Gazdasági válság: Hogyan alakul ki? Előrejelzési módszerek

Cikkünkben a gazdasági válságok témakörében találsz hasznos információkat. Megismerheted a gazdasági válságok természetet, kialakulásukat, de szó lesz az előrejelzés különböző módszereiről is. Témáink:

  • Mi az a gazdasági válság?
  • Miért, hogyan alakulnak ki gazdasági válságok?
  • A gazdasági válságok előrejelezhetők?
  • Melyek a megbízható összefüggések:
    • 1) A Red-zone és a gazdasági válságok
    • 2) CAPE mutató és a gazdasági válságok
    • 3) Az inverz hozamgörbe és a gazdasági válságok
    • 4) Teljes piaci kapitalizáció / amerikai GDP mutató
    • 5) Tobin Q mutató és a gazdasági válságok
  • Milyen módszerekkel NEM lehet előre jelezni a válságot?
    • 1) Citigroup Economic Surprise Index
    • 2) Boom-boost indikátor és a gazdasági válságok
    • 3) Nehézgépek értékesítése
    • 4) Baltic Dry index összeomlása jelzi a válságot
    • 5) Dr. réz jelzi a gazdasági válságot
    • 6)  A Fed kamatelemelést = közeleg a válság?
    • 7) Erősödik a bitcoin = közeleg  a válság
    • 8) Hindenburg Ómen jelzése és a válság
    • 9) Légiközlekedés és a gazdasági válságok
    • 10) Cass Freight Index és a gazdasági válság
    • 11) "A tőzsde veszélyesen közel van a klasszikus eladási jelzéshez"
    • 12) "A befektetők a medvepiacra készülnek az AAII szerint"
    • 13) "X hete esik a Dow index, mint a dotkom lufi idején.."
    • 14) A partvonalon várakozó pénz és a válságok vége
    • 15) Smart Money Flow index

Mi az a gazdasági válság? Hogyan alakul ki?

Gazdasági válságnak nevezzük azokat az időszakokat, amikor egy ország gazdasági teljesítményében nagyobb visszaesés következik be. Gazdasági válságok során a gazdaság számos területén tapasztalhatunk visszaesést, legfőképp az alábbi makrogazdasági mutatókban:

  • GDP (gross domestic product)
  • GDI (gross domestic income)
  • Ipari termelés
  • Foglalkoztatottság
  • Kiskereskedelmi forgalom

A gazdasági válságok, recessziók természetes részei a gazdasági folyamatoknak. Tulajdonképpen a gazdasági növekedésben bekövetkező korrekciókról van szó, melynek során a rosszul gazdálkodó, nem hatékonyan működő, a szükségtelen termékeket gyártó, szükségtelen szolgáltatásokat nyújtó cégek csődbe mennek, a gazdaság megtisztul. Hosszú távon tehát szüksége van a recessziókra egy ország gazdaságának, és ahogy az Egyesült Államok példája is mutatja, az elmúlt 100 évben 20 alkalommal volt recesszióban a gazdaság hosszú távú gazdasági növekedés mellett.

recesszió az üzleti ciklus szerves részét jelenti, ez tulajdonképpen a korrekció időszaka, amikor a gazdasági növekedést a stagnálás, illetve gazdasági visszaesés váltja fel. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy ország által megtermelt bruttó hazai termék (GDP) csökken. Az alábbi képen láthatod is a gazdasági növekedést (trough, azaz mélypont és peak, azaz csúcs közötti terület) és a gazdasági csökkenés fázisait (peak és trough közötti időszak pedig a recesszió). A piros nyíl pedig a hosszú távú gazdasági növekedést mutatja. A témáról bővebben itt beszéltünk.

Miért, hogyan alakulnak ki gazdasági válságok?

Alapvetően három megközelítés létezik a gazdasági válságok kialakulásával kapcsolatban. Ezek az alábbiak:

  • A gazdasági növekedés fokozódásával elfogynak az erőforrások, melynek következtében infláció alakul ki
  • A gazdaságot alapvetően egyensúlyi állapot, stabil állapot jellemzi, de külső sokkok hatására (háború, járvány, árupiaci termék áremelkedése) bekövetkezik a gazdasági válság
  • A gazdasági rendszerekben kódolva van, hogy előbb utóbb bekövetkezik egy gazdasági válság

Az első esetnek az a lényege, hogy a gazdasági növekedéssel együtt egyre több erőforrásra van szüksége a gazdaságnak a további növekedéshez, ami ha elfogy, akkor az erőforrás megdrágul, mely inflációt eredményez. Ha az inflációt nem kezelik, akkor egyre nagyobb mértékű lesz, így a gazdasági folyamatokat teljesen kiszámíthatatlanná teszi. Ha kezelik az inflációt, akkor ennek lehetséges megoldása a kamatemelés, mely a gazdasági aktivitásra negatívan hat. Ha nem kezelik az inflációt, akkor a növekvő infláció egyre jobban csökkenti a keresetek vásárlóértékét, így a fogyasztás visszaesik, amely csökkenti a vállalkozások bevételét, nyereségét, így gazdasági visszaesés következik be. A mai modern gazdaságokban az egyik korlátos erőforrás a munkaerő, és megfigyelhető, hogy a munkanélküliségi ráta és az infláció között negatív kapcsolat van. Erről bővebben itt beszéltünk.

A második elmélet a Smith és Walras féle hagyományos elmélete, melynek lényege, hogy alapvetően egyensúlyi állapot, stabil állapot jellemzi, de külső sokkok hatására (háború, járvány, árupiaci termék áremelkedése) bekövetkezik a gazdasági válság. A múltban erre is láthattunk példákat lásd koronavírus okozta válság, második világháború stb.

A harmadik elmélet Hyman Minsky közgazdászhoz köthető, aki nem értett egyet a hagyományos elmélettel. Minsky szerint a gazdasági rendszerekben nem alakul ki egyensúly, stabil állapot. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy konjunktúra időszakában, a gazdasági növekedés szakaszában a piaci szereplők egyre nagyobb kockázatot hajlandóak vállalni a növekvő profitvárakozások miatt. Ez pedig megnöveli a tőkeáttét mértékét, mely végül a pénzügyi rendszerben összeomlást eredményez. A Minsky-ciklust tehát úgy kell elképzelnünk, hogy a kezdeti gazdasági, pénzügyi stabilitás arra ösztönzi a szereplőket, hogy nagyobb kockázatot vállaljanak. Ez instabilitáshoz vezet, és a piaci szereplők kénytelenek a veszteségeiket realizálni. Ezzel együtt a rendszerben lecsökken a tőkeáttétel és a folyamat újra kezdődik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Minsky élete során nem következett be ilyen esemény, már nem érhette meg az 1998-es orosz pénzügyi válságot, az LTCM csődjét, a 2000-es dotkom lufit, sem a 2007-2008-as pénzügyi válságot. Ezek ugyanis nagyon jó példák arra, hogy a gazdaság ahhoz hasonlóan működik, ahogy Minsky gondolta. A pénzügyi instabilitás-elmélettel itt foglalkoztunk bővebben.

A gazdasági válságok előre jelezhetők?

A széles körben elterjed, elfogadott nézet szerint a gazdasági válságokat nem lehet előre jelezni. Gondolatban menjünk vissza a 2008-as gazdasági válság idejére, és nézzük meg, mit mondott Hank Paulson (U.S. Secretary of the Treasury) a válságokkal kapcsolatban:

„My strong belief is that these crises are unpredictable in terms of cause, timing, or the severity when they hit.”

Hasonló véleményen volt Tim Geithner (U.S. Secretary of the Treasury) is:

“Financial crises cannot be reliably anticipated or preempted”

Végül pedig idézzük Ben Bernanke akkori Fed elnök szavait:

„This crisis involved a 21st century electronic panic by institutions. It was an old-fashioned run in new clothes”

Mindegyik kijelentés arról tanúskodik, hogy a legmagasabb döntéshozói szinten is elfogadott, hogy a válságokat nem lehet előre jelezni. De a témában végzett kutatások (Kaminsky és Reinhart 1999-es tanulmánya) is azt mutatják, hogy a gazdasági válságokat gyakran megelőzik gyenge makroökonomiai fundamentumok, de ezekből  az adatokból a válság csak alacsony megbízhatósággal jelezhető előre.

Látható volt a fentiekből, hogy alapvetően a hagyományos elmélet (Smith és Walras féle) és a pénzügyi instabilitási elmélet sem ad magyarázatot önállóan a gazdasági válságok kialakulására, de együttesen már megérthető, és látható a gazdasági válságok oka, azaz ezek lehetnek külső sokkhatások, de ezek hiányában előbb utóbb bekövetkezik a pénzügyi instabilitás állapota az a bizonyos minsky-pillanat.

Sajnos a külső sokkhatások indukálta válságok a természetüknél fogva nem jelezhetők előre. Gondoljunk csak arra, hogy hogyan mondjuk meg előre egy háború vagy egy járvány kitörését. Ugyanakkor a pénzügyi természetű válságok kialakulásának lehetnek előzetes jelei a gazdaságban. Minsky elméletét vizsgálta meg részletesen Bori és Lowe 2002-ben és tanulmányukban 34 ország gazdasági válságait tekintették át 1970-1999 között. Megállapításaik között szerepelt, hogy a hitelpiac bővülése és az eszközár-növekedés képes megjósolni a válságokat, azaz ez az első hiteles bizonyíték Minsky elméletére. A folytatásban megnézünk néhány olyan tényezőt, melyek összefüggésbe hozhatók a gazdasági válságok kialakulásával.

1) A Red-zone és a gazdasági válságok

A Harvard és az NBER kutatói által végzett vizsgálatban (Predictable Financial Crises) 42 ország gazdaságát vizsgálták meg 1950-2016 közötti időszakon, és a nem pénzügyi cégek és a háztartások által tartott értékpapírok értéknövekedését, illetve az ingatlanárak növekedését és a hitelbővülést vetették össze a gazdasági válságokkal. A kutatás fontosabb megállapításai az alábbiak:

  • A gazdasági válságok megjósolhatók a hitelpiac bővülésével, hitelbővüléssel (credit growth), azaz a nem pénzügyi cégek és a háztartások eladósodottsága és a gazdasági válságok között összefüggés van. Ugyanakkor az előrejelzés megbízhatósága csak közepes.
  • A gazdasági válságok előrejelzésének megbízhatósága növekszik, ha a hitelbővülés nagy eszközár-növekedéssel párosul. Különösen akkor növekszik meg a gazdasági válság valószínűsége, ha jelentős hitelbővülés figyelhető meg a nem pénzügyi cégeknél, és ezzel együtt a részvénypiac árazása is meredeken emelkedik. Ugyanez igaz az háztartásokra is, azaz a hitelbővülés és az ingatlanpiaci árak gyors emelkedése növeli a gazdasági válság bekövetkezési valószínűségét.

Mi az a Red-zone?

A fenti tényezőket figyelembe véve a kutatók elkülönítettek egy területet. Ez az ún. Red-zone, R-zone a háztartásokra (household R-zone) és a nem pénzügyi cégekre (business R-zone), is értelmezhető, mellyel mérhető a gazdasági válság bekövetkezési valószínűsége. Ha egy ország gazdaságának mérőszámai (hitelbővülés, eszközár-növekedés) alapján bekerül az R-zone kategóriába, akkor 14% (business R-zone esetén), illetve 13% (household R-zone) a gazdasági válság 1 éven belüli bekövetkezésének a valószínűsége. Három éves időszakon a business R-zone 45%-os, a household R-zone 37%-os megbízhatósággal jelzi a gazdasági válságot.

A Red-Zone kiszámításának alapját a hitelbővülés és az eszközár-növekedés adja. A hitelbővülés kimutatásához a háztartások összes adósságát vetjük össze a GDP-vel, és ugyanezt az összevetést alkalmazzuk a nem pénzügyi cégek adóssága és a GDP között. Az eszközár-növekedéshez az ország tőzsdeindexét és ingatlanpiac árindexét használták a kutatók. A múltbeli adatokon azt láthattuk, hogy amikor a fenti mutatókban a legnagyobb növekedés volt, akkor ezen esetek 45, illetve 37 százalékában gazdasági válság következett be három éven belül. Az alábbi grafikonon azt láthatod, hogy a vizsgálatban szereplő 42 ország mekkora hányada került r-zone állapotba bizonyos időszakokban. Például a 2008-as gazdasági válságot megelőzően a vizsgált országok 30-35%-a r-zone tartományban volt.

forrás: Predictable Financial Crises

Az alábbi grafikon mutatja az összes gazdasági válságot az időszak alatt az eszközár-növekedés (y tengely) és az adósságnövekedés (x tengely) függvényében. A kör és háromszög szimbólumok különválasztva mutatják a háztartások és a nem pénzügyi cégek adósságának változását. A színek a válság súlyosságát mutatják:

  • Piros: 5%-nál nagyobb visszaesés
  • Sárga: 0 és -5% közötti visszaesés
  • Kék: 0-5% közötti gazdasági növekedés
  • Zöld: 5%-nál nagyobb gazdasági növekedés

Jól látható a grafikonon, hogy a gazdasági válságok többségét adósságnövekedés (x tengelyen jobbra) és eszközár-növekedés (y tengelyen felfelé) előzi meg, így az r-zone a jobb felső sarokban van. Láthatjuk a yellow-zone, Y-zone (sárga-zóna) területét is. Ez a terület egy korai jelzést adhat arról, hogy a gazdaság az egyensúlytalan, instabil állapot felé tart. Itt már megemelkedett az eszközár-növekedés és az adósságnövekedés üteme. Ennél a jelzésnél sokkal több a tévedés, azaz a válság nem következik be három éven belül.

forrás: Predictable Financial Crises

A fentiekben azt láthattuk, hogy az adósságnövekedés és az eszközár-növekedés három éves távon közepes megbízhatósággal (37-45%) jelezte előre a múltbeli gazdasági válságokat. Sokan azonban félreértik ezeket az adatokat, és azt gondolják, hogy ezek nagyon rossz eredmények, hiszen 50% a valószínűsége annak, hogy lesz válság a következő időszakban. Ez azonban a valószínűségek téves értelmezése, ugyanis a vagy lesz valami, vagy nem lesz valami két állapot, két lehetséges kimenetel, de ez a gazdasági válságokra nem értelmezhető. Egy pénzfeldobós játékban valóban értelmezhető ez a két eset, hiszen vagy fej, vagy írás lehet a dobásunk eredménye, és valóban sok száz eseten próbálkozva a fej és írás valószínűsége 50%, de a gazdasági válságok ritkább események és az elmúlt évtizedekben átlagosan 10 évente bekövetkező eseményről beszélünk, azaz annak a valószínűsége, hogy a következő hónapban recesszió lesz kb. 0,8%. Tehát helytelen az az érvelés, hogy vagy lesz a következő hónapban recesszió vagy nem, azaz 50% a valószínűsége. A múltbeli adatokon alapuló vizsgálat szerint ennek kevesebb, mint 1% a valószínűsége.

Ebből a tekintetből vizsgálva a adósságnövekedés és az eszközár-növekedés egy hasznos eszköz lehet a befektető számára. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a közepes megbízhatóság miatt a kockázatos eszközök eladása nem feltétlenül jó döntés, helyette inkább arra kell törekedni, hogy az R-zone időszakában csökkentsük a kockázatos eszközök arányát a portfólióban.

 
 

2) CAPE mutató és a gazdasági válságok

A CAPE mutató alapvetően nem a gazdasági válságot képes megjósolni, hanem a részvénypiac 10 éves jövőbeni hozamát. A mutató lényege, hogy a tőzsdék értékeltsége, és a részvénypiac jövőbeni hozama között negatív kapcsolat mutatható ki, azaz ha a tőzsde a CAPE mutató alapján túlárazott, akkor a jövőbeni hozam alacsonyabb.

Az alábbi grafikonon1926-2016 közötti időszakot látjuk a CAPE (x tengely) és a 10 éves évesített hozam (y tengely) összefüggését. Az y tengelyen olvashatod le, hogy mekkora 10 éves, évesített hozamot lehetett elérni egy meghatározott CAPE ráta mellett. A behúzott piros csökkenő egyenes pedig mutatja, hogy minél magasabb a CAPE ráta, annál kisebb a várható jövőbeni hozam. Természetesen a CAPE nem tudja pontosan előrejelezni a jövőt. A lineáris regresszióval illesztett egyenesen (piros egyenes) jól látható, hogy a tényleges esetek szóródnak az egyenes körül. A szóródás mértékét a korrelációs együtthatóval írjuk le, mely a vizsgálat szerint 0,54-es értéket ér el.

(grafikon forrása: https://alphaarchitect.com)

A 0,54-es korrelációs együttható közepes megbízhatóságúnak tekinthető, azonban vegyük figyelembe, hogy nincs ennél jobb a pénzügyek világában.

3) Az inverz hozamgörbe és a gazdasági válságok

A hozamgörbe inverzzé válása tulajdonképpen azt jelenti, hogy a  rövid távú hozamok a hosszú távú hozamok fölé emelkednek. Ideális esetben azt figyelhetjük meg, hogy a  rövid lejáratú állampapírok hozama alacsonyabb, mint a hosszú lejáratú állampapírok hozama, ugyanis a hosszabb távra történő elköteleződésért nagyobb hozamot várnak el a befektetők. Általános megfigyelés, hogy egy egészséges gazdasági környezetben a 3 hónapos T-bill hozama 300 bázisponttal alacsonyabb, mint a 30 éves T-bond hozama. Azt is megfigyelhetjük, hogy múltbeli gazdasági válságok időszakában gyakran előfordult, hogy a hozamgörbe inverzé vált jelezve ezzel a felmerülő gazdasági problémákat. Ugyanakkor az inverz hozamgörbe sem jelzi pontosan a jövőbeni válság bekövetkezését. Ugyanis 2019 júliusában publikálta Eugene F. Fama és Kenneth R. French legújabb tanulmányát az inverz hozamgörbével és a részvénypiaci hozamok összefüggésével kapcsolatban. A tanulmány különlegessége, hogy 11 ország részvény- és kötvénypiacát vizsgálta meg (tehát nem csak az Egyesült Államokat) 1975-től napjainkig. A tanulmányból azt szerették volna kideríteni, hogy a hozamgörbe inverzzé válása előrejelzi, hogy a részvénypiac alulteljesít a rövid kötvény (számlapénz) hozamokat. Végül pedig arra jutottak, hogy "We find no evidence that inverted yield curves predict stocks will underperform Treasury bills for forecast periods of one, two, three, and five years.”  Azaz nem találtak bizonyítékot arra, hogy az inverz  hozamgörbe előrejelzi, hogy a részvények alulteljesítenek a követőző 1-5 évben a rövid kötvényekhez képest. Ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy senki sem tudja, az inverz hozamgörbe működni fog a jövőben, és jelzi a tőzsdei összeomlásokat. A témáról bővebben itt beszéltünk.

A New Yorki Fed oldalán érhetjük el a Probability of US Recession Predicted by Treasury Srepad indikátort, amely tulajdonképpen az állampapír-piaci hozamok közötti különbség (inverz hozamgörbe) alapján jelzi a recesszió, gazdasági válság valószínűségét.  A példa szerinti időpontban a mutató 29 százalékos valószínűséggel jelzi a recessziót, azaz a következő 1 évben bekövetkező gazdasági válság esélye 29%.

4) Teljes piaci kapitalizáció / amerikai GDP mutató

Az ún. "Ratio of Wilshire 5000 over GNP" mutató 5000 amerikai társaság teljes piaci értékét viszonyítja az amerikai GNP-hez, és a befektetők ebből vonnak le következtetést. A Buffet indikátorként is nevezett mutató lényege, hogy 90%-os szint felett a tőzsdék túlárazottságát mutatja. A mutató a 2000-es és a 2008-2009-es gazdasági válság előtt is túlértékelt helyzetet jelzett, de számos más alkalommal is túlértékelt jelzést adott. Az alábbi grafikonon az amerikai részvénypiac és GDP hányadosát láthatjuk a Fed adatbázisában az elmúlt évtizedekben.

Warren Buffet indikátor, Wilshire index + GDP + Fed

 

A Buffett indikátorral kapcsolatban 2022-ben jelent meg egy átfogó kutatási anyag. Az amerikai részvénypiac, illetve 14 fejlett ország részvénypiacán történő vizsgálatok alapján 1973-tól napjainkig 77%-os megbízhatósággal jelezte előre a várható tőzsdei hozamokat, azaz a CAPE mutatóval egyező megbízhatóságú a Buffett-indikátor.

5) Tobin Q mutató és a gazdasági válságok

A Tobin Q mutató James Tobin Nobel díjas közgazdász nevéhez köthető. A Tobin Q rátával egy olyan indikátort alkotott meg, amely a teljes amerikai részvénypiac árazottságát tudja mérni. A mutató számítása egyszerű, azt vizsgálja, hogy a részvények piaci ára mennyire van elrugaszkodva a vállalatok újraelőállítási költségétől, azaz a mérlegben nyilvántartott vagyontól. Ha nagy a különbség a részvények piaci ára és az újraelőállítási költség között, akkor a részvénypiac drága, így a jövőbeni részvénypiaci hozam alacsonyabb lesz. Ahogy a fenti indikátorok esetében is láthattuk, ez az indikátor sem alkalmas az időzítésre, és csak hosszú távon értelmezhetők a jelzései. Bővebben itt beszéltünk az összefüggésről.

Az alábbi grafikonon látható, hogy a dotkom lufit (1999) megelőzően a Tobin Q mutató értéke meghaladta az 1,5 pontot, azaz a részvénypiac 50 százalékkal drágább volt, mint a társaságok mérleg szerinti vagyona. Ennek ellentéte is látható a 2008-as gazdasági válság mélypontján, ahol megközelítette a mutató a 0,5 értékét, azaz a részvények árazása a mérleg szerinti vagyon felére esett vissza.

Tobin Q mutató, ráta és a következő gazdasági, pénzügyi válság előre jelzése

 

A fentiekkel gyakorlatilag bezárul azoknak a mutatóknak a köre, melyek összefüggésbe hozhatók a gazdasági válságokkal és van némi bizonyíték a hasznosságukra. Látható az is, hogy a gazdasági válságok bekövetkezését elsősorban probabilisztikus, és nem determinisztikus úton kell kezelni. Végül pedig következzen a gazdasági médiában gyakran említett válságjelek, melyek között találunk teljesen értelmetlen, haszontalan jelzést, de vannak olyanok is, melyek észszerűek és logikusak, bár meggyőző bizonyítékok nincsenek mögöttük.

Milyen módszerekkel NEM lehet előre jelezni a válságot?

Jöjjenek most azok a módszerek, melyek egy része hasznos lehet a befektetők számára, hiszen a gazdasági nehézségeket, problémákat jelezhetik, azonban ezen mutatókkal összefüggésben nincsenek bizonyítékok. Egyes módszerek esetében pedig arra van bizonyíték, hogy nem használható a gazdasági válságok előre jelzésére.

 
 

1) Citigroup Economic Surprise Index

Hhasznos mutató a Citigroup Economic Surprise Index, rövidített néven CESI, mely tulajdonképpen azt mutatja, hogy az elemzői várakozások és a megjelenő gazdasági adatok között milyen eltérés mutatkozik. Hasznos lehet tőzsdei kereskedők és befektetők számára is, mivel nem tudjuk az összes gazdasági adatot követni és átlátni. Ez az indikátor viszont segít ebben. A lényege a CESI indikátornak, hogy ha a mutató értéke emelkedik, akkor a tényadatok felülmúlják az elemzői várakozásokat, azaz pozitív meglepetések érkeznek. Ha pedig a CESI mutató értéke esik, akkor a tényadatok még az elemzői várakozásoknál is rosszabbak. A Citigroup egyébként az indikátorához a közzétett tényadatokat és a Bloomberg elemzői megkérdezések medián értékét használja fel. A CESI indikátor egyébként elsősorban a devizapiaci kereskedői részlege számára fejlesztette ki a Citigroup, de az általános piaci hangulat mérésére is használható, tehát a részvénypiacon is. Én a Yardeni Research oldalán követem a mutató változását, az alábbi képet is onnan másoltam ki.

Semmiféle időzítési jelzést nem társíthatunk a CESI mutatóhoz, annak ellenére, hogy megfigyelhető a múltbeli adatokon (10 év), hogy ha az index értéke 0 érték fölött van, akkor az amerikai tőzsdeindex az esetek kb. 70 százalékában emelkedik a következő negyedévben (ez valamivel jobb, mint a véletlenszerű időpont kiválasztás), átlagosan 1,9%-os hozam  mellett. Amikor pedig a CESI index a nulla alatt tartózkodik, akkor az esetek 60 százalékában van emelkedés a következő három hónapban (ez megegyezik a véletlenszerű időzítéssel), és átlagosan 1,7%-os hozamot érhetünk el.

Sokkal inkább használható arra az index, hogy az aktuális piaci hangulatot objektíven mérjük. Illetve megfigyelhető az az összefüggés is, hogy ha a gazdasági adatok  jobbak, mint az elemzői várakozások (emelkedő CESI), akkor a ez kedvez a gazdaságilag érzékenyebb iparágaknak, főleg a ciklikus részvényeknek. Ha pedig a CESI csökkenő, akkor a defenzív részvények teljesítenek jobban. Ezeket az ismereteket felhasználhatjuk a részvényválasztási szempontjaink között.

2) Boom-boost indikátor és a gazdasági válságok

Ed Yardeni által készített Boom-bust indikátor a gazdasági állapot mérésére szolgál. Az indikátort a Yardeni Research a gazdasági állapot mérésére használja, nem időzítésre. Az indikátor két bemenő paramétere a CRB raw industrial index (alapanyagok árának változását tömörítő index, a réznél pontosabban jelzi a gazdaság nyersanyagszükségletét) és a másik adat a munkanélküli segélyért folyamodók száma.

Az alapanyagok árának változásából jól következtethetünk az alapanyagok iránti kereslet változására. Bár erre a célra a rezet is használják, de egyetlen termék árát könnyen befolyásolhatja a kínálati oldal is (kitermelés), ugyanakkor a nyersanyagok széles körénél ez a hatás kiküszöbölhető és a keresleti oldalt is értelmezni tudjuk. Azaz következtethetünk arra, hogy a gazdasági növekedést adó cégek mennyi nyersanyagot használnak fel. Az indikátor másik bemenő paramétere pedig a munkanélküliségi ráta, ami szintén egy fontos mutató a gazdaság egészsége szempontjából.

Az alábbi képen a Yardeni Research Boom-Bust indikátora látható. A szürke területek jelölik a recesszió időszakát. Látható a grafikonon, hogy romló gazdasági helyzetben az indikátor is csökkenő trendben mozog. A jelenlegi helyzetben azonban egyelőre emelkedő trendet látunk.

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/tozsde-reszveny-befektetes-19/boom-boost-indikator-02.png

3) Nehézgépek értékesítése

A nehézgépek értékelésével már egy korábbi bejegyzésben részletesen foglalkoztunk. Az összefüggés alapja tulajdonképpen az, hogy a nehézgépjárművek, kamionok értékesítése a gazdasági változások legelső jelzései. Gondoljunk arra az estre, amikor a cégeknek egyre több terméket kell legyártani, majd ez a legyártott termék megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom növekedésében. Valóságban azonban ezt megelőzi a nehézgépek, kamionok értékesítésének növekedése, hiszen a cégek érzékelik a rendelések számának növekedését, és ezt figyelembe véve bővítik kapacitásaikat. Például azért van szükség több kamionra, mert sokkal több alapanyagot kell szállítani, vagy sokkal több készterméket. Mindenesetre a nehéz gépjárművek, teherautók értékesítésének nyomon követésével más gazdasági mutatókban bekövetkező változásokat előzhetünk meg. Természetesen az eset fordítottja is igaz, azaz egy gazdasági válság, recesszió időszakában a nehéz gépjárművek értékesítésének visszaesése is megfigyelhető.

Az alábbi grafikonon a szürke sávok voltak azok az időszakok, amikor az Egyesült Államok gazdasága nem növekedett. A teherautók, nehéz gépjárművek értékesítési adatait a Fed adatbázisából nyerhetjük ki. Az alábbi képen kék görbével láthatjuk az elmúlt 50 évben a teherautó értékesítés változását.

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/oktatas18/gazdasagi-valsag-recesszio-elorejelzes-01.png

A kék görbe tehát a nehéz gépjárművek havi értékesítési számait mutatja millió darab egységben megadva. Érdekes megfigyelés, hogy az elmúlt 50 évben a havi értékesítési szám a 0,5-0,6 millió darabos számot nem tudta meghaladni. Az is jól látható, hogy több esetben is, amikor a havi 0,5-0,6 millió darabos eladásokat elérte a piac, recesszió következett be az Egyesült Államokban, lásd szürke területek.

Az is megfigyelhetjük, hogy a gazdasági válságokat követően a recesszió időszakában folyamatosan csökken a nehézgépjárművek értékesítési száma, és több esetben is a havi 0,2 millió darabos értéket közelíti meg. Látszólag egy oszcillátor típusú indikátort láthatunk, ami egyébkén jól mutatja a nehézgépjárművek ciklikusságát.

Azt láthattunk a múltban, hogy a nehézgépjármű eladások nagyon jól mutatták, amikor az Egyesült Államok gazdasága növekedésnek indult (recessziók mélypontját jelölte ki), és amikor a  növekedés csúcsára ért (fellendülés, konjunktúra csúcsát jelölte). Azt is láthattuk, hogy a válságokat megelőzően csökkenésnek indult a nehézgépjármű eladások száma. Bár nem beszéltünk meg számos olyan esetet, amikor a nehézgépjármű eladások csökkentek, gazdasági válság mégsem következett be. Azt is láthattuk, hogy 1-1,5 évvel előbb ért csúcsra az eladások száma, mint a tőzsdei áresés. Felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e előrejelezni, időzíteni a mutató alapján? Véleményem szerint nem. Ugyanis bár hosszú időszakot, több évtizedet vizsgáltunk mégis kevés az esetszám. Továbbá láthattuk, hogy a jelzés és az árfolyam esése között meglehetősen hosszú idő telik el. A fentiek mellett azonban jól mutathatja a nehézgépjármű eladás az Egyesült Államok gazdaságának állapotát, illetve a változásokról is egy korai adatot kaphatunk. Amikor a 0,5 millió darab havi értékesítési számot eléri a nehézgépjárművek eladása, akkor az Egyesült Államok gazdasága jelentősen bővült a múltban, tehát egy konjunktúra érett fázisába lépett. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy válság is bekövetkezik. A fentiek figyelembe vételével tehát a mutató része lehet a vizsgálatainknak, de önmagában egy ilyen jelzésre hagyatkozni meglehetősen kockázatos.

4) Baltic Dry index összeomlása jelzi a válságot

"Esik a Baltic Dry Index", "2016 óta nem látott mélységben a válságot jelző indikátor".. Főleg az utóbbi 5 évben tapasztalom azt, hogy a Baltic Dry Index népszerű lett a kereskedők, elemzők körében. Így aztán ne lepődjünk meg azon, hogy egyesek a tőzsde kristálygömbjének nevezik, mások a "legjobb gazdasági indikátor, amiről valaha hallottál" címmel írnak róla.

A Baltic Dry Index (BDI) a tengeri szállítmányozás fuvarozási díját mutatja egyetlen indexbe tömörítve. A BDI index és a gazdasági válságok kapcsolata közötti logika a következők szerint alakul. Minél jobban növekszik a világgazdaság, annál több ipari alapanyag, nyersanyag felhasználására van szükség, ami növeli a tengeri szállítmányozás fuvardíját. Ez pedig  mérhető lesz a Baltic Dry Index segítségével.

Azaz, ha a Baltic Dry Index emelkedik, akkor a gazdasági kilátások javulnak, hiszen egyre több nyersanyag, alapanyag kerül a hajózási forgalomba, ami a növekvő gazdasági aktivitás jele. Ennek ellentéte, amikor a Baltic Dry Index esik. Ekkor ugyanis a gazdasági aktivitás csökkenése tapasztalható. Az alábbi képen a BDI indexet láthatod.

gazdasági válság BDI

A BDI index olyan jelzésével is találkozhatunk elemzők, befektetők körében, melynek során az indexet érő torzító hatások (például súlyozás változás, flottaméret növekedés, Kína gazdasági szerepe) miatt a 200 napos mozgóátlaghoz viszonyítják a BDI index elmozdulását. Eszerint,  a BDI index akkor jelzi a gazdasági válságot, ha 50%-kal a 200 napos mozgóátlaga alá esik. Az elmúlt közel 20 évben erre eddig 5 alkalommal volt példa, és a helyzet érdekessége, hogy most történik meg a fenti esemény hatodik alkalommal. Ha tehát a fenti jelzésre hallgatunk, akkor aktuálisan 2018 év végén a BDI index gazdasági válság bekövetkezését jelzi. Az alábbi képen a BDI index és a 200 napos mozgóátlaga látható, jelöltem az öt jelzést, illetve az aktuális jelet.

gazdasági válság előrejelzés BDI indexel 4. példa

Megvizsgáltam, hogy a Baltic Dry Index jelzése után mi történt az S&P500 index árfolyamával. A grafikon helyett táblázatos formában láthatod az S&P500 index hozzávetőleges árfolyam változását.

Jelzés ideje

1 hónappal később

3 hónappal később

1 évvel később

2005. július

-1%

-5%

3%

2008. október

-30%

-30%

-14%

2011. január

0%

5%

3%

2012. február

3,5%

5%

13%

2016. január

2%

12%

20%

A táblázat magáért beszél: rövid és középtávon 5 esetből 3 esetben tévedett a Baltic Dry Index. Ha éves távot nézünk, akkor pedig 5 esetből 4 esetben tévedett a Baltic Dry index, azaz semmiféle gazdasági válság nem következett be. A Baltic dry indexel mélyrehatóbban is foglalkoztunk itt.

5) Dr. réz jelzi a gazdasági válságot

A "réz esése mindig rosszat jelent" olvasható a hírekben. Az utóbbi időszakban az alábbiakat olvashattad a rézről:

  • "csalódást okoz "doktor réz" a gazdaság további növekedését váróknak"
  • "a réz árának esése soha nem jelentett jót.."
  • "a réz figyelmeztetést adott a világnak"
  • "réz mindent elárul "

Ismert, népszerű gazdasági újságok, mint a CNBC is így fogalmazott 2018-ban: "Copper's warning to the world." A fentiekből tehát azt gondolhatjuk, hogy a réz, vagy ahogy gyakran nevezik "Dr. Copper", magyarul "doktor réz", egyfajta válságot, tőzsdei összeomlást előrejelző szerepet tölt be. A réz és a válságok előrejelzése logikus, racionális okokkal magyarázható, hiszen a réz minden ipari tevékenységhez szükséges, beleérte az építőipart is, így a réz iránti kereslet jelzi a világgazdaság állapotát. Bővülő gazdasági környezetben egyre több rézre van szüksége az iparnak, amíg a világgazdaság zsugorodása esetén a réz iránti kereslet is csökken.

Az alábbi képen piros görbével láthatod a réz árának változását. Jól látható, hogy tavaly a 3,3 dolláros szintről esett vissza a réz ára 2,6 dollár közelébe, ami közel 20%-os árfolyamesés. Majd pedig a rézzel együtt az amerikai tőzsdendex (kék görbe) is 20%-ot zuhant 2019 januárjában.

gazdasági válság réz

Az alábbi képen a fentiek fordítottját láthatod, azaz esik a réz ára. és közben a tőzsde folyamatosan emelkedik.

gazdasági válság réz 2

Egy korábbi vizsgálatunkban beszámoltam arról, hogy az utóbbi évtizedek 11 gazdasági válságából 8 esetben valóban megfigyelhető volt a réz árfolyamának visszaesése, de az a probléma ezzel a megfigyeléssel, hogy a réz ára ettől függetlenül számtalan más alkalommal is visszaesett, így a válságot előre jelezni nem lehetséges vele.

6)  A Fed kamatelemelést = közeleg a válság?

Az elmúlt 15 évben volt szerencsém követni a tőzsdei híreket, elemzéseket a kamatemelések, kamatvágások során. Ezek általában a következő három következtetésre futottak ki:

  1. A Fed kamatot emelt --> közeleg a recesszió, válság, medvepiac, bearish jelzés
  2. A Fed abbahagyja a kamatemelést  --> közeleg a recesszió, válság, medvepiac, bearish jelzés
  3. A Fed kamatot vág --> itt a válság, recesszióban a gazdaság, bearish jelzés

Az általános vélekedés tehát a kamatemeléssel kapcsolatban, hogy hamarosan alacsony részvénypiaci hozamok lesznek a tőzsdéken. A kamatemelésnek természetesen van fékező ereje, és valóban kimutatható, hogy gazdasági lassulást okoz átlagosan 8-12 hónapos csúszással, de a kamatemelés a részvények jövőbeni hozama között nincs ilyen szoros korreláció. Egy korábbi vizsgálatunkban áttekintettük az elmúlt 40 év 8 kamatemelési ciklusát és ebből mindössze egyetlen esetben tapasztalhattunk negatív hozamot a részvénypiacon.

A fentiek természetesen nem azt jelentik, hogy emelkedni fog a tőzsde a következő kamatemelési ciklus alatt. Mindössze arra világítanak rá a fentiek, hogy a kamatemelés önmagában nem meghatározó tényezője a részvénypiaci hozamoknak. Jelentősége van annak is, hogy:

  • mekkora mennyiségű pénz van a gazdaságban,
  • fontos az is, hogy milyen a részvénypiac értékeltsége,
  • de még a demográfiai tényezőknek is szerepe van,
  • illetve a kötvénypiaci hozamokra is célszerű figyelni, mivel a részvények és a kötvények egymással versengő befektetési eszközök. Hangsúlyozandó, hogy a kamatemelések negatív hatást gyakorolnak a gazdasági folyamatokra. Erről itt beszéltünk bővebben.

7) Erősödik a bitcoin = közeleg  a válság

A bitcoin egyfajta digitális arany szerepét tölti be egyes vélekedések szerint (ezt kutatások cáfolják, lásd itt). Az elmélet lényege ezek szerint az lenne, hogyha a befektetők a bitcoint vásárolják, akkor ez egyfajta jelzés arra, hogy menekítik a pénzüket. Például a ciprusi államcsőd idején valóban jelentősen megugrott a bitcoin árfolyama 2013 őszén. Ekkor ugyanis a 100 dolláros szintről 1000 dollárig erősödött a bitcoin árfolyama. Az alábbi képen jelöltem ezt a helyet a grafikonon, piros görbe a bitcoin árfolyama, kék az amerikai tőzsdeindex.

gazdasági válság és a bitcoin

A fenti képen az is látható, hogy a ciprusi események nem igazán hatottak az amerikai részvényekre sem. A fentiek után pedig a bitcoin szárnyalását követhettünk, de ennek háttérébennem az állt, hogy a bitcoinba menekítették a pénzüket a befektetők. Ekkor vált ugyanis széles körben ismertté a bitcoin és gyakorlatilag a külföldi és magyar gazdasági média napi szinten foglalkozott a bitcoin árfolyamával, és az óriási népszerűség, hírverés látható a grafikonon.

Ma már számos vizsgálat megerősíti, hogy a bitcoin pozitív korrelációt mutat a piaci turbulenciák idején a részvénypiacokkal, azaz csökken az ára. Ezek a vizsgálatok pedig azt erősítik meg, hogy a bitcoin nem alkalmas arra, hogy a részvénypiaci visszaeséseket előre jelezzük.

8) Hindenburg Ómen jelzése és a válság

„Megjelent a Hindenburg az amerikai égbolton”, vagy „Megjelent a tőzsdekrachot jelző Hindenburg-ómen” olvashatjuk a hazai gazdasági médiában. A hírhedt indikátor jelzése  azon alapul, hogy vizsgáljuk azokat a piaci állapotokat, amikor megnövekszik a piaci szélesség, és ezekben a helyzetekben jelzi a részvénypiac visszaesését, ami gyakran a tőzsdei összeomlások,válságok első fázisa. Innen ered a az indikátor megnevezése is, ami utalás a német Hindenburg léghajó katasztrófájára. A stockchart.com weboldalon találunk egy grafikont, melyen a hindenburg ómen jelzéseit összegzi.

Tőzsde válság, összeomlás előre jelzése

Az indikátorral kapcsolatos vizsgálatainkból kiderül, hogy 1985-2017 között mindössze 3 nagyobb gazdasági válság volt, és ezzel szemben a hindenburg ómen közel 40 esetben adott jelzést. Bár a fentiek alapján azt tapasztalhatjuk, hogy a nagyobb tőzsdei visszaesések előrejelzésére alkalmatlan a hindenburg ómen indikátor, rövidebb időtávon mégis kimutatható, hogy a negatív hangulatot előre tudja jelezni. Erről itt beszéltünk részletesen.

9) Légiközlekedés és a gazdasági válságok

A globális teherszállítás 40%-a bonyolódik légi úton, így a tengeren történő szállítás mellett a második legnagyobb forgalmat bonyolítják le a légitársaságok. Mivel a teherszállítás erősen köthető a különböző alapanyagok, fogyasztási termékek szállításához, így a teherszállítási forgalom csökkenése korai jele lehet annak, hogy globális lassulás tapasztalható. A lecsökkenő forgalom tehát annak a jele, hogy kevesebb alapanyagot, gyártáshoz szükséges terméket rendelnek a vállalkozások és a háztartások is kevesebb fogyasztási terméket vásárolnak. Ez pedig majd előbb utóbb a gazdasági növekedésen is látható lesz. A fenti logikus gondolatmenet miatt vizsgáljuk a légi teherszállítás forgalmát, és ezzel együtt a repülőgép megrendelések száma is árulkodó lehet.

A hírek gyakran számolnak be a légi teherszállításról, légi közlekedésről, például a CNBC szerint a légi teherszállítás 4,7%-ot esett áprilisban az előző év áprilishoz képest, illetve valószínűleg a repülőgép eladások is csúcsra értek tavaly. Ezek pedig jelezhetik a globális gazdasági lefordulás, recesszió kezdetét a cikk szerzője szerint. A hír a portfólión is megjelent: "Két jel, ami arra utal, hogy nagy bajban van a globális gazdaság" címmel. Mivel a régi hírek csak előfizetés mellett olvashatók a portfolio.hu odalon, így néhány részletet idézek:

" A légiközlekedési szakértő szerint az, hogy a légi teherszállítás forgalma csökken és a repülőgép-megrendelések tavaly csúcsra érhettek, mind vészjósló jel."

" A várakozások szerint 2018-ban elérhették a csúcsukat a globális repülőgép -megrendelések, ez pedig szintén nem túl jó jel a gazdasági ciklus szempontjából, általában ugyanis ez egy évvel azt megelőzően történik, hogy lefordul a gazdaság."

Nézzük akkor az adatokat részletesen. A repülőgép értékesítések esetén az Airbus és a Boeing a két legnagyobb piaci szereplő. Az értékesítési adatokat folyamatosan közzéteszi a statista.com. Ahogy az alábbi képen láthatod a 2008-as gazdasági válság előtt valóban volt egy csúcs a repülőgép értékesítésben, de mire a 2008-as adatot megkaptuk, addigra az amerikai tőzsdeindex kb. 40%-ot esett vissza (a teljes válság alatt kb. 50%-os visszaesést láthattunk). A grafikonon azt is láthatod, hogy 2011-2012, 2014-2016 és 2017-2018 közötti is volt egy-egy csúcs a repülőgép eladásokban, és ezekben az időszakokban nagyobb visszaesés nem volt az amerikai tőzsdeindexben.  (idézet a hírből: "általában ugyanis ez egy évvel azt megelőzően történik, hogy lefordul a gazdaság.")

gazdasági válság 1. jele

Az iata.org havi rendszerességgel közzéteszik a légi szállítmányozással kapcsolatos adatokat. A legújabb jelentésből másoltam ki a légiszállítmányozás forgalmát. Ez az  FTK mutató (Freight Tonne Kilometres), amely 4,7%-ot esett áprilisban.

gazdasági válság 2. jele

A piros görbe nagy kilengést mutat, az elmúlt években számos ilyen visszaesést láthattunk. Jól látható a hónap-hónap összehasonlítások hátrányai. Érdemes itt is a szezonálisan kiigazított kék görbét figyelni. Itt már azt látjuk, hogy 2018 év közepe óta csökkent a szállítmányozási forgalom, de az utolsó adat emelkedést mutat. Vegyük észre, hogy 2015-2016 között is volt ilyen visszaesés, és nem következett be gazdasági lefordulás.

Összegezve a fentieket azt látjuk, hogy a repülőgép eladások nem adtak a múltban sem pontos képet. Mindenesetre a teherszállítási forgalom változását érdemes figyelni, de ne rövidtávon, hónapról hónapra értelmezzük az adatokat. A globális gazdasági növekedés együtt jár a teherforgalom növekedésével, így valóban megerősítő jelzés lehet a gazdasági növekedésre a teherforgalom bővülése, de egy-egy kisebb visszaesés lehet átmeneti, amely nem jelent egyértelműen recessziót, gazdasági válságot.

10) Cass Freight Index és a gazdasági válság

A Cass Freight indexet tárgyaló hírek a következő címekkel jelennek meg a magyar gazdasági médiában: "Bejeleztek a rettegett válságmutatók: készülhetünk az összeomlásra" vagy " Itt egy jel a részvénypiacoknak, ami azt mutatja, hogy nem lesz összeomlás". Fed adatbázisában közzétett Cass Freight Index a teljes légi, földi és hajózási áruszállítási forgalmat, aktivitást mutatja meg Észak-Amerikában. Csökkenő aktivitás egyúttal jelezheti, hogy a következő időszakban a gazdasági aktivitás is visszaesik azon logika alapján, hogy a szállítmányozás a gazdasági tevékenységek legelső folyamatához tartozik. Ha a mutatót megvizsgálod, akkor a 2001-es és a 2008-as gazdasági válságban, illetve azt megelőzően  is erőteljesen visszaesett, de vegyük azt is észre, hogy 2012-2016 között is több visszaesés volt bármiféle jelentősebb gazdasági visszaesés nélkül.

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/tozsde-reszveny-befektetes-19/cass-freight-index.png

A CXO Advisory 1990-2022 közötti időszakon vizsgálta meg a Cass Freight index és a részvénypiaci hozamok közötti korrelációt. Vizsgálatukból kiderül, hogy az index változása és a következő két hónap tőzsdei hozama között pozitív a korreláció, de nagyon alacsony. A korrelációs együttható 0,2 alatti. A Lineáris kapcsolat tehát nagyon gyenge a Cass Freight index és a részvénypiaci hozamok között, ugyanakkor az is kiderül a vizsgálatból, hogy van némi előrejelző szerepe a mutatónak, különösen akkor, ha a Cass Freight indexben nagy változás következik be.

11) "A tőzsde veszélyesen közel van a klasszikus eladási jelzéshez"

Külföldi és magyar gazdasági média rendszeresen foglalkozik azzal a ténnyel, hogy az amerikai tőzsdeindexek megközelítették a 200 napos mozgóátlagukat. Nagyon jó félelemkeltő, figyelemfelkelőt híreket lehet ebből készíteni arra az egyszerű (és használhatatlan) összefüggésre alapozva, hogy ha a 200 napos mozgóátlag alá esik egy tőzsdeindex, vagy részvény árfolyama, akkor beköszöntött a medvepiac.

A 200 napos mozgóátlag használatával foglalkoztunk már korábban, így a részletekbe itt nem mennék bele. Mielőtt azonban elhamarkodott döntést hoznál, nézd meg az alábbi ábrát. Jelöltem azokat a pontokat, ahol a 200 napos mozgóátlag alá esett az amerikai részvényindex árfolyama.

gazdasági válság 9. példa

Itt is ezeket az eseteket láthatod.

gazdasági válság 10. példa

És itt is hasonló helyzeteket láthatsz.

gazdasági válság 11. példa

És természetesen az is igaz, amire a híradásokban hivatkozni szoktak, azaz a 2008-as gazdasági válság, a 2001-es dotkom lufi is így kezdődött. Ez azonban teljesen logikus, ha ismerjük a mozgóátlagok lényegét, azaz ha esik az árfolyam, akkor a mozgóátlag is esni fog, illetve ha az átlagosnál gyorsabban esik az árfolyam, akkor a 200 napos mozgóátlag alá esik a tőzsdeindex árfolyama.

12) "A befektetők a medvepiacra készülnek az AAII szerint"

A fenti cím egy idézet az AAII befektetői hangulatindexszel kapcsolatos híradásokból. A címbeli esetben az AAII befektetői hangulat felméréséből (bővebben itt beszéltünk az AAII felmérésről)  az derült ki, hogy a megkérdezett befektetők 40%-a medvepiaci beállítottságú, azaz pesszimista.

gazdasági válság 12. példa

(forrás: https://www.aaii.com/sentimentsurvey)

Ez igen rossz hír a hírt közlő újságok szerint. Ugyanakkor a befektetői hangulatindikátorokkal kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy a befektetői hangulat egyfajta kontraindikátor, azaz amikor a befektetők a leginkább pesszimisták, akkor a jövőbeni átlaghozamok magasabbak a részvénypiacon.

Az alábbi táblázatban az AAII indikátorra vonatkozó vizsgálatot láthatod (részletesen itt beszéltük meg). Ha extrém negatív a hangulat (Bearish > 3 SD), akkor az átlaghozam magas. A legrosszabb átlaghozamot akkor kapjuk, ha a negatív hangulat, a történelmi átlag alatt van az AAII bearish értéke (Bearish < -2 SD) jelentősen.

AAII

Esetszám

SP500 változása

Kontra esetek

Bearish > 3 SD

3

25,8%

100%

Bearish > 2 SD

50

2,8%

60%

Bearish > 1 SD

162

4,7%

71%

Bearish < -1 SD

211

3,8%

26%

Bearish < -2 SD

9

-5,5%

67%

 

13) "X hete esik a Dow index, mint a dotkom lufi idején.."

A híradások gyakran számolnak be arról, hogy az egyik amerikai tőzsdeindex (Dow Jones, S&P500, Nasdaq) X hete esik, és erre példát utoljára Y válság időszakában láthattunk. Nem is olyan régen arról számoltak be az újságok, hogy a Dow Jones index 6 hete esik, és erre példa a dotkom lufi időszakában volt. Valóban 6 hetes esik a Dow Jones index, és az is igaz, hogy a dotkom lufi, és az azt követő gazdasági válság idején is több ilyen 6 hetes eső szériát láthattunk. Ha visszanézed a grafikonon, akkor láthatod, hogy 1999. októberében és 2000. októberében, illetve 2001 júliusában is vannak ilyen 6 hetes eső időszakok. Ezt követően pedig nagy esések jöttek a részvénypiacokon, 1 éves távon is masszívan veszteséges lenne a Dow index befektetésünk.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármiféle előrejelzést érdemes alapozni ezekre a 6 hetes eső szakaszokra. Például 2002-ben is volt egy 6 hetes eső időszak. Ha ekkor fektetünk be, akkor 1 év múlva 25% nyereséggel szállhattunk ki. 2011-ben is volt ilyen 6 hetes eső sorozat, mindenféle következmény nélkül. Visszatekintve az elmúlt 100 évre azt tapasztalhattunk, hogy a Dow index történetében legalább 30 ilyen alkalom volt, amikor 6 hetes esés következett be. Ha ezt a 30 esetet átlagoljuk, akkor kb. 50% az esélye annak, hogy 1 év múlva nyereséget mutat a számlánk (a 6 hetes esés után fektetünk be). Elsőre azt mondanánk, hogy ez a klasszikus pénzfeldobás esete (50-50 százalék), azonban az amerikai részvénypiacon a befektetési esélyeid másként alakultak. Ha véletlenszerűen fektettünk be a múltban az amerikai piacon, akkor kb. 70% a valószínűsége, hogy 1 év múlva nyereséget könyveltünk el. Ez tehát azt jelenti, hogy mindenféle szakértelem, tudás nélkül egy általad tetszőleges napon vettél S&P500 indexet, akkor az esetek 70 százalékában (tehát nem 50%-ban) 1 év múlva nyereséget könyveltél volna el.

14) A partvonalon várakozó pénz és a válságok vége

Egyes vélemények szerint, ahhoz, hogy tartós emelkedés legyen a tőzsdén, arra van szükség, hogy leépüljenek a befektetési hitelek, a margin pozíciók, és a befektetők szabad pénzegyenleggel rendelkezzenek Éppen ezért érdemes odafigyelni arra, hogy a befektetők hogyan alakítják ki a portfóliójukat, mekkora mennyiségű készpénzt tartanak, azaz mennyi készpénz várakozik a partvonalon. Ebből már sejthető a logika is, azaz minél nagyobb mennyiségben halmoznak fel készpénzt a befektetők, annál mélyebben vagyunk benne a válságban és a medvepiacban, mivel ilyenkor a félelem az úr a befektetők körében, és nem mernek részvényeket venni, a meglévő részvény kitettségük pedig az áresés következtében szépen és folyamatosan olvad el. Ugyanakkor az óriási készpénz mennyiség, ha elindul a részvénypiac felé, akkor egy tartós emelkedő trend alapja lehet. Ne feledjük el, ahhoz, hogy emelkedjen a részvénypiac, a részvények piacára új pénznek kell beáramlania. Ez igaz egy bikapiacon, emelkedő árak mellett, és igaz a medvepiacokra is.  Ezzel pedig el is jutottunk oda, hogy vizsgáljuk meg a befektetők mennyi készpénzt tartanak.

Erre a célra jól használható az AAII Asset Allocation Survey, mely tulajdonképpen a befektetők körében végzett felmérés arról, hogyan alakította ki a befektető a portfólióját. A felmérést az teszi értékessé, hogy 1987 óta hozzáférhet bárki az adatokhoz, xls formátumban innen le is töltheted. A táblázat vizsgálatából a befektetői reakciókat követhetjük. Az alábbi grafikonon azt láthatod, hogyan változott a befektetők portfóliójában a készpénz aránya 1987-2020 márciusa között (utolsó érték 2020. március 31.). Jelöltem az elmúlt 40 év három nagy gazdasági válságát. Ebből valószínűleg az utóbbi kettőt (2001. dotkom lufi, 2008-2009 hitelválság) sokan át is élték.

Jól látható, hogy a készpénzarány a portfólión belül extrém módon megnőtt, azaz a válságok mélypontjára jelentős mennyiségű készpénz volt a befektetők számláin. A lenti grafikonon pedig azt is megnézheted, hogy az öt fontos befektetési eszköz aránya hogyan változott. Jelölések:

  • narancs – készpénz arány
  • sárga – kötvények aránya
  • zöld – kötvények befektetési alap formában
  • vörös - részvények
  • kék - részvények befektetési alap formában

A fenti grafikonból az is kiderül, hogy a készpénz arányának növekedése a válságok idején a részvények arányának csökkenésével jár, ami teljesen logikus. Természetesen a készpénz arány növekedést nem az adja, hogy a befektetők beteszik a pénzüket a számlára és várakoznak. A gazdasági válságok, medvepiacok mélypontjára ugyanis a legtöbb befektető már nagyon kevés szabad készpénzzel rendelkezik. A magas készpénzarány oka, a részvénypiaci áresésben keresendő. Képzeld el azt az esetet, hogy van egy 100 dolláros portfóliód, melyben 10% a kezdeti részvényarány, azaz 90 dollárt részvényekben, 10 dollárt készpénzben tartasz. Mi történik akkor, ha a részvénypiacon 50%-os áresés következik be? Ebben az esetben a részvény rész 45 dollárra esik vissza, a készpénz marad 10 dollár, de a teljes portfólió értéke már csak 55 dollár, így pedig a készpénzarány 18%-ra emelkedik. A fentiek után már csak az a kérdés, hogy a magas készpénzarány valóban kijelöli-e a medvepiacok, gazdasági válságok mélypontját. Nézzünk ennek is utána.

A magas készpénzarány jól jelzi a válság végét?

A fenti adatok alapján azt tapasztalhattuk, hogy a múltbeli válságok időszakában a készpénz arány magas volt a befektetők portfóliójában. A kérdés már csak az, hogy ez mennyire jól jelzi a jövőbeni hozamot, azaz érdemes-e időzíteni erre a jelzésre. A következő ábra segíthet ennek a kérdésnek az eldöntésében. Itt láthatod az összes hónapot az elmúlt 33 évben az összes készpénzaránnyal együtt (X tengely), és az Y tengelyen feltüntetésre került az 1 éves elérhető hozam (osztalékkal együtt, infláció nélkül). Példaként nézd meg a nyíllal jelölt pontot. Az X tengely szerint ekkor 45% volt a befektetői portfólióban a készpénzarány, az elérhető 1 éves hozam pedig közel 50% lett. Ez a pont egyébként 2009. márciusában volt.

forrás: ofdollarsanddata.com

Az alábbi képen láthatod, hogy valóban 50%-os árfolyam-emelkedés történt az amerikai tőzsdén ebben az időszakban. A tőzsdeindex 800 pontról 1200 pontra emelkedett.

Hasonló eredményeket láthatunk a dotkom lufi időszakában és az 1990-es gazdasági válság idején is. Azonban ezek csak kiragadott esetek. Arra jók, hogy megjelenjen egy clickbait hír a CNBC vagy a portfolio.hu hasábjain.  De nem néztük meg az összes esetet, így ha csak ezeket vizsgáljuk, akkor elkövetjük a recency bias hibáját. A fenti tehát csak egy kiragadott eset, hiszen látható, hogy több esetben is magas készpénzarány mellett negatív az 1 év alatt elérhető hozam. Ezeket az alábbi képen jelöltem.

forrás: ofdollarsanddata.com

Ha tehát az összes esetet vizsgáljuk, és nem csak a 2008-2009-es hitelválság, dotkom lufi esetét nézzük, akkor megállapítható, hogy nagyon kicsi a korreláció a magas készpénzarány és az 1 éves előretekintő hozam között.

Egész más a helyzet akkor, ha a 10 éves előretekintő hozamot nézzük meg, azaz azt vizsgáljuk, hogy a magas készpénzarány mekkora 10 éves (évesített) hozammal jár együtt. Itt már emelkedő tendencia mutatható ki (lásd kék egyenes), azaz a növekvő készpénzarány magasabb 10 éves (évesített) hozamot jelez.

forrás: ofdollarsanddata.com

Ez tehát tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha olyan időszakban fektetjük be a pénzünket, amikor magasabb a készpénzarány a befektetői portfóliókban, akkor a várható hozamunk is nagyobb lesz. Ennek oka egész egyszerűen az, hogy a partvonalon várakozó készpénzt előbb utóbb befektetik a befektetők, mely egy tartós emelkedő trend alapja lesz. Másrészt pedig a magas készpénzarány jól jelzi, hogy a részvénypiacon már jelentős áresés ment végbe, így a részvények árának esése is hatással lesz a részvényarány csökkenésére.

Természetesen múltbeli adatokból vontunk le következtetéseket, így a jövőre vonatkozóan nem jelent teljes bizonyosságot ez az összefüggés. Illetve nem volt szó kockázatokról. Az ugyanis nem derült ki, hogy mekkora visszaeséseket kellett a befektetőnek elviselnie. Az 1 éves előretekintő hozamokat tartalmazó grafikon alapján pedig látható, hogy nagyokat. Egyes esetekben 1 év múlva 25-40%-os negatív hozamok mutathatók ki, azaz 10 éves befektetési időszak alatt ilyen mértékű visszaeséseket kellett elviselnie a befektetőnek.

15) Smart Money Flow sem jelzi a gazdasági válságokat

Egy újabb, gazdasági, pénzügyi válságot megjósoló indikátor jelent meg a híradásokban, ezúttal az index.hu címlapján is találkozhattunk vele az "Újra jelez az index, ami megjósolta az előző két pénzügyi válságot" címmel. A hivatkozott cikkben szereplő Smart Money Flow Index, továbbiakban SMI, egyike a sok, piaci szereplőket vizsgáló indikátornak. Az indikátor célja, hogy az okos pénz (intézményi befektetők, hedge fundok) és a kisbefektetők kereskedési szokásait vizsgálja, és ebből vonjon le következtetést. Az okos pénz követésének jelentőségéről itt beszéltünk, de mutattam 6 jelzést a háziasszonyok, kisbefektetők, angolul dumb money (azaz buta pénz) követésére is.

Az SMI index abból a feltételezésből indul ki, hogy:

1) A kereskedési időszak első felében a kisbefektetők, háziasszonyok, azaz a dumb money kereskedik. Ez az a befektetői, kereskedői kör, aki általában rossz a piaci időzítésben, hírek és érzelmek hatására kereskedik. Gyakran az esti/reggeli hírolvasás adja az ötletet a részvény vásárláshoz, így a munka előtt még tőzsdei megbízásokat ad meg, melyek a nyitást követően teljesülnek. Azaz az SMI szerint a 9:30-10:00 közötti időszakban kötött tőzsdei ügyleteket nagyrészt a kisbefektetők kötik, ez tehát a dumb money.

2) Az okos pénz (smart money) jellemzően napközben kivár, és az utolsó kereskedési órában köt ügyletet az amerikai tőzsdéken, azaz 15:00-16:00 között.

A fentiek után az SMI index számítása nagyon egyszerű, ugyanis az előző napi SMI index értékéből levonjuk az első fél órában elért nyereséget/veszteséget (pontban), illetve hozzáadjuk az utolsó egy óra nyereségét/veszteségét (pontban). Az SMI a Dow Jones indexet vizsgálja, azaz a 30 legnagyobb amerikai tőzsdén jegyzett társaságot. Nézzünk egy példát.

Az előző napon az SMI index 15.000 ponton zárt. A mai napon a Dow Jones index az első fél órában 100 pontot emelkedett, majd az utolsó fél órában 50 pontot esett, akkor a mai napon az SMI index 15.000 - 100 + (-50) = 14.850 pont lesz. Bár az indikátor neve (money flow - pénzáramlás) és az index.hu portálon megjelent cikk is arra utal, hogy a kereskedési forgalmat is vizsgálja az indikátor:

"mekkora volumenű kereskedés zajlik a kereskedési nap első fél és utolsó teljes órájában, majd a különbséget, attól függően hogy pozitív vagy negatív, hozzáadta az előző nap lemért számhoz és így kapott egy indexet."

Valójában láthatjuk a képletből, hogy ezt az indikátor nem vizsgálja a kereskedési forgalmat, mindössze az árfolyam elmozdulást. Összegezve tehát az indikátor jelzését:

  • Ha a Dow Jones index emelkedik a nap elején, majd esik a nap végén, akkor ez egy medvepiaci jel a részvénypiacon, hiszen az indikátor alapján a dumb money vásárolt a nap elején, de a smart money eladott a nap végén.
  • Ha pedig a Dow Jones index esik a nap elején, majd a nap végén emelkedik, akkor ez bikapiaci jelzés, hiszen a dumb money eladott, míg a smart money vásárolt.

A fentiekből következik, hogy ha a részvénypiac emelkedik, de az SMI index lefelé mozog, akkor divergenciát tapasztalunk, azaz a részvénypiac úgy emelkedik, hogy az okos pénz már nem vásárol. Ilyen divergencia alakult ki a dotkom lufi és a 2008-as gazdasági válság előtt is.  Az alábbi képen a fehér görbe az SMI index a sárga a Dow Jones index. Az aktuális divergencia is látható a kép jobb oldalán.

gazdasági, pénzügyi válság jele 1.

(kép forrása: index.hu, Bloomberg)

Mi a probléma ezzel az előrejelzéssel?

Azzal, hogy bemutatunk egy indikátort, ami az előző két válság előtt jelet adott, egy nagyon jó hírt lehet készíteni, de befektetőként erre döntés alapozni nem érdemes. Egyrészt két eset nagyon kevés esetszám arra, hogy megbízhatónak nevezzük a jelzést, másrészt ha nem vizsgálunk meg minden esetet, akkor a visszatekintési torzítás hibáját követnénk el, ahogy a cikket író szakember is tette. Nézzük meg az összes múltbeli válságot, melyek időpontjait az alábbi táblázatban találod meg.

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/tozsde-reszveny-befektetes-19/recesszio-tozsde-befektetes-04.png

A válságok időpontjait pedig vessük össze az SMI indexszel, melynek változását az alábbi grafikonon láthatod az 1930-as évektől kezdődően. Rögtön láthatsz több olyan esetet is, amikor az SMI téves jelet adott. Például a 60-as években gyakorlatilag 1 évtizeden keresztül divergenciát mutatott, és pénzügyi, gazdasági válság csak 1969-ben következett be.

gazdasági, pénzügyi válság jele 2.

(kép forrása: investing.com)

További problémát jelent a következő, az SMI indikátort érintő besorolás:

  • aki a nyitást követően vásárol, az háziasszony, kisbefektető (dumb money)
  • aki pedig a zárás előtti órában vásárol, az intézményi befektető, okos pénz

A Credit Suisse kimutatásából jól látható, hogy a piac megváltozott az elmúlt 10 évben. Az amerikai tőzsdeindex napközbeni kereskedési volumene az alábbiak szerint oszlik meg. Az alsó képen azt láthatod, hogy a kereskedési volumen aránya növekszik évről évre a zárás előtti időszakban, míg a nyitást követő 30 percben csökken az arány (felső kép). A napközbeni (Midday) kereskedési volumen is jelentősen csökkent az utóbbi 10 évben.

gazdasági, pénzügyi válság jele 3.

Az elmúlt 10 évben egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak az ún. HFT kereskedési robotok, emellett pedig évről évre nő az ETF alapokban levő vagyon, ami ma már meghaladja a 4000 milliárd dollárt. Ezek az ETF alapok pedig a zárás előtti időszakban alakítják ki portfóliójukat. Nem lehet tehát ma már szétválasztani a háziasszonyokat és a profi kereskedőket a tőzsdei nyitvatartás alapján.

Összegezve tehát, az SMI index nemcsak két alkalommal adott divergenciát a múltban, találhatunk téves jeleket, vagy extrém hosszú divergenciákat. Ezentúl pedig a piacon is számos változás történt, ami megkérdőjelezi az index alapfeltételezését, azaz az első fél órában a dumb money (buta pénz) vásárol, a zárás előtt pedig az okos pénz.

16) További válságjelek

Az alábbiakban további válságjeleket beszélünk meg, melyekkel részletesen foglalkoztunk a hivatkozások alatt:

Mit tegyünk, mire figyeljünk a fentiek helyett?

Azt gondolom így a cikk végére érve már látható, hogy hiába vannak érdekesen, figyelemfelkeltő módon tálalva a különböző válságot jelző mutatók, Szent Grál, varázsgömb nincs. Egyik sem tudja megjósolni mikor fog bekövetkezni a válság. Óvakodjunk attól, hogy a jelen adatait felülértékeljük, és mindig nézzük meg hosszabb időtávon az adatokat. Ebből már jól látható, hogy a közzétett hír inkább csak egy színes érdekesség (mint például a hölgyek szoknyájának hosszúságával előre lehet jelezni a tőzsdét), de tőzsdei kereskedéshez, befektetéshez használhatatlan adat. A hírek követése témáról itt találsz bővebb információ. A kérdés a fentiek után, hogy mit érdemes tenni, mire hallgassunk. Alapvetően  "a lesz válság, nem lesz válság" kérdést két irányból célszerű megközelíteni:

  • rövid és közép távú kereskedés
  • befektetés

Mit tegyen egy rövidtávon kereskedő?

Ha rövid távon kereskedünk a tőzsdén (ide sorolnám a napon belüli kötéseket, és a néhány hetes ügyleteket is), akkor számunkra nagyjából teljesen mindegy, hogy mikor jön a válság. Amire itt figyelni kell az a piaci állapot és a trend iránya . Illetve fontos szabály számomra, hogy előrejelzés helyett azt kereskedjem, amit a grafikonon látok. Erről nagyon sokat beszéltünk a tanfolyamon, de ebben az előző sorokban találsz három hivatkozást, és ott is erről beszéltünk.

Mit tegyen egy befektető?

A nagyobb gond a befektetési portfólió, hiszen itt a kockázatkezelés másként zajlik. Azonban a fő probléma, hogy a legtöbb befektetőnek nincs semmiféle kockázatkezelési megoldása, így a válság, recesszió valóban fájó pontként fogja érinteni. Én a következő szabályokat követem a befektetési portfólió esetén. Erről részletesen itt beszéltünk, illetve a következő bejegyzések alapján indulhatsz el:

  1. Kockázattűrő képesség felmérése, nem elméletben, hanem szimulációkkal, részletek itt.
  2. Kockázatkezelési stratégiák megismerése..
  3. Kockázati mutatók alapján hozott döntések:
  4. Diverzifikáció módszerei, gyakori hibákt
  5. Stratégiák, melyekkel csökkenthető a visszaesés (drawdown). Többről is volt szó, például dual momentum, Shiller P/E stb..

Ha ezeket a lépéseket követjük, akkor gyakorlatilag mindegy számunkra, hogy mikor érkezik a válság, mert megfelelően felkészültek leszünk:

Gazdasági válságok története, tanulságok

Az alábbi felsorolásban múltbeli gazdasági válságok eseteit beszéljük meg. Ezekből kiderül, hogy milyen események zajlanak a gazdasági válságok során:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link