20-30 évig tartani a részvényeket. Mivel részvényeket vásárolunk, tőkeáttét nélkül, így a tartásnak nincsenek költségei, a kezdeti vételi és a jövőbeni eladási jutalékokon kívül (a valóságban persze nem ilyen egyszerű, a cikk végén kitérünk rá). Gyakori, hogy a hosszú távú befektetések adókedvezmény alá esnek (ilyen például a TBSZ számla), így ez is egy előnye a buy and hold stratégiának. A hosszú távú befektetés során tehát érvényesülni tudnak a vállalati fundamentumok, és nem okoz problémát a rossz időzítés.

 
 

Minden tőzsdén működik a buy and hold stratégia?

A buy and hold stratégia arra épít, hogy a cégek profitja növekszik, így hosszú távon az árfolyamuk is követni fogja a profit növekedést. Ez egy fontos kitétel ugyanis a világ számos más tőzsdéjén a múltban sem volt igaz ez az összefüggés, így pedig a részvény árfolyamok sem emelkedtek hosszútávon. A hosszútáv alatt itt a 15-20 éves távot értjük. Az alábbi grafikonon 19 ország tőzsdéinek évesített hozamát láthatod 1900-2016 között. Jól látszik a képen, hogy vannak olyan országok, ahol még extrém hosszútávon is gyenge eredményeket érhettünk el (részben a világháború miatti tőzsdei összeomlás okaként.) Az alábbi grafikont részletesen az Ezek a legjobb befektetések az elmúlt 100 év alapján című bejegyzésünkben beszéljük meg.

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/oktatas19/legjobb-befektetes-orszagok-szerint-03.png

Buy and hold stratégia hátrányai

A buy and hold stratégia múltbeli eredményeiről leírt adatok (azaz ha az S&P500 index részvényeit 20 éven át tartottuk, akkor a bankbetéteknél, kötvényeknél nagyobb hozamot érhettünk el, bármikor is vettük a részvényeket.) nem minden piacra, tőzsdére igazak. A leggyakoribb ellenpélda a buy and hold stratégia korlátaira a japán tőzsde index, a Nikkei eredménye. Ahogy az alábbi grafikonon láthatjuk, a Nikkei a 80-as évek végén elért csúcsot meg sem tudta közelíteni az elmúlt 25 évben. Ha pedig 1985-1990 között a buy and hold stratégia szerint fektettük volna be a pénzünket, 25 év után sem lenne hozamunk, veszteségesek lennék.

buy and hold stratégia ellenpélda

Olasz tőzsde 20 éve

aranykereszt a tőzsdén 10. példa

Svájci tőzsde 20 éve

aranykereszt a tőzsdén 11. példa

Az Egyesült Államok részvénypiaci hozamairól valószínűleg a legtöbb befektető elsőként értesül, hiszen itt érhető el a legnagyobb kutatási anyag, ráadásul az egyik legjobb teljesítményt nyújtó tőzsdéről beszélhetünk, ahol valóban igaz, hogy 20 évnél hosszabb időtávon nem volt példa arra, hogy a részvénypiac kockázati prémiuma negatív. Ugyanakkor 1960-1979 közötti 20 éves időszakban az évesített reálhozam mindössze 2,4% volt. Az 1920-1939 közötti időszak szintén kiemelhető. Ekkor a részvénypiac kockázati prémiuma évente 0,9% volt. A részvénypiac kockázati prémiuma tulajdonképpen a kötvények feletti többlethozamot jelzi, azaz azt mutatja meg, hogy a részvénypiac mennyivel teljesítette felül a kötvénypiaci hozamokat.

Az alábbi grafikonon az amerikai tőzsdén elérhető hozamot láthatod az 1900-as évektől kezdődően. A kimutatásban minimum 10 éves tartási időszakot feltételeztek, és azt vizsgálták, hogy az egyes esetekben, hogyan alakult a befektetés hozama. Ahol tehát az X tengelyen látod a 10-es feliratot, ott megtalálod az összes 10 éves befektetési időszak lehetséges évesített reálhozamát, azaz 1900-1909, 1901-1910, 1902-1911, és így tovább egészen 1993-2002 időszakig. Látható, hogy az összes esetben a reálhozamok évi -5% és 15% közötti tartományban szóródtak. Az összes eset mediánja 6% körüli. Ahogy pedig növeljük a tartási időszakot (X tengelyen haladunk jobbra) a hozamkülönbségek egyre inkább csökkennek, egyre több esetben közelítjük meg a medián hozamot. A Top Decile sávban látod a legjobb 10%-át az eseteknek, a Top Quartile a legjobb negyed, ugyanígy a Bottom Quartile a legrosszabb negyed, Bottom decil pedig a legrosszabb tized. Ha pedig a medián érték körüli sávot nézzük, akkor ott az esetek felét találod. A fenti felosztás valószínűségnek is tekinthető. Eszerint a múltban 50% valószínűséggel a jelölt sávban alakult a portfólió évesített reálhozama, és ebből az is kiderül, hogy a magas hozamra (10% felettire) az esetek 25 százalékában, míg 15% hozamra az esetek 10 százalékában volt példa a múltban.

forrás: Irrational Optimism

Európai tőzsdék, negatív reálhozamok a buy and hold módszerrel

Az európai tőzsdéken számos hosszabb időszakot találunk, amikor negatív reálhozamot realizáltak a befektetők. Többségük a második világháborúhoz köthető, illetve az 1960-1979 közötti időszak is kiemelhető:

  • Egyesült Királyság 1900-1919 között: 0,2% évesített reálhozam
  • Belgium 1900-1949 között: -1,7% évesített reálhozam
  • Belgium 1900-1919 között: -3,5% éves reálhozam
  • Dánia 1960-1979 között: 0,7% éves reálhozam
  • Franciaország 1900-1949 között: -0,5%
  • Franciaország 1930-1949 között: -5,8%
  • Németország 1930-1949 között: -2,2%
  • Németország 1900-1919 között: -4,9%
  • Írország 1900-1919 között: -2,6% éves reálhozam
  • Olaszország 1900-1979 között: 0,8% évesített reálhozam
  • Olaszország 1960-1979 között: -6%
  • Hollandia 1960-1979 között: 0,4%
  • Spanyolország 1910-1979 között: 0,4%
  • Svédország 1960-1979 között. 1%
  • Svájc 1910-1939 között: 1,6%

Látható a fentiekből, hogy a negatív reálhozam gyakran a második világháborúhoz vagy az 1900-1919 közötti időszakhoz köthető. Olaszország esetét is érdemes megnézni, itt nyolc évtizeden keresztül alig volt reálhozama a részvénypiaci befektetésnek. Japán külön kiemelhető, mert mindenképpen negatív csúcstartó:

  • 1910-1949 között -2,6% évesített reálhozam.
  • 1930-1949 között -9,5% évesített reálhozam.

Kockázati prémiumok alakulása vedd meg és tartsd módszerrel

A részvénypiac kockázati prémiumát külön vizsgáljuk. Az alábbi felsorolásban azokat az esetetek mutatom be, amikor 20 éves időszakon negatív a részvénypiac kockázati prémiuma. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy évente ezzel a százalékértékkel teljesített felül az, aki kötvényekbe fektette a pénzét.

  • Egyesült Királyság 1980-2000 között: -1,1%
  • Belgium 1920-1939 között: -0,5%
  • Belgium 1930-1949 között: -0,5%
  • Dánia 1920-1949 között: -1,9%
  • Franciaország 1960-1979 között: -1,8%
  • Németország 1960-1979 között: -1,8%
  • Írország 1900-1939 között: -0,6%
  • Olaszország 1960-1979 között: -4%
  • Hollandia 1910-1939 között: -0,9%
  • Spanyolország 1930-1959 között: -0,6%
  • Svédország 1910-1949 között: -0,3%
  • Svájc 1910-1949 között: -0,5%

A fentieken túl mindegyik ország esetében találunk olyan 20 éves időszakot, amikor a részvénypiac kockázati prémiuma 0-1% között volt, azaz alig tudták a részvények felülmúlni a kötvényeket. Ezen időszakok többsége 1960-2000 között került sor.

Mire figyeljünk a buy and hold stratégia alkalmazása esetén?

A buy and hold stratégai a múltbeli eredményekre támaszkodik, de semmi garancia nincs arra, hogy a jövőben is érvényesek lesznek a múltban tapasztaltak összefüggések. Érdemes ezt szem előtt tartani. Ha a buy and hold stratégiát alkalmazzuk csökkentsük a kockázatokat diverzifikációval, és más módszerekkel:

Milyen befektetési termékekből alakítsuk ki a portfóliót?

A buy and hold stratégia kialakításának legegyszerűbb módjai az index követő ETF jegyek, befektetési alapok, vagy az ún. unit linked életbiztosítások. A közös jellemzője ezen termékeknek, hogy valamilyen kezelési költséget fizetnünk kell évente. Célszerű odafigyelni arra, hogy mennyi a befektetés teljes éves költsége, ugyanis hosszú távon a kis eltérések is jelentős hozambeli különbséget okoznak. Azaz ha évente csak néhány tized százalékos különbség van a költségekben, akkor ez hosszú távon már jelentős hozamkülönbséget is okozhat.

A költségek között jelentős az eltérés, nagy általánosságban elmondható, hogy a részvény tartása a legolcsóbb, viszont nem tudunk több száz részvényből álló portfóliót kialakítani. A részvény után az ETF jegyek, majd a befektetési jegyek, és legvégül a biztosításokba ágyazott befektetések jönnek, mint a legnagyobb költséggel bíró befektetés. Természetesen lehetnek eltérések, a befektetés teljes költsége egy sarkalatos pont.

Azért, hogy lássuk, milyen nagy jelentősége van hosszútávon a befektetés költségeinek, tekintsük meg az alábbi grafikont. A piros oszlopok egy olyan befektetési alap éves költségeit mutatják, melynél az éves alapkezelési díj 0,11%, míg a szürke oszlopok mutatják egy 0,62%-os befektetési alap éves alapkezelési költségeit összesítve 10, 20, 30 éves időtávon 10.000 dollár befektetése esetén. A feltételezett hozam évi 6%.

Befektetések költsége

A fenti képen azt láthatjuk, hogy az alapkezelési költségekben egy minimálisnak mondható (0,62%-0,11% = 0,51%) fél százalékos eltérés milyen költség növekedést jelent. Ha 10.000 dollárt fektetünk be 10 éves távra, feltételezett 6 százalékos hozam mellett, akkor 10 év múlva 885 dolláros különbség lesz az egyenlegében a két befektetőnek. Értelemszerűen a 0,11%-os befektetés előnyére. 30 éves időtávnál már 7911 dollár lesz a különbség, ami már jelentős összegnek mondható, annak ellenére, hogy mindössze 0,51% a költségekben a különbség.

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak