A péznyomtatás mozgatja a tőzsdét, a kötvénypiacot?

Ismét egy olyan szempont került elő, mely gyakorlatilag mindenkit, aki pénzt fektet be, spekulál, rövid távon kereskedik érint. Ez pedig a likviditást, a gazdaságban levő pénzmennyiséget, és annak nyomon követését jelenti. A bejegyzésemben összeszedtem azokat a szempontokat, melyeket időről-időre megvizsgálok a likviditással kapcsoltban. Azt gondolhatod, hogy a likviditás egy újabb unalmas gazdasági, pénzügyi fogalom, azonban a gyakorlatban is hasznos, és majd a következő bekezdésben meg is beszéljük, hogy miért érdemes befektetőként, tőzsdei kereskedőként követni a likviditás változását. A bejegyzésben tehát a következő témákat érintjük:

• Miért fontos a likviditás vizsgálata?
• Mi az a likviditás?
• Hogyan lesz hatással a csökkenő/növekvő likviditás a befektetésekre?
• Miért fontos a tőzsdei kereskedésben a likviditás, hogyan kövesd?
• Milyen indikátorokkal követhető a likviditás?

Miért fontos a likviditás vizsgálata?

Egy olvasói kérdés kapcsán jött az ötlet, hogy érdemes lenne tisztázni a likviditás szerepét a befektetések, tőzsdei kereskedés során. Ezért aztán rákerestem a jegyzeteimben a likviditással kapcsolatos megfigyeléseimre, és több hasznos információ mellett megtaláltam egy 2015-ös  Druckenmiller idézetet a likviditással kapcsolatban. Druckenmiller többek között arról ismert, hogy Soros György Quantum alapját kezelte 1988-2000 között (Victor Niderhoffer után). A likviditással kapcsolatos gondolatai:

Earnings don’t move the overall market; it’s the Federal Reserve Board… focus on the central banks and focus on the movement of liquidity… most people in the market are looking for earnings and conventional measures. It’s liquidity that moves markets.

Az idézet lényeg, hogy Druckenmiller szerint nem a gyorsjelentések mozgatják a piacot, hanem a likviditás. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a vállalati jelentések az általános mozgató erő a piacon, pedig ez az általános erő a likviditás. Druckenmiller megfigyeléseit azért is érdemes megfogadni, mert három évtizedes pályafutása alatt átlagosan évi 30%-os nyereséget ért el az általa kezelt hedge fund-ok ügyfeleinek. Druckenmiller tőzsdei spekulációval kapcsolatos gondolatairól a The Market Wizard könyvben olvashatsz bővebben.

A rövid bevezetőből már körvonalazódhat, hogy a likviditás követése egy fontos tevékenysége a befektetőnek, tőzsdei kereskedőnek, mivel egy olyan általános erőt jelent a piacokon, mely alapvetően hatással lehet bármely befektetési eszközre. Ez jelentheti akár az ingatlanpiacot, kötvényeket, részvényeket, de a határidős, árupiaci termékeket is.  A likviditás figyelésével követhetjük a gazdasági ciklusokat, figyelhetjük a részvénypiaci ciklusok alakulását, bizonyos esetekben mutathatja, hogy a befektetés várható hozama már nagyon alacsony. Magyarázatot ad a likviditás arra a kérdésre is, hogy a kibányászott, megtermelt nyersanyagok/termékek forgalma miért a  sokszorosa a határidős ügyletek kötésállománya. Ha megérted a likviditás alapjait, akkor egyszerű mutatókkal követheted a pénzügyi folyamatokat.

Mi az a likviditás?

A likviditás pénzügyi értelemben tulajdonképpen a keresletet jelenti különböző befektetési eszközök iránt. A likviditásnak, mint keresletnek azonban van egy speciális tulajdonsága, mégpedig az, hogy a jegybankok által szabályozható a monetáris politika eszközeivel (kamatokkal és a pénznyomtatással). Általában ha likviditásról beszélünk, akkor nagyrészt a pénz kerül megemlítésre, a pénz, mint számlapénz, bankbetét és készpénz formájában. Ez azonban jellemzően a likviditás kisebb részét teszi ki, ráadásul sokkal stabilabb.

A likviditásnak ugyanis van egy másik lába, ez pedig a hitel, és ez a láb kb. 10-szer akkor, mint a pénz. Ráadásul egy nagyon rugalmas tényezőről van szó, ezért a hitel sokkal nagyobb hatást gyakorol a teljes likviditásra. Az alábbi képen az Egyesült Államok összes szektorának hitelmennyiségét láthatod milliárd dollárban megadva.

(kép forrása: https://fred.stlouisfed.org/series/TCMDO)

A hitel nagyrészt a jegybanki és állami intézményeken kívül keletkezik, a jól ismert, hétköznapi módon. Például ha hitelkártyával vásárolunk a boltban, akkor a hitel felvétellel pénz keletkezett. Ha hitelből vesszük meg az autót, a lakást, akkor ismételten pénz keletkezik. De ha részvényeket vásárolunk befektetési hitelre, vagy tőkeáttétes kerekedést (például forex, CFD, határidős ügyletek) folytatunk, akkor is pénz keletkezik.

Általánosságban pedig megfigyelhető az a szabály, hogy minél több a pénz a gazdaságban, minél nagyobb a likviditás, azaz likviditásbőség van, annál jobban emelkednek az eszközárak, például ingatlanok, részvények, kötvény árfolyamok. Azonban a likviditásra a jegybankok jellemzően három úton hatást tudnak gyakorolni:

1. Kamatszint
2. Monetáris eszközök, például mennyiségi enyhítés (pénznyomtatás)
3. Kötelező tartalékráta

A kamatszint és a likviditás kapcsolata

A kamatszint az egyik legkönnyebben érthető, követhető, a likviditásra hatást gyakoroló tényező. Általános szabály, hogy minél alacsonyabb a kamatszint, annál alacsonyabb a hitel költsége, tehát olcsó a hitel. Ez pedig a likviditás növekedését idézi elő. Tapasztalhatod ezt az esetet Magyarországon, de az Egyesült Államok részvénypiacán is. Az alábbi képen az amerikai Fed irányadó kamatrátáját láthatod. Mivel az amerikai gazdaság a teljes globális gazdaságra hatást gyakorol, így magyarországi befektetőként is fontos a követése. Egyszerűen követheted a Fed adatbázisából. A hatások pedig a következők:

• csökkenő kamatok, csökkenő kamatkörnyezet likviditás növekedést okoz,
• növekvő kamatok, emelkedő kamatkörnyezet pedig likviditás csökkenést okoz.

https://fred.stlouisfed.org/series/FEDFUNDS

Monetáris eszközök: mennyiségi enyhítés, pénznyomtatás

Monetáris eszközei is vannak a jegybankoknak a likviditás befolyásolására. Például a mennyiségi enyhítés, melynek lényege, hogy a jegybank állampapírokat vásárol, tehát az államadósságot finanszírozza. A mennyiségi enyhítést gyakran nevezik pénznyomtatásnak is, melynek lényege, hogy a teremtett pénz a gazdaságba kerül, vagy a befektetési eszközök (például ingatlanok, tőzsde) piacára. Az alábbi képen a FED mérleg főösszegét láthatod. A követése a folyamatoknak egyszerű:

• növekvő mérlegfőösszeg azt jelzi, hogy a Fed egyre több pénzt teremt, növekvő likviditás
• csökkenő mérleg főösszeg pedig a jelzi, hogy a gazdaságból pénzt vonnak ki, azaz csökken a likviditás

Láthatod az alábbi grafikonon is, hogy a 2008-2009-es gazdasági válságot követően jelentős likviditás bővülés történt, azaz nagy mennyiségben juttatott pénzt a Fed a piacra azzal, hogy állampapírokat vásárolt fel. Ez a folyamat 2015-ig tartott, de a pénz mennyisége egészen 2018-ig nem változott.

https://fred.stlouisfed.org/series/WALCL

Kötelező tartalék ráta és a likviditás

Fentebb már megbeszéltük, hogy a hitellel gyakorlatilag új pénz jön létre. Azonban ezt a folyamatot is szabályozza a jegybank, ugyanis előírja a pénzintézetek számára, hogy a betétben elhelyezett pénz mekkora részét kell elhelyezni kötelezően tartalékként. Minél nagyobb ez az arány, annál kisebb lesz a kihelyezhető hitel mennyisége:

• Tehát növekvő tartalékráta esetén a likviditás csökken.
• Csökkenő tartalékráta esetén a likviditás növekszik.

Adatok a kötelező tartalékrátáról: https://www.federalreserve.gov/monetarypolicy/reservereq.htm

A fentiekben megbeszéltük a három legfontosabb tényezőt a likviditással kapcsolatban. Most nézzük meg a fenti folyamatok, hogyan hatnak a befektetési eszközökre, a tőzsdére.

Hogyan lesz hatással a növekvő/csökkenő likviditás a piacra?

Abban az esetben ha a hitelfelvétel költsége alacsony (alacsony kamatkörnyezet), akkor alapvetően két dolog fog történni:

1. Egyre több ember fog hitelt felvenni, mivel olcsóbb a hitel, azaz növekszik a likviditás a gazdaságban.
2. Az alacsony kamat miatt egyre többen cserélik le az alacsony kockázatú befektetéseket magasabb kockázatúra. Ezt a hatást erősíti, hogy emelkedik a magas kockázaton elérhető hozam a növekvő likviditás miatt. Az átlag befektető pedig a közelmúlt hozamai alapján fektet be. Akkor vásárol, amikor azt hallja a hírekben, hogy a részvénypiacon nagy hozamokat lehetett elérni (az előző évben), vagy akkor vesz ingatlant, amikor már évek óta hallani az áremelkedésről.

A tőzsdére a következők szerint hat az alacsony likviditás:

1. A részvényárak emelkedésnek indulnak, a fenti 2-es pont miatt
2. A társaságok eredményei jobbak lesznek, mivel növekszik a fogyasztás (hitelfelvételen alapuló fogyasztás). Ez pedig egy sor értékelési mutató javít, azaz tovább erősíti az emelkedést.

A csökkenő likviditás esetén pedig a fenti folyamatok fordítottja játszódnak le. Nem írnám le részletesen, de azt jegyezzük meg, hogy a likviditás csökkenésével a pénzügyi eszközöket hajtó erő is csökken. Ez különösen a kockázatos eszközök piacára vonatkozik, a különböző safe haven befektetésekre nem feltétlenül.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy hitelfelvétellel a likviditás bőség a végtelenségig fenntartható lesz, érdemes megjegyezni, hogy hosszútávon annyit költhetünk el, amennyit megkerestünk.

Ez egy teljes gazdaság szintjén is megfelelő megállapítás, azaz amennyit hosszútávon termel a gazdaság, annyit költhet el hosszútávon. Éppen ezért egy évtizedek óta növekvő gazdaság (mint amilyen az USA gazdasága), bár egyenletesen növekszik (lásd alábbi kép), a likviditás ciklikus, ahogy a gazdasági ciklusok is kialakulnak. Tehát nem növekszik végtelenségig a likviditás ugyanis a hitelezéssel egy jövőbeni fogyasztást hozunk előre.

Mivel mérjük a likviditást?

A likviditás mérésére több különböző mutató is a rendelkezésünkre állhat. Ezek közül az alábbiak bizonyultak számomra hasznosnak:

1. Befektetési időtávon a Fed adatok, azaz:
   • kamatpálya
   • monetáris politika
   • teljes gazdaságban levő hitel: https://fred.stlouisfed.org/series/TCMDO
2. Befektetési időtávon és tőzsdei kereskedésben NFCI index
3. Tőzsdei kereskedés, részvénypiaci vizsgálat esetén a forgalom.  A forgalom jelzéseit megbeszéltük korábban, így itt már nem részletezem.
4. Tőzsdei kereskedés, esetén a turnover ráta. A turnover rátáról is beszéltünk részletesen a következő bejegyzés 4. pontja: Hogyan mérd fel a kockázatot részvény vásárlás előtt..

NFCI index a likviditás vizsgálatához

Az 1-es pontot már nem részletezem, erről volt szó az előző bekezdésekben. Az NFCI index pedig a Chicagói Fed egyik mutatója (National Financial Conditions Index), mely 105 különböző indikátort foglal magába. A 105 indikátor mind a pénzpiacokkal, azaz a likviditással kapcsolatos.

https://fred.stlouisfed.org/series/NFCI

A grafikon értelmezéséhez annyit mondanék, hogy a nulla vonal jellemzi az átlagos likviditási körülményeket. Ha az indikátor nulla alatt található, akkor az átlagoshoz képest csökkenő likviditás tapasztalható. Ha az indikátor pozitív tartományban mozog, akkor pedig az átlagoshoz képest növekvő likviditási kondíciókat tapasztalunk.

A mutató kiigazított változata pedig az ANFCI index, mely az adott gazdasági körülményekhez képest mutatja a likviditás változását.

Pozitív érték azt mutatja, hogy a likviditás körülmények szigorúbbak, mint amilyennek kellene lennie az aktuális gazdasági helyzetben. Negatív érték esetben pedig a likviditás körülmények lazábbak, azaz nagyobb a likviditás, mint kellene lennie. Ez jellemzi az aktuális helyzetet is.

https://fred.stlouisfed.org/series/ANFCI

Az ANFCI mutató része a nem pénzügyi hitelek almutató. A nem pénzügyi hitelek követése nagyon jól mutatja a likviditás bővülést, csökkenést. Az alábbi képen a piros görbe mutatja a nem pénzügyi cégek hiteleit, az átlagostól történő eltérést. Itt már megfigyelhetőek azok a momentumok, hogy korábbi válságokat (2008-as válság, dotkom lufi) megelőzően a mutató emelkedő trendben mozgott, majd pedig esésnek indult. Jelenleg 2011-2018 közötti emelkedő ciklusban vagyunk.

kép forrása: https://www.chicagofed.org/research/data/nfci/background

Jellemzően a tőzsdei kereskedésben az ANFCI indexet vizsgálom, és az alábbi összefüggést tartom szem előtt:

• Ha az ANFCI index emelkedik, akkor a likviditás szűkül, negatív részvénypiaci hatások jellemzőek, alacsony várható hozam
• Ha az ANFCI index csökken, akkor a likviditás bővül, pozitív részvénypiaci hatások jellemzőek, magas várható hozam
• A nem pénzügyi hitelek almutató pedig megmutatja, hogy a tőzsdei ciklus melyik fázisában vagyunk. A mutató trendjén van a hangsúly.

Likviditás témát itt folytatjuk:

• Pénznyomtatás miatt szárnyalnak a tőzsdék?
• Likviditás prémium: Még ma is létezik a tőzsdén?