Szektor-rotáció a tőzsdén: Milyen eredménye volt a stratégiának?

A cikkünkben a szektor-rotáció módszereit tekintjük át, melyek segíthetnek abban, hogy megtaláljuk a jó teljesítményt nyújtó tőzsdei szektorokat. A befektetési módszerek lényege, hogy mindig azokban a szektorokban, iparágakban tartjuk a pénzünket, melyek jó teljesítményt nyújtanak. Ezeket a szektorokat jellemzően ETF alapokkal vagy befektetési alapokkal érik el a tőzsdei befektetők. A cikkünkben megbeszéljük a módszerek mögötti megfigyeléseket, múltbeli vizsgálatokat, és szó lesz arról is, hogy a szektor-rotációval milyen eredményeket lehetett elérni az elmúlt években. Témáink:

Mit jelent a szektor-rotáció?

A szektor-rotáció módszere azon a múltbeli megfigyelésen alapul, hogy egyes iparágak, szektorok teljesítménye a gazdasági ciklusok szerint változik. Ha az NBER (The National Bureau of Economic Research) felosztásánál maradunk, akkor a gazdasági ciklusoknak alapvetően öt fázisa különíthető el. Ebből három a gazdasági növekedés, konjunktúra időszaka és kettő a recesszió időszaka.

Az amerikai gazdaság elmúlt 150 évében tehát megfigyelhető volt, hogy ez az öt fázis változott időről időre. A megfigyeléshez hozzátartozik az is, hogy az egyes fázisokban más-más iparágak teljesítenek felül a gazdasági változások sajátosságai miatt. Lásd alábbi táblázatban.

A szektorok, iparágak körforgását az alábbi grafikon szemlélteti a legjobban. A sárga nyíl időszaka a gazdasági fellendülés, míg a  piros nyíl időszaka a gazdasági válság.

forrás: Standard & Poor's Guide to Sector Investing

Vizsgálatok a szektor-rotációval kapcsolatban

A fentiek mindössze elméleti megfigyelések voltak egészen addig, míg átfogó kutatások rá nem mutattak arra, hogy a szektorok tudatos formálásával felülteljesítés érhető el. A témában átfogó kutatást Jeffrey Stangl, Ben Jacobsen, Nuttawat Visaltanachoti végzett, melyet Sector Rotation over Business Cycles címen érhetünk el. Az 1948-tól induló, több évtizedet felölelő vizsgálat eredménye az lett, hogy a szektor rotáció módszerével felül lehet múlni az S&P500 index hozamát. Az eredeti rotációs stratégiával évi 2,3%-kal, míg annak módosított változatával évi 7 százalékkal sikerült felülmúlni az S&P500 index hozamát. Ez utóbbi módosított változatnál kérdéses, hogy a jövőben mennyire számíthatunk arra, hogy felülmúlja ilyen mértékben az S&P500 indexet. Az eredmények természetesen hosszú távon értelmezhetők. Az alábbi képen a kék görbe jelzi a szektor rotációs technikával történő befektetés eredményét. Magenta színnel a tőzsdeindexbe történő befektetés hozama követhető nyomon.

Ahogy a grafikonból is kiderül, múltbeli adatokon némi felülteljesítés érhető el a módszerrel. Legfőképp a recesszió fázisaiban teljesít felül a stratégia. Vegyük ugyanakkor figyelembe, hogy a fenti vizsgálat extrém hosszú időszakon tesztelte vissza a módszert, így a kismértékű (2,1 százalékpont) felültejesítés felnagyítódik. Másrészt pedig az is előfordulhatott, hogy a vizsgálat során gyakorlatilag a múltbeli adatokra optimalizálták a módszert, mert  csak a múltbeli megfigyelésekre alapozva állapították meg, hogy mely szektorok teljesítenek felül bizonyos időszakokban, azaz az in sample teszteket mellett nem áll rendelkezésünkre out of sample teszt. Az önkényesen kiválogatott szektorok helyett a szektor-rotáció momentum alapokon is működtethető, tekintettel arra, hogy Tobias Moskowitz és Mark Grinblatt kimutatta az iparági-momentum létezését. Eszerint a közelmúltbeli jó teljesítményt hozó szektorok a közeljövőben is felülteljesítenek. A momentum-anomáliáról bővebben összefoglaló cikkünkben olvashatsz.