Belépési pontok, technikák kitörés/letörés esetén a tőzsdén

Az alábbiakban a kitörésekhez, letörésekhez kapcsolódó lehetséges belépési pontokat, stop területeket tekintjük át. Témáink:

• A) eset: Kitörésben vétel a visszatesztelés után 
• B) eset: Kitörésben vétel a visszatesztelés előtt
• C) eset: Letörésben eladás a visszatesztelés után
• D) eset: Letörésben eladás visszatesztelés előtt
• Hogyan szűrd ki a fals kitöréseket/letöréseket

A) eset: Kitörésben vétel a visszatesztelés után 

Legfontosabb jellemzők:
-    B esetnél alacsonyabb kockázat,
-    B eseténél általában jobb hozam/kockázat arány.

A fenti ábrán egy vízszintes ellenállás szint áttörését láthatjuk. Itt két belépési pont (belépés 1, belépés 2) lett megjelölve. Az egyik (belépés 2) az áttört szint visszatesztelése utáni fordulatot követően,  a másik (belépés 1) pedig amikor a kitörés utáni visszatesztelésből fordul a piac, és új csúcsra emelkedik. Ezek a szintek mind igazodnak a trendelmélethez, hiszen az első esetben (belépés 2) megtörténik a kitörés, korrekció indul (ami egy alacsonyabb időtávon csökkenő trend), majd amikor a korrekció véget ér (ami egy alacsonyabb időtávon a csökkenő trend átfordulását jelenti), akkor lépünk pozícióba. Ezt a belépési lehetőséget szemlélteti a lenti ábra.

A másik esetben (belépés 1) nem foglalkozunk az alacsonyabb időtávú fordulattal, csak az új csúcson lépünk be.

B) eset: Kitörésben vétel a visszatesztelés előtt

Jellemzők:

• A esetnél magasabb kockázat,
• Gyakran A esetnél rosszabb hozam/kockázat arány.

Ebben az esetben már a kitörésben pozícióba lépünk (belépés 3). Itt az a legnagyobb probléma, hogy az áttört ellenállás még nem került visszatesztelésre, így az előző ábrán behúzott stopszint nem használható, hiszen még a visszatesztelés nem történt meg, így nincs ott támasz. A trendben egy korábbi korrekciós szint használható támasznak (alternatív megoldás egy alacsonyabb időtávon kialakult közelebbi támasz használata stop megbízás elhelyezésére), de ha az távol van, akkor a stop megbízásunk is távol lesz. A másik probléma, hogy a visszatesztelés még nem történt meg, ezért a kockázat sokkal nagyobb, hiszen a visszatesztelés során a piac visszazuhanhat az ellenállás alá. Ennek a belépési pontnak az egyetlen előnye, hogy gyakori (kb. az esetek 55 százalékában), hogy nincs visszatesztelés közvetlenül a kitörés közelében.

Ez főleg napon belül igaz, és bizony előfordul, hogy sokszor ebben a kitörési szakaszban mozog a legnagyobbat a piac, így ha erről lemaradunk, akkor valószínűleg nem találunk jó lehetőséget. Ekkor egyébként két további lehetőségünk van. Hagyjuk a piacot továbbmenni, majd a következő korrekciónál az új csúcsra emelkedésnél lépünk be (belépés 4), ahogy ezt az alábbi ábra szemlélteti.

Ha a kitörési belépési pontot a kereskedési technikánkba szeretnénk illeszteni, akkor pontosan írjuk le, hogy a bemutatott A, B eset közül melyik szerint szeretnénk kereskedni. Ha az A esetet választjuk, akkor döntsünk arról is, hogy foglalkozunk-e a rövidebb időtávon követhető fordulatról (belépés 2), vagy kizárólag az új csúcson (belépés 1) lépünk be. A belépés kombinálható akár azzal is, hogy a pozíció felével belépés 2-es esetben, a másik felével a belépés 1-es eset szerint lépünk be. Ha pedig a B verzió mellett döntünk (daytrade esetén gyakori), akkor itt is pontosan dolgozzuk ki, és írjuk le a fenti bekezdésben feltett kérdésekre a válaszainkat. Természetesen akár egyszerre az A és B lehetőséget is átemelhetjük a technikánkba.

Emellett ne feledkezzünk el az időtávok egyeztetéséről sem. Gondoljunk vissza arra, hogy megbeszéltük, célszerű egy fő trendet megállapítani, és azzal megegyező irányba veszünk fel pozíciókat. Emlékeztetem az olvasót, hogy nem tiltottam a trenddel szemben nyitott pozíciókat, magam is csinálok ilyeneket, de sokkal kisebb összeget kockáztatva. Fogadjuk el most azt, hogy kezdőként azt javaslom, trend irányába kereskedjünk. Az időtávok ütközésére álljon itt végül egy rövid példa.

Mi történik akkor, ha swingtrade technikát fejlesztünk ki, és a napos trend csökkenő, közben órás időtávon kialakul egy kitörés, ami vételi pozíciót kíván meg? Eljutottunk oda, hogy az időtávok ütköznek. Ha a célunk egy trendkövető technika kifejlesztése, és úgy határozunk, hogy a napos trend irányába nyitjuk a pozíciókat, akkor ebben a szituációban short pozíciókban kellene gondolkodunk, tehát a kitörést figyelmen kívül kell hagynunk.

Természetesen ezek daytrade kereskedésben is érvényesek, nyilván ott a fő trendünket nem a napos grafikon határozza meg, hanem a 4 órás, órás, vagy 30 perces grafikonokon követhető trend. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kereskedési technikánkba leírjuk azokat az eseteket, amikor a kitörési technika a jelek ellenére nem használható, mert a fő trenddel szemben nyílik meg a pozíciónk.
A fenti szituációk természetesen ugyanúgy értelmezhetők csökkenő trendre is, csak abban az esetben az irány fordított. Itt se feledkezzünk meg az időtávok egyeztetéséről, a trenddel szemben felvett pozíciók kizárásáról.

C) eset: Letörésben eladás a visszatesztelés után

Legfontosabb jellemzők:

• D esetnél alacsonyabb kockázat,
• D esetnél általában jobb hozam/kockázat arány.

A fenti ábrán egy vízszintes támaszszint letörését láthatjuk. Itt két belépési pont (belépés 1, belépés 2) lett megjelölve. Az egyik (belépés 2) a letört szint visszatesztelése utáni fordulatot követően, a másik (belépés 1) pedig amikor a letörés utáni visszatesztelésből fordul a piac, és új mélypontra esik. Ezek a szintek mind igazodnak a trendelmélethez, hiszen az első esetben (belépés 2) megtörténik a letörés, korrekció indul (ami egy alacsonyabb időtávon emelkedő trend), majd amikor a korrekció véget ér (ami egy alacsonyabb időtávon az emelkedő trend átfordulását jelenti), akkor lépünk pozícióba. Ezt a belépési lehetőséget szemlélteti a lenti ábra.

D) eset: Letörésben eladás visszatesztelés előtt

Jellemző:

• C esetnél magasabb kockázat,
• Gyakran C esetnél rosszabb hozam/kockázat arány

Ebben az esetben már a letörésben pozícióba (belépés 3) lépünk. Itt az a legnagyobb probléma, hogy az áttört támasz még nem került visszatesztelésre, így az előző ábrán behúzott stopszint nem használható, hiszen nem történt meg a visszatesztelés, így nem alakult ki ellenállás, amit short pozíció esetén stop elhelyezési pontnak használhatnánk. A trendben egy korábbi korrekciós szint használható stop elhelyezésre, de ha az távol van, akkor a stop megbízásunk is távol lesz.

A másik probléma, hogy a visszatesztelés még nem történt meg, ezért a kockázat sokkal nagyobb, hiszen a visszatesztelés során a piac visszaemelkedhet a támasz fölé. Ennek a belépési pontnak az egyetlen előnye, hogy gyakran (kb. az esetek 60 százalékában) nincs visszatesztelés közvetlenül a letörés közelében.

Ez főleg napon belül igaz, és bizony előfordul, hogy sokszor ebben a letörési szakaszban mozog a legnagyobbat a piac, így ha erről lemaradunk, akkor valószínűleg nem találunk jó lehetőséget. Ekkor egyébként olyan lehetőségünk van, hogy hagyjuk a piacot továbbmenni, majd a következő korrekciónál az új mélypontra zuhanásnál lépünk be (belépés 4), ahogy ezt az alábbi ábra szemlélteti.

Hogyan szűrd ki a fals kitöréseket/letöréseket?

A fentiekben nagyrészt a kitörési stratégiákkal kapcsolatos általános tudnivalókat beszéltük meg, most térjünk ki a fals, sikertelen kitörések kiszűrésére a tőzsdei kereskedés során. Az alábbiakban megbeszéljük a legfontosabb kereskedési ismereteket, melyek segítségünkre lehetnek a fals kitörések felismerésében. A fals kitörések felismerése két okból is fontos lesz a tőzsdei kereskedő számára. Egyrészt a kitörési stratégiák szerint kereskedők ezekkel a szabályokkal javíthatják a találati arányukat, így pedig a stratégia eredményessége is javítható. Másrészt pedig a kifejezetten fals kitörések kereskedésére kialakított stratégiákban a sikertelen kitörések felismerése kulcsfontosságú, mivel ezek adják a belépési jelzéseit a stratégiának.

1) Alacsony forgalom

A forgalom mind a tőzsdei, mind a forex kereskedésben egy fontos indikátor. A magas forgalom egy kitörési szituációban azt jelzi, hogy valóban fontos támasz, ellenállás szintet találtunk, a tőzsdei kereskedők száma sok ezen a ponton. Általános szabály, hogy a magasabb forgalom egy jó jel a kitörés sikeressége szempontjából, ennek pedig ellentéte az alacsony forgalom. Ha  a kitörés során alacsony a forgalom, akkor elképzelhető, hogy nem találtuk meg a meghatározó szintet a részvény, deviza piacán, illetve épp most kevés a tőzsdei kereskedő, érdektelenség van a részvény, deviza piacán, a tőzsdén a kitörés pillanatában. Általánosságban tehát elmondható, hogy az alacsony forgalom a kitörésben figyelmeztető jelzés arra vonatkozóan, hogy a fals kitörésnek nagyobb a valószínűsége.  A magas és alacsony kifejezések meglehetősen relatívak, objektív szabályokká nehéz alakítani, így célszerű a 30 periódusú átlagforgalomhoz viszonyítani a kitörés napján tapasztalat forgalmat.  A devizapiacon a valós forgalom mérése is problémás: Miért fontos a forgalom jelzéseinek követése a részvénypiacon?

Metatrader 4 platform alatt, forex kereskedésben, CFD termékek kereskedése során (részvény CFD esetén is) nem látod a valós forgalmat, a problémáról itt beszéltünk: A forgalom a részvény és devizapiacon

2) Nehezen meghatározható szintek

A sikeres kitörés valószínűségét növeli, hogy a szint, amit figyelünk valóban egyértelműen, jól meghatározható, sok tőzsdei kereskedő által ismert elemzési eszközök révén megjeleníthető. A kitörések során is megfigyelhető az ún. önbeteljesítő jóslat hatás, azaz minél egyértelműbb, jobban felismerhető egy szint a grafikonon, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a tőzsdei kereskedők széles tömege felfigyel rá. Tartsuk tehát szem előtt, hogy egyértelműen meghatározható szintek áttörése, letörése növeli a megbízhatóságot. Ebbe a körbe tartoznak az alábbi eszközök:

• dupla alj, dupla csúcs alakzat
• háromszögek
• fej-váll alakzat
• trendvonalak, ha legalább 2 érintési pont már megvan
• vízszintes vonalak, ha legalább 2 érintési pont már van
• kerek számok
• csúcsok, mélypontok
• A fontosabb mozgóátlagok (20, 50, 100 különösen 200 napos mozgóátlag)

Az alábbi képen egy jól felismerhető fej-váll alakzat nyakvonalának törését láthatjuk.

Itt pedig egy dupla csúcs alakzat nyakvonalának törése figyelhető meg, szint jól felismerhető, egyértelmű alakzat.

Az alábbi képen egy vízszintes trendvonal áttörését látjuk, ahol már 3 érintési pont is kijelölte a szintet.

Jól felismerhető, egyértelmű fej-váll alakzat és nyakvonalának áttörése látható a lenti képen.

Lenti képen pedig egy trendvonal törését figyelhetjük meg, amit előzetesen már négy mélypont jelölt ki. Ez biztosítja, hogy a kereskedők nagy tömege felfigyel a trendvonalra, illetve a trendvonalhoz igazítja kereskedését.

3) Magas volatilitás

A volatilitás egy részvény, deviza árfolyamának változékonyságát jelzi, azaz nagy volatilitás esetén az időegység alatti árváltozás mértéke nagy. A gyors árváltozás, csapkodó árfolyam azonban nem tesz jót egy kitörésnek, mivel a nagy volatilitás gyakori velejárója, hogy a támasz és ellenállás szintek távol kerülnek egymástól.

Ez egyrészt azzal a hátránnyal jár, hogy a stop megbízásokat a tőzsdei kereskedőknek a szokásosnál távolabb kell elhelyeznie, így viszont a hozam-kockázat arány leromlik (Hozam kockázat arány számítás, hozam kockázati mutató és összefüggései). Ez pedig azt jelentheti, hogy a tőzsdei kereskedők egy része nem vesz részt a kitörésben, így hiányozni fog a vételi oldalról valamekkora vételi mennyiség.

A saját kereskedési stratégiánkban is tapasztalni fogjuk, hogy  a nagy volatilitás miatt a hozam-kockázat csökken, így nem éri meg számunkra sem a belépés a magas volatilitással járó kitörés során. A magas volatilitás másik hátránya, hogy nagyobb a valószínűsége a korrekciónak. Ugyanis a részvény és devizapiacokon az árak hullámmozgást végeznek, tehát egy emelkedő mozgás után bekövetkezik annak a korrekciója. Ha viszont a kitörést megelőzően már jelentős emelkedés volt a tőzsdén, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy az árfolyam pont a kitörést követően fog korrigálni. Természetesen vannak speciális helyzetek, hírek, amikor nagy volatilitással folytatódik a kitörés, mondhatjuk úgy is, hogy "felrobban" az ár. Ez a szituáció azonban ritka.

Az alábbi képen egy támasz-sáv letörését figyelhetjük meg a nyíllal jelölt helyen. Látható a grafikonon, hogy az esésben jelentős a volatilitás, azaz korrekció nélkül sokat esett a piac. Ilyen helyzetekben nagy a valószínűsége a bekövetkező korrekciónak, ami ebben az esetben egyúttal a letörés sikertelenségét is jelentette.

Kitörések esetén ideális az az eset, amikor az ellenállás szint alá beszorul a piac, kivárnak a tőzsdei kereskedők. Ezek egyúttal a volatilitás lecsökkenését is eredményezik. További kedvező jel lehet, hogy a kitörést megelőző hullámokban a mélypontok emelkednek.

4) Trenddel ellentétes kitörések

Szintén rosszabb találati arányra számíthatunk azokban az esetekben, amikor a fő trenddel ellentétes irányban történik a kitörés. Ha például egy napos grafikonon emelkedő trendben mozgó részvény árfolyamát kereskedjük, akkor az emelkedő trend irányába történő kitöréseknek jobb lesz a találati aránya. Ezzel gyakorlatilag a kitörési technika is trendkövetővé tehető. Természetesen az emelkedő trendben bekövetkezik előbb utóbb a fordulat. Azonban a trendkövető kereskedőnek nem az a célja, hogy ezt az egyetlen időpontot, ezt az egyetlen fordulós jelet eltalálja, megtalálja, hanem a cél az, hogy a hosszú ideig fennálló trend irányába keressük a kitörési jeleket.

Az alábbi képen egy emelkedő trendben mozgó részvényt követünk, így itt csak a vételi pozíciók jöhetnek szóba, tehát kitörésekkel foglalkozunk. A letörési jelzéseket figyelmen kívül hagyjuk.

5) Fordulós japán gyertyák

A fals, sikertelen kitörések egyértelmű jele lehet, hogy egy fordulatra utaló japán gyertya alakzat jelenik meg a grafikonon. Ez legtöbbször letörés esetén a kalapács, szitakötő doji alakzatokat jelenti, míg egy kitörés esetén a sírkő és hullócsillag gyertyákra érdemes figyelni. Összességében tehát a nagy, hosszú gyertyakanóc árulkodó jel arra vonatkozóan, hogy a kitörés nem teljesen a várakozások szerint alakul. Tartsuk szem előtt, hogy a gyertya zárását meg kell várni, mert könnyen lesz egy sírkő alakzatból marobozu a gyertyazárásra, ami pedig már erőteljes jelzés a sikeres kitörésre.

Figyeljük tehát a hosszú kanócokat, ugyanis gyakori, hogy ha a hosszú kanócú bezárt gyertya alá esik a részvény, deviza árfolyam a kitörés során, akkor a fals kitörésre kereskedők nagy számban lépnek pozícióba, ami újabb eladási megbízásokat jelent.  Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy az 1,2400 dolláros kerek szintet nem tudja áttörni az EUR/USD árfolyama. A kitörések hosszú felső kanóccal jelölt japán gyertyákban merülnek ki.

7) Indikátor jelzések

A sikertelen kitörések felderítésében segítségünkre lehet az RSI, illetve a Stochastic indikátorok. Ezek egyrészt jelzik a piac túlvett, túladott állapotait, illetve a fentieknél fontosabb, erősebb jelzés az indikátor divergencia. Ha a kitörésben, letörésben indikátor divergenciát tapasztalunk, nagyobb a valószínűsége a fals kitörésnek. Divergenciáról részletesen: Indikátor divergencia jelzései

8) Hírek hatásai

A gazdasági események, tőzsdehírek, váratlan bejelentések során egész más hatások érvényesülnek a részvények, devizák piacán,  így a fentiekben ismertetett fals kitörések, letörések jeleit kezeljük fenntartásokkal. Nagyrészt a hírek hatásai, a nagy árfolyam kilengés okozta stop aktiválások, a hírkereskedési stratégiák határozzák meg ilyenkor az instrumentumok árfolyam mozgását, amelyek felülírják a fenti szabályokat. A gyorsjelentések, tőzsdehírek, makroadatok egy része azonban meghatározott időpontban érkezik, így ezek ellenőrizhetők. A következő hivatkozáson 4 vizsgálandó szempontot beszélünk meg, melyet célszerű a tőzsdei kereskedés előtt ellenőrizni (ezek közül a 4-es pont foglalkozik a hírek, makroadatok, gyorsjelentésekkel):  4 dolog, amit vizsgálj meg részvényvásárlás előtt

Belépési pontok témával kapcsolatos cikkeink:

• Trendek elemzése: hosszútávú, középtávú, rövidtávú emelkedő és csökkenő trendek elemzése
• Támaszok, ellenállások, szintek: csúcsok, mélypontok, kerek számok, maximum, minimum szintek
• Van bizonyíték a támasz, ellenállások, árcsatornák hatékonyságára?
• Támasz, ellenállás a tőzsdén: Van jelentősége? Érdemes használni?
• Van bizonyíték a technikai elemzés, árfolyam-alakzatok működésére?