Számlakezelés, szignálszolgáltatás: Miért fogsz veszíteni ezekkel a módszerekkel?

Befektetők, tőzsdei kereskedők gyakran futnak bele számlakezelési, számlamásolási, szignál-szolgáltatásokat kínáló cégek reklámjába. Egy teljes iparág épül azokra a kereskedőkre, befektetőkre, akik nem értik a tőzsde, vagy a devizapiacok működését, és azt gondolják, hogy a fenti szolgáltatásokkal részesülhetnek a magas hozamokból. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy ezen a területen gyakoriak a visszaélések, könnyű az adatokat manipulálni. Tehát nagyon nehéz dolga van a kereskedőnek, befektetőnek, ha hosszú távon eredményes szolgáltatót szeretne találni. Mielőtt megbeszéljük, hogy a befektetők nagy része miért fog veszíteni ezekkel a módszerekkel, nézzük meg, hogyan működnek ezek a szolgáltatások. Témáink:

• Számlakezelési szolgáltatások jellemzői
• Szignálok, jelszolgáltatás
• Az eredmények statisztikai manipulációja
• Találati arány javítása
• Múltbeli eredményekkel minden eladható
• Közösségi kereskedés, számlamásolás problémái

Számlakezelési szolgáltatások jellemzői

A gyakorlatban kétfajta számlakezelési módszert tudunk elkülöníteni. Ez már alapvetően meghatározza a kockázatát is a kezelt számlának. Az egyik számlakezelési megoldás az ún. PAMM (Percentage Allocation Module Management) és MAM (Multi Account Manager) számlakezelés. A másik számlakezelési megoldásnál pedig közvetlenül a számlakezelőnek fizetjük be a befektetendő összeget. Bár a PAMM és MAM között van némi különbség, de a lényeg, hogy a befektető pénze a saját nevére szóló számlán van, ideális esetben egy felügyelet alatt álló brókercégnél, és a számlája egy ún. mesterszámlához, azaz a számlakezelő számlájához kapcsolódik. Annak a kötéseit másolja le a számla. A PAMM és MAM megoldások előnye, hogy a kereskedő számláján marad a pénz, és elkülönül a brókercég és a számlakezelő személye. Nagyon sok azonban az olyan számlakezelő, ahol a brókercég nem tartozik a megbízható, ismert cégek körébe, és akár az is elképzelhető, hogy a brókercég és a számlakezelő tulajdonosi köre azonos. Ilyen esetekben gyakorlatilag semmi előnye nincs a PAMM és MAM rendszernek. A PAMM és MAM rendszerek előnye, hogy a pénzünk egy megbízható brókercégnél van, a befektető kezében van a számla feletti kontroll. Ugyanakkor a fentiek nem akadályozzák meg azt, hogy a másolás során óriási veszteség képződjön, és a befektető elveszítse a pénzét.

A közvetlen beutalással működő számlakezelés sokkal kockázatosabb. Itt ugyanis a befektetőnek el kell utalnia a kezelendő pénzösszeget a számlakezelő céghez, így gyakorlatilag teljesen elveszíti a kontrollt a számlakezelési folyamat felett. Gyakori, hogy külföldi bejegyzésű, esetenként offshore országokban bejegyzett cégekhez kerül a pénzünk, melyre semmiféle befektető-védelmi mechanizmus nem vonatkozik. Ilyen esetekben tehát számítanunk kell arra, hogy csőd, csalás, elszámolási vita esetén valószínűleg semmilyen módon nem fogunk hozzájutni a pénzünkhöz. Nincs befektető-védelem, legtöbbször nincs pénzügyi felügyelet, akihez fordulhatunk. Az ígért tőkevédelem, garancia mind csak a számlakezelőn múlik, és ezek be nem tartásának sem lesz következménye. Általában a visszaélések, ponzi-sémák is a közvetlen beutalással működő számlakezelésekhez kapcsolódnak. Az ilyen csalások lényege, hogy a kezdeti időszakban a magas hozam az új belépők befizetéseiből lesz kifizetve, majd egy megfelelő ügyfélszám után a számlakezelő eltűnik. Az sem jelent garanciát, hogy ismerősünk, barátunk tudott pénzt kivenni. Sokakat pont ez a tény győz meg, ugyanakkor tartsuk szem előtt, hogy a piramisjátékok első fázisában még gond nélkül lehetséges a pénzkivét.

Szignálok, jelszolgáltatás

A szignálszolgáltatás, azaz jelszolgáltatás tulajdonképpen vételi és eladási jelzések közlését jelenti a befektető felé. Ebből is találunk nagyon sok típust, kezdve a rövid távú, napon belüli jelszolgáltatástól a napon túli részvénypiaci jelzésekig. Általában előfizetési díjhoz kötött szolgáltatások, melynek keretében a szolgáltató sms-ben, e-mail üzenetben küldi napi rendszerességgel a belépési jeleket, stop elhelyezési pontokat. Ide tartoznak a részvény-portfóliókat értékesítő cégek is, melyek meghatározott minta portfóliókkal ígérnek évi 20-30%-os hozamokat, vagy kétévenkénti számladuplázást. A magyar piacon is találhatunk ilyen szolgáltatásokat. Ezekben az esetekben a befektetők általában a számlakezelő, vagy jelszolgáltató múltbeli teljesítménye alapján hozzák meg a befektetési döntésüket, azonban az eredmények manipulálása nagyon könnyű. Gyakorlatilag bármely rendszerben van erre lehetőség, és bemutatok néhány példát is erre vonatkozóan.

1) Csak a nyereséget adják meg

Kedvelt trükkje a szolgáltatást nyújtóknak, hogy csak a nyereséget adják meg. Például azt látjuk a reklámban, hogy az elmúlt évben, elmúlt hónapban X ezer dollár, X pip nyereséget ért el a számlakezelő, vagy a szignálszolgáltató. Ebből arra következtetünk, hogy a szolgáltató nagyon jó eredményt ért el. Ez azonban tévedés, mert nem az számít, hogy mennyit keresett abszolút értékben, hanem a százalékos eredmény a fontos. Nem szabad csak a nettó összegre koncentrálni, és annak a nagyságát nézni. Megtévesztő lehet egy magánszemélynek a viszonylag nagy összeg. Ne feledjük el, hogy egy szignálszolgáltató, számlakezelő nagyon sok ügyfél, nagyon sok számláját kezeli egyben. A tényleges és összehasonlítható érték csakis a százalékos eredmény lehet, azaz az összes tőke és a nettó nyereség aránya.

2) Az eredmények statisztikai manipulációja

Az eredmények százalékos kimutatása is lehetőséget adhat a szolgáltatónak arra, hogy félrevezesse az ügyfeleket, vagy jobb eredményt mutasson ki a valósnál. Ugyanis egy hosszabb idősor hozamadatainak vizsgálata során nem mindegy, hogy bázis, vagy láncviszonyszám szerint lettek az eredmények kiszámolva. A bázisviszonyszám egy adott múltbeli időponthoz viszonyítja az elért eredményt, a láncviszonyszám pedig az előző adathoz. Legyen egy öt hónapos eredménykimutatás a példánk az alábbi táblázat szerint.

Ha a kezdeti tőkéhez viszonyítjuk a nyereséget (bázis sor), akkor egy alacsonyabb havi százalékos eredmény is többnek tűnik. Például a harmadik hónapban öt egység emelkedés (105-ről 110-re) szépen 10%-os hozamnak tűnik. A bázisviszonyszám másik negatív tulajdonsága – ha nem tudjuk a számolás módját – a 4. és az 5. hónapban látható. Itt egy nullás hónapot (3. hónapban 110 és 4. hónapban is 110 a tőke) is 10% hozamnak mutat (ami nyilván igaz is, ha a bázishoz viszonyítjuk). Ugyanígy egy veszteséges hónapot is kimutathatunk 9 százalékosnak. Matematikailag mindegyik helyes, de ha abban a hitben vagyunk, hogy a 10% és a 9% százalék havi növekmény, akkor kellemetlenül nézzük majd a valós eredményeket (lásd tőke sort). Használjunk láncviszonyszámokat, ha más formában kapjuk, akkor számoljuk át az adatokat, így jobban áttekinthető információhoz jutunk.

3) Találati arány javítása

Gyakori, hogy a számlakezelési- és jelszolgáltatást nyújtó cégek a találati arányukat emelik ki a reklámjaikban. Azonban a találati arány semmit nem mond a befektető számára, és tetszőlegesen manipulálható. Úgy tűnhet, hogy a találati arány egy hasznos mutató, hiszen a nyereséges és a veszteséges pozíciók arányát fejezi ki. Például 9:10 arányban van a nyereséges és a veszteséges pozíciók aránya, vagy „90 százalékban nyereséges pozíciót zárunk”. A két szám ugyanazt az eredményt mutatja. Ez elvileg egy egyszerű matematikai művelet, és ha átnézzük a szolgáltató eredmény-kimutatását, akkor valóban tíz vesztőt és kilencven nyerőt fogunk találni a beszámolóban. A trükk azonban nagyon egyszerű, semmi mást nem kell tennie a szolgáltatónak csak a nyereséges pozíciókat részzárással zárni. Ha egy pozíció nyereséges, akkor azt nem egy, hanem két (vagy több) részletben kell lezárni, így kettő vagy több nyereséges előjelű sor lesz a kimutatásban. Egy 50%-os találati arányú rendszerből így gyorsan csinálhatunk 66 százalékost. Nem kell mást tenni, csak 50 nyerő ügyletet két részletben zárunk le, ami 100 nyerő pozíciót ad. Ugyanakkor a veszteséges ügyleteket egy részletben zárjuk, ami így marad 50, azaz 100:50 a találati arány. Ha dupla annyi a nyerő, mint a vesztő ügylet, akkor biztosan nyereséges a rendszer, gondolhatja az óvatlan befektető.

4) Múltbeli eredményekkel minden eladható

A teljes befektetési iparág tisztában van azzal, hogy a befektetők többségének a múltbeli eredményekkel bármit el lehet adni. Azonban a számlakezelés, szignálszolgáltatás területén a múltbeli eredményeket nagyrészt a kedvük szerint alakítják a szolgáltatók. A legrosszabb a helyzet akkor, ha az eredményekről mindössze egy pdf fájlt tud a szolgáltató felmutatni. Egy pdf fájlban szereplő táblázatba gyakorlatilag bármekkora hozam beírható. A komolyabb szolgáltatók élni szoktak azzal a lehetőséggel, hogy az ügyfelek rendelkezésére bocsátanak egy bemutató számlát. Ezeken meg lehet nézni a kereskedési adatokat, illetve léteznek portálok, melyekkel összekapcsolható a szolgáltató számlája, és az eredmények publikálására kerülnek. Ezekkel a megoldásokkal már „hitelesebb” múltbeli adatokat kapunk. Ezekben az esetekben már nehezebb manipulálni a múltbeli adatokat, de nem lehetetlen. Az ismert trükkök közé tartozik az, hogy a számlakezelő számtalan stratégiát indít el, majd amelyiknek szép lesz a múltbeli görbéje, az kerül publikálásra, azt reklámozzák. A befektető pedig nem tudja, hogy a szép eredmény mögött az van, hogy 40 különböző paraméterrel futtatták az elmúlt hónapokban a stratégiát, és ennek a verziónak lett a legszebb a profitgörbéje.

Továbbá léteznek olyan kereskedési stratégiák, melyekben a vesztés valószínűsége kicsi, de akkor óriási lesz a veszteség. A különböző martingale-stratégiák, és azok változatai is ehhez hasonló szisztémában működnek. A kereskedő azt látja, hogy havonta egyenletesen szép hozamokat hoz a befektetés. A kötéseket vizsgálva, tapasztalja, hogy sok apró kötésből jön össze a nyereség. Ez mind szépnek mondható, azonban, amikor bekövetkezik egy vártnál kicsivel nagyobb árfolyamkilengés, akkor a tőke 30-50 százaléka ég el rövid idő alatt. Ilyenkor szokott befejeződni a számlakezelés, és a kezelő cég új név alatt új számlakezelésbe kezd.

Ahogy fentebb már utaltam rá, a múltbeli hozamok manipulálhatók. Tehát a kereskedőnek célszerű lenne átnézni a kötéseket részletesen, és bizonyos elemeket megvizsgálni, melyekből a stratégiára már következtetni lehet. Ezzel kiszűrhetők a martingale-technikák és utánzataik, a stop hiánya, a hedgelt vesztő kötések lebegtetése és egyéb más problémák. Ez azonban már nagyon sok időt, utánajárást, és felkészültséget igényel. A helyzetet bonyolítja, hogy a számlakezelő, jelszolgáltató cégek nagyrészt külföldi, gyakran offshore országokban működnek, esetleg olyan országban, ahol a tevékenységük semmilyen felügyelet alá nem esik. Ez pedig számos lehetőséget teremt a visszaélésre, manipulációra. A megkárosított befektetők pedig nem számíthatnak hatósági segítségre. Ugyanaz itt is a helyzet, mint a felülteljesítő befektetési alapok esetében, azaz vannak a piacon felülteljesítő alapok, de a többség nem képes a felülteljesítésre, így kis eséllyel találjuk meg a felülteljesítő cégeket. Ez hatványozottan igaz a jelszolgáltató, számlakezelő cégekre, azaz a többségük által használt technikák hosszú távú működése megkérdőjelezhető, így nagyon kis eséllyel találunk olyan szolgáltatót, mellyel hosszú távon meg leszünk elégedve.

Érdemes még szót ejteni a hozamokról is. Már beszéltünk róla, hogy a több évtizedes tapasztalattal rendelkező hedge fund menedzserek sem tudtak tartósan 20-30%-nál több éves hozamot elérni, például:

• Druckenmiller három évtizedes pályafutása alatt átlagosan évi 30%-os nyereséget ért el.
• Soros György, Quantum hedge fund 1969-2000 között évi 32%-os hozam.
• A rekordot Jim Simons Medallion alapja tartja, mely 1988-2018 közötti időszakban átlagosan évi 39%-os eredményt ért el, részletek: A világ legjobb kereskedői

Eközben pedig a számlakezelők, szignálszolgáltatók gyakran havi 5-10%-os (évi 60-120%), vagy napi 1%-os hozamokkal szereznek ügyfeleket.

Közösségi kereskedés, számlamásolás problémái

A közösségi kereskedés a számlamásolás körébe tartozik, azaz különféle platformokon (melyet gyakran brókercégek üzemeltetnek) számtalan kereskedő eredményeit követhetjük (valós vagy demó számlán), és ezek közül a számunkra megfelelőt másolni tudjuk (egyszerűen, néhány kattintással). Ilyen másolási lehetőséget sokszor a brókercégek is biztosítanak az ügyfeleik számára, mivel így azok az ügyfelek is nyitnak számlát, akik nem értenek a kereskedéshez, és másolják majd egy másik kereskedő kötéseit. Ez jó a brókercégnek, hiszen több kereskedő, több jutalékot termel. Az utóbbi időszakban az egyik brókercég aktívan reklámozza ezt a szolgáltatását Jack és John történetén keresztül, ahol Jack folyamatosan keresi a befektetési lehetőségeket, a figyelőlistáján rengeteg részvény van, követi a híreket. Ezzel párhuzamban John számítógéppel játszik, figyelőlistáján cicás videók és filmek vannak, mégis ugyanakkora hozamot ér el, mint Jack. Hogyan lehetséges ez? Teszi fel a kérdést a reklám. A válasz egyszerű a reklám szerint, azaz John másolja Jack kötéseit a brókercég platformján. A reklámban ez ilyen egyszerű, de a valóságban John olyan befektetők kereskedéseit másolhatja, akik kifejezetten arra készítettek stratégiát, hogy a toplistákon előre kerüljenek. Céljuk, hogy nagy legyen a hozam, mivel így lesz sok másolójuk, és sok követőjük, ami sok jutalékot termel számukra. A magas befektetési hozam nagy kockázatot jelent. Ha pedig a számlán nagy visszaesés lesz, semmi gond, Jack rengeteg jutalékot szerzett (brókercégtől kapta a követők kötései után), John-tól pedig elnyerte a brókercég a pénzét (ha market maker brókercégnél vezeti a számláját).

A közösségi kereskedés, számlamásoló szolgáltatások többségének az a lényege, hogy készíts olyan stratégiát, amelyen nagy a hozam, így sok száz másolód lesz, akiknek a kötései után jutalékot kapsz. A nagy hozam azonban itt csalóka, hiszen nagyon nagy kockázattal jár együtt, így előbb utóbb bekövetkezik a visszaesés. Ekkor a korábbi hozam jelentős részét elveszítik a követők. Ilyen stratégiát egyébként nem olyan bonyolult készíteni, elég, ha csak a martingale-stratégiára gondolunk. Természetesen ezeknél a szolgáltatásoknál is vannak olyan kereskedők, akik kiegyensúlyozottan kereskednek, őket viszont nem a toplisták élén fogjuk megtalálni. A témát itt folytatjuk: Közösségi kereskedés: Mit jelent? Melyek a social trading buktatói?