Karácsony és ünnepnapok a tőzsdén: Szokatlan hozamokat tapasztalhatunk?

Karácsonykor és az ünnepnapokat megelőzően a szokásostól eltérően magasabb átlaghozamok mutathatók ki a tőzsdéken. Ezt a jelenséget ünnepnap-effektusnak (pre-holiday effect) nevezzük, mely az év közben több kereskedési napot is érint, illetve a karácsony előtti és a karácsonyt követő kereskedési időszak is bele tartozik ebbe a besorolásban. A téma aktualitására tekintettel megnézzük, mit jelent a tőzsdéken a pre-holiday effect, mit tapasztaltunk a múltban az ünnepeket megelőző és az ünnepeket követő tőzsdei kereskedésben.

Témáink:

• A tőzsdén nem egyenletesen keletkeznek a hozamok
• Karácsony előtti és utáni kitüntetett napok a tőzsdén
• Pre-holiday effect, azaz ünnepnap-effektus
• Pre-holliday effektus átfogó vizsgálata

A tőzsdén nem egyenletesen keletkeznek a hozamok

Első nekifutásra azt gondolhatnánk, hogy a hozamok egyenletesen keletkeznek a tőzsdéken, azaz ha visszatekintünk a múltba több évtizedes távon, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a hétfői napokon elérhető átlaghozam hasonló lesz, mint a keddi napok átlaghozama. Ugyanígy, ha az egyes hónapokat értékeljük, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy január hónapokban elérhető sok éves hozam megegyezik a február hónap átlaghozamával. Egy példán keresztül szemléltetném, hogy mit jelent mindez a gyakorlatban. Ha megvizsgáljuk 1950-2018 között az S&P500 index napi hozamait, akkor azt tapasztaljuk, hogy az átlaghozam 0,034%. Ezt úgy tudjuk kiszámítani, hogy az összes, 68 év alatt keletkező hozamot elosztjuk a napok számával. Esetünkben a 68 év kb. 17.000 napjának (250 kereskedési nap/év) átlaghozama 0,034 százalék. Ezek után azt várnánk, hogy a hétfői, a keddi, vagy a hó első napján is hasonló átlaghozamot tudunk kimutatni, de ha például megnézzük minden hónap első kereskedési napját (azaz 68 év alatt 816 nap átlagát), akkor azt tapasztaljuk, hogy az átlaghozam ötször nagyobb (0,18%). Az eredeti, logikus felvetésünk, mely szerint a hozamnak egyenletesen kellene keletkeznie, egybevág a hatékony piacok elméletével is, mely szerint a piaci hozamokat nem lehet felülteljesíteni tartósan, hosszú távon, viszont ha ezeken a rendkívüli napokon kereskedünk, ehhez igazítjuk a kereskedési stratégiánkat, akkor ez többlethozamot is eredményezhet.

Az más kérdés, hogy a valóságban olyan kicsi a hozamkülönbség, hogy a többlethozamot az esetek többségében elviszi a kereskedés költsége. Ugyanakkor a turn of the month és a pre-FOMC effektus tárgyalásakor is néztünk példákat arra, hogy a közelmúltban működött a gyakorlatban is a fenti hatásokat kihasználó stratégia. Részleteket a fenti hivatkozásokon találod, illetve korábban már összefoglaltuk a rendkívüli időszakokat a tőzsdéken: 9 rendkívüli hozamot hozó időszak a tőzsdén. December környékén egyébként több ilyen eseményre is célszerű odafigyelni. Gondoljunk csak a novemberi, december eleji mikulás rallyra, a január-effektusra. Az alábbi előadáson több naptárhatással kapcsolatos összefüggést is megbeszéltünk.

Karácsony előtti és utáni kitüntetett napok a tőzsdén

Decemberben nemcsak a mikulás rallyhoz köthetők szokatlan hozamok, hanem karácsony közeledtével és karácsony után is magasabb átlaghozamot tapasztalhatunk. Az alábbi grafikonon a CXO Advisory Group által készített 69 évre visszatekintő (1950-2018) vizsgálat (S&P500 indexen) eredménye látható. A C jelzi a karácsony napját, a C-1, C-2 stb.. jelölés pedig a karácsony előtti kereskedési napokat (1-5 nap). Értelemszerűen a C+1 a karácsony utáni első kereskedési napot szemlélteti a grafikonon. A piros vízszintes vonal mutatja egy átlagos nap hozamát az S&P500 indexen (ez egyébként 0,034%). Az egyes oszlopok pedig azt mutatják, hogy az átlagos napi hozamhoz képest sokkal nagyobb hozamok mutathatók ki ezeken a napokon. Akár az átlag tízszerese is megfigyelhető a karácsonyt követő első kereskedési napon (1950-2018 között, C+1 oszlop).

forrás: CXO Advisory Group

Felmerülhet a kérdés, hogy ezt a múltbeli megfigyelést lehetséges-e valamilyen módon kihasználni. Fentebb hivatkozott turn of the month és pre-FOMC hatásokat ETF alapokkal lehetséges kereskedni, melynek részleteit fentebb megbeszéltük, de tulajdonképpen a lényege a módszernek, hogy a magas átlaghozamot hozó napok előtt megvásároljuk az ETF alapot, majd ezt követően eladjunk. Értelemszerűen néhány ilyen nap alacsony összesített hozamot eredményez, de évente több ilyen kitüntetett alkalom is van a tőzsdéken, és a tőkeáttétel is felnagyíthatja a hozamot. Ez azonban csak abban az esetben járható út, ha a stratégia kockázata alacsony, de például a turn of the month esetében alacsony kockázatot láthattunk. A másik alkalmazási módja, hogy a kereskedő figyelembe veszi, ezeken a napokon általában pozitív a hangulat, és ehhez igazítja a rövid távú, rendszerint napon belüli kereskedési stratégiáját.

Mindenesetre egy nagyon fontos dologra mindenképpen figyeljünk oda. Bár pozitív átlaghozamot látunk, ez nem azt jelenti, hogy minden évben árfolyam-emelkedés lesz ezeken a napokon. A múltban is tapasztalhattuk, hogy ezeken a napokon gyengén teljesített a tőzsde, de az összes év átlaga erősen pozitív. A kockázatokról, az átlag mögötti esetekről képet kaphatunk, ha az alábbi grafikont megnézzük. Itt a piros vízszintes görbe mutatja az átlagos napi hozamot (0,034%), a zöld pedig a karácsony előtti és utáni napok átlaghozamát (ezt láthattuk a fenti grafikonon is). Ugyanakkor itt már az egyszeres szórás tartománya is feltüntetésre került, azaz látjuk, hogy az esetek többségében (normális eloszlást feltételezve az esetek 66%-át látjuk) milyen tartományon belül változtak egyes évek adatai. Példaként jelöltem a karácsony utáni első kereskedési napot (C+1), ahol az átlaghozam kb. 0,2% 1950-2019 közötti időszakon, de az esetek többségében -0,6% és  1,3% közötti hozamokat tapasztalhattunk ezen a napon.

forrás: CXO Advisory Group

A karácsony mellett más ünnepnapok előtt és után is szokatlan, átlagostól eltérő átlaghozamokat láthattunk a tőzsdéken.

Pre-holiday effect, azaz ünnepnap-effektus

A pre-holiday effect lényege, hogy az ünnepnapok előtti kereskedési napon az átlagostól eltérő, magasabb átlaghozam tapasztalható a tőzsdéken. Egy széles körben megfigyelhető anomáliáról van szó, mely nemcsak az amerikai tőzsdéken mutatható ki. Egyes tőzsdéken az ünnepnapok előtt akár tízszer nagyobb átlaghozamot is tapasztalhatunk egy átlagos naphoz képest. A pre-holiday effect egyik lehetséges magyarázata, hogy az ünnepnapok előtt optimisták a befektetők, és így bátrabban vásárolnak részvényeket. Illetve más források úgy magyarázzák a jelenséget, hogy a kockázatosabb shortügyleteket lezárják a befektetők az ünnepnap előtt. A shortpozíciók vételi megbízással záródnak, azaz ez okozza a nagyobb átlaghozamot a tőzsdéken. Visszatesztelésekben jellemzően a következő napokat vizsgálják az elemzők: New Year’s Day, Martin Luther King Jr. Day, President’s Day, Good Friday, Memorial Day, Independence Day, Labor Day, Election Day, Thanksgiving Day, Christmas Day. Az alábbi táblázatban az ismertebb ünnepnapok előtti és utáni nap átlaghozamai kerültek feltüntetésre 1990-2013 közötti időszakot megvizsgálva. Eszerint a Good Friday előtti napon a legnagyobb az átlaghozam (0,53%), és a vizsgált 22 esetből 15 esetben emelkedés történt ezen a napon. Összehasonlításképpen 1990-2018 közötti időszak összes kereskedési napján számított átlaghozam 0,03%, azaz egy átlagos napon 0,03% hozam keletkezik az S&P500 indexen.

S&P500	Ünnepnap előtti nap		Ünnepnap utáni nap
	Emelkedés/Csökkenés	Átlaghozam	Emelkedés/Csökkenés	Átlaghozam
New Year’s Day	8/14	-0,21%	10/12	0,27%
Martin Luther King Jr. Day	9/5	0,25%	7/7	-0,31%
President’s Day	5/17	-0,47%	11/11	-0,44%
Good Friday	15/7	0,53%	9/13	-0,13%
Memorial Day	11/11	-0,1%	11/11	0,2%
St. Patrick’s day	14/8	0,18%	17/5	0,66%
Thanksgiving Day	14/8	0,22%	13/9	0,17%

Összegezve tehát azt láthatjuk, hogy a naptárhatáshoz kapcsolódó tőzsdei anomáliák széles körben megfigyelhetők, de a legtöbbjük nem mutatható ki folyamatosan. A Testing the significance of calender effects című munkában 25 ország tőzsdeindexét tesztelték vissza elemzők.

A tanulmányban részletezett kutatás alapján megállapítható, hogy a fenti naptárhatások a kis és közepes kapitalizációjú részvények piacán a legerősebbek. Ezenkívül azt is megfigyelték a kutatók, hogy a különféle naptárhatásokhoz köthető anomáliák legerősebben az 1980-1999 közötti időszakban voltak megfigyelhetők a tőzsdéken.

Pre-holliday effektus átfogó vizsgálata

Az alábbiakban egy másik, átfogó kutatás eredményéről számolok be, mely 30 éves időtávon vizsgálta az ünnepnap-hatást az Egyesült Államok, Hong Kong és az Egyesült Királyság tőzsdéin. Az alább felsorolásban megtalálható, hogy az egyes tőzsdéken, mely ünnepnapokat vizsgálták.

forrás: Pre Holiday Effect International Evidence..

A három tőzsdeindexen egyértelműen kimutatható az átlaghozam-növekedés az ünnepnapokkal érintett kereskedési időszakokban.

forrás: Pre Holiday Effect International evidence..

Ebből az áttekintésből is azt láthatjuk, hogy az évek során folyamatosan csökkent az ünnepnapok jelentősége. Ez gyakorlatilag mindhárom tőzsdeindex esetében megfigyelhető volt. Az alábbi táblázatban az FT30 tőzsdeindex (UK) átlaghozamai láthatók.

forrás: Pre Holiday Effect International evidence..