Intermarket elemzés: Mit jelent? Milyen összefüggésekre világít rá?

Cikkünkben John Murphy intermarket elemzésének fontosabb összefüggéseit tekintjük át. Ezt az elemzési rendszert általában a technikai jelek szerint kereskedők használják. A vizsgálat célja, hogy a különböző befektetési eszközök (kötvények, dollár, részvények, árupiacok) közötti kapcsolatot alapul véve a középtávú trend irányát megállapítsuk, mely segítségére lehet a kereskedőnek a trendkövető magatartásban.

Témáink:

• Mi az az intermarket elemzés?
• Miért fontos az intermarket elemzés? Kik hasznosíthatják a jelzéseket?
• Milyen összefüggés van a különböző befektetési eszközök között?
• Piaci összefüggések inflációs környezetben
• Piaci összefüggések deflációs környezetben
• Dollár és az árupiaci összefüggések

Mi az az intermarket elemzés?

Az intermarket elemzést a technikai elemzés jelzései szerint kereskedők kiegészítő elemzésként használják a piaci állapot felmérésére, az alapvető piaci összefüggések, közép és hosszú távú trendek felismerésére. Az intermarket elemzést és annak lépéseit John Murphy a Trading with Intermarket Analysis című könyvében írta le részletesen, majd a könyv népszerűvé válását követően technikai elemzők széles köre kezdte el használni, és használja ma is az intermarket elemzést. John Murpy a Technical Analysis of the Financial Markets című könyvével vált ismerté a technikai elemzés szerint kereskedők körében. Az intermarket elemzés célja a különböző befektetési eszközök piaci közötti (deviza, árupiac, kötvények, részvények) kapcsolat, összefüggések felmérése.

Miért fontos az intermarket elemzés? Kik hasznosíthatják a jelzéseket?

Az intermarket elemzés arra irányul, hogy felmérjük a különböző befektetési eszközök közötti kapcsolatot, és ezen összefüggéseket felhasználva meghatározzuk a befektetési eszközök közép és hosszú távú trendjeit. Ebből rögtön látható, hogy ezekre az információkra általában nem a daytrader, azaz napon belüli kereskedőknek van szüksége, hanem azoknak, akik több napra, hetekre, hónapokra terveznek részvényeket vásárolni. Ebben az esetben ugyanis jelentősége lesz annak, hogy az adott eszköz piacán milyen közép és hosszú távú trendet figyelünk meg, hiszen a trend irányába nyitott pozíciók kockázat/hozam aránya magasabb, találati aránya jobb, mint a trenddel ellentétes ügyletek esetében. Emiatt a napon túli kereskedők körében a trendkövető magatartás a népszerűbb, bár tegyük hozzá, vannak kifejezetten fordulós, kontrastratégiák is, de ezek kevésbé népszerűek részben a fenti okok miatt (trendkövető stratégiák hozam/kockázat aránya és jobb találati aránya miatt).

Milyen összefüggés van a különböző befektetési eszközök között?

John Murphy szerint a különböző befektetési eszközök közötti kapcsolat vizsgálata során figyelembe kell venni az inflációs környezetet. Más hatásokat lehet megfigyelni inflációs környezetben, azaz olyan időszakokban, amikor az árak emelkednek, és más piaci hatásokat tapasztalhatunk deflációs környezetben, csökkenő árak időszakában.

Piaci összefüggések inflációs környezetben

Az inflációs környezet tekinthető az átlagos, megszokott időszaknak a piacokon. Ebben az esetben az árak fokozatosan drágulnak, és ilyen környezetben az a jellemző, hogy a részvény és kötvénypiac között pozitív a korreláció. Ilyen inflációs környezet jellemezte az 1970-1990 közötti időszakot az Egyesült Államokban. A főbb sajátosságok:

• Pozitív korreláció a kötvény- és részvénypiac között.
• A kötvények általában a részvénypiac előtt váltanak irányt, tehát előrejelzésre használhatók.
• Negatív, fordított kapcsolat a kötvények és az árupiaci termékek között.
• Negatív, fordított kapcsolat a dollár és az árupiaci termékek között.

A pozitív korreláció azt jelentené a fenti esetben, hogyha a kötvénypiac emelkedik, akkor a részvénypiac is emelkedik. Negatív korrelációról akkor beszélünk, ha az egyik termék ára emelkedik (például a kötvények) a másik termék (például árupiaci termékek) ára esik. Az alábbi grafikonon látható, hogy az 1990-1999 közötti időszakban a kötvények árfolyama együtt emelkedik a részvények (fekete színnel, S&P500 index) árfolyamával.

A fenti összefüggést magyarázhatjuk azzal, hogy inflációs környezetben a csökkenő kamatok (ez a kötvényárak emelkedését idézi elő, mivel a kötvény ára és a kamatkörnyezet között fordított az arány, lásd itt) emelkedő részvényárakat eredményeznek. Murphy szerint inflációs környezetben az alábbiakra számíthatunk.

Ha a kötvények ára emelkedik (hozamok esnek):

• A részvények ára emelkedik.
• Az árupiaci termékek ára esik.
• A dollár erősödik.

Ha a kötvények ára esik (hozamok nőnek):

• A részvények ára csökken.
• Az árupiaci termékek ára csökkenő.
• A dollár gyengül.

Piaci összefüggések deflációs környezetben

Murphy azt is megfigyelte, hogy a 80-as, 90-es éveket követően az inflációs környezet átfordult deflációs környezetbe, így a fentebb megismert hatások módusolnak. Ebben a környezetben ugyanis a kötvény- és részvénypiac között negatív a korreláció, azaz ha a kötvénypiacon esnek a hozamok, azaz növekszik a kötvények árfolyama, akkor a részvénypiacon esnek az árak:

• Negatív korreláció a kötvény- és részvénypiac között.
• Negatív, fordított kapcsolat a kötvények és az árupiaci termékek között.
• Negatív, fordított kapcsolat a dollár és az árupiaci termékek között.
• De, pozitív korreláció a részvények és az árupiaci termékek között.

Az alábbi grafikonon a kötvények árfolyama (fent) és a részvénypiac (lent) árfolyama közötti negatív korreláció figyelhető meg a 2008-as éveket követően (deflációs környezetben).

Deflációs környezetben Murphy szerint a következő hatásokat várhatjuk- Ha a részvények esnek:

• A kötvények ára emelkedik.
• A dollár erősödik.
• Az árupiaci termékek ára esik.

Ha a részvények ára emelkedik:

• A kötények ára csökken
• A dollár gyengül
• Az árupiaci termékek ára emelkedik

Dollár és az árupiaci összefüggések

Általánosan elfogadott nézet a piaci szereplők körében hogy a dollár és az árupiaci termékek ára között fordított a kapcsolat. Ezt a nézetet megerősíti Murphy is könyvében, és erre láthatunk példákat az alábbi grafikonon. A felső képen a dollár index, az alsón a CRB index (árupiaci index) követhető nyomon.

Az erősődő dollár hatására az árupiaci termékek ára általánosságban (ha nincs egyéb hatás) csökken, hiszen ezeknek a termékeknek az ára dollárban van jegyezve. Fontos azonban arra is tekintettel lenni, hogy nem minden árupiaci termék viselkedik a fentiek szerint. Teljes részletességgel az intermarket elemzés John Murphy könyvéből ismerhető meg.