Fordulat a tőzsdén, forexen: Ezek a jelek árulkodók lehetnek..

Már kb. 5-6 cikkben néztünk olyan piaci helyzeteket, melyekre az „utólag könnyű” felkiáltás nagyon illik, de mi nem utólag akarunk valamit észrevenni, hanem időben, azaz szeretnénk pénzt keresni, és nem csak beszélgetni a kereskedésről. Érdekes módon az egyik olvasó hívta fel a figyelmemet arra, hogy bizony a trend végéről, annak elbizonytalanodásáról sokat írtam, de a trend elejéről nem. Azaz mikortól mondhatjuk azt, hogy egy trend megfordult, vagy egy oldalazásból kilépve már trendelő a piac. A fentiekre tekintettel összeszedjük a trend kezdetét és a trend kimerülését mutató jelzéseket. Az alábbi útmutatónk fő témája:

• Milyen jelzések mutatják a trend kezdetét?
• Milyen jelzések utalnak a trend kimerülésére?
• Gyakorlati példák

Milyen jelzések mutatják a tőzsdei, devizapiaci trendek kezdetét?

Itt sem hívunk mást segítségül, mint a definíciót és a logikus gondolkodásunkat, azaz akkor van trend, ha a csúcsok és a völgyek monoton egy irányba mozognak. Mi az, amit a fenti mondatból ki kellene emelni? A többes szám. Azaz két csúcs és két alj kell a megállapításhoz. Ha ezek egy irányba mennek, azaz

1. az utolsó csúcs magasabb, mint az előző csúcs és az utolsó alj magasabb, mint az előző, akkor longba fordult a trend
2. az utolsó csúcs alacsonyabb, mint az előző csúcs és az utolsó alj alacsonyabb, mint az előző, akkor shortba fordult a trend

Ha ezek nem így vannak, akkor nincs trend. Amint látni, itt sem kell nagyon sokat gondolkodni a trend kezdet megállapításához, ha valaki konkrétan tudja, hogy mi is az, ami neki a tetőt vagy az aljat jelenti. A rajzon azt hiszen ez egyértelmű. Nos a fenti elmélet nem is szokott gondot okozni a legtöbb kezdők kereskedőnek, tanfolyami hallgatóknak, de: a valós forex és tőzsdei kereskedés nem úgy zajlik, ahogy a könyvek ábráin látod.. Az élet nem ennyire egyszerű, és sok fals, bizonytalan jelet ad a piac, hiszen nem mindig markáns a fordulat. A fenti képen egy trend fordult azonnal az emelkedő trendbe, így az utolsó eső alj és az utolsó eső tető mindegyik trendben szerepet kapott. Mi van, ha nem ennyire szép a fordulat? Mivel a fordulatok ritkán ilyenek, így egy kiegészítő szabályt is meg kell hozni. Az aljak és a csúcsok távolsága legyen jól látható és legyen a mozgáshoz képest jelentékeny.

Az nem elvárás, hogy egyforma legyen a két elmozdulás, de az igen, hogy jól látható és érdemi mozgást mutató legyen. Az első is trendforduló, hiszen a meghatározás összes elemének eleget tesz, de azért a másodikban én jobban megbízom… Az első esetben én megvárnám azt, hogy a második csúcsot is elhagyja a jegyzés, ahogy a lenti képen berajzoltam.

Az elv az akkor is igaz, ha a fordulat nem ilyen szép, hanem például oldalazásból fordul ki a piac az egyik irányba. Itt kicsit nehezebb a dolgunk, hiszen oldalazásban sok és összevissza álló csúcsok, tetők vannak. Így itt valóban figyeljünk arra, hogy a csúcs-csúcs és az alj-alj távolság szép legyen. Itt még a legnagyobb figyelem mellet is előfordul az, hogy amit mi az oldalazás végének, és a várt trendnek vélünk, az csak az oldalazásból való álkitörés, fals mozgás. Pár képet teszek fel, ahol bejelölöm, hogy én hol kezdenék trendelő piacra gondolni, illetve a jelen helyzetben mire gondolok, hogy milyen a piac.

A fenti képen tart az adott idősíkon a trend lefele, de mivel a mozgás az előző csúcsot megközelítette én már kisebb erővel kötném a shortokat, és az esetleges short pozíciókat menedzselném.

Az aljak emelkednek, a tetők esnek, de az árfolyam már meghaladta a tetőket, így itt már a longokat lehet keresni.

A fenti képen a tetők szépen esnek, de az aljak távolsága nem meggyőző, így csak akkor mondom erre a mozgásra, hogy az oldalazásból kilépet, ha a kék téglalappal jelölt területre esik be, mert akkor az aljak is meggyőzően esnek.

 

Amíg a pirossal jelzett alj alá nem lépett az árfolyam, addig csak elbizonytalanodott volt a piac, nem eső. Bár a piros alj alacsonyabb, mint a kékkel jelzett, de az elmozdulás az nagyon kicsi volt lefele.

 

A két tető kicsit esik, de nem meggyőző, így az aljak hiába esnek ez bizonytalan piac lesz. És ezt az is erősíti, hogy bármerre megy a piac, de itt már nem alakul ki egy eső tető, ami ezt megváltoztatná számomra.

 

A fenti képen az aljak emelkedőek, de a tetők nem, vagy csak nagyon kicsit. Itt akkor lesz számomra emelkedő trend, ha a két téglalapig legalább felmegy az árfolyam.

 

Gondolom itt már mindenkinek egyértelmű, hogy amikor a bejelölt előző csúcsot elhagyta az árjegyzés, akkor már nem is gondolunk eső trendre.

 

Bár „szép” trendcsatornát rajzoltam be (piros vonalak a fenti képen), de azt csak kanócok alakították ki, és a csatorna emelkedése sem meggyőző. Amíg lényegesen magasabb szinteket nem alakít ki az árjegyzés, addig inkább az iránytalanságot mondom erre a szituációra. Forduljon ki az oldalazásból rendesen, akkor már jobb lesz. Ahogy látni nem túl bonyolult a dolog, csak kis figyelem és a csúcsok, völgyek ismerete kell. Ez sem egy csoda módszer, de jó közelítéssel el lehet kapni a fordulatot.

Trend kimerülés jelei

Arról beszéltünk, hogyha a csúcsok, illetve völgyek dinamikája megváltozik, akkor az jelezheti a mozgás elfáradást is. Ezt érdemes figyelni, hiszen sokszor ad jó jelzést. Az biztosan nem járható út számomra, hogy méregessem a csúcsok közti vagy a völgyek közti távokat és hasonlítgassam őket. Ez idő és munkaigényes dolog, így valami egyszerűbb és vizuálisabb megoldást kellene találni. A legegyszerűbb az, ha a szinteket (csúcsokat, völgyeket) összekötjük és a trendvonalak dőlésszögét vizsgáljuk, és ha az arra mutat, hogy a csúcsok (a lenti példában) emelkedési dinamikája lelassul, akkor azt figyelmeztető jelnek kell venni. Itt egy emelkedő trendben ez a lassulás azt mutatja, hogy a vételi oldalnak nincs már olyan ereje az előző trendvonalig felnyomni az árfolyamot, és ez az erő egyre fogy.

Ahogy a képen is látni, önmagában a technika nem bonyolult, fel kell venni a trendvonalakat és azoknak a szögét megnézni. Én az emelkedő trendben a felső, azaz az ellenállási vonalakat vizsgálom, eső trendben pedig az alsó, azaz a támasz vonalakat. Ezek mutatják a trendirányú erőket számomra. Az sem rossz ötlet, hogy az ellenoldali trendvonalakat is megnézze valaki, azokat is lehet figyelni. De a legtöbb esetben az általam javasoltak is szépen mutatják a mozgást.

A fenti képen azt is látni, hogy a pirossal jelzett két trendvonal kilóg a sorból. Itt is igaz, hogy ez sem csodafegyver, hanem egy jó piaci jelzőrendszer a trend állapotára. A technikája nagyon egyszerű, hiszen ha kialakul két csúcs (vagy völgy) akkor azokat össze kell kötni. Ez nem okoz semmi plusz munkát, vagy komolyabb fejtörést. Egy idő után már el is maradhat a trendvonalak felvétele, mert szemre is látni, hogy a mozgás elívesedik, azaz kezd egy ívben csökkenni az ereje.

Trend kimerülését ne utólag figyeljük!

Itt is igaz, hogy utólag könnyű rámutatni, hogy hol gyengült el a trend, de azért hasznosabb ezzel a módszerrel figyelni, és az első jelre már megtenni a megfelelő lépéseket. Az talán egyértelmű, hogy miért rossz az, ha a mozgás ereje csökken, és egy emelkedő trendben a tetők nem lesznek magasabbak megfelelő dinamikával. Az már kicsit furább, ha azt mondom, hogy az is rossz jel, ha az aljak emelkedő trendben (vagy eső trendben a tetők) egyre nagyobb erővel mozognak. Első gondolat az, hogy ez nem is rossz, és nem is kellene ezt a figyelmeztető jelek, a piaci jelzések közé betenni.

Pedig a gyorsuló mozgás pontosan ugyanolyan piaci jelzés, mint a lassuló. A piac a normál, eddigi tempóján változtatott, így az, amit eddig figyeltünk már nem lesz érvényes. Az ilyen lassulásnak és gyorsulásnak oka van. Sokszor ez az ok rejtve marad előttünk, és csak a mozgási erő változása mutatja meg, hogy a befektetők, kereskedők már lassítottak vagy éppen gyorsítottak. Miről is van szó? A kép egyértelművé teszi szerintem. Itt tehát gyorsul az emelkedés dinamikája, ívesedést látunk.

Miért rossz? Egyrészt nem ad beszállót, mert nincs benne korrekció, ráadásul a nagy volatilitás miatt a stopokat kénytelenek leszünk távolabbra tenni, azaz a hozam/kockázat arány drasztikusan romlik.  Másrészt az ilyen mozgás nyilván egy idő után fenntarthatatlan, és nem tudni, hogy az utolsó erőteljes, majdnem függőleges emelkedés mikor ér véget. Ilyenkor a vevők csak vesznek, eladók pedig nincsenek. Így egy idő után már nem lesz vevő, hiszen aki akart, az már vett, illetve egy idő után, egy elért szint, vagy esetleg egy elért nyereség után már ők eladnak. A piaci jeleknek, jelzéseknek a feladata, hogy felhívják a figyelmet erre a vevő/eladó egyensúlyvesztésre. 

Ha ilyen mozgást látunk, a harmadik ívesedő trendvonal után már számítsunk arra, hogy egy erős kitörés is lehet, majd egy konszolidációs szakasz, vagy egy gyors esés is. Ez, ellentétben az ellapuló mozgással, nem kereskedhetetlen, hanem nagy lehetőséget rejt magában, mivel a gyors mozgás sokat is hozhat, bár nagy kockázat mellett.

Ez az alakzat minden idősíkon előfordul, így a többi jellel együtt univerzálisan alkalmazható. Egy dologra szeretném a figyelmet felhívni. Ha ilyen agresszív ívesedésbe lépő instrumentumot látunk naposon, akkor már erős a gyanú, hogy azt mesterségesen pumpálják fel, vagy éppen le. Tipikus piaci "lufival" is lehet dolgunk.

Összefoglalva:

• a trendvonalak nagyon szépen mutatják (és főleg vizuálisan) a trend mozgását,
• jó piaci jelzéseket adnak,
• ha a mozgás gyanúsan megváltozik, akkor már legyünk óvatosabbak.

Trend elbizonytalanodás megállapítása egyszerű módszerekkel

Ezek a trendelméleten alapuló jelzések, melyek levezethetőek abból a szabályból, hogy addig van trend, amíg a csúcsok és a völgyek monoton egy irányba tartanak. Ezt a definíciót mindenki ismeri, sokan használjuk is a trendkövető technikáknál. Itt is igaz, hogy „utólag könnyű” megállapítani, hogy a trend megfordult. Az lenne az ideális, ha már a fordulat előtt tudnánk figyelmeztető jeleket kapni, hogy a mozgás változhat. A következő szabályt használjuk fel a figyelmeztető jelek keresésére:

A szabály, hogy addig van trend, amíg a csúcsok és a völgyek monoton egy irányba tartanak.

Ebből következik, hogy eső trendben (ez lesz végig a példa) egyező aljat rajzol az árfolyam, akkor már a szabály által elvárt monotonitás megszűnik.

1) Azonos alj nem túl jó jel!

Erős jelzés, hogy az eladói nyomás csökken (nem tud mélyebb szinte menni) vagy éppen a vevői nyomás erősebb (ezen a szinten megveszik az instrumentumot).

Ennél csak az az erősebb jelzés, ha az árfolyam magasabb aljat rajzol. Itt is és bármelyik trendelméleti jelzésnél érdemes egy konkrét szabályt hozni, hogy mit és mikortól tekintünk új aljnak, hiszen itt nagyon fontos ismérv, hogy az régi aljnál megálló és kicsit felfele tartó mozgást mikortól tekintjük új aljnak. Ez dönti el, hogy elbizonytalanodott trend van-e (új aljnak neveztem) vagy pedig még eső a trend (még nem nevesítettem új aljnak).

2) A mozgás dinamikáját is figyeljük!

Sokszor van olyan, hogy a szabálynak teljesen megfelelő az alj kialakulása, de az új alj nagyon kicsit, az előző mozgáshoz képest jelentéktelen távolságra alakult ki az előző aljtól. Ez „hivatalosan” még nem elbizonytalanodás, illetve a trend elméletileg fenn áll, de azért lehet érezni, hogy a mozgás ereje már nem ugyanolyan, mint ami eddig volt.

Itt a jelentéktelent mindig az előző alj-alj távhoz kell érteni. Az ilyen kicsi alálépés után, amíg ki nem alakul egy mélyebb tető, vagy az kis alj alá nem megy az árfolyam, kiemelten kell figyelni a mozgást. Ha shortban vagyunk, akkor a stopot ellenőrizzük, hogy nekünk megfelelő helyen van-e, a shortok nyitásakor pedig készüljünk fel arra, hogy a trend valóban megszakad, és ellenünk fordul a piac. Ha már jól begyakoroltuk azt, hogy eső trendben az aljakra figyelni kell, akkor nézzük meg a tetőkkel kapcsolatos hasonló gondolatokat. A szabály itt is ugyanaz, azaz ha a szabálynak nem megfelelő új tető alakul ki, akkor a trendet már gyanakodva figyeljük.

Azaz figyelmeztető jelzés, ha eső trendben a csúcsok egyezőek lesznek, vagy csak kicsit tér el egymástól a két csúcs. Itt a vevői erő már nagyon erős lett, de még nem tudta törni a csúcsoz, de odáig vagy annak a közelébe feltolták az árat.

Erősebb a jelzés, ha el is éri, vagy éppen kis kanócozás is történik a szint fölé, gyengébb, ha nem éri el, hanem alatta fordul kicsivel. Itt is, mint az aljaknál figyeljünk arra, hogy a „alatta fordul kicsivel” nagyon relatív, az előző tető-tető távolságát vegyük alapnak. Már akkor érdemes figyelni a trend elbizonytalanodásának a lehetőségét, ha az előző csúcsot nagyon megközelíti az árfolyam, hiszen ha a „túl közel” zónába ér, vagy éppen a csúcsig is eljut, akkor, még ha a trend irányába is fordul már ott egy túl közeli, vagy éppen egyező csúcs alakul ki. A fentiek az adott idősíkon kialakuló aljakat, tetőket vizsgáltunk. Előbb kapunk jelzést, ha rövidebb idősíkra váltunk, és ott vizsgáljuk a trendeket. Ezek a vizsgálatok jellemzően a kilépést segítik, de a belépés ellen is szólhatnak, mintegy figyelmeztetésképp: rövidebb idősíkon nem a short a fő trend már.

Mit is kell ilyenkor figyelni?

Pont azt, amit egyébként már megbeszéltünk. Ha a trendelméleti mozgásokat figyeljük, akkor mindig a fő szabályt alkalmazzuk: akkor van trend, ha… Remélem, már mindenki kívülről tudja. Az első képen épp az aktuális mozgás elbizonytalanodását látjuk, egy rövidebb síkon vizsgálva.

Az eső trendben egy magasabb csúcs alakult ki. Bár ez egy rövidebb idősíkon történt, de aki figyelt rá, a stopjait tudta mozgatni (oda, ahova a technikája előírja), vagy pedig a short belépőket nagyobb figyelemmel teszi meg. Itt is igaz, hogy utólag könnyű okosnak lenni, mert ahol az árfolyam van éppen, már egyértelmű, hogy nem shortos a nap, de aki figyelt, már a fekete vonalnál gondolhatott arra, hogy itt rövidebb síkon már nem szép a lefele tartás, így oda kell(ene) figyelni. Már egy egyező tető is figyelmeztető lehet, de az kisebb erejű jelzés. Ha egyező a tető, akkor érdemes arra gondolni, hogy itt lehet egy oldalazás is.

A kegyelemdöfést a shortos gondolatoknak a magasabb alj adta meg. Ez szintén a definíció ellen szól, és ráadásul már egy magasabb tető után, azaz mindenképp egy rövidebb idősíkon long trend alakult ki. Az teljesen mindegy, hogy milyen sorrendben jön az egyező vagy magasabb tető, egyező vagy magasabb alj az elvet nem érinti. Tehát a rövidebb távon egy elbizonytalanodott vagy éppen fordulós jelzést kapunk. Érdemes figyelni az ilyen jeleket. A rövidebb idősíkon való figyelés nem olyan erős jelzés, mint az első, a magasabb idősíkon, de jó jeleket adhat, és elég korán utalhat a mozgás kifulladására. Azaz ne utólag vegyük észre, hogy a trend elgyengült, hanem akkor, amikor az első jelét adja a trendszerű mozgás elfáradására.