Eszközök és a készletek forgási sebessége miért fontos a részvénypiacon?

Amikor egy tőzsdei társaság részvényeinek megvásárlása előtt állunk, szeretnék meggyőződni arról, hogy mennyire működik hatékonyan a társaság. A hatékonyság vizsgálatára mutatok most be két pénzügyi mutatót, melyek egyszerűen használhatók és objektíven felmérhetjük  a társaság hatékonyságát részvényvásárlás előtt. Mielőtt a pénzügyi mutatókat megbeszéljük, a leírtakat kiegészíteném azzal, hogy a hatékonyság vizsgálat, hatékonyság mutatók másik csoportját, a különböző margin mutatókat már tárgyaltuk. Kezdjük tehát ezek tanulmányozásával, és a most leírtakkal együtt használjuk döntéseink támogatásában: Jövedelmezőségi mutatók, profitabilitás vizsgálata, profit margin jelentése a részvénypiacokon

1) Eszközök forgási aránya

Az Asset Turnover rate, azaz eszközök forgási aránya azt mutatja meg számunkra, hogy a társaság milyen gyorsan tudja az eszközeit az értékesítési folyamatokban felhasználni. Azt a képességét mérjük tehát a társaságnak, hogy az eszközeivel mennyire hatékonyan képes bevételeket generálni. A mutató számítása nagyon egyszerű, és a nagyobb részvény adatbázisok számítják is ezt a mutatót, de hogy értsük, mit jelez a mutató, fussuk át a számítását.

Eszközök forgási aránya = árbevétel / átlagos összes eszközök

Az árbevételt az eredmény kimutatásból ismerhetjük meg, az összes eszközt pedig a mérlegből (Mérleg és az eredménykimutatás értelmezése részvénypiaci, tőzsdei kereskedőknek, befektetőknek).

 
 

Az átlagos összes eszköz pedig a vizsgált időszak nyitó és záró eszközök átlagát jelentené. Például azt látjuk a mérlegben és az eredménykimutatásban, hogy

  • társaság összes eszköze az időszak elején=  6 millió dollár
  • társaság összes eszköze az időszak végén = 10 millió dollár
  • árbevétel = 1 millió dollár

Ekkor az eszközök forgási aránya = 1 / ((6+10)/2), azaz 0,125

A fenti értéket úgy értelmezhetjük, hogy a társaság 1 dollárra eső eszközével 12,5 cent árbevételt tud generálni. Ezzel pedig értelmet is nyer, hogyan célszerű a mutatót használni. Nézzük meg az iparági átlagot, vizsgáljuk meg a versenytársakat. Ha azt látjuk, hogy 12,5 centnél (0,125) jobb az eszközök forgási aránya, akkor a vizsgált vállalat kevésbé tudja hatékonyan az eszközeit üzemeltetni. Tehát minél nagyobb a mutató, annál hatékonyabban működik a társaság.

A finbox.io oldalon láthatjuk, hogy az Apple turnover rátája 0,7. A turnover ráta változása mellett azt is megnézhetjük a versenytársak és a szektor asset turnover rátája mekkora, lásd alábbi képeket.

részvény vásárlás előtti vizsgálatok

részvény vásárlás előtti vizsgálatok

(képek forrása: https://finbox.io/AAPL/explorer/asset_turnover)

Látható a fentiekből, hogy összehasonlításokban érdemes használni a mutatót, és a szektor átlagtól jelentősen eltérő eredményt látunk, akkor ennek okát célszerű kideríteni. Gyakorlatilag egy-egy társaság turnover rátája egy perc alatt ellenőrizhető a fenti módon.

2) Készletek forgási sebessége

A fenti hatékonyság mutató mellett a társaság működési hatékonyságára következtethetünk a készletek vizsgálatával. Mivel a készletek vizsgálatához mélyreható elemzést kellene végezni, így a munkánkat megkönnyítheti a készletek forgási sebessége, azaz inventory turnover mutató használata. A mutató számítása egyszerű, azt nézzük, hogy a vizsgált időszakban az átlagos készlet mekkora része került eladásra. Az alábbi képlet szerint számolunk:

  • Inventory turnover = eladott termékek / átlagos készletek 

A fentiek mellett egyszerűbben kiszámolható (eredménykimutatás és mérleg egyetlen sorából) a következő képlet szerint, általában ezt szoktam használni:

  • Inventory turnover = árbevétel / készletek

A számítással egyébként nem feltétlenül kell bajlódnunk, mivel több adatbázisban is megtaláljuk ezt az adatot is. A készletek forgási sebességét hasonlóan értelmezhetjük, mint az asset turnover mutatót. Azaz:

  • Minél magasabb a mutató értéke, annál hatékonyabban működik a társaság, azaz nagyon gyorsan eladja a készleteit.
  • Alacsony érték egyrészt jelzi, hogy gyengék az értékesítési adatok, másrészt a raktározás költségei is magasak, így alapvetően két szempontból sem jelent jót.

A fentieken túl azt is láthatjuk, hogy a társaság jól tudja kezelni a készleteit. Túl magas készletek (alacsony inventory turnover érték) arra utalhatnak, hogy a vezetés elszámította magát, sokkal jobb értékesítési számokra számítottak.  Magas készlet, magasabb raktározási költségeket is maga után von, illetve utalhat arra, hogy a termelés és az értékesítés között nincs meg az összhang.

Hogyan használjuk az inventory turnover mutatót?

Ahogy a többi pénzügyi mutatónak  az inventory turnover mutatónak is összehasonlításokban van értelme. Tehát vizsgáljuk meg a társaság mutatóját, majd vessük össze az iparági átlaggal, a versenytársakkal. Az inventory turnover mutató értékei a gurufocus.com oldalon is elérhetők, de használhatjuk a finbox.io oldalt is, ott is megtaláljuk a mutatót, például Adidas AG esetében, lásd alábbi kép

részvény vásárlás előtti vizsgálatok

NIKE esetében: https://finbox.io/NKE/explorer/inventory_turnover

részvény vásárlás előtti vizsgálatok

A finbox.io használata azért is gyorsítja a vizsgálatokat, mert a versenytársak, iparági és szektor átlagok is megtalálhatók egy-egy mutató kapcsán. Például az alábbi képen (fenti hivatkozásokon érhető el) a Nike versenytársainak és  a szektor inventory turnover mutatója látható.

részvény vásárlás előtti vizsgálatok

3) Mire figyeljünk részvényvásárlás előtt?

A fentiekben bemutatott két mutató mindössze csak arra alkalmas, hogy tőzsdei társaságok működéséről képet kaphassunk. Tehát nem alkalmas arra ez a két mutató, hogy kiválasszuk a megfelelő társaságot portfóliónkba. Ugyanakkor a fenti két mutató jól kiegészíti a korábban tárgyalt (Jövedelmezőségi mutatók, profitabilitás vizsgálata, profit margin jelentése a részvénypiacokon) margin mutatókat, melyekkel szintén a társaságok működési hatékonysága vizsgálható. Ezekkel a mutatókkal jobban megérthetjük, hogyan használják fel termelő eszközeiket a társaságok, melyek a hatékonyabban működő társaságok.

Fontos, hogy a mutatókat mindig összehasonlításokban értelmezzük. Például vizsgáljuk az előző évekhez képest hogyan változott a hatékonyság, de vizsgáljuk meg az iparági átlagot és a versenytársakhoz is végezzünk viszonyításokat. A fentieken túl ne feledkezzünk meg az értékalapú, fundamentális elemzés kockázatairól, az ún. value trap jelenségről (itt beszéltünk róla részletesen: Értékalapú befektetés, fundamentális elemzés buktatói: value trap ). Ennek lényege, hogy a rosszul működő, esetleg csőd felé tartó társaságok pénzügyi mutatói alapján a kezdeti időszakban bekerülnek az alulárazott részvények közé. Azonban ezek a hanyatló, csőd felé tartó társaságok úgy fognak kikerülni az alulárazott társaságok közül, hogy leromlik a pénzügyi eredményük (pénzügyi mutatók alapján így már nem lesznek az alulárazott részvények között). Ezzel szemben egy "igazi" alulértékelt részvény esetében a társaság pénzügyi eredménye nem romlik le, hanem az árfolyama fog emelkedni.

További pénzügyi mutatók, melyeket érdemes megismerned mielőtt részvényeket vásárolsz: Miért érdemes a fundamentális elemzéssel megismerkednie a tőzsdei kereskedőknek?

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link