Miért nem vagyunk jó befektetők? Portfolióteszterek használata

Megbeszéljük, milyen tényezők miatt nem vagyunk jó befektetők, hogyan kerülhetjük el a befektetés során elkövethető hibákat. Bejegyzésben bemutatok egy ingyenesen használható programot, mely kifejezetten arra használható, hogy befektetési portfóliód, befektetési stratégiádat teszteld. A teszt segítségével képet kaphatsz a kockázat mértékéről. Megnézheted, működött-e egyáltalán a múltban az általad most alkalmazott befektetési stratégia. Megmutatom, hogyan használd a programot, és arról is beszélünk, hogy milyen paraméterek alapján válaszd ki a számodra megfelelő befektetési stratégiát.

Mindenkinek szüksége van egyáltalán befektetési stratégiára?

Aki bankbetétekben látja a tökéletes befektetés lehetőséget, annak valószínűleg nem érdemes tovább olvasnia az alábbi bejegyzést, és befektetési stratégiára sem lesz szüksége. Azonban mielőtt tovább lépnél, azt érdemes tudnod, hogy a bankbetétek esetében is megvan annak a kockázata, hogy a befektetésed vásárlóértéke csökkenni fog, még akkor is, ha az összeg nominálisan növekedett. Érdemes megnézned az alábbi bejegyzést, melyben azt vizsgáltuk, hogy egyes országokban az elmúlt 100 évben milyen hozamokat lehetett elérni rövid lejáratú kötvényekkel (ez gyakorlatilag a bankbetétekkel megegyező hozam), a hosszú lejáratú kötvényekkel és a részvényekkel: A legjobb befektetések az elmúlt 100 év alapján

Amennyiben pedig már kötvényeket esetleg részvényeket, részvény befektetési alapokat, ETF alapokat is szeretnél tartani a befektetési portfóliódban, akkor már mindenképpen szükséged lesz egy hosszútávú befektetési stratégiára. A befektetések általában hosszú időszakot ölelnek fel, melynek során következetesen, az érzelmeket kizárva kell döntéseket hoznunk. Az agyunk azonban nem erre a következetes gondolkodásmódra állt rá, hanem érzelmi alapon hozzuk a döntéseinket. Emiatt ha nincs módszerünk, stratégiánk, akkor az érzelmi tényezők, torzítások határozzák meg a döntéseinket. Célszerű tehát kialakítani egy befektetési tervet, rendszert saját magunk számára, amelyet a legjobban úgy tesztelhetünk, ha megnézzük a múltat. Milyen visszaeséseket tapasztalhattunk a múltban, mekkora kockázatot vállaltunk, mekkora volt a hozam. Tisztában vagyok azzal, hogy a múltbeli eredmények nem adnak garanciát a jövőre nézve, azonban a befektetési stratégiánk kockázta nagyon jól felmérhető egy ilyen egyszerű visszatesztelés segítségével. Erről fogunk a következő bekezdésekben beszélni, de előtte még beszéljük meg, hogy az agyunk, érzelmeink miért, hogyan képesek becsapni minket.

Miért nem vagyunk jó befektetők?

A viselkedési közgazdaságtan egy viszonylag új területe a közgazdaságtannak. Itthon Richard Thaler neve vált ismertté, aki két éve Magyarországon is tartott előadást a témában, illetve 2017-ben Nobel-emlékdíjat kapott a témában végezett munkásságáért. A viselkedési közgazdaságon belül pedig a viselkedési pénzügyek egy szűkebb kör, mely kifejezetten azokat az érzelmi tényezőket, mintákat vizsgálja, melyek hatással vannak a döntéseinkre. A témában egy nagyon jó összefoglalót írt Alistair Byrne PhD, CFA Mike Brooks Behavioral Finance: Theories and Evidence címmel. Néhány tipikus hibát, befektetőt érő érzelmi hatást kiemelnél. Ezekben kereshetjük az okokat, hogy miért nem tudunk következetesen, racionálisan dönteni a befektetéseinkről, pénzügyeinkről. Illetve miért hatnak ránk az érzelmek:

1. Nagyfokú optimizmus, túlzott magabiztosság: a befektetők túlbecsülik képességeiket, illetve a rendelkezésükre álló információk pontosságát is túlbecsülik.  Például azt gondoljuk az OTP egy jó tőzsdei társaság, az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett az árfolyama a részvényeknek, a hírekben is csak jókat írnak az OTP részvényekről, elemzők véleménye is pozitív, így jó befektetési lehetőség. Természetesen az OTP egy jó társaság, jól működő tőzsdei társaság, de ettől még nem biztos, hogy a befektetési portfóliónkban a fenti logika szerint kellene  részvényeket beválogatnunk.
2. Felszínesség: a befektetők hajlamosak arra, hogy egy befektetési lehetőséget a jellegzetességeik alapján ítélik meg, nem pedig a mögöttes kockázatok, valószínűségek alapján.
3. Előrejelzések során ragaszkodunk a korábbi elképzeléseinkhez az új információkkal szemben. Például megváltozik egy cég pénzügyi eredménye, lehetőségei, jövőképe, azonban ennek ellenére továbbra is ragaszkodunk a korábbi, előzetes meggyőződésünkhöz.
4. Hajlamosak vagyunk túlbecsülni a jelentőségét, a valószínűségét a közelmúltban megtapasztalt, megfigyelt tényeknek, információknak, eseményeknek.
5. Úgy alakítjuk a döntéseinket, hogy lehetőleg elkerüljük az érzelmi fájdalmat egy esemény kedvezőtlen kimenetele kapcsán. Tipikus példája, amikor nem adjuk el a veszteségben levő részvényt. Önmagában nem az a gond, hogy nem adjuk el, hanem az, hogy azért nem adjuk el, mert nem akarjuk a veszteséget realizálni.

A fentiek csak rövid ízelítői lennének a témának, de itt zárom is a gondolatokat, mert jellemzően a kezdő befektetőket legkevésbé érdekli (egyébként nagyon fontos) a befektetés pszichológiai tényezői. Nem meglepő, hogy a témát tárgyaló cikkeink (melyeket itt találsz) olvasottsági számai a legrosszabbak. A fentiekkel eljutottunk odáig, hogy megbeszéltük, elkerülhetjük a különböző mentális, pszichológiai csapdákat, ha visszateszteljük a befektetési stratégiánkat, és megpróbálunk objektív szempontok alapján döntést hozni. Nézzük most már a visszatesztelés lépéseit.

Hogyan tesztelheted vissza a befektetési stratégiádat?

A weben számos ingyenes, fizetős portfólió tesztelő alkalmazás elérhető, azonban a legtöbbjük meglehetősen bonyolult, sokkal többet kell foglalkozni a témával, hogy használni tudd az összetett programokat. Ezért mutatok most be egy egyszerűbben használható programot, mert tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb befektető nem fog elmélyülni a befektetések, tőzsdei kereskedés világában. A fenti program viszont egyszerűen használható. Azok akik, esetleg professzionális programot szeretnének használni, javaslom a Cloudquant.com program kipróbálást. Ezzel akár teljes quantitatív kereskedési stratégiák is tesztelhetők, automatizálhatók. Az alábbiakban viszont az ETFreplay.com tesztelőjével fogunk foglalkozni, mely itt érhető el: https://www.etfreplay.com/

A fenti weboldalon a "Backtesting" menüpontban a "Backtest ETF portfolio" alatt tudunk befektetési stratégiákat visszatesztelni. A program ETF alapokat vizsgál, azonban nagyrészt akkor is tudjuk használni a programot, ha hagyományos befektetési alapokban gondolkodunk. Ehhez annyit kell tennünk, hogy megnézzük a befektetési alapnak mi a referencia indexe és ehhez igazítva keresünk egy ETF alapot. Az alábbi képen egy példát mutatok a program használatához. Beállítottam három befektetési terméket: egy kötvény ETF-et (súlya 50%), az amerikai tőzsdeindexet követő ETF-et (súlya 30%) és egy arany ETF-et (súlya 20%). A benchmark alatt pedig megadhatunk egy olyan indexet, melyhez a viszonyítást végezzük. Ez esetünkben egy globális index, mely 60%-ban tartalmaz kötvényt, 40%-ban részvényt.

(forrása etfreplay.com)

A tesztelés lefuttatása után hozzáférhetünk azokhoz az objektív adatokhoz, melyek segíthetnek felmérni a portfóliónk kockázatát. A befektetési portfólió kialakítás szempontjait itt beszéltük meg.

(forrása etfreplay.com)

A befektetési stratégia eredményeinek értelmezése:

A CAGR mutatja az összetett éves növekedési rátáját a beállított portfóliónak és a benchmarknak (BNCH sor a táblázatban). A CAGR értelmezését itt beszéltük meg.

A Sharpe-ráta azt mutatja, hogy egységnyi kockázatra vetítve mekkora a kockázatmentes hozam feletti többlethozam.  Minél nagyobb a sharpe ráta, annál jobb a befektetési lehetőség a kockázatot is figyelembe véve.

BNCH correlation azt mutatja, hogy mennyire korrelál a benchmarkhoz a portfólió, erről részletesen itt beszéltünk.

A max Drawdown pedig a maximális visszaesést mutatja. Részletesen, a sharpe-rátával együtt a következő bejegyzésben tárgyaltuk a maximális visszaesést.

Természetesen tetszőleges ETF alap eredménye, kockázati mutatói visszatesztelhetők a programmal, így nem csak befektetési portfólió esetén lesz hasznos ez az alkalmazás, hanem akkor is, ha a tőzsdei kereskedés során ETF alapokat használunk.

További befektetési stratégiákat is tesztelhetünk

A fentieken túl nem csak az egyszerű vedd meg és tartsd technikát tudjuk tesztelni az alkalmazással, hanem mozgóátlagokra, Relative Strength értékre, trendcsatornára is végezhetünk visszateszteléseket, illetve további egyéb visszatesztelési lehetőségek is elérhetők (csak előfizetéses ügyfeleknek). A mozgóátlag alapú visszatesztelés például az alábbiak szerint állítható be.

Válasszuk ki az ETF alapot (ETF mező), majd a mozgóátlag periódusát (MA length 200 - a 200 napos mozgóátlag). MA Type alatt a mozgóátlag típusa állítható be (simple az egyszerű, exponential az exponenciális, különbségekről itt beszéltünk). A trade on alatt pedig az azonnali keresztezés (day of cross), vagy a hó végén történő pozíció nyitás állítható be. A "Use 2 MAs" feliratra kattintva pedig még egy mozgóátlag hozzáadható a rendszerhez. A jelzések pedig a klasszikus mozgóátlag keresztezés (két mozgó esetén), vagy a mozgóátlag és az árfolyam viszonya alapján történik. Ez utóbbi esetben, ha az árfolyam a mozgóátlag fölé emelkedik, akkor pozíció nyitás történik, ha pedig az árfolyam a mozgóátlag alá esik, akkor zárásra kerül a pozíció. A visszatesztelés után részletes statisztikát kapunk. Ezek közül a kockázatra vonatkozó adatok is láthatók. Kiemeltem a maximális visszaesést a fenti példában. Itt látható, hogy a vedd meg és tartsd technika szerint 51,9%-os volt a maximális visszaesés, de a 200 napos mozgóátlag jelei alapján kereskedve 20,8% a maximális visszaesés.

A fentiekben megbeszéltük a befektetések során miért fontos a következetesség, miért érdemes előre megtervezni a befektetési rendszerünket, stratégiánkat. Illetve bemutattam egy egyszerű tesztelő programot, mely ingyenesen használható. Az ingyenességhez hozzá tartozik, hogy számos funkció korlátozva van, és csak a szolgáltatásra történő előfizetés mellett érhető el. Ha a fenti program nem nyerte el a tetszésed, próbáld ki ezt a portfóliótesztelő programot: .  Itt szintén egy egyszerűen használható alkalmazást próbálhatsz ki, ETF alapokra, 10 évet tudsz visszamenőleg tesztelni.