Tőzsdei indikátorok: 5 jól használható tőzsde indikátor

Bejegyzésünkben összegyűjtjük azokat az indikátorokat, melyek kifejezetten tőzsdei kereskedésben használhatók jól. A felsorolás erősen szubjektív, az általam hasznosnak vélt indikátorok kerülnek bemutatásra. Arra is kitérek, hogy az indikátorok egyes jelzéseit hogyan, illetve mire használom.

Tőzsde indikátorok fajtái

Mielőtt konkrét indikátorokat említenék meg, beszéljük meg a tőzsdei indikátorok típusait. Alapvetően két indikátor fajtáról beszélhetünk. Az egyik indikátor fajta a technikai elemzők által széles körben használt indikátorok, melyek a részvény árfolyamát és forgalmát veszik alapul a számításuk során. A lényege tehát ezeknek az indikátoroknak, hogy egyetlen részvény árfolyamáról adnak információt.

Ha körülnézünk a különböző tőzsdén alkalmazott stratégiák között, figyeljük a híreket, akkor gyakorlatilag indikátorok végtelen sorával találkozhatunk. Bár való igaz, hogy több száz különféle indikátor létezik a tőzsdéken, ezek azonban jól csoportosíthatók, és egy-egy csoportba tartozó indikátor jelzése, alapja tulajdonképpen megegyezik. Nézzük a főbb csoportosítási szempontokat. Technikai elemzés indikátorai:

• Trendkövető pl. mozgóátlagok, MACD, TRIX
• Volatilitást mérő, pl. VIX, bollinger szalag, ATR,
• Forgalomalapú, volumen-alapú, pl. OBV, Chaikin, forgalom
• Változással egy időben jelző (oszcillátorok), pl. RSI, Stochastic

Részletek a technikai elemzés indikátorairól: 15 oldalas útmutató az indikátorok használatáról

Ugyanakkor a tőzsdei indikátorok másik típusa az ún. piaci szélességet mérő indikátorok, melyek nem egy részvény árfolyam mozgását vizsgálják, hanem a tőzsdén kereskedett összes részvényét. Ez például a New Yorki tőzsde esetében 3000 részvény vizsgálatát, illetve árfolyam és forgalmi adataiból képezett mutató számot jelent. A fentiek tekintetében először a technikai elemzés indikátorait tárgyaljuk, melyek egyedi részvényeken használhatók. Piaci, ún. market indikátorok:

• Hangulat, sentiment indikátorok
• Piaci szélességet mérő indikátorok. pl AAII
• Relatív erősséget, túlárazott helyzetet mérő indikátorok
• Egyéb indikátorok. TRIN, TRIX

Bővebben a piaci indikátorokról: Van bizonyíték az indikátorok hatásosságára a tőzsdén?

Melyek a jól használható tőzsde indikátorok?

Ne feledkezzünk meg arról, hogy az indikátorok semmiféle új, ismeretlen adatot nem használnak az értékeik kiszámításához, azaz a jelen és múltbeli árfolyam, illetve forgalom adatokkal dolgoznak. Ezért elsősorban arra használhatók, hogy a trend irányát jelezzék számunkra, valamint jelezzék a túlvett, túladott helyzeteket a részvény piacán, illetve támasz és ellenállás szintek is kapcsolhatók az indikátorokhoz.

Általános szabály, hogy minél inkább ismert, azaz minél többen használnak egy indikátort, annál inkább hatékonyak lesznek a jelzései a tőzsdei kereskedésben. Ez a technikai elemzésből ismert ún. önbeteljesítő jóslat hatása, azaz a befektetők, kereskedők az indikátorok ismert pontjaihoz igazítják a pozíció nyitást, zárást. Minél több kereskedő használja ezeket az indikátorokat, annál többek igazítják a megbízásaikat az indikátor jelzéseihez, így ez annál nagyobb reakciót válthat ki a piacon.

A fentiek figyelembe vételével használom a tőzsdei indikátorokat, azaz olyan indikátorok használatát részesítem előnyben, melyek széles körben ismertek. Illetve arra használom az indikátorokat, hogy a trend irányára vonatkozóan adjanak jelzéseket. Ezen kívül az is elvárás számomra, hogy a túlvett, túladott helyzetekről kapjak információt, és támasz, ellenállás szinteket is jelöljenek ki az indikátorok. A fentiek tekintetében választottam ki, és használom évek óta az alábbiakban bemutatásra kerül indikátorokat.

1) Bollinger szalag használata a részvénypiacokon

A bollinger szalag egy jól használható indikátor a tőzsdei kereskedésben. Széles körben alkalmazzák. Gyakori, hogy az árfolyam elemző alkalmazásokban alapbeállításként a grafikonra kerül, így az önbeteljesítő jóslat hatása erős. Az indikátor részletes bemutatásával, jelzéseinek értelmezésével nem foglalkoznék, mivel számos cikk készült a indikátor használatáról lásd: Bollinger szalag használatának alapjai.

A devizapiaci kereskedésben gyakori, hogy 15-ös periódussal és 2-es standard deviation paraméterekkel használják az indikátort. Ettől azonban én tőzsdei kereskedés esetén eltérek, és 20-as periódussal, 2-es standard deviation paraméterrel használom az indikátort. Részvénypiaci kereskedés során első sorban a napos grafikonon felvett bollinger szalag jelzéseire figyelek. Kiegészíteném a leírtakat annyival, hogy 20-as egyszerű mozgóátlag is tartozik a bollinger szalaghoz, ez a mozgó fut a szalag közepén.

Milyen jelzéseket adhat a tőzsdei kereskedésben a bollinger szalag? Az indikátor alap jelzései közé tartozik a szalag beszűkülése, amikor a volatilitás lecsökken, illetve a szalag kitágulása, amikor a volatilitás megnövekszik.

Véleményem szerint érdemes figyelni a részvények volatilitás ciklusának változását. Ugyanis jellemző, hogy az alacsony volatilitású időszakot, magas volatilitású időszak követi, majd pedig ismét alacsony volatilitású időszakba fordulunk át. Ez a kereskedés során fontos információ, illetve az is, hogy keressük az alacsony volatilitású részvényeket, ami a bollinger szalag tulajdonságai miatt kiválóan szűrhető. Az alacsony volatilitású részvények figyelésével pedig a klasszikus kitörések, letörések kereskedhetők. Az alábbi képen körrel jelöltem a bollinger szalag szűkülését, azaz a volatilitás csökkenést, melyet a volatilitás növekedés követ.

Az indikátor jól használható arra, hogy a rövid távú trendet kövessük. Köszönhetően a 20 napos mozgóátlagnak, láthatjuk a részvény trendjét, de ezt a szalag mozgása is mutatja, mivel egyébként az alsó és felső szalag a 20 napos mozgóátlaghoz képesti szórást mutatja eltolással.  Nagy volatilitású esetekben az árfolyam kilép a szalagból, ez számomra a túlvett, esés esetén a túladott állapot, ami egyértelműen kizárja  a részvény vásárlást (túlvett esetben), részvény eladást, shortolást (túladott esetben).

Természetesen ha pozícióba léptem korábban, akkor ez nem jelenti feltétlenül az azonnali zárást, mivel ezt a döntést általában több tényező együttese vizsgálatával hozom meg. Többek között a hozam/kockázat elemzésén és a közelben levő lehetséges támasz, vagy ellenállások vizsgálatán alapul.

A bollinger szalag sávja egyúttal kijelölhet támasz és ellenállás szinteket is, különösen oldalazás esetén használható jól az alsó és felső sáv támaszként. A fenti képen például a 34 dolláros támaszt és a 40-41 dolláros ellenállást jelöli ki a bollinger szalag.

Bővebben az alábbi összefoglaló cikkünkben foglalkozunk a népszerű indikátor, a bollinger-szalag használatával. Kiderül a bejegyzésből, hogy széles részvénykörön, hosszú időszakon visszatesztelve milyen paraméterek mellett, milyen eredményeket hozott a bollinger-szalag. Vélhetően az olvasó számára is világossá válik, hogy milyen esetekben érdemes, vagy nem érdemes a bollinger-szalagot használni. Illetve kitérünk arra is, hogy tulajdonképpen mit mérünk a bollinger-szalaggal. Témáink:

• Bollinger-szalag és a technikai elemzés indikátorai
• Mire jók a szalagok? Mire jó a bollinger-szalag a tőzsdén?
• Hogyan működik a bollinger-szalag?
• Bollinger-szalag jelzései
• Bollinger-szalag szabályok a tőzsdei kereskedésben
• Bollinger-szalag stratégia visszatesztelése 300 paraméter, 30 részvényen 10 éves időszakon
• Bollinger-szalag stratégia javítása ADX indikátorral

Részletek itt.

2) Mozgóátlagok használata a tőzsdei kereskedésben

A mozgóátlag szintén egy jól használható tőzsde indikátor, tekintettel arra, hogy nagyon sok befektető követi. Erre is igaz, hogy gyakran alapbeállításként felkerülnek meghatározott paraméterű mozgóátlagok. Ezek közül a 20, 50 és 200 napos mozgóátlagokat emelném ki. Ezek a legismertebb, leggyakrabban használt periódusok szintén napos grafikonon alkalmazva részvények árfolyam grafikonján.  A mozgóátlagon alapuló stratégiák széles körére léteznek átfogó kutatások, visszatesztelések. Ezek közül külön kiemelnék egy 1991-es munkát, melyben Neftci Salih (Naive Trading Rules in Financial Markets címmel) szerint a két mozgóátlagon alapuló tőzsdestratégia az egyike azon kevés technikai elemzés eszköznek, mely széles körű mintán is jól teljesít. A technikai elemzés eszközeinek hatásosságát vizsgáló kutatásokat az alábbi előadáson foglaltuk össze.

Ezeknek a stratégiáknak a lényege, hogy két különböző periódus idejű mozgóátlagot használunk, és ha a rövidebb periódusidejű mozgóátlag a hosszabb periódus idejű mozgóátlag fölé kerül, akkor vételi jelet kapunk, fordított esetben pedig eladási jelzés érkezik. A szabályok:

• Vételi pozíció nyitása, ha a rövid időtávú mozgóátlag > hosszabb időtávú mozgóátlag
• Eladási (short) pozíció nyitása, a rövid időtávú mozgóátlag < hosszabb időtávú mozgóátlag

Az alábbi ábrán egy vételi és egy eladási jelet jelöltem.

Általánosságban ennyit érdemes tudni a két mozgóátlagon alapuló stratégiákról, és ahogy az alábbi kutatásokban látni fogd a paraméterek széles tartományban változnak. Konkrét paraméterekről a kutatásokban számolok be. Emelettt léteznek olyan stratégiák, melyek egy mozgóátlagot és az ár viszonyát vizsgálják. Ebben az esetben a belépési szabályok az alábbiak szerint alakulnak:

• Vételi pozíció nyitása, ha az árfolyam > a mozgóátlag értéke
• Eladási (short) pozíció nyitása, az árfolyam < a mozgóátlag értéke

Példaként az alábbi grafikonon jelöltem néhány mozgóátlag jelzést a fenti szabály alapján.

A kép egyúttal rá is világít a problémára, azaz sok a téves jelzés. Erre a célra használják a mozgóátlagok eltolt változatát.

A harmadik változata pedig amikor egy mozgóátlagot és annak meghatározott %-kal eltolt változatait használjuk. Az így képzett eltolás egyfajta csatornát rajzol ki, mely hasonló mint a bollinger szalag, csak ott az árfolyam szórásával toljuk el a csatornát. A mozgóátlag %-os eltolása az ún Moving Average Envelope stratégiák közé tartozik, és azért használjuk, hogy a mozgóátlag adta téves, fals jelek számát csökkentsük. Azokra az esetekre gondolok, amikor az ár a mozgóátlag körül mozog (oldalaz), és folyamatosan eladási vételi jeleket ad. Belépési szabályok:

• Vételi pozíció nyitása, ha az árfolyam > a mozgóátlag X%-al eltolt értéke
• Eladási (short) pozíció nyitása, az árfolyam < a mozgóátlag X%-al eltolt értéke

Az alábbi képen az arany hetes grafikonján a 10 hetes mozgóátlag (sárga) és az 1%-ka eltolt alsó felső sáv látható. Ebben az esetben a sávból történő kilépés adja a vételi, eladási jelet.

De használják az envelope indikátort arra is, hogy a sávon belüli kereskedést, fordulatokat kereskedjünk. Ebben az esetben a kereskedés szabályai a bollinger szalag témában tárgyaltakhoz hasonlóak. Alábbi képen már egy 10%-os eltolással használt sávot látunk.

A kereskedéstechnikai tudnivalók a mozgóátlagokról: 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról

3) Forgalom, mint tőzsdeindikátor

A forgalom is fontos indikátor a tőzsdei kereskedésben, mivel az árfolyam mozgás erősségére, a jelzések megbízhatóságáról ad információt. A fenti indikátorok mellett a forgalom napi szintje (hozzáadva a 30 napos forgalom átlagát) is felkerül a grafikonra.  A részvény ára és a forgalom között szoros összefüggés figyelhető meg, nevezetesen azt a szabályt követhetjük, hogy a forgalom növekedése a trend folytatását erősíti. Tehát egy emelkedő árfolyamú részvény piacán emelkedő forgalmat kell tapasztalnunk. A kötésszám növekedése kifejezi, hogy új vevők érkeznek a részvény piacára, utal arra, hogy növekszik az érdeklődés a részvény iránt, tehát ezek általános esetben pozitív tényezők egy emelkedésben. A csökkenő forgalom pedig az érdektelenségre utal, alacsony kötésszám, kisebb érdeklődést jelent. A forgalom elsődleges jelzése tehát a trenderősítés, azaz ha növekvő forgalommal találkozunk, akkor egy erős trendet feltételezünk, ami lehet emelkedő vagy csökkenő.

Bővebben:

• Miért fontos a forgalom jelzéseinek követése a részvénypiacon?
• OBV indikátor a tőzsdén: Jelzései, használata, megbízhatósága

4) Fibonacci indikátor használata a tőzsdén

A fibonacci indikátornak is számos jelzése ismert, és szintén ismert, sokak által használt indikátorról van szó, mely a tőzsdei kereskedésben is jól használható. Az indikátort részletesen tárgyaltuk az alábbi hivatkozásokon, így erre most nem térnék ki: Fibonacci indikátor

Saját gyakorlatomban az indikátort támasz és ellenállás szintek azonosítására használom, azaz a 38,2%,  és 61,8 százalékos szintek támasz vagy ellenállás szerepét töltik be. Ezeket a kockázatkezelés, illetve a hozam-kockázat becslések során figyelembe veszem. Természetesen a 0 és 100% is a támasz és ellenállások közé sorolható, de mivel ezek a pontok egyébként is a trend mély és csúcspontjai, így más okból kifolyólag is támasz és ellenállás szerepük lesz.

5) További hasznos tőzsde indikátorok

Az alábbi felsorolásban olyan indikátorokat találsz, melyek széles körű, múltbeli adatokon is visszatesztelésre kerültek. Ezek a visszatesztelések, vizsgálatok segíthetnek abban, hogy eldöntsünk, érdemes-e használnunk az indikátorokat:

• MACD indikátor: Átfogó visszatesztelés, eredmények
• RSI indikátor: Tévedések az RSI indikátorral kapcsolatban
• Parabolic SAR indikátor: Mennyire megbízható? Érdemes használni a tőzsdén, devizapiacokon?
• ADX indikátor: Wilder Directional Movement (ADX) tőzsdestratégia
• Mit jelent a mean-reversion a tőzsdén? IBS-effektus stratégiák..
• Működik a TRIN indikátor a tőzsdén? Van értelme használni?
• Chaikin indikátorok: Chaikin Oszcillátor, Money Flow, Accumulation/Distribution