ISM index hatása a tőzsdékre, devizapiacokra

Cikkünkben az ISM index alapjaival, jelzéseivel foglalkozunk, megnézzük, hogy a múltban hogyan változott, és a részvénypiacokon milyen változások történtek ezalatt. Tovább megvizsgáljuk, hogy az ISM index rövid távon milyen hatással van a részvények, tőzsdeindexek, devizák árfolyamára. Kezdjük először az alapokkal.

Mi az az ISM index?

Az ISM index az ISM intézet (Institute for Supply Management) beszerzési menedzser indexe, mely egy megkérdezésen alapuló index. Ez azt jelenti, hogy az ISM intézet munkatársai az index aktuális havi értékeinek elkészítéséhez megkérdeznek 400 feldolgozóipari vállalat beszerzési menedzsereit az üzleti környezetről. Az ISM index kérdőíve többek között a munkaerőpiaccal, termeléssel, új megrendelésekkel, árakkal, készletekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.

A 400 feldolgozóipari vállalat kiválasztása során arra is ügyeltek az ISM intézetnél, hogy lefedje az Egyesült Államok gazdaságát, azaz területileg az ország különböző pontján működő vállalatokról van szó.Ráadásul a kérdések jelentős része a közeljövőre vonatkozik, így gyakorlatilag arról kapunk képet az ISM index segítségével, hogy az Egyesült Államok vállalkozásai mire számítanak a közeljövőben. A kérdőívek értékeléséből készül el az ISM beszerzési menedzser értéke. A határoló vonal a zsugorodás/bővülés között az 50 pontos értéknél található. Ez tehát azt jelenti, hogy 50 pontos érték felett az ISM index a gazdaság bővülését jelzi, míg 50 pontos érték alatt a gazdaság zsugorodása várható. Az ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index egy nagyon régi múltra visszatekintő indikátor, ahogy az alábbi képen láthatjuk a mutatót az 50-es évek óta számítják.

Az ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index havonta jelenik meg, minden hónap első munkanapján közzéteszik az ISM weboldalán, az ISM index értéke mellett további részadatok is közzétételre kerülnek, lásd alábbi táblázat:

A fenti táblázatban láthatjuk, melyek a legfontosabb területek, melyekkel az ISM felmérése foglalkozik, többek között: új rendelések, termelés, munkaerő, készletek, árak, export, import.

ISM index szolgáltatói szektorra vonatkozó felmérése

Az ISM indexnek létezik egy nem termelői szektorra, azaz a szolgáltatásokra vonatkozó felmérése, ez a mutató hasonló elven készül mint az ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index, de itt a megkérdezett cégek a szolgáltató iparban működnek.  Mivel az Egyesült Államok GDP növekedéséhez a szolgáltatást nyújtó cégek is jelentősen hozzájárulnak, így ennek a mutatónak is nagy a piacmozgató hatása.

Milyen hatása van a részvények, indexek, devizák árfolyamára az ISM indexnek?

Elsőként az ISM index rövid távú hatásait célszerű megbeszélni, azaz az ISM index (mindkét változata) jelentős piacmozgató hatású esemény. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kereskedők figyelik az ISM index megjelenését, és ha az előzetes elemzői várakozásokhoz képest nagyobb eltérés alakul ki, akkor a piacot meglepetés éri. Ez a meglepetés értelemszerűen azon múlik, hogy az elemzők alá, vagy fölé becsülték az ISM indexet, és természetesen a tévedés mértéke is fontos.

Ha az elemzők jelentősen alábecsülték az ISM indexet, akkor a rövid távú piaci reakciók jellemzően a részvénypiac erősödését, tőzsdeindexek emelkedését, és dollár erősödést von maga után. (általában, de nem mindig!). Például 2017 július 3., az elemzők 55 pontra becsülték az ISM indexet, a tényadat 57,8 pont lett, de tartós  pozitív piaci reakciókat nem láthattunk, lásd alábbi képen az S&P500 index árfolyamát 15 perces japán gyertyákkal.

A másik eset, ha az elemzők felülbecsülték az ISM indexet, akkor a piacot negatív meglepetés éri, azaz a tőzsdeindexek esnek, a részvényárak csökkennek, a dollár gyengülhet (Nem minden esetben!). Például 2014. február 3-dikán az elemzők 56,2 értékre várták az ISM indexet, a tényadat 51,3 pont lett (ez jelentős negatív meglepetés). Azon a napon az S&P500 index árfolyama 40 dollárt esett, rövid távon, napon belül, negatív hangulat alakult ki.

Az ISM index piacra gyakorolt rövid távú hatásait, a piaci reakciókat nehéz előre megbecsülni. Ráadásul egyéb más tényezők is hatással lehetnek a hangulatra és a piacon uralkodó trend is meghatározhatja a reakciókat. Azaz egy általános negatív hangulat esetén az ISM index pozitív meglepetésére is mérsékeltebbek lehetnek a reakciók.

Milyen következtetések vonhatók le az ISM index értékéből?

Ahogy utaltam rá a fentebb, a rövid távú, napon belüli hatások nehezen megbecsülhetők, első sorban a meglévő hangulatot erősíthetik az esetleges pozitív vagy negatív meglepetések. Hosszabb távú kereskedőknek azonban további hasznos információkat adhat az ISM index. Ha az  ISM index értéke csúcson van (ez az elmúlt években a 60 pontos értéket jelentette), akkor az arra utal, hogy a gazdaság szereplői pozitívan látják a helyzetet, optimisták. Gyakori, hogy az optimista helyzet után valamilyen korrekció, visszaesés veszi kezdetét, azaz a részvénypiacon esnek az árak.

A fenti eset ellentéte, amikor a gazdaság szereplői hónapról hónapra negatívabban látják a helyzetet, közben az ISM index értéke 50 pont alá esik, megközelíti a 40 pontot. Természetesen pontos időpontokat nem fog adni az ISM index, előrejelzésre is csak korlátozottan használható, hiszen ha például 40 pont közelébe kerül az ISM index, a tőzsdék tovább eshetnek. Az elmúlt 20 évben mindössze két alkalommal esett vissza az ISM index 40 pont közelébe, első alkalommal a 2001-es dotkom lufi idején, majd pedig 2008-2009-ben, a legutóbbi gazdasági válság idején, lásd alábbi kép. Korábbi válságok idején is 40 pont közelébe esett vissza az ISM index.

A fenti képen láthatjuk, hogy a 60 pontos szintet több alkalommal is elérte, megközelítette az ISM index, például 2010 májusában, 2011 májusában, majd pedig 2015-ös év második felében. Ezek az időszakok az S&P500 index havi képén is megtekinthetők, a 60 pontos ISM értékeket jelöltem a grafikonon.