Vámháború: Milyen részvények érzik meg az amerika-kínai kereskedelmi háborút?

Az alábbiakban megbeszéljük a 2019-es részvénypiac egyik meghatározó eseményét az amerikai-kínai vámháborút, kereskedelmi háborút. Megbeszéljük, miért, hogyan hatnak a vámok a részvényekre, illetve azzal is foglalkozunk, melyek azok a vállalatok, szektorok, amelyeket a legjobban érinthetnek ezek az események, fejlemények. Szó lesz arról is, hogy a részvénypiacon milyen változásokat okozhat a kereskedelmi háború USA és Kína között. Főbb témáink:

  • Mi történik egy vámháború, kereskedelmi háború során?
  • Mi a probléma a vámokkal?
  • Milyen részvényeket, iparágakat érint az amerikai-kínai vámháború?
  • Milyen hatása lesz a gazdaságra a vámháború?

A vámháború USA és Kína között valószínűleg nem újdonság a legtöbb befektetők, tőzsdei kereskedő számára, hiszen hónapok óta olvashatjuk a hírekben Donald Trump amerikai elnök bejelentéseit, és a kínai elnök, Xi Jinping álláspontját. Nem fogom részletesen bemutatni az eddigi eseményeket, hiszen ezeket megtaláljuk a hírportálokon, inkább arra fókuszáljunk, hogy milyen hatása van a vámoknak, hogyan hat egy ország gazdaságára, és a vállalati profitra a vám. Az összefüggések ismeretében megtalálhatjuk, hogy melyek azok a részvények, iparágak, ahol nagyobb, hevesebb piaci reakciókra számíthatunk.

Mit jelent a vámháború, kereskedelmi háború?

A vámháborúk általában úgy kezdődnek, hogy két, vagy több egymással kereskedő ország közül az egyik ország ún. védő vámot vezet be valamely termékekre, termékkörökre úgy, hogy a másik országokkal erről nem egyeztet. Tehát egyoldalúan, kétoldalú egyeztetések nélkül vezetik be a vámot. A védővám bevezetésének elsődleges oka lehet a belföldi vállalatok védelme, ugyanis a védővám tulajdonképpen azt jelenti, hogy a külföldről behozott termékre meghatározott vámot kell fizetni.  

Ha az aktuális esetet nézzük, akkor az Egyesült Államok 2018-ban  25, illetve 10 százalékos vámot vezetett be az acél- és alumíniumimportra. Ez tehát azt jelentené, hogy a külföldi cégek hátrányba kerülnek az amerikai piacon, hiszen drágábban lesz elérhető a külföldről behozott termék. Ezek a vámok azonban sérthetik a másik ország gazdasági érdekeit, így akár viszonozhatja a védővámok bevezetését. Erre is láthatunk példát, hiszen Kína válaszul az amerikai vámokra, számos termékköre pótvámot vezetett be. Közel 3600 terméket 20 és 25 százalékos pótvám alá helyeztek, például szója, zöldségek, kozmetikai cikkek. Alapvetően tehát nem az a probléma, hogy a vámok bevezetésével a belföldi vállalatokat védik, hanem , hogy nem kétoldalú tárgyalások mentén határozzák meg a vámok mértékét. Számos példát láthatunk arra, hogy országok kétoldalú megállapodás keretei között vámot vetnek ki különböző termékekre, de általában az egyensúlyra való törekvés figyelhető meg, azaz a vámok értékben összemérhetők legyenek és ne érje egyik ország gazdaságát sem jelentős hátrány.

Egy vámháború során nincs egyeztetés, melynek következménye, hogy további pótvámok és védővámok bevezetését jelentik be, így egyre több iparág lesz érintett az eseményekben. Az acéllal és az alumíniummal kezdődött, majd válaszul mezőgazdasági termékek (szója, pamut) kerültek a képbe, aztán az Egyesült Államokban gyártott autókra vetettek ki Kínában védővámot. Majd az amerikaiak a Kínában gyártott termékekre vetnek ki vámot, Kína válaszul a ritkaföldfémek exportját tervezi korlátozni stb..

Mi a probléma a vámokkal?

Látható a fentiekből, hogy a védővámoknak lesznek haszonélvezői, hiszen ha 25 százalékkal megdrágul az országba behozott acél, akkor az országban működő acél előállításával foglalkozó vállalatok nagyobb keresletre számíthatnak. A nagyobb kereslet pedig nagyobb bevételt jelent, ami pedig növeli a vállalat profitját, tekintettel arra, hogy a társaság nyeresége a bevétel és a költségek különbsége. Tehát a védővámnak lesznek haszonélvezői, lesznek olyan iparágak, ahol profitnövekedésre számíthatunk.  

Ugyanakkor a védővámokra válaszul a kíniak is bevezetnek újabb vámokat, melyek más iparágakat érinthetnek. Például az amerikai szója termelők nem tudják eladni a terményüket, mert a legnagyobb partnerük Kína megemelte a vámot, így nagyon megdrágult az Egyesült Államokből Kínába exportált szója. Az eladhatatlan termény pedig a mezőgazdasági cégeknek veszteséget, bevétel kiesét okoz. Mivel a társasági profit egyszerűsítve a bevétel és a költségek különbsége, így látható, hogy a költségek, veszteségek növekedése csökkenti a profitot.

Az adok kapok tehát hosszú ideig folytatódhat, és ez sajnos kiszámíthatatlanná teszi a tőzsdei társaságok értékelését is, ez pedig együtt jár a volatilitás növekedésével.

Tehát alapvetően két forgatókönyvre számíthatunk. Az egyik, hogy folytatódik a vámháború, és ekkor a jövőben sokkal jobban oda kell figyelnünk azokra az iparágakra, melyek érintettek az ügyben (Emiatt én folyamatosan gyűjtöm ezeket a társaságokat, a listát később bemutatom). A másik pedig, hogy a felek megállapodnak és kölcsönösen, egymás szempontjait figyelembe véve alakítják ki a vámokat. A kérdés az, hogy ki, mit tart valószínűbbnek.

A fentiekben olyan példákat láthatunk, amikor egy-egy termékre, alapanyagra vetnek ki vámot, azonban léteznek olyan korlátozások, amikor egy külföldön gyártott vagy részben ott gyártott termékre vetnek ki vámot. Például az Apple egy amerikai társaság, azonban a termék tervezésén kívül nagyrészt a teljes gyártási folyamat Kínában történik. Érthető okok miatt, Kínába a munkabérek sokkal alacsonyabbak, így ha az USA-ban kellene gyártani az Apple termékeket, akkor a társaság profitja alacsonyabb lenne (profit = bevétel - költség).

Ugyanakkor, ha a Kínában gyártott termékekre is vámot vetnek ki, akkor ez egyúttal azt is jelenti, hogy az Apple termékek megdrágulnak az Egyesült Államokban. Ilyen helyzetben pedig vagy át kell szervezni a gyártást másik országba (költséges és lassú folyamat), vagy számolni kell azzal, hogy a vám miatt drágul az Apple terméke, ami csökkenő keresletet, alacsonyabb bevételt jelent, azaz a társasági profit csökken.

Látható tehát, hogy mindig oda lyukadunk ki valamilyen úton, módon, hogy csökken a profit. Ez pedig már árazási kérdéseket vet fel, azaz a befektetők megtérülést számolnak, túlárazott és alulárazott eseteket különítenek el.  Erről a témáról itt olvashatsz bővebben. A fentiekhez hozzátartozik, hogy kereskedelmi háborúra, vámháborúra a múltban számos példát láthattunk.  Például 1930-ban az Egyesült Államok vezetett be vámot az európai mezőgazdasági termékek ellen. Erre válaszul számos európai ország szintén védővámokat vezetett be. A vámháború következménye pedig az lett, hogy a nemzetközi kereskedelem jelentősen visszaesett. Ha pedig még jobban a múltba visszanézünk, akkor a Brit Birodalom számos országgal keveredett vám és kereskedelmi háborúba. Érdemes lehet egy-egy ilyen múltbeli esetet megnéznünk részletesen, mert az események kimenetelében, hatásaiban sok a hasonlóság, még ha a termékek köre más.

Milyen részvényeket, iparágakat érint az amerikai-kínai vámháború?

Az aktuális kínai amerikai kereskedelmi háborúban már számos iparág, részvény érintetté vált. Ezek közül néhányat összegyűjtöttem nagyrészt saját magamnak, hogy segítse számomra a részvénypiac aktuális helyzetének felmérését. Nézzük meg ezeket az iparágakat, szektorokat.

1) Autóipar

Az autóipart, autóipari részvényeket súlyosan érintheti a vámháború, tekintettel arra, hogy a múlt évben a kínai elnök, Xi Jinping bejelentette, hogy az amerikai gyártmányú autókra 40% közötti vámot vezetnek be.  A helyzetet árnyalja, hogy a kínaiak egyébként nagyrészt nem amerikai gyártmányú autókat vásárolnak, de például a Tesla részvényesei számára érdemes lehet figyelni a fejleményeket. Idő közben egyébként Kína felfüggesztette a kiegészítő vámot, de a példából is látható, hogy az autóipar érzékenyen reagálhat a kereskedelmi háború fokozódásával.

2) Technológiai szektor

A technológia szektorban működő társaságokat két úton is érinti a kereskedelmi háború. Egyrészt a nagyobb chipgyártók, memória gyártók (NVIDIA, Micron, Intel stb..) számára nagy piac Kína, azaz a memóriákat, chipeket számos kínai eszközbe beépítik, amit Kínában értékesítenek. Emiatt a technológiai szektoron belül ezeknek a társaságoknak a részvényei érzékenyen reagálhatnak a vámháború fejleményeire.

Másrészt pedig a technológiai szektorban működő cégek (már nem csak a chipgyártókról van szó) nagyrészt külföldre, Kínába kiszervezett gyárakban gyártatják a termékeiket. Ez pedig negatívan érintheti ezeket a vállalatokat, ha termékeik beleesnek a Kínában gyártott termék kategóriájába, azaz vámot kell utánuk fizetni.

3) Mezőgazdasági szektor

Az Egyesült Államok nagy mennyiségben exportál mezőgazdasági termékeket Kínába, például szóját, pamutot, húskészítményeket. Láthattuk például, hogy Trump által bejelentett acél-, alumínium vámra válaszul a szója importvámját emelték meg Kínában, így hatalmas készletek halmozódtak fel, és az amerikai termelő cégek nem tudták eladni a szóját. A szója és a pamut tehát erősen érintett a vámháborúban. Olyannyira, hogy a vámok bevezetése után a kínai vállalatok már más országokból (például Indiából) szerzik be ezeket a termékeket. A mezőgazdaságon belül tehát nagyrészt azok a társaságok tekinthetők kockázatosnak, melyek jelentős mennyiségben értékesítenek a Kínai piacon terményeket.

4) További iparágak

Kína az Egyesült Államok harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere a teljes amerikai export kb. 8%-a megy Kínába. A legfontosabb termékek, melyet az Egyesült Államok Kínába exportál:

  • repülőgépek és alkatrészeik
  • olajos magok és különböző gabona félék
  • járművek
  • félvezetők, elektronikai alkatrésez
  • olaj és gáz
  • hulladék és törmelék
  • navigációs, mérő és orvosi műszerek
  • kémiai alapanyagok
  • szintetikus bőr,
  • gyógyszerek

Ez a lista azért lehet érdekes, mert várhatóan olyan iparágakra vet ki Kína védővámokat, amelyek a leginkább érintettek a kínai amerikai kereskedelemben. A fenti iparágakban működő cégeknek tehát jelentős kereskedelmi kapcsolata van Kínával, azaz Kínába exportálnak.

5) Milyen termékeket importál az Egyesült Államok Kínából?

Az Egyesült Államok teljes külföldről behozott áruinak kb. 20%-ka Kínából származik. Ezek közül a fontosabb, legnagyobb volumenben behozott késztermékek az alábbiak:

  • kommunikációs készülékek
  • számítógépek
  • félvezetők, elektronikai alkatrészek
  • bútorok
  • háztartási gépek
  • lábbelik
  • műanyag termékek
  • autóalkatrészek

Milyen hatása lesz a gazdaságra a vámháború? Lesz-e ebből recesszió, válság?

Gyakran felmerül az az összefüggés kereskedők, befektetők fejében, hogy vámháború --> gazdasági lassulás --> recesszió --> válság, azaz részvény eladás. Mielőtt azonban hasonló hatásokat átgondolunk, nézzük meg, hogy mekkora lassulást idézhet elő a vámháború. Az alábbi képeket a bloomberg egyik híréből másoltam ki, forrás a képek alatt. Azt láthatod, hogy a jelenlegi vámtarifa szintek mennyivel csökkentik a GDP bővülést a következő években (elemzői becslés). A piros a kínai, a kék az USA, a fekete a világ GDP bővülés csökkenését jelenti.

(forrás: https://www.bloomberg.com/graphics/2019-us-china-trade-war-economic-fallout/)

Itt azt látod, ha a vámháború tovább fokozódik és a vámok 25%-kal emelkednek.

(forrás: https://www.bloomberg.com/graphics)

Ez pedig a legrosszabb forgatókönyv vámháború fokozódás, tőkepiaci eséssel együtt.

(forrás: https://www.bloomberg.com/graphics)

Ha az Egyesült Államok gazdaságát vizsgáljuk, akkor a fenti ábrán azt láthatjuk, hogy 2020-ban 0,4%-kal csökkenti a GDP-t a vámháború. Ehhez azonban vegyük figyelembe, hogy a jelenlegi USA GDP növekedés kb. 3%. Tehát változatlan szintet feltételezve valóban csökkenés lesz (3-0,4% = 2,4%), de ez még mindig gazdasági növekedés. Ne feledkezzünk meg tehát arról, hogy  a növekedés lassulása nem egyenlő a recesszióval. A fenti adatokból pedig az is kiderül, hogy a vámháború az Egyesült Államok GDP-jére mekkora hatást gyakorol a vámháború. Ebből már eldöntheted, hogy ez nagy hatás, vagy mérsékelt. 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link