Cikkünkben a jegybanki alapkamattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, összefüggéseket tekintjük át. Témáink:
- Mit jelent a jegybanki alapkamat?
- Mit lehet szabályozni a jegybanki alapkamattal?
- A jegybanki alapkamat változtatásának gazdaságra gyakorolt hatása
- Hogyan tekintsük át a jegybanki alapkamatok változását?
- Jegybanki alapkamat várható alakulásának becslései
- Jegybanki alapkamattal kapcsolatos összefüggések
- Infláció és az értéktelen pénz
- A recesszió jó dolog? Hagyjuk megtörténni?
- Kamatdöntés és a tőzsde: Pre-FOMC Announcement Drift összefüggés
- Mit jelent Magyarországon a jegybanki alapkamat?
Mit jelent a jegybanki alapkamat?
A jegybanki alapkamat egy adott ország irányadó kamata, mellyel az ország központi bankja, jegybankja az ország gazdaságát szabályozni tudja.
Mit lehet szabályozni a jegybanki alapkamattal?
A legtöbb jegybanknak az elsődleges célja az árstabilitás, azaz az infláció kordában tartása, ezt pedig a jegybanki alapkamat emelésével, csökkentésével próbálja elérni. Bár a jegybankok előszeretettel kommunikálják, hogy nincs árfolyamcéljuk és kamatdöntéseiket nagyrészt az inflációs célok határozzák meg, a fentiek ellenére számos okot sorolhatunk fel, hogy miért nem mindegy a jegybankok számára például a tőzsdéken elérhető hozam, vagy a kötvénypiaci hozamok, vagy épp az ország devizájának gyengülése, erősödése. Ilyen tényezőkről beszéltünk a következő bejegyzésben: A jegybanknak valóban csak inflációs céljai vannak?
További, de a fenti céllal összefüggő feladata a jegybanknak, hogy a recesszió és konjunktúra időszakát kisimítsa, azaz a recesszió rövid legyen, a konjunktúra hosszú, és tartós. Tehát a túlfűtött hirtelen növekvő gazdaság sem előnyös, mivel ez az infláció megugrásához vezethet.
Ha az infláció növekszik, akkor a jegybank az alapkamat emelésével próbálja a növekedést lassítani. Ugyanígy egy csökkenő inflációs környezetben az alapkamat csökkentésével próbálják az inflációt gerjeszteni. Az alapkamat mellett más monetáris eszközök is a jegybank rendelkezésére állnak, ezek a különböző eszközvásárlási programok, lásd:
- Mennyiségi enyhítés (QE): Mit jelent, hogyan hat, mi a probléma vele?
- Mennyiségi szigorítás (QT): Mit jelent? Hogyan hat a piacokra?
A jegybanki alapkamat változtatásának gazdaságra gyakorolt hatása
A jegybanki alapkamat emelés gazdaságra gyakorolt hatása általánosságban az, hogy az alapkamat emeléssel lassul a gazdaság, ezzel az a célja a jegybanknak, hogy a túlfűtött gazdasági helyzetet megakadályozza, ami egy ár-bér spirálon keresztül az infláció jelentős megugrásához vezethet. A jegybanki alapkamat emeléssel a hitelfelvétel költsége is megnövekszik, így a vállalatok drágában, nagyobb költség mellett juthatnak hitelhez (ez profit csökkentő tényező) és a fogyasztási hitelek növekedésével a szabadon elkölthető jövedelme csökkenhet a lakosságnak, ami szintén hatással lehet a vállalati profitokra. A jegybanki alapkamat emeléssel a bankbetétek kamata is növekszik, így a pénz a bankbetétekben áramolhat, például a részvénypiac, vagy más reáleszköz helyett.
Abban az esetben ha a jegybank csökkenti az alapkamatot, akkor pedig a fenti folyamat fordítottja játszódik le, azaz a bankbetétekből a pénz a gazdaságba áramlik, vagy a részvénypiacba, ingatlanokba, egyéb kockázatos eszközökbe (ez jelenleg Magyarországon is megfigyelhető folyamat). A jegybanki alapkamat csökkentés hatására a vállalatok olcsóbban jutnak hitelhez, azaz a hitelköltségek csökkennek, emiatt a profit növekedhet.
Az alapkamat a részvény és devizapiacokra is hatással van, főleg a két legnagyobb gazdaság az USA és az euróövezet központi bankjainak alapkamat változásai:
- Az Egyesült Államok jegybankjának a szerepét a FED tölti be, cikkünk a témában: Fed működése, hatása a részvény- és devizapiacokra
- Az euróövezetnek pedig az Európai Központi Bank, EKB a jegybankja: Ezt érdemes tudni az Európai Központi Bank (EKB) működéséről, alapkamat, monetáris politika
Hogyan tekintsük át a jegybanki alapkamatok változását?
Az investing.com weboldalon az országok központi bankjainak kamatdöntéseiről, jegybanki alapkamatról kaphatunk információt, melyet ide kattintva érhetünk el. A fenti oldalon az első táblázat (lásd alábbi kép) a fontosabb, nagyobb gazdaságok jegybankjait, jegybanki alapkamatait (Current Rate oszlop) mutatja. De itt kapunk információt a következő kamatdöntő ülés időpontjáról is (Next Meeting), illetve az utolsó jegybanki alapkamat változás is (Last Change) is feltüntetésre került.
A fenti táblázat alatt pedig grafikonon tekinthetjük meg a táblázatban szereplő jegybankok (többek között: FED, EKB, Bank of England, Svájci Jegybank, Bank of Canada stb..) alapkamat változását, jegybanki alapkamatok alakulását.
A nagyobb gazdaságok központi bankjainak adatai, alapkamat grafikonok mellett a World Central Banks menüpont alatt kérhetjük le bármely más ország jegybanki alapkamatának adatait, lásd alábbi kép.
Jegybanki alapkamat várható alakulása
A fentiek mellett pedig a Fed Rate Monitor Tool menüpont alatt érhetjük el a CME group FED fund futures határidős termékből számított valószínűségeket a következő FED kamatdöntésre vonatkozóan.
Az előttünk álló időszakra vonatkozó jegybanki alapkamat előrejelzés, valószínűségek tehát itt tekinthetők meg. Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy a Fed Fund Rate futures árazása alapján 15,5 százalék az esélye a piac szerint annak, hogy 1,25-1,50 százalékos sávban marad a Fed alapkamat, és 84,5 százalék a valószínűsége az 1,5-1,75 százalék közötti kamatnak a március 21-én esedékes kamatdöntést követően.
Jegybanki alapkamat témához kapcsolódó cikkeink
1) Gazdasági válságok: A modern monetáris elmélet lesz a megoldás?
Témáink:
- Hogyan lesz gazdasági válság egy járványból?
- Miért emelkednek a tőzsdék, ha gazdasági válság van?
- Hogyan kezelte a Fed a 2020-as gazdasági válságot?
- Milyen hatása lett a pénznyomtatásnak?
- Miért nincs infláció? Lesz-e egyáltalán?
- Mi lesz ennek a vége? Államcsőd? Infláció? Tőzsdei összeomlás?
- Mit mond a modern monetáris elmélet a gazdasági válságokról?
- Az MMT szerint egy modern állam nem mehet csődbe a pénznyomtatás miatt
- Nem mindegy, hogy mire költi a pénzt az állam?
- Valóban alacsony az infláció?
- Mi a probléma a modern monetáris elmélettel?
- Mikor lesz részvénypiaci összeomlás?
2) Infláció és az értéktelen pénz: A befektetés láthatatlan ellensége
Cikkünkben a pénz értékének romlásával, az inflációval és kialakulásának okaival fogunk foglalkozni. Megnézzük, a múltban milyen esetekben vesztette el az értékét a pénz, van-e hasonlóság a mai helyzet között. Kitérünk arra is, hogy a pénznyomtatás miért okoz inflációt, mikor nem okoz inflációt. Megnézzük, hogyan veszítette el a dollár az értékének több, mint 90%-át az elmúlt 100 évben. Szó lesz arról is, hogy milyen tényezők gyorsíthatják a pénz vásárlóértékének csökkenését, és beszélünk arról is, hogy befektetőként mire érdemes odafigyelni. Részletek>>
3) A recesszió jó dolgok, hagyjuk megtörténni?
A recesszió, a gazdasági zsugorodás, az ezzel járó gazdasági válság egy rossz dolog, mégis, ahogy az alábbiakban látható lesz, egy szükséges rossz, melynek elkerülése sokkal nagyobb problémákhoz vezethet. Bejegyzésünkben a recessziók sajátosságaival, jelentőségükkel foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy mi az oka annak, hogy az utóbbi évtizedekben egyre ritkábbak a gazdasági visszaesések, és szó lesz arról is, hogy a jövőre nézve milyen két forgatókönyv valósulhat meg. Témáink:
- Miért van szükség a recesszióra?
- Milyen problémákat okoz a recesszió elkerülése?
- A pénznyomtatás rossz helyre megy
- Milyen következménye lehet a fenti helyzetnek?
4) Fed kamatdöntéshez kapcsolódó tőzsdestratégiák, tőzsdei anomáliák
Cikkünkben egy újabb naptárhatáshoz kapcsolódó összefüggést beszélünk meg, mely a FED kamatdöntő üléséhez kapcsolódik. A Fed kamatdöntések tekinthetők az egyik legfontosabb piacra ható eseménynek a tőzsdéken. A kamatdöntéseket befektetők, tőzsdei kereskedők széles köre követi, és az alábbiakból kiderül, hogy ezek a napok valóban rendkívüliek a tőzsdéken. Ugyanis szokatlan hozamok köthetők azokhoz a napokhoz, amikor a FED a kamatdöntő üléseit tartja. Bejegyzésünkben megbeszéljük az FOMC effekt, angolul Pre-FOMC Announcement Drift összefüggést, melyre különböző tőzsdei stratégiák is épülnek.
Tartalom:
- Fed kamatdöntések fontosságáról
- FOMC-effekt, Fed hatás a tőzsdéken
- FOMC-effekt átfogó tőzsdei vizsgálatok
- Más tőzsdéken is megfigyelhető az FOMC-effekt?
- Milyen okokra vezethető vissza a Fed-effekt tőzsdei anomália?
- Hogyan működnek az FOMC döntésen alapuló stratégiák?
Mit jelent Magyarországon a jegybanki alapkamat?
Jegybanki kamatnak nevezzük azt a kamatot, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankoknak fizet az MNB-nél önként elhelyezett kéthetes futamidejű kötvényeik után. A kereskedelmi bankok a jegybanki kamat ismeretében határozzák meg betéti és hitelkamataikat. A Magyar Nemzeti Bank (ezen belül is a Monetáris Tanács) a jegybanki kamatról önállóan dönt, szintjének meghatározásával képes megvalósítani két fő célját: az árstabilitás – azaz a gazdasági növekedést leginkább elősegítő, alacsony inflációs szint – elérését, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartását.
Mitől függ a jegybanki alapkamat nagysága?
A jegybanki kamat nagysága a gazdaság helyzetével és jövőbeli kilátásaival függ össze. Ha a jövőbeli inflációval és a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság jelentős, például magas a költségvetési hiány, vagy a bérek a gazdaság teljesítményénél gyorsabb ütemben nőnek, akkor a jegybank kénytelen magasabb kamatszintet fenntartani a gazdasági növekedést leginkább támogató inflációs szint elérése érdekében. Egyensúlyban lévő gazdaság, alacsony költségvetési hiány és a gazdaság teljesítményével összhangban lévő bérnövekedés esetén alacsonyabb kamatszint mellett is elérhető az árstabilitás.
Bár a jegybanki kamat alapvetően befolyásolja a piaci kamatokat, az is elmondható, hogy minél hosszabb futamidejű kamatról van szó, annál kevésbé érvényesül az éppen aktuális jegybanki kamat hatása, és annál inkább felerősödik az inflációval, az államháztartással, valamint a jövőben várható gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások szerepe a kamatszint meghatározásában. A hosszú lejáratú kamatokat tehát főként a jegybanktól független tényezők: az aktuális gazdasági helyzet és a jövőre vonatkozó gazdasági kilátások határozzák meg.
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.